Pesti Napló, 1912. július (63. évfolyam, 154–179. szám)
1912-07-21 / 171. szám
Budapest, vasárnap pEdinaPLÓ 1912 július 21. 171. szám. 19 által alapított hatszáz koronából álló díj, amelyre vizfestmények pályázhatnak, mégpedig elsősorban hazai tárgyú életképek, különös tekintettel a magyar népviseletre, azután hazai tájképek, ilyenek hiányában pedig arcképek, vagy csendéletek. 6. A Lipótvárosi Kaszinó ezer koronás dija, amelyre minden a kiállításon résztvevő festészeti és szobrászati mű alkotója pályázik. 7. Az Erzsébetvárosi Kaszinó ötszáz koronás díja, amelyre a tárlaton kiállított olajfestmények pályáznak, amelyek férfi, vagy női aktot, vagy aktcsoportot ábrázolnak. (*) A bolygó Heine-szobor. Régóta vajúdik a hamburgi Heine-szobor ügy£eánnak idején megírtuk, hogy a várost, amely egy Heine-szobrot kapott ajándékba, ez az adomány a legnagyobb zavarba ejtette. A tanács jól volt értesülve arról, hogy Korfu szigetén is kénytelen volt Heine teret engedni Erzsébet királyné szobrának. Ezért lojalitásból alkalmas hely hiánya címén hozták-halasztották a szobor elhelyezését. Most azonban — mint Hamburgból jelentik — Alfred Kerr kettévágta a gordiusi csomót. Bejelentette ugyanis a szenátusban, hogy a Stadttheater ezennel rendelkezésére bocsátja a vesztibüljét a Léderer Heine-szobra számára. FŐVÁROS. * Orvosi kinevezés. A helyettes főpolgármester dr. Schischa Lipótot a dunabalparti, dr. Szediák Ödönt és dr. Veress Károlyt a jobbparti közkórházakhoz segédorvosokká nevezte ki. * A Központi Vásárcsarnok vágányhálózata. A közgyűlés, mint megírtuk, 60.000 koronát szavazott meg arra a célra, hogy a központi vásárcsarnok vágányhálózatát kibővítsék. A kereskedelemügyi miniszter a vágányhálózat kibővítésére vonatkozó terveket most jóváhagyta. Egyben értesítette a magyar államvasutak igazgatóságát, hogy ha a belügyminiszter a közgyűlésnek a költségek engedélyezésére vonatkozó határozatát jóváhagyja, a vágánykibővítési munkálatokat soron kívül azonnal kezdje meg. * Vidéki élelmiszerárusító kocsik a piacokon. A polgármester még a múlt évben a koleraveszedelem idején rendeletet bocsátott ki, amelyben elrendelte, hogy úgy a nyílt, mint az idénypiacokra a fővárosi szomszédos községekből bejáró élelmiszer és gyümölcsárus kocsiknak hajnali egy óra előtt a főváros területére bejönniük és a piacon vagy a vásárcsarnok előtt helyüket elfoglalnuuk nem szabad. Elrendelte továbbá a polgármester, hogy az kocsikról való árusítás hétköznap délelőtt 11-ig, vasár- és ünnepnapon pedig délelőtt 10 óráig történhetik, amely idő után az összes kocsiknak a piacot el kell hagyniuk. A polgármester ezt a tavaly kiadott rendeletét a tiszti főorvos javaslatára most megújította. Ebből kifolyólag felkérte a budapesti m. kir. pénzügyigazgatóságot, hogy a vidékről jövő piaci kocsik számára a fővárosi vámsorompókat csak hajnal egy órakor nyittassa meg, közegeit pedig utasítsa ,hogy a kocsikat csakis hajnali egy órakor bocsássák be a fővárosba. * Gázgyári munkák. A tanács nyilvános árlejtést hirdet az épülő lakosdűlői gáztartó állomás számára egy 150.000 köbméter űrtartalmú gáztartó szállítására. A szállításra vonatkozó feltételek és rajzok a gázművek igazgatóságánál megtekinthetők és 10 koronáért megkaphatók. Ugyanitt adják meg a kivánt műszaki útbaigazításokat is. Az ajánlatokat ezévi ,október 7-én délelőtti 11 órájáig kell beadni dr. Buzáth János tanácsosnál vagy helyettesénél (központi városház, II. em. 302. sz.). Ugyancsak nyilvános árlejtést hirdet a tanács az épülő központi gázgyárral kapcsolatban vezetendő gázüzemi csővezetékak szállítására és az épülő központi gázmű munkásjóléti épületeinek összes munkáira. Ezeket az Mániátokat szintén augusztus 7-én délelőtt 11 óráig kell a XII. ügyosztály vezetőjénél beadni. * A beteg Sziám. Az állatféert legnépszerűbb lakójáról, Sziám elefántról utóbbi időben vészhírek kaptak lábra. Azt mondták: agybaja van, ami meglehetősen reménytelen, és könnyen megtörténhet, hogy valamelyik nap főbe kell lőni. A főváros tanácsa ma intézkedett erre az esetre. Felhatalmazást adott az állatkert igazgatóságának, hogy az esetben, ha az elefánt állapota nem javulna és veszélyessé vagy válságossá válna, az állatot, amely különben is mindig veszedelmes volt a környezetére, minden további engedély nélkül megfelelő módon azonnal elpusztíthassa. Felhatalmazta egyúttal a tanács az igazgatóságot hogy a Sziám elpusztítása esetén ennek helyébe 16.000 korona költség keretén belül az illatkert üzemi költségeinek terhére azonnal egy kifejlett új elefántot szerezhessen be. Végül ■ utasította az igazgatóságot, hogy az elpusztított állat agyarait, bőrét és csontjait az állatkerti intézmény javára saját hatáskörében megfelelő módon értékesíthesse. * A jutalmazások és külön díjazások ellen. A tanácsi ügyosztályok ügykörének megállapítása alkalmával a polgármester rendeletet adott ki, amelyben úgy intézkedett, hogy a főváros közigazgatási alkalmazottainak külön díjazására és jutalmazására vonatkozó ügyek az elnöki ügyosztály ügykörébe tartoznak. Ezzel az intézkedéssel az volt a célja, hogy ezen a téren szigorúbb eljárást honosítson meg és hogy tudta nélkül külön díjazások és jutalmazások ne történjenek. Ennek dacára megesett, hogy az üzemeknél alkalmazott tiszti személyzet jutalmazására és külön díjazására vonatkozó ügyeket az ügyosztály megkerülésével a tanácsülésben intéztek el. Ez a körülmény arra indította a polgármestert, hogy újabb rendeletben szigorúan figyelmeztesse az összes hivatalok, üzemek és intézetek vezetőit, hogy a náluk alkalmazott tiszti személyzet jutalmazására és külön díjazására vonatkozó ügyek is kivétel nélkül az elnöki ügyosztály ügykörébe tartoznak. Határozottan kijelenti a polgármester, hogy a jövőben semmi esetre sem fogja megengedni, hogy a fővárosi közigazgatási tisztviselők és hivatalnokok a fővárosi üzemek és intézetek terhére külön díjazásban vagy jutalomban részesüljenek. * Gr-mérők felállítása. A főváros épületeiben nemcsak a világító gáz, hanem az ipari gáz fogyasztása is nagymérvű. A tanács ennélfogva a nem világítási célokra elhasznált gáz árának felszámítását elrendelte és intézkedett a szükséges gázmérők felállítása iránti Kimutatás a temetőkről. A Duna bal- és jobbparti köztemetők igazgatói ma terjesztették be az igazgatásuk alatt álló temetők június havi statisztikáját. A kimutatás szerint a kerepesi temetőben eltemettek összesen 35, az új temetőben 656 halottat és ugyancsak ott 187 gratis hullát A jobbparti temetők közül a németvölgyi temetőben 5, a farkasrétitemetőben 209, az óbudai temetőben 93 halottat temettek el. PESTI MOZI. Az őrszoba. Porkoláb József honvédtizedest a minap ittasan vitték be az egyik ferencvárosi rendőrőrszobába. Ott tartották, amíg a katonai őrjárat érte nem jött. Ott tartották és ütötték, pofozták, rúgták "— mondja egy sereg szemtanú. Ott tartották és hozzá sem nyúltakl - mondja az obuigát közlemény, amit a sajtóiroda ebben az ügyben kiadott. Nem kutatjuk, hogy speciálisan ebben az esetben kinek volt igaza. Hátha a rendőrségnek. Nem lehessen tudni. Un miracle arrive si vite! De ha a tizedest, a fegyveres embert, a király katonáját, a trón támaszát és a haza védelmezőjét nem is bántalmazták a rendőrök, egy dolog mégis bizonyos és az, hogy az őrszoba kezd egy félelmetes és speciálisan pesti intézménynyé kialakulni. Miről apánk nagy busán szólt: Mohács, Világos, török-tatárnémet, amit gyermekkorunkban borzongva olvastunk a Bőrharisnya indián történeteiben, a Poe Edgar szép, marcangoló és kegyetlen novellái, a „Titanic“ pusztulásáról szóló report, azután a ’létnek egyéb bús szenvedései, mint nyáron fülledt vonaton való utazás, a randevún való hasztalan várakozás, nagy kártyaveszteség, kedvenc paripánk betegsége, azután zsebünkben egy krajcár nélkül fiákkerben robogni, nyáron hőségben, étvágytalanul zsíros húsételt ebédelni, nőtől szerettetni, akit nem szeretünk, fürdetlennek és borotválatlannak lenni, cigarette és szivar nélkül lenni, a villamos perronján állni, cirill betűket olvasni, tavaszi nátha, szomjúság, álmatlanság, rossz szag, keserű orvosság, úr cipő, ami szorít, elveszett lakáskulcs, ellopott bizalmas levél, unalmas társaság és munka, szóval minden, minden, de minden rossz benne rejlik ebben a szóban, hogy őrszoba. A sajnos, meglehetősen fantáziátlan pesti nép képzelőtehetsége nyomban felizgatódik, rögeszmés víziókat lát, mihelyt csak ez a szót, hogy „őrszoba“ valahol hallja, vagy lenyomatva látja. Megörül tőle, megborzong és lélekszakadva hazafut, megnézni, várjon a gyermekei csakugyan otthon az ágyukban pihennek-e. Ateista munkások falusi gyermekkorukra emlékeztető ájtatossággal keresztet vetnek, ha éjszaka szűk utcában járva megpillantják a rendőri őrszoba külső kivilágított lámpáját, amelynek üvege sötét vörös, mint a veszedelmes boroké, vagy az aludt véré. Mások ilyenkor kiegyenesednek, délcegen, peckesen, hangosan kopogó léptekkel járnak. De ez csalás! önmagukat csalják, mint az az ember, aki éjszaka fütyörészve megy át egyedül az erdőn. Fütyöl, hogy önmagával elhitesse, hogy nem fél. Gyermekkorunkban — jól emlékszem — a pesti rendőr kedélyes madárijesztő volt. Ha az utcán nert mentünk rendesen, ha a fagyos út közepén le akartunkülni, a szülőnk ránk szólt. — Mindjárt hívom a rendőrbácsit. De ez a fenyegetés kedélyes volt. Mosolygott a szülőnk, mosolygott maga a rendőr is és okos kis gyermekeszünkkel magunk is tudtuk, hogy nincs baj és hogy a nagy bajusz alapjában véve mérző meleg szivet takar. De hol ma Pesten a kedélyes rendőr? Alighanem ott, ahol a tavalyi hó, amit Francois Villon, a trubadúr reklamált. Nincs kedély és a rendőr a lakosság, a polgárság, a felnőttek és a gyermekek, a békések és a mulatozók kegyetlen ellenségévé nőtte ki magát. A pesti rendőr már nem érzi át a bécsi népdalnak jézusian szép és mély értelmét, hogy: Menschen, Menschen sa mer alle... ő ma már idegennek, egy más világból valónak érzi magát, mi ezt a polgárember is, aki azóta állandóan néma, vad, dühös gyűlölködésben él a rendőrrel. Az őrszoba a mi városunk mindennél érdekesebb történetében valóságos új Bastille-á nőtte ki magát Viziós álmaiban a pesti ember úgy látja az őrszobát, mint valami félelmetes lovagvárat, felvonóhidakkal, földalatti tömlöcökkel, éhségkamrákkal rőtszakálú ritterekkel, akik benn nyárson forgatják, üstben főzik a pesti polgárt. Az őrszoba körül külön legendakör képződik, belekerül a népdalba, a füzetes ponyvaregények róla szólnak és esténkint a pitvarban összebújva, az őrszobák rejtelmeiről suttog a Józsefváros népe borzongós, kísérteties történeteket. Fogalom lett az őrszobából, speciális pesti intézmény. Valami termett ebben a városban, valami lett máról holnapra, egy új, félelmetes, borzongató, ijesztő és dermesztő valami. Négy fal, egy. pinces, vörös lámpa, rendőrök és egy, rémes legendakör. — ez az őrszoba. i S L'. L. t.^--.........i........................■- ----------------NYÍLT-TÉR. Ezen rovat alatt közléttekért a szerkesztőség nem vállal felelősséget UumtiYI tukwmhixy MINDENÜTT KAPHATÓ H einek arcáról, karjáról a legmakacsabb hajszálakat is végleg kiirtja Pollák Sarolta törv. védett „SWiracie" hajeltávolító módszerével. Ártalmatlan, fájdalom nélküli kezelés. Minden eddigit felülmúl! Vidékre a szert pontos utasítással diszkréten küldi, teljes eredményért fele— Kr Pollák Sarolta specialista kozmetikai intézete VI., Andrássy út 38. Lem. Modern arcápolás. Szépséghibák sikeres kezelése. Fogad egész nap. Párisi kozmetikai Mállitáson kitüntetve. Telefon 157-98 Augusztus 1v kiadó VI., Váczi utca 22. számú ház I. szeletén nagy utcai lakás, mely áll: 1 négyablakos nagy utcai terem (esetleg : 2 utcai szoba) 2 nagy udvari szoba, 2 előszoba, konyha, fürdőszoba, cselédszoba, stb. Irodának, üzletnek vagy szalonnak kiválóan alkalmas. Megtekinthető egész nap. — Értekezhetni telefonon 173—14. 1 lénporfúvók morei Torpille Héz-kénpor SlfíVX ScliHoli Erii Bidiesi VáMnil 53