Pesti Napló, 1907. március (58. évfolyam, 52-78. szám)

1907-03-19 / 67. szám

1907. március 19. Budapest, kedd PESTI NAPLÓ. '67. sz­ám­ 11 ezért voltak oly engedékenyek. Március 15-én kérdezzük a szabadsághősöktől: Meddig bőgtök még a hon nevében? (Petőfi.) A munkásság ré­sen áll, de akkorra tartogatja fegyvereit, amikor azok használatára szükség lesz. Még Rozs József felszólította társait, hogy békésen oszoljanak széjjel és ezzel a munkások ünnepe véget ért. — A pápa üdvözlése. Rómából táviratozzák. A bíborostestület ma megjelent a pápa előtt, hogy holnapi nevenapja alkalmából gratulálja. Oreglia dékán a szent kollégium szerencsekivánatait és hódolatát tolmácsolta, mire a pápa ezért köszöne­tet mondott. Azután az egyes bíborosokkal be­szélgetett. Közben megemlékezett a franciaországi és németországi katasztrófáról és élénk sajnálko­zásának és részvétének adott kifejezést. ■ — Március 15-dike megünnepléséről még a következő tudósításokat kapjuk: •­ Az Erzsébet Népakadémia tegnap lelkes már­ciusi ünnepet rendezett a régi országháza nagyter­mében. Berinkey Gyula és Laban Antal,,Talpra ma­gyar“ és Garay „Szabaddá lettél, magyar népi“ című költeményét szavalta. Balázs Irén Bertha István zongorakiséretével kuruc nótákat énekelt, Hacker Mariska Liszt XV. rapszódiáját adta elő zongorán. Herényi Adolf méltatta a szabadság ünnepét. A Tö­rekvés dalárda a Himnuszszal megnyitotta és a Szó­zattal bezárta a hangversenyt... A Víg­­­barátok­ asztaltársasága szombaton rendezte hazafias ünnep­ségét, amelyen a társaság tagjai szolgáltatták az élénk alkalmi programmot. A Nagybecsküreken a márciusi ünnepségek sorát a második számú óvodá­ban kezdették meg Veressné Kont Paula óvónő ki­csiny tanítványai. A jobbára szerb-német ajkú ap­róságok pompás magyarsággal szavalták és énekel­ték az aktuális verseket és hazafias dalokat. —­ A somogy-bálványosi református egyházközség március 15-én ünnepet tartott a templomban. — Hevesen is a megszokott lelkesedéssel ünnepelték meg március idusát. A templomokban istentisztele­tet tartottak s az egész város lobogódiszt öltött. Hellebronth Géza, a kerület volt képviselője emel­kedett hangú beszédet mondott. — Rákospalotán impozánsan folyt le a márciusi emlékünnep. A tem­plomokban istentisztelet tartottak, délelőtt a köz­ségi képviselőtestület díszgyűlést tartott, ahol az ünnepi beszédet Chobot Ferenc prépost plébános mondotta. Ünnepeltek továbbá az összes iskolák, mindenütt a tanítók ismertették a nagy nap jelen­tőségét. Este pedig a társaskörök ü­nnepelték.— A cameral-moravicai vasutasok sikerült ünnepséget rendeztek a márciusi események emlékére. Szegedi Lajos mondott megnyitó beszédet, Vazlik Lajos sza­vait. — Trencsén város közönsége ünnepségek kere­tében ünnepelte meg március idusát. A nagy nap előestéjén díszelőadás volt a színházban. Március 15-én délelőtt a főgimnázium és a felsőbb leány­iskola rendeztek sikerült ünnepélyeket. Délután különvonaton a kosztolnai síkon elesett honvédek sírjához rándultak ki az ünneplők, ahol dr. Pető Béla ügyvéd mondott beszédet. Este hangverseny­­nyel egybekötött 400 teritékü társasvacsora volt az Erzsébet-szálló nagytermében. Ott volt dr. Szmia­­tovszky Valér főispánnal élén a vármegye közön­ségének szine-java. — A bátyi Polgári Kaszinó sikerült ünnepet rendezett a szabadság ünnepén. Az alkalmi beszédet Steiger Gusztáv tanító tar­totta. — Az ujantalvolgti üveggyári kaszinó is méltó lelkesedéssel ünnepelt a nagy napon. A sike­rült hazafias ünnepségen szavalatok és alkalmi be­szédek hangzottak el. — Locsmándon, ebben a tiszta német ajkú községben, — mint nekünk onnan ír­ják — az idén ünnepelték meg első alkalommal már­cius idusát. A községháza földiszített termében fel­olvasásokat, beszédeket és szavalatokat tartottak.­­— Szentgotthárdon reggel a róm. kat. templomban istentisztelet volt. Utána a főgimnázium tornacsar­nokában ünnepélyt tartottak. Este az ifjúság fel­vonulást rendezett. — Zomborban a polgárság szé­pen ülte meg a szabadság ünnepét. Istentisztelet után az ünneplő közönség a Schweidel-szobor elé vonult, ahol azt a függetlenségi párt dr. Patay Sándor beszéde kíséretében megkoszorúzta. Délután a városházai dísztermében ünnepély volt. — Melen­­cin az idén első alkalommal ünnepelték meg már­cius 15-ét. Az ünnepség lelkes hangulatban folyt le.­­— Szerji,pgzsezsenán, ebben a szerb lakosságú köz­ségben Moldován Miksa tanító az iskolában beszed­őd méltatta az ünnepséget. — Soltan nagy lelkese­déssel ünnepelték meg március 15-ikét. A nagy számú polgárság előtt Lefkovics Vilmos mondott ünnepi beszédet. A Facseton szép ünnep keretében ünnepelték a szabadság napjának évfordulóját. Az ünnepen számos román polgár is megjelent. Sebe­nenfeld László szép beszédet mondott magyar és román nyelven, utána Werner Sándor tanító sza­valta el nagy hatással a­ Nemzeti­ dalt, A faeseti dalárda énekszámokat adott elő. Az estén beszélt még Vas Ignác kir. albiró és Tomka Viktor szavalt. — Bécsben, mint nekünk onnan írják, őszinte ke­gyelettel ünnepelte meg a Magyar Otthon Bécsben március idusát. A tagok nagy számán kívül díszes vendégtársaság vett részt a szép ünnepségen, ame­lyen Reisz Miksa korelnök mondotta a megnyitó beszédet. Összetartozandóságon kívül a hazafias érzelem ápolására, és ébrentartására buzdította a megjelenteket, különösen hangsúlyozva, hogy a bécsi magyarság csak úgy tarthat lépést az otthon élő test­véreivel, ha a haza iránti kötelességet nem téveszti sohasem szem elől. Ezután március 15-ének jelentő­ségét méltató beszéd következett, mire Reiner Gyula szavalta el nagy hatással­ a Talpra magyart". Ezt követte még egy magyar zeneegyveleg és Vá­­rady Antal „Petőfi visszatér“ című gyönyörű köl­teményének előadása. — Egy nyugalmazott tábornok balesete. Prá­gából jelenti tudósítónk. Ma délután báró Fried­berg nyugalmazott altábornagy az utcán sétált, amikor egy automobil elöl kitért, frakker elgázolta. A tábornok súlyosan megsérült. Az első segélyt egy katonaorvos nyújtotta neki, aki véletlenül arra haladt. — Kávésok gyűlése. A budapesti kávésok ma olyan határozatot hoztak a többi közt, amelynek valószínűleg általános pincérsztrájk lesz a követ­kezése. A budapesti kávésipartársulat ma délután tartotta meg kilencvenkettedik rendes évi közgyű­lését Katona Géza vendéglőjének különtermében. A közgyűlést, amelyen az iparhatóság részéről Go­­reczky Zsigmond helyettes elüljáró, az Országos Ipa­iegyesület részéről­­pediig dr. Soltész Adolf titkár jelent meg, Némai Antal elnök nyitotta meg. Megnyitó beszédében rámutatott arra, hogy az ipartársulat tevékenységét az utóbbi öt eszten­dőben kizárólag a munkáskérdések veszik igénybe. Az ipartársulat megállapította, hogy a budapesti kávéházak nagy részében egy főpincérnek 7—8000 korona évi jövedelme van, egy felszolgáló segéd, még a közepes üzletekben is, havonta 160—200 koronát keres, egy kávéfőző átlagos havi keresete 95—130 korona és a legegyszerűbb munkát végző háziszolga keresete is jóval meghaladja a keres­kedésekben és más iparágakban alkalmazott ha­sonló munkások jövedelmét. Azonfelül az összes alkalmazottak teljesen ingyen kapják az üzletben élelmezésük jelentékeny részét. Ily körülmények között az alkalmazottaknak panaszra jogos okuk annál kevésbbé lehet, mert az ipar­társulat volt a legelső munkaadótestület, amely a­ heti pihenő­napot nyomban megadta és már öt évvel ezelőtt állást foglalt a teljesen díjtalan közvetítés mellett. Ha ezek után az alkalmazottak körében mégis forrongás mutatkozik, akár néhány jól fizetett szervező­bizottsági tag hajtogatásában, kell, keresni. Az elnök beszédét zajos éljenzés kísérte, mire a közgyűlés tudomásul, vette a választmány évi je­lentését. A választmány tagjai lettek: Bodó Adolf, Evva Lajos, Salzer Ignác, Szeifferi Antal, Sztanos Miklós és Steingruber Ignác; póttagok: Illits Gyula, Ólmosi József és Upor József. A felügyelő­bizottság tagjai lettek: Fanno Henrik, Gárdonyi József és Wertheimer Lajos. A napirend többi pontjai között szerepelt a­­ választmány előterjesz­tése a pincérek munkaviszonyainak rendezése dol­gában. Az ipartársulatnak­ február 18-án tartott rendkívüli közgyűlése tudvalevőleg elfogadta azt az egyezséget, amelyet a kávés segédekkel folytatott szóbeli tárgyalás során véglegesen megállapítottak. A kávéssegédek szakegyesülete azonban nem ak­ceptálta, a saját vezetőinek elhatározását , az egyezség tervezetén lényeges változtatásokat tett, amelyek leginkább az úgynevezett „erkölcsi pon­tokra“ vonatkoznak. A választmány javaslata most az, hogy a közgyűlés ragaszkodjék a szóbelileg köl­csönösen megállapított eredeti egyezséghez és hívja föl a szakegyesületet, hogy azt 14 nap alatt írja alá. Minthogy pedig a munkabérekre nézve a tár­sulat és a szakegyesület között eltérés nincsen, a fölemelt munkabéreket április 1-én feltétlenül lép­tesse életbe. A közgyűlés Brück Károly,­ Weinber­ger Ignác, Berger Leó alelnök, Bodó Adolf, Gár­donyi József, Evva Lajos és Sachs Ödön felszóla­lásai után a választmány javaslatát egyhangúlag elfogadta. Ezután bejelentette az elnök, hogy a kávéfőzők szakegyesületével a munkabérek rende­zése dolgában folytatott tárgyalásokat megszakítot­ták, mert a belügyminiszter időközben felfüggesz­tette a szakegyesület működését. A választmány mindamellett azt proponálja, hogy április 1-től kezdve a kávéfőzőknek is adják meg a már konce­­dált munkabéreket. A választmány különben gon­doskodott róla, hogy a kávésok a felfüggesztés tartama alatt egyelőre az állami munkaközvetítő útján jussanak munkásokhoz. A közgyűlés Upor József, Berger Leó, Fanta Henrik és mások fel­szólalása után magáévá tette a választmánynak ezt a javaslatát is. A közgyűlést barátságos lakoma követte. — Házasság. E hónap 17-én vezette oltárhoz Nagy-Lucskán (Bereg m.) ifj. Hegedűs Ágoston pályavégzett papnövendék Bacsinszky Irmát, Ba­­csinszky Mihály gör. kat. esperes leányát. Nász­asszonyok voltak: Czubayné Ábrányi Jozefin és dr. Ilykovicsné Hrabár Helén; násznagyok: Ba­csinszky Vladimir Államvasúti üzletvezető és Du­­dics Andor orsz. képviselő. Nászleányok: Takács Erzsike, Puszky Mariska és Gribovszky Erzsike, vőfélyek: dr. Ábrányi Kornél, Valkovszky János és Zseltvay Gyula. Baiersdorf­er Nándor március 25-én délelőtt 11 és fél órakor vezeti oltárhoz a dohány­ utcai izr. templomban Küszler Henrik, földbirtokos leá­­nyát, Bénáét. Dr. Almási Sándor ceglédi ügyvéd e hónap 20-án vezeti oltárhoz Szemlakon Spitzer Vilma kisasszonyt. Dr. Robert Izrael besztercei ügyvéd elje­gyezte Schwartz Mariskát Marosvásárhelytt.­­ Az orosz forrongás, Pétervárról érkezett táviratok megerősítik , hogy Jeliszavetgredban a „valódi orosz férfiak“ csakugyan pogromot próbál­tak rendezni, amelyet azonban Brinkon rendőrtiszt­­viselő erélyes közbelépése megszüntetett. Három izraelitát, köztük­­egy leányt, megöltek. Tegnap Odessza város képviselője felkereste Szolypint, aki azonnal kijelentette: — Sehol és semmiféle körülmények között, meg nem tűröm a pogromot, közölje ezt Jelisza­­vetgraddal. A kitört pánik tegnap már valóban­ csillapodott és további rendetlenkedések sem for­dultak elő. Vladimírban hatszáz,­ legnagyobbrészt a részeg paraszt megtámadta az állami pálinkamérést. A parasztok nem engedelmeskedtek a rendőrség fel­szólításának, mire a kivonult rendőrség sortüzet adott. Nyolc paraszt súlyosan megsebesült. Hat belehalt sebeibe. Pétervárról tudósítónk­­olyan esetet jelent, amely igen jellemző az orosz előkelő társasá­goknak és különösen a katonatiszteknek a társasá­gára. Négy lovassági tiszt tegnap éjjel együtt mu­latott az Európa-fogadó egy különtermében. Tár­saságukban egy magas­ állású polgár is volt, aki azon­ban eltávozott, mikor a mulatozás duhajkodássá fajult. Ekkor történt, hogy Kozlov hadnagy, annak a meggyilkolt Kozlov tábornoknak a fia, akit ta­valy Peterkofban egy merénylő Trepov tábornoknak nézett és lelőtt, kardot rántott és levágta Miche­ Wczky egykori cserkesz tisztnek, mostani­­udvari marsallnak a fülét, aztán a fiatal tiszt rákiáltott a­ sebesült hercegre, hogy lőjjön. Micheraczky herceg ötször vette célba az ittas hadnagyot és minden golyóra talált. Kozlov hadnagy halálosan megsebe­sült. Micheraczky a tengerészeti kórházba ment s beköttette levágott fülét. A duhajkodásban Komo­­rovszky hadnagy is megsebesült. — Keresztény­szocialisták sztrájkja. Sasleh­ner András,­ budai keserüviz-forrás telepén több száz munkás, — akik valamennyien keresztény­­szocialisták,­­ memorandumot adtak át az igaz­gatóságnak és húszszázalékos béremelést kértek, valamint azt, hogy a direkció ezentúl csakis ke­resztény-szocialistákat alkalmazzon. Huszonnégy­órai terminust tűztek ki a válaszra. Az igazgató­­ság kijelentette, hogy ilyen módon nem intézheti el a dolgot. Erre a munkások sztrájkba léptek. A direkció kihirdette, hogy aki egy nap alatt nem jelentkezik, azt elbocsátja. Albertfalváról és Buda­örsről hoztak is új munkásokat. A régiek buda­örsi parasztok segítségével eláltották az utat és erőszakkal meg akarták gátolni, hogy az új mun­kások bevonuljanak. A helyzet annyira veszedel­messé lett, hogy rendőrségnek kellett kivonulnia. Érdekes, hogy Magyarországon­­ez az első sztrájk, amit kizárólag keresztény-szocialisták vívnak meg. A párt­vezetőség különben új alapon kezdett tárgyalást. A telepen folyik a munka tovább a sztrájk kitörése óta is. — Affér Fiuméban, Fiuméból táviratozzák. Zanella Rikárd országgyűlési képviselő ma Thiery Constant és Korossak­ Ferenc segédei útján provo­­káltatta dr. Tóth Elemér fiumei ügyvédet egy nyi­latkozatáért, amely a „Biumei Napló“-ben jelent meg és amelyben dr. Tóth Zanellát nem úriembernek nyilvánította. Dr. Tóth Elemér Molnár József fő­hadnagyot és Nagy Sándor honvédhadnagyot ne­vezte meg segédesül. Tóth becsületbiróságot kiván, mert Zanellának nem hajlandó elégtételt, adni.

Next