Pesti Napló, 1911. december (62. évfolyam, 285–310. szám)
1911-12-21 / 302. szám
Budapest, csütörtök *PESTI NAPLÓ 1911 december 21. 302. szám. 13 f fokra és eladásokra. Az általános szabályozási tervnek nagyszabásúnak kell lennie és évszázadokra kihatnia. Koncepciójában majdnem utopisztikusnak kell lennie, hiszen a rohamos fejlődés rhajdnefl mindig rácáfol a teóriákra. A szabályozásban benne kell lennie az Andrássy-út és Rákóczi-út között nyitandó avenuenek, az új városháza elhelyezésének, a Tabán szabályzásának és teás flektós kérdéseknek, felsősorban a pályaudvaroknak is. Szükség van a végleges szabályozási tervre azért is, hogy helyes betterment kivethető legyen. Ullmaran indítványozta, hogy a tanács tegyen három hónapon belül a közgyűlésnek jelentést, mily módon kívánja az általános nagy városszabályozási terv létrejöttét előmozdítani, ammelynek költségére már a jövő év büdzséjébe tetemes összeg volna beállítandó. (Helyeslés.) A költségvetési általánosságban elfogadja. Pálos Kálmán az idegenforgalom emeléséről szólott. Gyakori az a nézet — úgymond — hogy sem Budapest, sem általában Magyarország nem alkalmas idegenforgalom teremtésére. Ez nem áll. A hiba ott van, hogy mi semihit seb teszünnk az idegenforgalom emelésére. A szónok adatai szerint 1902-ben 28.000 idegen fordult meg Budapesten, am aely szám 1910-ben 70.000-re emelkedett. Ez a jelenség amellett szól, hogy az idegenforgalom emelkedik, bár érdekében semmi lépés sem történik. Adatokkal igazolja, hogy az idegenforgalom 10 millió korona forgalmat jelent a fővárosra nézve; ezt az összeget könnyen duplára lehetne ezítelni, ha komolyan törekednének reá. A vidékről nem is beszél, pedig ezek közül 2.300.000 fordul meg évenként a fővárosban. Indítványozta, hogy az idegenforgalom emelésére feltett ib.b00 koronát ítsegfelelő összegre emheljék fel. (Helyeslés.) Benedek Dezső teljesen biztja Olimann nézeteit és kiemeli, mily fontos érdekek fűződhek ahoz, hogy a pályaudvarok kihelyezésével szabad teret biztosítsanak a külterjes fejlődésre. Юfogásolja, hogy a segítségvetés mostoháé bállik a VII. kerülettel, amelynek fejlesztésére úgyszótván semmi gondot Seffi fordit, ki Aréna úton az egységes Villamosközlekedést sürgeti. Dr. Waigand József felszólalása után Szilágyi Károly négy indítványt terjeszt elő: 1. hogy a tanács a Kossuth Lajos utcai villamos vasút dolgában a tárgyalásokat vegye fel és azokról a közgyűlésnek mielőbb jelentést tegyen; 2. tegye tanulmányozás tárgyává a budai forgalom kiépítését; 3. az építkezési programai végrehajtásával vegye figyelembe a III kerületet, ahol felette nagy a lakásínség és 4, hogy a III. kerületi hegyvidék rendezésének ügyét szintén tégye tanúlmárnyozás tárgyává. — Dr. Th i r r h g Gusztáv, a statisztikai hivatal igazgatója Gálossal szemben védelmébe vette a főváros statisztikai hivatalát, amely mindenkor megfelelt kötelességének. Miután több szónok nem volt följegyezve, az elnöklő főpolgármester a vitát bezárta. Gálos Kálmán félreértett szavait riagyarázta meg és kitelentette, holyt Szavai nem a statisztikai hivatalra vonatkoztak, Ő ezután a beadott indítványok felett szavazott. Ullibaim Gyulának a városrendezési terv elkészítésére vonatkozó indítványát elfogadta, hozzájárni! Benedek sürgető inditvárnjához és Szilágyi Károlynak négy indítványát is magáévá tette. Ezután a részletes vita következett. A részletes tárgyalás során az épületek fóltarban tartásánál Perczel Béla a várbeli elemi iskola tatarozását sürgette. — A nyilvános park címnél ugyancsak Perczel Béla a Vérmezőn levő padok szaporítását sürgette. — A fürdőknél dr Reiner Ede intenzív fürdőpolitikát ajánlott a tanács figyelmébe. Az utcák és terek tisztogatásánál dr. Havass Rezső rámutatott arra, hogy utcáink és tereink nem nagyon tiszták. Egyben indítványozta, hogy Budán is állítsanak fel szemszkijsarakat. A közjótékonysági segélyek tételénél több Utólagosan fölvett segélyt havazott meg a közgyűlés. Dr. Füredi Mór kifogásolta, hogy bizonyos egyesületek részére három év rá állapíttatták meg a segélyt és indítványozta, hogy a segélyt csak egy évre állapítsák meg. A reáliskolák tételénél a tanács azt javasolta, hogy a főváros tanintézeteinél alkalmazott ideiglenes tanerők részére 1912 január 1-étől kezdődőleg azt a fizetési különbözetet amely mostani fizetésük és az új szabályzat szerint szervezett legalsóbb fizetési fokozat között van, mindaddig, amíg rendszeres állásba választatnak, havi részetekben előre fizesse a főváros. A közgyűlés ehez hozzájárult. — A polgári iskolák tételénél dr. Reichfeld Izer azt a kérelmet terjesztette elő, hogy ezeknél az iskoláknál a tandíjmentességet lehetőleg terjeszszék ki. Ennek abban rejlene a legnagyobb előnye, hogy a szegény gyermekeket megóvná az elzülléstől és ráterelné őket az ipari pályára, amelyre most azért nem léphetnek, mert amikor az elemi iskolát elhagyják, tmég nem töltötték be a törvénybeli előírt tizennegyedik életévüket, amely életkorban iparos-tanoncnak állhatnak be. — Az idegenforgalom emelése tételénél dr. Havass Rezső keveselte a 10.000 koronát és azt javasolta, hogy ha szükség mutatkoznék, úgy az előre nem látott kiadásokból pótolják a szükséges többköltséget. Gálos Kálynál ugyanilyen értelemben szólott. — A költségvetésnek többi kiadási tételeit, valamint az összes bevételeket, vita nélkül fogadták el. (Alügyészválasztás.) Az elnöklő, főpolgármester kihirdette a választás eredményét. Összesen 251 szavazatot adtak le. A négy alügyészi állásra Scheffer Dénest 218 szavazásal, Farkas Józsefet 221 szavazattal, Reichl Károlyt 167 szavazattal és Hmm Róbertet Ш szavazattal választották meg. Szavazatot kaptak még Tóth Péter (78), dr. Váradi Jenő (73) és mások. A bizottságokban megüresedett tagsági helyekre a kerületközi bizottság jelöltjeit választották meg. Ezek névsorát tegnap közöltük. A megválasztott álügyészekért küldöttség ment. Megjelenésük után letették a hivatali esküt. Füepp Kálmán főpolgármester üdvözölte az újonnan megválasztott tisztviselőket, akiknek nevében Scheffernének mondott köszönetet a közgyűlésnek. (Interpellációk.) Dr. Bódy Tivadar alpolgármester válaszolt Hads Istvánnak a számlákkésedelmes kifizetése ügyében a polgármesterhez intézett interpellációjára és kijelentette, hogy intézkedések történtek az anomáliák megszüntetésére. Ugyancsak Bódy alpolgármester válaszolt Baránszky, Gyulának arra az interpellációjára, amelyet a nyilvános órák felállítása ügyében intézett a polgármesterhez. Az alpolgármester válaszában kijelentette, hogy tárgyalások folynatt a közterületekért a hirdetőoszlopok tetején fiyilvártos órák felállítására és hogy a reform már rövid időn belll ÜiegleSZ. Ezután a sc S Peter interpellált a Budapesti Közúti Vaspálya-Társaság dolgában és a tanácstól a nagyközönség érdekeltnek kellé vedélhét kérte és egében a tarifa-reviziónák Szükségességét hangoztatta, ki Interpellációt kiadták a polgármesternek. Dr. Bróder ferdő az autótaxik ügyében a következő interpellációt terjesztette elő: „Miután a géperejű gyakorlásáról szóló szabályrendelet szerint annak életbeléptetése a főváros törvényhatósága részéről ma iden tekintetben kizárólag a tanács hatáskörébe tartozik s miután a közforgalom, a nagyközönség érdeke annyi papiros harc után sürgetően követeli az autótaxaméterek forgalombahelyezését, kérdem a tanácstól: mikor szándékozik a szabályrendeletet életbeléptetni?“ Ezt az interpellációt is kiadták a polgármesternek. * A szemétkérdés. A főváros már régebben elhatározta, hogy a szemétfuvarozást házikezelésbe veszi s erre a célra vegyes bizottságot küldött ki, amely tárgyalt a Cséry-féle részvénytársasággal, a Szemétfuvarozási vállalat jelenlegi tulajdonosává. Az első terv az volt, hogy a részvénytársaságban a főváros legyen a főrészvényes, a vegyes bizottság ebbe azonban nem ment bele s a közgyűlés elhatározta, hogy a Cséry-féle részvénytársaságtól függetlenül fogja megoldani a szemétfuvarozási kérdést Utasította a közgyűlés a tanácsot, hogy minimális áron igyekezzék megszerezni Szemere Miklósnak Pest-Szentlőrinchez tartozó nyolcvankét holdnyi területét, amelyétt a Szemerlerakodót és feldolgozótelepet fölállítanák. Utasította továbbá a közgyűlés a tanácsot, állapítsa meg, mennyibe kerül egy új szemétszállító Vasútnak kiépítése és végül, hogy mely minimális árért szerezheti meg a főváros a ma in ögálló szemétfuvarozó részvénytársaságtól a telepet és a vasutat. A körevülés határozata folytán a polgármester megbízta Rényi Dezsőt, a közlekedési ügyosztály vezetőjét, hogy ebben a kérdésben előterjesztést dolgozzon ki. Az előterjesztés most elkészült s eszerint a megoldás új módja a Cséry-féle ajánlattal szemben másfél millió korona megtakarítást jelent a fővárosra nézve. A közlekedési ügyosztási jelentése és szakvéleménye egész kötetre rúg s ebből hatféle megoldásra készített az ügyosztály előterjesztést és számítást. A hat közül az utolsót ajánlja elfogadásra, amely a következő: Ha a Cséry-vasutat és telepét a főváros megveszi, jókarba helyezi és kibővíti a szomszédos Szentéreféle telket megveszi és ott egy komposztáló-telepet rendez be (ez volna az átmeneti megoldás), akkor a beruházás költsége 3,161 500 korona, az évi bevétel 461.000 korona, a székesfővárost terhelő évi kiadások összege 477.200 korona, egy vagyon szemét kiszállításának költsége pedig 19,05 korona. A javaslat elfogadása esetén a következő intézkedések válnak szükségessé: 1. A Cséry-féle szemétföldolgozó-gyár részvénytársaságnak a szemétszállító-vasút, földolgozó-gyár, ingatlan, továbbá a berendezés és fölszerelés megvételére vonatkozó ajánlat elfogadásával a vonatkozó adásveteli szerződés megközeledi 2. A Szemere Miklóssal a szentlőrinci pusztában fekvő mintegy 82 katasztrális hold, pontosan 132.500 négyszögöl kiterjedésű ingatlan kisajátítására nézve kötött..egyezség jóváhagyandó és aláírandó . 3. Úgy erre a területre, mint a még szükségessé váló bővítésekre és új létesítményekre vonatkozó telepengedelem az illetékes iparhatóságtól sürgősen megszerzendő. 4. Az új átemelő állomás létesítése, a szemétszállító vasút és feldolgozó gyár jókarba helyezése, valamint a trágya-komposztáló telep berendezése iránt az előkészítő munka azonnal foganatba veendő. 5. A szemétfeldolgozás és értékesítés üzemének szervezete egyidejűen megállapítandó és szabályozandó és végül 6. A Duna-jobbparton létesítendő szemétégető telep helyének kijelölése és a telep fölépítésének ügye mielőbb dűlőre juttatandó. Az e célra kiküldött vegyes bizottság e hónap 23-án, szombaton délután tárgyalja az ügyosztálynak előterjesztését * Az Artézi-fürdő szállója. A közgyűlés elhatározta, hogy a Városligetben épülő Artézi-fürdő mellé szállót épít 1.600.000 koronás költségösszeg keretén belül. A belügyminiszter ma érkezett leiratában értesítette a fővárost, hogy a határozatot jóváhagyta. A szálló épíétsét még a tavaszszal meg fogják kezdeni. KOHOLMÁNYOK. Összehasonlító szobrászat A Jókai-szoborbizottság elhatározta, hogy végre megcsináltatja azt, amivel a nemzet oly régóta tartozik az ő nagy írójának, a Jókai Mór szobrát. Éa a kitűnő bizottság ezt a következő módon óhajtja megcselekedni: ne külön helyen, külön téren, vagy külön utcában álljon a Jókai-szobor. Jókai Mór szobrát a Múzeum kertjében óhajtják fölállítani, ott, ahol szobra van már Arany Jánosnak is. Jókai mellett még Madách Imre is kap a Múzeum kertjében szobrot, fi e szobrokat a következő módon fogják elhelyezni. A két új szobor, Jókaié és Madáché, kisebb méretű lesz, mint az Arany Jánosé és a Toldi költőjének szobrától arányosan, egyforma távolságra fognak helyet kapni A magyar nábob és Az ember tragédiája írói. Ennél felháborítóbb viccet, mint ez a terv, mi pedig elgondolni sem tudunk. Felháborító, mert amíg az Arany-szobor nagy, addig a Jókai- és a Madáchszobor kicsi lesz. Igaz, erről a szobroknak erről a méretéről, a biottság nem tehet Ez az adakozók szűkkeblűségének a hibája. És mégis mégse volna szabad ezt a rossz ízetlenséget megcsinálni az Arany János nagy szobra mellé Jókainak és Madáchnak kicsiny Szobrát elhelyezni és igy önkéntelenül, de annál igazságtalanabbal klasszifikálni az Írókat Miért Istenem hová fog ez vezetni, ha ebből rendszer lesz? Akkor Szetőfi Sándornak egy Gellért-hegy nagyságú szobrot fognak kikalapálni és a lába mellé mint az orgonasípokat helyezik el tanítványainak és követőinek, Tóth Kálmánnak, Lisznyai Kálmánnak és a többieknek a szobrait. Az Akadémiának, a Kisfaludy- és a Petőfi-Társaságnak kell majd ezután az összehasonlító szobrászat-tan alapján kimérnie, hogy Vörösmarty Mihály Szobra mennyivel legyen nagyobb, mint Кегёпзп Frigyesé. Külön szoborosztályt fognak kitalálni a költők (ezen belül az elbeszélő és a Urai költők), a regényírók, a beszélyírók, a színpadi írók és az esztétikusok számára. Külön osztályt a méltatlanul népszerűek és a méltánytalanul népszerűtlenek, a Reviczky Gyulák és Vajda Jánosok számára. Külön osztály lesz a nemzetiek és a nemzeti eltenek, a gazdagok és a szegények, a könyvügynökök örömei és az irodalmi gommetok kedvencei számára. Jegyezni fogják a népszerűséget egész és tört számokban. Talán így: Petőfi 179, Arany 178)*,... Pák Albert 3s/io. Mindenesetre gyönyörű perspektívákat nyújt ez az ügy, az Arany- Jókai- Madách-féle összehasonlító szobrászattal. Az iskolákban, az egyetemeken, a közép- és a népiskolákban is igy fogják tanítani az irodalomtörténetben az írókat. Jókai (kő), Eötvös József (bronz), Madách (márvány), Czuczor Gergely (mellszobor), azután jön a hely előkelősége Petőfi: Duna- part, Arany: VIII., Múzeum-körút, Vörösmarthy: V., Gizella-tér, a frakkerstand mellett; Tinódi Sebestyén:: Kültelek. (Városliget). Azután következnek az uticák. Arany Jánosé egészen fittem, Vörösmarthy Mihály férfinördi, Petőfi egészét! rossz. Vajda János *-j nincs. Csak folytatni kell ezt a dolgot, ott, ahol a Jókaiszoborbizottság elkezdte és komplikálni némiképp