Pesti Napló, 1904. március (55. évfolyam, 61-91. szám)
1904-03-08 / 68. szám
68. szám Budapest, kedd PESTI NAPLÓ, 1904. március 8. 11 — Király és ballerina. Claudia Cucchi, egy fehérhajó, milánói balletmesternő, a minap kiadta fölötte indiszkrét memoirjait. Egy prímaballerina — mert az volt Claudia Cucchi az öreg Viktor Emánuel idejében — emlékirataiban kétségtelenül van annyi pikantéria, mint túlzás, tehát azért mégis csak érdekes, mint meséli el az elaggott ballerina egyik kalandját, melynek másik szereplője a «re gulántuomo», Viktor Emánuel volt. Signorina Cucchi kihallgatásra jelentkezett volt a királynál, hogy egy rendjelet kunyeráljon egyik barátja számára. A király fogadta, az akkoriban nagyon híres és nagyon szép táncosnőt és miután mosolyogva megkérdezte tőle, hogy ki számára kéri a rendjelet, Donna Claudia fesztelenül és merészen leült a király íróasztalához és miközben leírta a kérdezett nevet, könnyedén odaszólt Viktor Emánuelhez: — Most pedig egy kicsit szeretnék «király»-t játszani. — Biztosíthatom — válaszolta a király — hogy az én mesterségem sokkal nehezebb, mint az öné. Ezzel — így mondja el könyvében Claudia Cucchi — se szó, se beszéd, átadott neki egy bársony ékszertokot, melyben egy csodálatos kis női óra pihent, gyöngyökkel és rubinokkal gazdagon ékítve. Hogy azután mi történt, annak kitalálását az olvasó fantáziájára bízza Claudia Cucchi, akinek úgy látszik mégsem volt sok haszna a királyi barátból, mert ma táncórák adásával kell megkeresnie a kenyerét. ■— Házassági statisztika. A «Statisztikai Havi Közlemények» januári füzete szerint e hónapban 19.118 pár lépett házasságra a magyar birodalomban és pedig 16.226 a szorosabb értelemben vett Magyarországon és 2892 a társországokban. A múlt év januárjában ezerrel kevesebb volt a házasságok száma. Aránylag legtöbb házasságkötés a Dunántúl történt, legkevesebb Erdélyben. Keresztény-zsidó házasság januárban 86 köttetett, ezek közül 9 esetben létesült megegyezés. 7 esetben a keresztényt 2 esetben pedig a zsidó fél javára. 1 ■— A montenegróiak és a dohány. Megírtuk már, hogy Montenegróban ez év január elsejétől uj vámtarifa lépett életbe, mely nagy vámokat vet a behozatali cikkekre. Azt is megemémlítettük, hogy az uj vámtarifát nem valami lelkesedéssel fogadták a fekete hegyek országában, ahol a véd vámos irányzatnál érthető okokból többre becsülik a szabad kereskedelmet. A fejedelem azonban figyelembe ve vette a panaszokat és a nép is hovatovább beletörődik a legközelebbi kukoricatermésig, amikor majd eldől, megbírja-e a kis ország a nagy vámokat. A fejedelem legutóbbi állami tevékenysége azonban csordultig megtöltötte az elkeseredés poharát. Behozta az állami dohányjövedéket és azt tíz évre bérbe adta egy olasz konzorciumnak, mely össze fogja vásárolni a montenegrói dohánytermést és a javából Olaszország részére, al hitványából pedig Montenegró részére fog szivart és egyéb füstölni valót gyártatni. Ez már több volt a fióknál is. A montenegróiaknak eddig legalább meg volt az a boldogságuk, hogy jó dohányt szívhattak, most, hogy államosították a dohányt, az a veszély fenyegeti őket, hogy még ettől az élvezettől is elesnek. Ezért memorandumbafoglalták panaszukat és azt a fejedelemnek átadták.A memorandum kéri a fejedelmet, hogy állítsa vissza a régi állapotot, különben már ez évtől kezdve nem termelnek több dohányt, sőt inkább lemondanak a dohányzás élvezetéről, semhogy Olaszországot lássák el jó dohánynyal. Végül meg is fenyegetik a fejedelmet. Tudniillik Montenegró népsége dohány és kukorica termeléssel foglalkozik, ha most már tényleg megvalósítják a dohánytermelési sztrájkot, a lakosság nagy része az éhhalállal fog küzdeni és a memorandisták ennek fenyegetésével akarják kényszeríteni a fejedelmet az államosítás elejtésére. Mert — mondja a memorandum — ez esetben — t. i. ha nem termelnek majd dohányt — nem marad egyéb hátra, minthogy a montenegrói nép vagy Törökországba, vagy Hercegovinába vándoroljon ki. Úgy látszik, a szegény montenegróiak nem tudják, hogy másutt is fenyegetőztek ilyesmivel annak idején, amikor államosították a dohányjövedéket és még sem történt semmi. De lehet, hogy Montenegróban komolyabban veszik az emberek, a fenyegetéseket és ez esetben aligha fogja a fejedelem annak hasznát látni, hogy veje alattvalóinak kedvéért ily áldozatokat hozott. — Gróf Zichy Jenő párisi útja. Gróf Zichy Jenő, háromheti tartózkodás után, a minap érkezett vissza Budapestre. A gróf, aki a franciák között kulturális munkálkodásaiért nagy népszerűségnek örvend, állandó ünneplés tárgya volt a párisi előkelő körökben. Külön-külön meghívta, a tudományos akadémia és a városi hatóság és tiszteletére estét rendeztek. A város és a képviselőház lakomáján a francia közélet igen sok kitűnősége és vagy 300 képviselő vett részt. A terem magyar nemzetiszinti díszítésekkel volt ellátva. Zichyt több felköszöntőben ünnepelték s az első felköszöntő után kinyílt a mellékterem, melyben a cigányzenekar aRákóczi-indulót játszotta. A franciák felugráltak helyeikről s nagy lelkesedéssel kiáltozták magyarul e szavakat: «Éljen Zichy Jenő! Éljen Magyarország!» Nagy ünnepet rendezett tiszteletére a párisi sajtó is. A lapok számos cikket és intervjut közöltek Zichyről s több napilap és folyóirat az arcképét is közölte. — Hazafias ünnepek. Az amerikai magyarok elhatározták, hogy március 15-én megkoszorúzzák a honvédszobrot, Petőfi Sándor és Kossuth Lajos szobrát. Perényi Béla, a newwyorki dalkör elnöke már Budapestre érkezett, hogy a koszorúkat elhelyezze. A «Damjanich-asztaltársaság» vasárnap este Damjanich szolnoki győzelmének évfordulóján, soroksári utcai helyiségében társasvacsorával egybekötött emlékünnepet rendezett. A «Székely Ifjúsági Egyesület» március 10-én a nagymező-utcai klubhelyiségben emlékünnepet rendez. Az ünnep műsora a következő: 1. Zenei megnyitó. 2. Gaal Mózes megnyitó beszéde. 3. Csathó Ernő joghallgató szavalata 4. Székely népdalok. Vonósnégyes. 5. Óda Gagyi Jenőtől, szavalja Bodányi Aranka. 6. A marosvásárhelyi összeesküvés története. Irta és felolvassa Székely Lajos bölcsészethallgató, a Székely Ifjúsági Egyesület titkára. 7. Kurucdalok. Vonósnégyes. 8. Szavalat: Gyökössy Endre joghallgató. Az egyetemi ifjúság országos Kossuth-ünnepének előkészítő bizottsága szombaton este értekezletet tartott a Menza Akadémika nagytermében, amelyen Kovács J. István elnök bejelentette, hogy a székesfőváros tanácsa teljesen díjmentesen engedte át a Vigadó termeit a március 20-iki ünnepség céljaira, hogy a kereskedelmi miniszter engedélyezte a vidékről fölránduló ifjúság számára a féláru vasúti jegyeket és hogy az elszállásolásukról is kellőképpen gondoskodtak. — Steindl Imre emléke. Az országház építőművészének, Steindl Imrének emlékét most helyezik el az épület oszlopcsarnokában. A főlépcső baloldali falát két méter magasságban és másfélméter szélességben kibontják s a mélyedésben sárga márványkőből faragott keretben helyezik el Steindl Imre mellszobrát. A szobrot Strobl tanár mintázta. Az emlékmű elhelyezése néhány napot vesz igénybe. A munka ma kezdődött meg. — Olasz lobogó elkobzása Triesztben. Tegnap reggel a Piazza Grandén, mint táviratilag jelntik, egy szállón kitűzték az olasz lobogót, nemsokára megjelentek a rendőrök, akik a lobogót eltávolították. — Öngyilkos festőnő. Bécsből jelentős, hogy Munsch Hermin 37 éves ismert festőnő, tegnap délben agyonlőtte magát. Bécsi művészeti és társadalmi körökben ez az öngyilkosság nagy feltűnést kelt, mert a festőnő nagyon jó anyagi viszonyok közt élt és környezete nem vett észre semmit, ami életuntságát, mely miatt tettét elkövette, indokolhatta volna. A festőnő maga fogalmazta meg gyászjelentését, melyben ismerőseinek és barátainak utolsó üdvözletét küldi. — A spanyol Zola párbaja. Madridból írják: A minap Blasco Ibruez, ismert író és képviselő, akit hazájában a «spanyol Zola» melléknévvel szoktak megtisztelni, pisztolypárbajt vívott a madridi rendőrség egy hadnagyával. Az összetűzésre az utolsó utcai zavargások adtak okot, melyek alkalmával a hadnagy kardjával megsebesítette" az ülésteremből hazatérő képviselőt. A megsértett erre fölszólalt az ülésen és «szemtelen hadnagyocská»-nak nevezte a tisztet. Ez az elhangzott sértés következtében lemondott rangjáról és párbajra hívta az írót. Az első golyóváltásnál senki sem sérült meg, a másodiknál golyó érintette Blascot, de anélkül, hogy kárt tett volna benne, lepattant a kabátja gombjáról. A felek a párbaj után kibékültek, — Házasság. A következő családi jelentést kaptuk : Gsikszentmártoni Lakatos Aladár miniszteri tanácsos, a m. kir. Kereskedelmi Múzeum igazgatója és neje somosi Somossy Sarolta örömmel tudatják Sárika leányuknak Katonna Miklóssal történt eljegyzését. — Özv. geleji Katona Andrásné született somosi Somossy Mária örömmel tudatja Miklós fiának Lakatos Sárikával történt eljegyzését. Plager Miksa március tizenötödikén tartja esküvőjét Plager Jolánnal Békéscsabán. Gottlieb Izidor balassagyarmati földbirtokos eljegyezte Kramer Erzsike kisasszonyt, Kramer Antal szabadkai egyenruházati intézet tulajdonos leányát. Szemző Samu eljegyezte Drucker Malvin kisasszonyt Budapesten. — A tűzoltóság köréből. A tűzoltófőparancsnokság Kun utcai épületében a minap tartották meg a felvételeket. A jelentkezők közül 4 embert vettek fel, akik mind kiszolgált altisztek s iparosok. Ezekkel most a hivatásos tűzoltóságnak legénysége 250 emberből áll. — Női ügyvédek Olaszországban. A nőemancipáció legújabban Olaszországban hódította meg az ügyvédi pályát. Pénteken tárgyalta az olasz parlament a nőknek az ügyvédi pályára való bocsátásáról szóló törvényjavaslatot. A javaslatot, mely mindössze egy paragrafusból áll, a parlament nagy szótöbbséggel fogadta el. — Gyászrovat. Veisz Jánosné, néhai Weisz János műegyetemi tanár neje, hatvannyolc éves korában meghalt Budapesten. Ravkovics, a szkupstina második alelnöke, — mint Belgrádból táviratozzák — az éjjel ott meghalt. — Waldersee temetése. Berlinből jelentik, hogy Vilmos császár Waldersee tábornagy temetésére Hannoverba szándékozott utazni, de tervét nagyfokú meghűlés következtében kénytelen volt feladni. A császárt a trónörökös képviseli. Ha pedig a trónörökös sem mehetne el, ami, gyengélkedő lévén, nincs kizárva, akkor helyette Eitel Frigyes herceg megy. — Bécsből jelentik, hogy báró Beck, a vezérkar feje, a magyar-osztrák közös hadsereg képviseletében gróf Waldersee tábornagy temetésére Berlinbe utazik.— Japánországból. A keletázsiai háború folyamán annyi mindenféle sok ismertetés jelenik meg a világsajtóban a japániakról, hogy maholnap mindenki külön japáni szakértő lesz. Az emberek szinte szomjúhozzák a japánizmust, mely divattá is lett. Az általános érdeklődést kívánják kielégíteni az alábbi japáni ismertetések is. A japáni nemesség ez idő szerint 10 hercegből, 25 márkiból, 80 grófból, 352 vikomtból és 98 báróból áll. A tíz herceg közül öt az úgynevezett régi Gozekke törzsből, illetve az Ichijó, Kujó, Takatzukaza, Nijo és Konoge családból származik. Ennek az öt családnak az a kiváltsága van, hogy a császár és császári család tagjai csak közülük házasodhatnak. A márkik, grófok és vikomtok, akik ezelőtt egy-egy tartomány fejedelmi jogait gyakorolták és az alkotmány életbeléptetése előtt tarka nemzeti viseletben alabárdosoktól körülvéve és égész udvaruktól követve, jelentek meg az utcákon, ma teljesen európai öltözetben járnak-kelnek, akárcsak más emberfia. Szórakozásuk is teljesen európai. Lovagolnak, lawntenniszt játszanak, gummkrádlereznek kártyáznak, klubokba járnak, udvarolnak, francia, angol, vagy német nyelven vitatkoznak európai kérdések felett, a londoni «Times»-t, a párisi «Gaulois»-t olvassák, szóval úgy tesznek-vesznek, mint az európai mágnások. Telik a pénzből is bőven. A fejedelmi ősök gondoskodtak az utódokról, akik azonban abban az egyben nem utánozzák az európait, hogy nem pazarolják el az ősi vagyont. A társasági élet rendkívül mértékben ki van fejlődve. Társaságbeli ember akár külön alkalmazhat valakit arra, hogy rendben tarthassa a látogatók névjegyeit. Egyébként a külsőségekben is nagyon eleurópaiasodtak. Míg ezelőtt az udvari ünnepek napirenden voltak, manapság évente csak néhány úgynevezett banker van és két kerti ünnep. A miniszterelnök rendesen a császár születésenapjának előestéjén állami bált ad, hasonlóképp tesz a tokiói kormányzó is. Az arisztokrácia gyakran rendez mulatságokat, amelyen az egész diplomáciai testület meg szokott jelenni. S ilyen mulatságok clouja az — európai tánc, amit — jellemző a japáni tanulékonyságra — sokkal precízebben sejtenek, mint itt Európában. Az eleurópaisodás jellegzetessége, hogy a telefon a lehető legnagyobb mértékben be van vezetve. Az első telefont negyven évvel ezelőtt Tokió és Jokohama közt vezették be. A japániak eleinte nagyon tartózkodóan viselkedtek a telefonnal szemben, de mikor kezdetét vette a reformkorszak, csakhamar megbarátkoztak vele és amióta 1903-ban a Kobe—Osaka vonalat is megépítették, évről-évre növekedett a telefonvezetékek hossza Japánországban. — Nagy árviz Penszilvániában. Newyork i távirat jelenti: A Lesquehens folyó környékén iszonyú árvíz fenyeget. A hóolvadás megkezdődött s a falvakban minden viz alatt áll. Habsburgban 200 ember maradt fedél nélkül. 1500 családot középületekben helyeztek el. A gyárak és kereskedők bezárták üzleteiket. Eddig 11 halálesetről érkezett jelentés. Különben egész Penszilvániában árvizveszedelem fenyeget.