Pesti Napló, 1906. október (57. évfolyam, 269-298. szám)
1906-10-20 / 288. szám
/Budapest, szombat PESTI NAPLÓ. 1906. október 20. 288. szíta 3 lakbérére vonatkozóan a miniszter feltételeket köthessen ki, ha szubvencióban részesít valamely vállalatot. Angliában az állam és a többi közhatóság mindig befolyik az igen feltételek megállapításába, ha közszállitásokban részesítenek valamely vállalatot. Ez az álláspont a demokrácia egyik sarkalatos követelése. A törvényjavaslat, amely az ipar fejlesztésére kíván szolgálni, csak 1915. december 31-ig teszi lehetségessé kedvezmények megállapítását. Ezen az időponton túl nincs új kedvezmény, de ezen az időponton innen tizenöt évre terjedhet a megadott kedvezmény. Ha helyesnek veszszük a tizenötévi tartamot most, akkor ennek az időtartamnak évről-évre csökkennie kell egy esztendővel ; akkor 1914-ben nincs többé szükség 1929-ig szóló szubvencióra, hanem elég, ha 1914-ben csupán 1921-ig tart a szubvenció. A javaslat 1915. december 31-iki terminusa azt jelenti, hogy akkor igazán itt lesz a vámsorompó felállításának az ideje. És a vámsorompó — az ipar hatalmas védelme — fölöslegessé teszi a még évek hoszszú sorára kiterjedő szubvenciókat. Ha vámsorompó fog bennünket Ausztriától elkülöníteni, akkor az iparfejlesztés céljaira szánt összegeket a mezőgazdaság támogatására fogjuk költeni. A mezőgazdaságéra, amely fél a rázkódástól, pedig erre az aggodalomra komoly oka nincsen. A mezőgazdaságnak azonban szintén készülnie kell a gazdasági önállóságra. Át kell alakulnia, minthogy Európában mindenütt átalakult. A gabonatermelésnek háttérbe kell szorulnia és helyet kell adni a kereskedelmi növények termelésének és a kerti gazdaságnak. A gazdálkodás súlypontját az állattenyésztésre kell áttennünk. Minderre most is gondolnunk kell már és gondolnunk kell az önálló magyar jegybank életbeléptetésére, hogy azután elszántan és vértezetten 1915. végével rátérhessünk a teljes és tökéletes iparfejlesztésre, a magyar vámterületre. Dr. K. L. Budapest, október 19. A képviselőház holnap,szombaton, dél, előtt tíz órakor ülést tart, mellynek napirendjére az iparfejlesztési javaslatot s mentelmi ügyeket tűztek ki. Holnap mondja el Kmety Károly és Lengyel Zoltán is már jelzett interpellációját. ________________________ AIGJtG^BtBS TEK.&n CScIxy KIGIG5IK a SZvXlZcldC. pedig megijeszt, megrémít. Az igazi hatás mégis csak ez. Kérdezzék meg a színészeket de a közönséget is, hogy nem így van-e ! Pedig a halál nagyon közönséges valami, elvégre is minden ember meghal. De a megtisztulás, az erkölcsi követelmény diadala, vagy a lelkűlét rommá válása hatalmas rendkívüliség. A dráma hőse Petheő Lorántné, Jolán. A férje parlamenti vezér. A közéletnek nem komédiása, hanem tisztalelkű rajongója. A feleségét csak szereti, de nem szeretkezik vele. Az asszony szeszélyes és léha. Erkölcsi tartalom nélkül való. Porzsolt talán nem ilyennek gondolta, de ilyennek festette. Jolánnak a szerelem a programmja. A programmot nem valósíthatja meg, mert a férje nem akar, nem is tud a szeretője lenni. De jelentkezik Tabajdi, országgyűlési képviselő, akinek ugyancsak a szerelem a programmja. A pillangó-szerelem, a virágról-virágraszállás. A gyakorlata is híres, az elmélete is nevezetes. Egy külön, egész felvonást szán rá, hogy kifejtse. A férjével és szerelem nélkülvalóságával elégedetlen asszonyt elcsábítja. Tabajdi mesterkedését észreveszi Gyöngyössy Béla, nyugalmazott huszárkapitány, a férj barátja. A kapitány rajong Lórántért és szerelmes Lóránt húgába, Etelbe. Fölkeresi Tabajdit és inzultálja, amiből, természetesen párbaj lesz. Hogy Jolánt gyanú ne érhesse, Tabajdi, aki tudja, hogy Etel is szereti Gyöngyössyt, megkéri a leány kezét. Hadd higgyék, hogy a kapitány féltékenysége a párbaj oka. Etel is ezt hiszi és izgatottságában Gyöngyössynek tudtára adja, hogy szereti. S hogy a kapitány, mint boldog vőlegény, mégis meg akar verekedni Tabajdival, Etel megsejti az igazat. Ugyanígy jár Lóránt. Meg akar bizonyosodni. Cselt vet a házasságtörő párnak. Beköti jobb kezét, mintha megsebezte volna, s feleségének levelet diktál, amelyben Tabajdit sürgős dologban magához hívja. Ha Tabajdi az aláíratlan levél hívását követi, akkor megismerte Jolán írását. S akkor bizonyos, hogy leveleztek egymással. Micsoda kicsinyes cselfogás embersorsok nagy összeütközésében! Hanem az életben a nagy eredők kialakulásaiban kis erőcskék is részt vesznek. S azután a levélírás és eredményének várása izgalmasan hatásosak. Lent a nézőtéren Tabajdi jöttét szinte úgy vártuk, mint „Nórá“-ban azt a pillanatot, amikor a férj a levélszekrényből ki fogja venni a feleségét leleplező levelet. És Tabajdi pontosan beállít. A férj rája ront, de nem boszut akar rajta állani, hanem csak arra akarja kényszeríteni, hogy tegye jóvá bűnét. A férj csupa lelki nagyság, az udvarló pedig gyáván, léhán hazudozik. Azt hazudja Lórántnak, hogy Jolán írását csakis abból a leveléből ismeri, amelyben ez férje kívánságára azt tudatta vele, hogy látogatásaival hagyjon föl. Minden csak félreértés, amely, ha eloszlik, „minden szépen a régiben maradhat.“ Ettől a gráva hazudozástól, s ettől a mondástól Jolánra is ráköszönt „a csodálatos.“ A nagy megismerés, az önnönmagának és világának megismerése. Rárival Tabajdira hogy hazudik, s azután bevallja urának a maga egész bűnét. De olyanformán, hogy közben a női szerelemről általában és különösen elmélkedik. Vallomásától megtisztulást érez. Felszabadulást. És epedve várja a büntetést, íme a dráma vége, a megoldás. Minden egyéb csak színpadi szenzáció. A szenzáció pedig bekövetkezik. Lóránt az egész igazságot megismervén, szinte eszelőssé lesz. Kiviszi Gyöngyössy két párbaj pisztolyát. Meg fognak verekedni. Tüstént, segédek nélkül, nem gavallérosan, hanem becsületesen. Az egyiknek le kell lőnnie a másikat. Jolán közéjük rohan, kiragadja Tabajdi kezéből a pisztolyt és lelövi. Nem önmagát, hanem a csábítót. „Megöltem a bűnömet“. Cselekedetéről ez a véleménye. A sardoui befejezés után a közönség ugyanolyan kiváncsi maradt, mint amilyen a pusztán csak ibseni befejezés után lett volna, így jár az olyan közönség, amely mindennek a legeslegvégét akarja tudni. Ilyen vég nincs. Jolánt Márkus Emilia játszotta. Modern dikcióra alkalmazott híres pátoszával remekelt. Naturalisztikus elemeket fehérre izzaszt, hogy vakítsanak, s egységes stílussá jól öszszeforrjanak. S ha az izzó stílus az érzelgésünk és naivitásunk vizenyősségébe ér, nagy sistergés támad s a gőz felhői tornyosulnak. A művésznő ma is felhők közül szórta remek színpadi villámait. A férjet Gál Gyula kétlelkűen játszotta. Részint nemes férfiassággal, részint hatásos brutalitással. Beszéde méltóságos, cselekvése bősz volt. Császár Imre, az udvarló ábrázolója, a férj meleg méltóságával ellentétben, hideg méltóságot éreztetett. Előkelőséget, amely a fagyponton felül levővilágot felsőségesen megveti. Ő egyedül értette meg, hogy ebben a darabban nem emberek, hanem mondások a hősök. Ligeti Juliska szerepe a tiszta nőiesség szigete volt a női probléma pocsolyájában. Kedves igyekezett lenni. Az is volt. Finoman humoros volt Vitván Mariska. Rózsavölgyi és Gyenes kisebb szerepekben régi, megszokott sajátságaikat érvényesítették. A közönség a darabot, kivált második felét, sűrű tapssal jutalmazta, s az előadásnak is elismeréssel adózott. A szerzőt és a színészeket többször is kitapsolta. Gerő Ödön: A főrendiház ülése. A főrendiházat — — mint értesülünk — keddre ülésre hívják össze, hogy a Rákóczi-javaslatot megszavazza. Goluchovszki sorsa. Feltétlenül megbízható bécsi forrásból ma megerősítették azt az értesülésünket, hogy Golucovszki lemondása szóba került Wekerle Sándor miniszterelnök bécsi kihallgatásakor és véglegesen eldőlt Goluchovszki minapi kétórás audienciáján. A király még nem döntött , mint minden komolyabb kérdésnél, most is fentartotta elhatározását és egy ideig még latolgatja a következe ményeket. Azonban semmi kétség sincs már aziránt, hogy Goluchovszki megy. Csak az nincs még eldöntve, ki jön utána. A király e tekintetben egészen önállóan határoz, de még nincs tisztában, kit állítson Golucovszki helyére. Minthogy azonban nem a gyors elhatározások embere, biztosra veszik, hogy a mostani delegáció tanácskozásáig nem is fogja az új külügyminisztert kinevezni. Azonban Golubovszki sem fog már a delegáció előtt megjelenni, hanem a király Burjánt, a közös pénzügyek miniszterét fogja a külügyi tárca ideiglenes vezetésével megbízni. Wekerle legközelebbi kihallgatásakor fog a külügyminiszteri válság eldőlni és akkorra már körülbelül a nyilvánosság előtt is fel fogják tárni a király elhatározását. — Golochovszki sorsának ez a döntő fordulata valószínűleg már holnap bekövetkezik, mert — mint értesülünk — ma délután az öt órai vonattal Wekerle Sándor miniszterelnök Bécsbe utazott e holnap a királyt tájékoztatni fogja a pártok hangulatáról. A miniszterelnökkel együtt gróf Apponyi Albert és Zichy Aladár is Bécsbe utazott. Apponyi holnap szintén kihallgatásra megy, hogy tárcájának ügyeiről jelentést tegyen. A függetlenségi párt mai értekezlete végén dr. Farkasházy Zsigmond megkérte Kossuth Ferencet, hogy tájékoztassa a pártot a Golubsjovszki-válság dolgában, amelyről a legellentétesebb híreket hallotta. Különösen pedig egy bécsi lap tegnapi hírére vonatkozólag kér felvilágosítást, amely szerint a Virmány nyert n fim zárat,a Kp a St&chfielfthez tilos-szakát s választat új delegációt, hogy az esetleges függetlenségi párti többség ne kellemetlenkedjék a külügyminiszternek. Kossuth az interpellációra adott válaszában a Golubovszki-válságról nem nyilatkozott. Egyebekben elmondta, hogy a minisztertanács nem döntött abban a kérdésben, hogy bezáratja-e az ülésszakot. Sok függ itt attól, milyen álláspontot foglal el a függetlenségi párt. Mindenesetre sok nehézséggel járna az ülésszak bezárása, mert akkor az összes javaslatokat vissza kellene vonni s ez nagy időveszteséget jelentene. A függetlenségi párt magatartása itt különben is nagyon megfontolandó, mert nem szabad a pártnak a delegációt valami különösen fontos, speciális bizottságnak tekinteni. Golubovszki védelmére a kormány nem csinál akciót. A belügyminiszter és a főváros. A főváros négy képviselője Ballagi Aladár, Készíts Antal, dr. Nagy Dezső és dr. Németh Imre ma fölkereste gróf Andrássy Gyula belügyminisztert a képviselőház miniszteri szobájában. Részletesen ismertették a miniszter előtt a főváros viszonyait s hosszasan megvitatták a főváros dolgait. Gróf Andrássy Gyula a képviselőház egyik legközelebbi ülésén nyilatkozni fog a fővárossal szemben való eljárásáról. A képviselőknek kijelentette, hogy a főváros bajait teljesen ismeri és azokon segíteni a legsürgősebb kötelességének tartja. Törvényjavaslatot is terjeszt be a legrövidebb idő alatt, amely a virilizmus eltörlésével, demokratikus alapon és az országos általános választási joggal összhangban mindazokat a szükséges kanzálókat tartalmazni fogja, amelyek a községi választásoknál a polgárok összessége akaratának szabad megnyilvánulását biztosítsák. Kegyelem Hegyi Antalnak. Csongrád megye hatvantagú küldöttsége járt ma délelőtt Faragó Antal képviselő vezetése mellett az igazságügyminiszternél, hogy Hegyi Antal számára eszközölje ki a királyi kegyelmet. A miniszter megígérte, hogy a kegyelem megadását javasolja a királynak. Változás a bécsi német nagykövetségen. Bécsből jelenti tudósítónk, hogy gróf Schwerin német nagykövetségi" tartSikes" helyett, akit Guatemalába küldtek követnek, gróf Brakdorff-Rantzaut fogják kinevezni Bécsbe nagykövetségi tanácsossá. Gróf Brakdorf-Rantzau most követségi tanácsos Hágában. Már egyszer volt Bécsben, mint nagykövetségi titkár.