Pesti Napló, 1907. március (58. évfolyam, 52-78. szám)
1907-03-19 / 67. szám
1907. március 19. Budapest, kedd PESTI NAPLÓ. '67. szám 11 ezért voltak oly engedékenyek. Március 15-én kérdezzük a szabadsághősöktől: Meddig bőgtök még a hon nevében? (Petőfi.) A munkásság résen áll, de akkorra tartogatja fegyvereit, amikor azok használatára szükség lesz. Még Rozs József felszólította társait, hogy békésen oszoljanak széjjel és ezzel a munkások ünnepe véget ért. — A pápa üdvözlése. Rómából táviratozzák. A bíborostestület ma megjelent a pápa előtt, hogy holnapi nevenapja alkalmából gratulálja. Oreglia dékán a szent kollégium szerencsekivánatait és hódolatát tolmácsolta, mire a pápa ezért köszönetet mondott. Azután az egyes bíborosokkal beszélgetett. Közben megemlékezett a franciaországi és németországi katasztrófáról és élénk sajnálkozásának és részvétének adott kifejezést. ■ — Március 15-dike megünnepléséről még a következő tudósításokat kapjuk: • Az Erzsébet Népakadémia tegnap lelkes márciusi ünnepet rendezett a régi országháza nagytermében. Berinkey Gyula és Laban Antal,,Talpra magyar“ és Garay „Szabaddá lettél, magyar népi“ című költeményét szavalta. Balázs Irén Bertha István zongorakiséretével kuruc nótákat énekelt, Hacker Mariska Liszt XV. rapszódiáját adta elő zongorán. Herényi Adolf méltatta a szabadság ünnepét. A Törekvés dalárda a Himnuszszal megnyitotta és a Szózattal bezárta a hangversenyt... A Vígbarátok asztaltársasága szombaton rendezte hazafias ünnepségét, amelyen a társaság tagjai szolgáltatták az élénk alkalmi programmot. A Nagybecsküreken a márciusi ünnepségek sorát a második számú óvodában kezdették meg Veressné Kont Paula óvónő kicsiny tanítványai. A jobbára szerb-német ajkú apróságok pompás magyarsággal szavalták és énekelték az aktuális verseket és hazafias dalokat. — A somogy-bálványosi református egyházközség március 15-én ünnepet tartott a templomban. — Hevesen is a megszokott lelkesedéssel ünnepelték meg március idusát. A templomokban istentiszteletet tartottak s az egész város lobogódiszt öltött. Hellebronth Géza, a kerület volt képviselője emelkedett hangú beszédet mondott. — Rákospalotán impozánsan folyt le a márciusi emlékünnep. A templomokban istentisztelet tartottak, délelőtt a községi képviselőtestület díszgyűlést tartott, ahol az ünnepi beszédet Chobot Ferenc prépost plébános mondotta. Ünnepeltek továbbá az összes iskolák, mindenütt a tanítók ismertették a nagy nap jelentőségét. Este pedig a társaskörök ünnepelték.— A cameral-moravicai vasutasok sikerült ünnepséget rendeztek a márciusi események emlékére. Szegedi Lajos mondott megnyitó beszédet, Vazlik Lajos szavait. — Trencsén város közönsége ünnepségek keretében ünnepelte meg március idusát. A nagy nap előestéjén díszelőadás volt a színházban. Március 15-én délelőtt a főgimnázium és a felsőbb leányiskola rendeztek sikerült ünnepélyeket. Délután különvonaton a kosztolnai síkon elesett honvédek sírjához rándultak ki az ünneplők, ahol dr. Pető Béla ügyvéd mondott beszédet. Este hangversenynyel egybekötött 400 teritékü társasvacsora volt az Erzsébet-szálló nagytermében. Ott volt dr. Szmiatovszky Valér főispánnal élén a vármegye közönségének szine-java. — A bátyi Polgári Kaszinó sikerült ünnepet rendezett a szabadság ünnepén. Az alkalmi beszédet Steiger Gusztáv tanító tartotta. — Az ujantalvolgti üveggyári kaszinó is méltó lelkesedéssel ünnepelt a nagy napon. A sikerült hazafias ünnepségen szavalatok és alkalmi beszédek hangzottak el. — Locsmándon, ebben a tiszta német ajkú községben, — mint nekünk onnan írják — az idén ünnepelték meg első alkalommal március idusát. A községháza földiszített termében felolvasásokat, beszédeket és szavalatokat tartottak.— Szentgotthárdon reggel a róm. kat. templomban istentisztelet volt. Utána a főgimnázium tornacsarnokában ünnepélyt tartottak. Este az ifjúság felvonulást rendezett. — Zomborban a polgárság szépen ülte meg a szabadság ünnepét. Istentisztelet után az ünneplő közönség a Schweidel-szobor elé vonult, ahol azt a függetlenségi párt dr. Patay Sándor beszéde kíséretében megkoszorúzta. Délután a városházai dísztermében ünnepély volt. — Melencin az idén első alkalommal ünnepelték meg március 15-ét. Az ünnepség lelkes hangulatban folyt le.— Szerji,pgzsezsenán, ebben a szerb lakosságú községben Moldován Miksa tanító az iskolában beszedőd méltatta az ünnepséget. — Soltan nagy lelkesedéssel ünnepelték meg március 15-ikét. A nagy számú polgárság előtt Lefkovics Vilmos mondott ünnepi beszédet. A Facseton szép ünnep keretében ünnepelték a szabadság napjának évfordulóját. Az ünnepen számos román polgár is megjelent. Sebenenfeld László szép beszédet mondott magyar és román nyelven, utána Werner Sándor tanító szavalta el nagy hatással a Nemzeti dalt, A faeseti dalárda énekszámokat adott elő. Az estén beszélt még Vas Ignác kir. albiró és Tomka Viktor szavalt. — Bécsben, mint nekünk onnan írják, őszinte kegyelettel ünnepelte meg a Magyar Otthon Bécsben március idusát. A tagok nagy számán kívül díszes vendégtársaság vett részt a szép ünnepségen, amelyen Reisz Miksa korelnök mondotta a megnyitó beszédet. Összetartozandóságon kívül a hazafias érzelem ápolására, és ébrentartására buzdította a megjelenteket, különösen hangsúlyozva, hogy a bécsi magyarság csak úgy tarthat lépést az otthon élő testvéreivel, ha a haza iránti kötelességet nem téveszti sohasem szem elől. Ezután március 15-ének jelentőségét méltató beszéd következett, mire Reiner Gyula szavalta el nagy hatással a Talpra magyart". Ezt követte még egy magyar zeneegyveleg és Várady Antal „Petőfi visszatér“ című gyönyörű költeményének előadása. — Egy nyugalmazott tábornok balesete. Prágából jelenti tudósítónk. Ma délután báró Friedberg nyugalmazott altábornagy az utcán sétált, amikor egy automobil elöl kitért, frakker elgázolta. A tábornok súlyosan megsérült. Az első segélyt egy katonaorvos nyújtotta neki, aki véletlenül arra haladt. — Kávésok gyűlése. A budapesti kávésok ma olyan határozatot hoztak a többi közt, amelynek valószínűleg általános pincérsztrájk lesz a következése. A budapesti kávésipartársulat ma délután tartotta meg kilencvenkettedik rendes évi közgyűlését Katona Géza vendéglőjének különtermében. A közgyűlést, amelyen az iparhatóság részéről Goreczky Zsigmond helyettes elüljáró, az Országos Ipaiegyesület részérőlpediig dr. Soltész Adolf titkár jelent meg, Némai Antal elnök nyitotta meg. Megnyitó beszédében rámutatott arra, hogy az ipartársulat tevékenységét az utóbbi öt esztendőben kizárólag a munkáskérdések veszik igénybe. Az ipartársulat megállapította, hogy a budapesti kávéházak nagy részében egy főpincérnek 7—8000 korona évi jövedelme van, egy felszolgáló segéd, még a közepes üzletekben is, havonta 160—200 koronát keres, egy kávéfőző átlagos havi keresete 95—130 korona és a legegyszerűbb munkát végző háziszolga keresete is jóval meghaladja a kereskedésekben és más iparágakban alkalmazott hasonló munkások jövedelmét. Azonfelül az összes alkalmazottak teljesen ingyen kapják az üzletben élelmezésük jelentékeny részét. Ily körülmények között az alkalmazottaknak panaszra jogos okuk annál kevésbbé lehet, mert az ipartársulat volt a legelső munkaadótestület, amely a heti pihenőnapot nyomban megadta és már öt évvel ezelőtt állást foglalt a teljesen díjtalan közvetítés mellett. Ha ezek után az alkalmazottak körében mégis forrongás mutatkozik, akár néhány jól fizetett szervezőbizottsági tag hajtogatásában, kell, keresni. Az elnök beszédét zajos éljenzés kísérte, mire a közgyűlés tudomásul, vette a választmány évi jelentését. A választmány tagjai lettek: Bodó Adolf, Evva Lajos, Salzer Ignác, Szeifferi Antal, Sztanos Miklós és Steingruber Ignác; póttagok: Illits Gyula, Ólmosi József és Upor József. A felügyelőbizottság tagjai lettek: Fanno Henrik, Gárdonyi József és Wertheimer Lajos. A napirend többi pontjai között szerepelt a választmány előterjesztése a pincérek munkaviszonyainak rendezése dolgában. Az ipartársulatnak február 18-án tartott rendkívüli közgyűlése tudvalevőleg elfogadta azt az egyezséget, amelyet a kávés segédekkel folytatott szóbeli tárgyalás során véglegesen megállapítottak. A kávéssegédek szakegyesülete azonban nem akceptálta, a saját vezetőinek elhatározását , az egyezség tervezetén lényeges változtatásokat tett, amelyek leginkább az úgynevezett „erkölcsi pontokra“ vonatkoznak. A választmány javaslata most az, hogy a közgyűlés ragaszkodjék a szóbelileg kölcsönösen megállapított eredeti egyezséghez és hívja föl a szakegyesületet, hogy azt 14 nap alatt írja alá. Minthogy pedig a munkabérekre nézve a társulat és a szakegyesület között eltérés nincsen, a fölemelt munkabéreket április 1-én feltétlenül léptesse életbe. A közgyűlés Brück Károly, Weinberger Ignác, Berger Leó alelnök, Bodó Adolf, Gárdonyi József, Evva Lajos és Sachs Ödön felszólalásai után a választmány javaslatát egyhangúlag elfogadta. Ezután bejelentette az elnök, hogy a kávéfőzők szakegyesületével a munkabérek rendezése dolgában folytatott tárgyalásokat megszakították, mert a belügyminiszter időközben felfüggesztette a szakegyesület működését. A választmány mindamellett azt proponálja, hogy április 1-től kezdve a kávéfőzőknek is adják meg a már koncedált munkabéreket. A választmány különben gondoskodott róla, hogy a kávésok a felfüggesztés tartama alatt egyelőre az állami munkaközvetítő útján jussanak munkásokhoz. A közgyűlés Upor József, Berger Leó, Fanta Henrik és mások felszólalása után magáévá tette a választmánynak ezt a javaslatát is. A közgyűlést barátságos lakoma követte. — Házasság. E hónap 17-én vezette oltárhoz Nagy-Lucskán (Bereg m.) ifj. Hegedűs Ágoston pályavégzett papnövendék Bacsinszky Irmát, Bacsinszky Mihály gör. kat. esperes leányát. Nászasszonyok voltak: Czubayné Ábrányi Jozefin és dr. Ilykovicsné Hrabár Helén; násznagyok: Bacsinszky Vladimir Államvasúti üzletvezető és Dudics Andor orsz. képviselő. Nászleányok: Takács Erzsike, Puszky Mariska és Gribovszky Erzsike, vőfélyek: dr. Ábrányi Kornél, Valkovszky János és Zseltvay Gyula. Baiersdorfer Nándor március 25-én délelőtt 11 és fél órakor vezeti oltárhoz a dohány utcai izr. templomban Küszler Henrik, földbirtokos leányát, Bénáét. Dr. Almási Sándor ceglédi ügyvéd e hónap 20-án vezeti oltárhoz Szemlakon Spitzer Vilma kisasszonyt. Dr. Robert Izrael besztercei ügyvéd eljegyezte Schwartz Mariskát Marosvásárhelytt. Az orosz forrongás, Pétervárról érkezett táviratok megerősítik , hogy Jeliszavetgredban a „valódi orosz férfiak“ csakugyan pogromot próbáltak rendezni, amelyet azonban Brinkon rendőrtisztviselő erélyes közbelépése megszüntetett. Három izraelitát, köztükegy leányt, megöltek. Tegnap Odessza város képviselője felkereste Szolypint, aki azonnal kijelentette: — Sehol és semmiféle körülmények között, meg nem tűröm a pogromot, közölje ezt Jeliszavetgraddal. A kitört pánik tegnap már valóban csillapodott és további rendetlenkedések sem fordultak elő. Vladimírban hatszáz, legnagyobbrészt a részeg paraszt megtámadta az állami pálinkamérést. A parasztok nem engedelmeskedtek a rendőrség felszólításának, mire a kivonult rendőrség sortüzet adott. Nyolc paraszt súlyosan megsebesült. Hat belehalt sebeibe. Pétervárról tudósítónkolyan esetet jelent, amely igen jellemző az orosz előkelő társaságoknak és különösen a katonatiszteknek a társaságára. Négy lovassági tiszt tegnap éjjel együtt mulatott az Európa-fogadó egy különtermében. Társaságukban egy magas állású polgár is volt, aki azonban eltávozott, mikor a mulatozás duhajkodássá fajult. Ekkor történt, hogy Kozlov hadnagy, annak a meggyilkolt Kozlov tábornoknak a fia, akit tavaly Peterkofban egy merénylő Trepov tábornoknak nézett és lelőtt, kardot rántott és levágta Miche Wczky egykori cserkesz tisztnek, mostaniudvari marsallnak a fülét, aztán a fiatal tiszt rákiáltott a sebesült hercegre, hogy lőjjön. Micheraczky herceg ötször vette célba az ittas hadnagyot és minden golyóra talált. Kozlov hadnagy halálosan megsebesült. Micheraczky a tengerészeti kórházba ment s beköttette levágott fülét. A duhajkodásban Komorovszky hadnagy is megsebesült. — Keresztényszocialisták sztrájkja. Saslehner András, budai keserüviz-forrás telepén több száz munkás, — akik valamennyien keresztényszocialisták, memorandumot adtak át az igazgatóságnak és húszszázalékos béremelést kértek, valamint azt, hogy a direkció ezentúl csakis keresztény-szocialistákat alkalmazzon. Huszonnégyórai terminust tűztek ki a válaszra. Az igazgatóság kijelentette, hogy ilyen módon nem intézheti el a dolgot. Erre a munkások sztrájkba léptek. A direkció kihirdette, hogy aki egy nap alatt nem jelentkezik, azt elbocsátja. Albertfalváról és Budaörsről hoztak is új munkásokat. A régiek budaörsi parasztok segítségével eláltották az utat és erőszakkal meg akarták gátolni, hogy az új munkások bevonuljanak. A helyzet annyira veszedelmessé lett, hogy rendőrségnek kellett kivonulnia. Érdekes, hogy Magyarországonez az első sztrájk, amit kizárólag keresztény-szocialisták vívnak meg. A pártvezetőség különben új alapon kezdett tárgyalást. A telepen folyik a munka tovább a sztrájk kitörése óta is. — Affér Fiuméban, Fiuméból táviratozzák. Zanella Rikárd országgyűlési képviselő ma Thiery Constant és Korossak Ferenc segédei útján provokáltatta dr. Tóth Elemér fiumei ügyvédet egy nyilatkozatáért, amely a „Biumei Napló“-ben jelent meg és amelyben dr. Tóth Zanellát nem úriembernek nyilvánította. Dr. Tóth Elemér Molnár József főhadnagyot és Nagy Sándor honvédhadnagyot nevezte meg segédesül. Tóth becsületbiróságot kiván, mert Zanellának nem hajlandó elégtételt, adni.