Pesti Napló, 1905. január (56. évfolyam, 1-31. szám)

1905-01-08 / 8. szám

8. száza. Budapest, vasárnap PEST, NAPLÓ. - -1905. január 8. 10 U­r­á­n­i­a-s­z­í­n­h­á­z. Az Uránia színházban dömötöri Németh­ Péter: A Saint-Luisi világkiálitás című darabja napról-napra nagy érdeklődést kelt. A darab a hét minden estéjén előadásra kerül. (*) Középkori falfestmények. Az Iparművé­szeti Múzeumban ma kezdte meg G­r­ó­h István, az iparművészeti iskola tanára az általa fölfedezett középkori falképekről szóló előadását. A legnagyobb­részt kicsiny falusi templomokban talált képek be­töltik a szentély, sőt sokszor a templomhajó egész falfelületét. Céljuk nem csupán a de­kiálás, hanem első­sorban a tanítás. Az egyház ily módon mu­tatta be leghatásossaban az olvasni nem tudók számára a megváltás művének jeleneteit, az evan­gélistákat, egyházatyákat és apostolokat, végre az utolsó ítéletet. Kedvenc képtárgy a középkori meste­reinknek a cserhalmi ütközet is Szent Lászlóval. Hogy mennyire tisztelték ezt a szentet, mutatja az, hogy vitézi cselekedeteit megfestve megtaláljuk a Mura mellékén (Turnissán) csak úgy, mint északon, Nyitra Porában; leggyakrabban azonban a székelyek festették meg nemzeti szentjüket. Legbecsesebb része annak a körülbelül 160 darabból álló falképmáso­latnak a szepeshelyi templom Róbert királyt ábrá­zoló falképe, mely egyetlen igazi históriai falké­pünk. A király ezen térden állva fogadja a koronát a Szent Szűz kezéből, körülötte térdelnek Tamás esztergomi érsek, Semsey Frank Tamás szepesi várnagy és Henrik prépost, a kép festető­je,­­ mind a király legbuzgóbb h­ívei. A kép 1317-ben készült a rozgonyi csata emlékére, mely végképp megerősítené az ifjú király trónját. A falképmáso­latok a rendes múzeumi órák alatt megtekinthe­tők a következő két hét folyamán az Iparművészeti Múzeumban. (*) Hangversenyek. A VI. filharmóniai hangverseny, szerdán, január 11-én este fél nyolc óra­kor lesz a Vigadóban Kerner István vezetése alatt. Mérő Jolán zongoraművésznő­ és Takáts Mihály közre­működésével. Műsora: 1. Mozart szimfónia esz-dúr; 2. Chopin zongora­verseny f-moll;­ 3. Lully-Mottl Ballet­­suit (először); 4. Farkas «Szondy két apródja» ballada (kézirat, először); 5- Bizet «Patrie» nyitány (először). — Marteau Henry francia hegedűművész hangversenyét hétfőn este tartja meg a Royal-teremben S­a­n­t­e 11 i Paula énekesnő közreműködésével. A műsor Back, Mozart, Bruck, Godard, Wieniawsky, Gluck, Puccini és Rossini mű­veit hirdeti. .. Slaviansky Nadina, január 18-án rendezi dalestéjét 50 énekesnőből álló orosz nemzeti ének­karával a Vigadó nagytermében- Az estén orosz táncok, férfikarok, operarészletek és indulók is bemutatásra ke­rülnek.­­ A cseh vonósnégyes január 23-án lép­­ fel a Royalban Adler Mihályné zongoraművésznő közre­működése mellett, ki Dvorak zongoraötösében fog részt­­venni- A híres négyes Szmetana és Csajkovsky egy-egy négyesével fogja kiegészíteni műsorát- Marteau, Slavi­ansky és a cseh négyes hangversenyére jegyek kizírólag Méry Bélánál kaphatók.­­ A Poliklinikai Egye­­sü­l­et hangversenyének műsorát immár véglegesen meg­állapította a gróf Apponyi Albert elnöklete alatt mű­ködő egyesület rendező-bizottsága- E végleges műsor sze­rint Lehmann Lili, a bécsi opera híres első énekes­nője, Beethoven, Schubert, Lehuman, Wolf, Brahms stb. dalait fogja énekelni, közben pedig a Hubay— Popper— Thomán-hármas játszik szintén gazdag műsort- A még­­ meglévő jegyek a poliklinikai rendező-bizottság tagjain­­ kívül Méry Béla­ zeneműkereskedésében kaphatók. (*) Az operaelőadásokat legújabb központi be-­­­rendezésével lényegesen javított átvitellel közvetíti, a­­ Telefon Hírm­o­n­d­ó. Az operaelőadásokon kívül min-­­­den délután fél 5-től fél 7-ig az Elite-kávéházban és­ az­­ Erzsébet-téri kioszkban játszó katonai zenekarok hang-­­­versenyét a kagylókon keresztül szintén élvezhetik a­­ Telefon Hírmondó előfizetői­ Negyedévi előfizetési díj­a — a «Pesti Napló»-val­­ együtt — tíz korona­ TÖRVÉNYSZÉK. (§) A büntető törvényszék ügyforgalma. A budapesti királyi büntető törvényszék önállósítása óta most kezdte meg működésének kilencedik év­fordulóját. A bírói létszám e kilenc év alatt nem változott. Az állások minőségében azonban az önállósítás óta kedvező változás állon be,­­ úgy, hogy a törvényszéki bírák száma 23-ról 29-re, a járásbirók száma 4-ről 2 ra, az irodatisztek száma 8-ről 8-ra emelkedett. A fefolyt 1904. évben kine­veztek öt uj törvényszéki és három uj albirót, két uj törvényszéki jegyzőt, tizenegy uj aljegyzőt és egy aljegyzőt alügyészszé. Két aljegyző jegyzővé lépett elő. Az ügyforgalom évről-évre emelkedik és pedig azért, mert törvényszéki kerület népessége is szaporodik: a büntető törvényszék fölállítása alkal­mával 61­0.000 volt a lakások száma, most pedig 810.000. Iktattak 1904-ben 62.065 d­arabot, az elnöki iktatóban 2628 darabot; a kiadó­i­­hivatalban megfordult 40.018 darab (az 1903. évben 50.920 darab). Az elnöki irodai és könyvleté­tek száma 2096 ; a vizsgálóbírói szak működése : vizsgálat 917, megkeresés 5145, (hátralék megkere­sés 128, megkeresés 207). A vádtanács működése kifogás 1170, tárgyalás 1020, vádirat: 563, meg­szüntetés 304, felfüggesztés 5, vizsgálat 148, hátra­lék 166. A főtárgya­ási tanácsok és esküdtbíróság működése : érkezett 3031 per, befejeztek 3060 pert, volt 3150 főtárgyalás, hoztak, 2074 ítéletet, folya­matban van 1017 ügy, elnapoltak 456-ot. A­ tör­vényszéki felebbviteli tanácshoz érkezett 2012 ügy, befejeztek 1975 ügyet, hoztak 1655 ítéletet, hátra­lékban van 215 ügy. A jövedéki bírósághoz érke­ze­t 500 ügy, megszüntettek 170-et, hoztak 380 ítéletet, hátralékban maradt 3. Az esküdtbíróságon 115 tárgyalás volt kitűzve , büntetőítéletet hoztak 58-at, ebből 27-et sajtóügyben, felmentőitéletet 80-at, ebből 17 sajtóügy, megszüntettek 25-öt, ebből 22 sajtóügy, elnapoltak 12-őt. (§) Statisztika a bírákról és ügyvédek­ről. A bírói­­és ügyészi karban történt változások­ról a «J. K.» legutóbbi száma érdekes összeállítást közöl. Ez összeállítás 1901. január 1-től 1904. de­cember 31-ig terjedő időre közli a bírói karban előfordult változásokra vonatkozó összes adatokat. Ez adatokból kitűnik, hogy az utóbbi 4 év alatt törvényszéki bírói állásra és ennél magasabb ál­lásra egyetlenegy ügyvédet sem neveztek ki. Ér­dekes még az az adat, amely mutatja, hogy a leg­rosszabb előléptetésben a járásbírák részesültek, mert járásbíróból táblai bírává 4 év alatt egyetlen­egy kinevezés történt, törvényszéki elnökké 2, cím­zetes táblai bíróvá 10, míg törvényszéki bírák sok­szorosan több előléptetésben részesültek. A nyug­díjazás rovataiban érdekes, hogy míg 1901-ben 61, 1902-ben 56 nyugdíjazás történt, addig 1903-ban, a tisztviselők fizetésrendezése előtt az igazságügyi szakban nyugdíjazottak száma mindössze 18 volt. 1904-ben azonban már e szám lényegesen nőtt, amennyiben 80 nyugdíjazás történt. Az utóbbi év­ben nyugdíjazo­ttak közt van 3 kúriai tanácselnök, 4 táblai tanácselnök, 10 kúriai bíró, 12 táblai bíró, 2 törvényszéki elnök, 1 elnöki titkár, 36 törvény­széki biró, járásbiró, és ügyész, és 19 albiró, al­­ügyész.­­ A budapesti ügyvédek­ létszáma ismét jelentékenyen szaporodott. Az utolsó évek fluktuáció­ját a budapesti ügyvédi karban a «J. K.» a követ­kező adatokkal illusztrálja: 1893-ban 934, 1899-ben 1110, 1900-ban 1135, 1901-ben 1172, 1902-ben 1169, 1903-ban 1225, 1904-ben 1283 ügy­véd volt Budapesten. Ugyanezen idő alatt, a buda­pesti kamara vidéki tagjainak száma aránylag ke­véssé szaporodott. A kamara területén 1893-ban volt 88, 1898-ban 98, 1902-ben 105, 1903-ban 110, 1904-ben 117 vidéki ügyvéd, (1) Banktitkár és irodaigazgató. Pille Mihály vidéki­­ banktitkár és földbirtokos múlt év november végén feljött feleségével a fővárosba s itt november 29-én egy rokonuknál összetalálkoztak Landsberger Ernővel, az Erdélyi Bányaipar Részvénytársaság irodaigazgatójával, aki Pillénével sógorsági viszonyban állott. Vacsora után, midőn hazafelé mentek, Landsberger egy rosszul sikerült viccel akarta mulattatni Pillénét. Ezért aztán más­nap délben Pille felment Szentimrey Károly barátja kíséretében Landsberger hivatalos helyisé­gébe s ott ezt tettleg inzultálta. Landsberger pana­szára dr. Farkas büntető járásbiró becsületsértés vétségéért 100 korona pénzbüntetésre ítélte Pille Mihályt. (§) letartóztatott leánykereskedő. Orsó­vá­r­ó­k jelentik, hogy Ivacskovics Szofren rendőrtiszt, a vodicai határállomáson letartóztatott egy Silbermann Ignácz nevű leánykereskedőt, aki két magyarországi román leányt akart átszök­tetni harnis útlevéllel Romániába. Silbermannt Or­­sovára szállították s a szolgabiró két hónapi elzá­rásra és 300 koronás pénzbüntetésre ítélte, a két leányt pedig visszatoloncolták Lugosra. (§) Egy bornagykereskedő üzelmek Néhány évvel ezelőtt még virágzó bornagykereskedése volt Habos­sy Dénesnek Vácott. A könnyelmű élet­mód azonban nemcsak üzletét tette tönkre, hanem önmagát is, úgy, hogy 1903. év vége felé a gazdag ember hírében álló Marossy pénzzavarokkal küz­dött. Ekkor könyvelőjével Antony Endrével szö­vetkezve elhatározták, hogy pénzt fognak szerezni. A pénzszerzés módját kölcsönök formájában állapí­tották meg. Antony Endrének volt Erzsébetfalván egy gazdag nagybátyja G­h­r­a­s­z­t József. Ennek nevére vették fel a kölcsönöket még pedig akként, hogy Chraszt József s feleségének született Praha Annának nevére telekkönyvezett ingatlanokról egy hamis telekkönyvi kivonatot készítettek s több vál­tóra rá­hamisították Chrasztnak és felségének ne­­vét. E hamisított okiratok bemutatásával a hamis váltók alapján rövid idő alatt 12,000 korona köl­csönt vettek fel Chraszték nevére egyes fővárosi hitel-­ szövetkezektől s pénzügynököktől, akik a betáblázást rá is vezették Chraszték ingatlanaira a kölcsönösz­­szeg erejéig. Mikor a szédelgést megcsinálták, Ma­rossy Dénes az összeharácsolt pénzzel kiszökött Amerikába s a váci rendőrség csakis Antony End­rét tudta letartóztatni. A pestvidéki törvényszék tárgyalta Antony Endre köz- és m­agánokírathamisí­­tási bűnügyét. A tárgyaláson, melyen Bápó biró elnökölt, a vádlott a kincselekményt megszökött főnökére Marossy Dénesre akarta hárítani. A biró­ság dr. Tóth István kir. ügyész vádja után An­tony Endrét 8 rendbeli magán- és 2 rendbeli köz­­okirathamisítás bűntette miatt összbüntetésül k­é­­­­ t » TUDOMÁNY ÉS IRODALOM. * (Az akadémia ülése.) A Magyar Tudomá­nyos Akadémi­aI. osztálya 1905. január 9-én, hét­főn, délután 5 órakor ülést tart, melynek tárgya: Téglás Gábor levelező-tag «Decebál végső menedék­várának holléte» című értekezése. * (A Jövendő) új száma érdekes és változatos tartalommal jelent meg, melyből kiemeljük a következő­­ közleményeket: Zéta: Tisza téli hadjáratra indul. Far­kas Imre: Elűzhetsz, édes. (Vers­) Jamagata Aryoshi marquis: A japáni nemzeti politika. Bródy­­Sándor:Er­zsike hercegné. József főherceg: A cigányokról. Zol­tán Vilmos: Ada Negri költeményeiből. Gorkij: He­gyeinek világossága. * (Feminista lap.) «Társadalom» címmel szocio­lógiai havi szemle indult, meg, mely első­sorban a femi­nizmussal foglalkozik. Az első számba cikkeket írtak: Zámbéry Ármin, Ignotus, dr. Schwartz Gusztáv egye­temi tanár, dr. Vámbéry Rusztem, Bass Imre, Czóbel Ernő,­ Mahler Lénárt és Pogány József. A lap előfizetési ára egész évre 6 korona. * (Az Országgyűlési Almanach.) Sturm Albert, aki az idén tett tizedik éve tulajdonosa és főszerkesztője a «Budapesti Tudósító» ükrlaptudósító vállalatnak, ez alkalomból szerkesztősége tagjainak értékes ajándékkal kedveskedett: az 1887. óta saját kiadásában megjelent «Országgyűlési Alma­nach» kiadási jogát rájuk ruházta át. Az ország­gyűlés tagjainak életrajzát magába foglaló «Ország­gyűlési Almanach» új kiadása dr. F­a­b­r­o Henrik és dr. Újlaki József szerkesztőségében február végén fog megjelenni. A szerkesztőség az érdekelte­ket ez után is kéri, hogy az életrajzi adatokat, ille­tőleg netalánt helyesbítéseket vagy kiegészítéseket a szerkesztőséggel (Budapest, V. Dorottya­ utca 61 II. em. 17.) közölni szíveskedjenek. * 'Uj Idők.­­ Gárdonyi Géza regényével kezdő­dik az Uj Idők e heti száma, amelynek szépirodalmi érdekességei Andor József elbeszélései. Verset írtak Czó­bel Minka és Móra István­ Irodalmi, társadalmi, művé­szeti cikkeket látunk Wolfner Páltól, Lyka K­árolytól, Sebestyén Edétől. A «Séták a nagyvilágban» című cik­­­lus ezúttal Havannába vezeti az olvasót, amelyet ér­dekes képek illusztrálnak. A műkedvelők kiállításából való gróf András­sy Tivadar egy festménye­s báró Bánffy karrikatúra-rajza, gróf Andrássy Gézáról. A képek gaz­dag sorában foglalnak helyet a színházi újdonságokról készített pillanatnyi felvételek. Számos apró cikk élén­kíti a rovatokat, Herczeg Ferenc e kiváló képes hell­é v­­.,é­s 3 havi f­egyházra ítélte. A vád lett és védő felebbeztek, de felebbezett az ügyész is a büntetés súlyosbítása végett. KÖZOKTATÁS (Nyugalomba vonuló egyetemi tanárok.) A budapesti Tudományegyetemen a jelen tanév első félévének leteltével három régi professzor vonul nyugalomba. Ezek H­a­t­a­l­a Péter, V­á­m­b­é­r­y Ármin és B­a­k­o­d­y Tivadar. Közülök Vámbéry ezelőtt negyven esztendővel, 1865ben mint a keleti nyelvek és irodalmak tanítója került az egyetemre s 1868-ban rendkívüli tanárrá nevezték ki, mig 1870-ben, amikor véglegesen szervezték a tanszéket, rendes tanár lett. Vámbéry már ebben az esztendő­ben nem igen tartott előadásokat s most végleg nyugalomba vonul. Helyét egyelőre nem töltik be. — Hatala Pétert 1866-ban nevezték ki a sémi nyelvek nyilvános rendes tanárává. Rektor is volt. Beválasztották a Petőfi-Társaság tagjainak sorába is. Tanítványai leginkább a rabbi-képzőintézet nö­vendékei közül kerültek ki. Halála tárgyát egyelőre Goldzieher Ignác címzetes rendes tanár fogja előadni.­­ Az orvostudományi kar tanárai közül B­a­k­o­d­y Tivadar vonul nyugalomba, aki már szintén 1873 óta tanára az egyetemnek. Hir szerint ebben az esztendőben még néh­ány öreg professzor fog nyugalomba vonulni. (A fertőző betegségek és az iskolák.) Többször megtörtént, hogy a közigazgatási bizottság, a törvényhatósági joggal fölruházott városokban s a vármegyékben is, az iskola bezárása iránt a saját hatáskörében intézkedett. A belügyminiszter most, a közoktatásügyi miniszterrel egyetértőleg kijelenti, hogy közegészségi okokból az iskolákra vonatkozó határozatok meghozatalára első fokon a polgármes­ter (alispán) jogosított a határozathozatalra a köz­­igazgatási bizottságot elsőfokú rendelkező joggal ilyen kérdésekben a törvény sem ruházza föl. Ma­gától értetődik, hogy az iskolákat érdeklő ügyekben — a fertőző betegségek ellen való intézkedéseket kivéve, a polgármester (alispán) a tanfelügyelőt és a tiszti főorvost is meghallgatja. (Az egyetemi beírás.) A második félévi beírás ma kezdődött meg a Tudományegyetemen és a József­­műegyetemen. A Tudományegyetemen összesen százhúsz hallgatót írtak be, a műegyetemen kevesebbet. A be­írást hétfőn folytatják, míg az állatorvosi főiskolán csak kedden kezdik meg.

Next