Pesti Napló, 1913. május (64. évfolyam, 103–128. szám)
1913-05-14 / 113. szám
Budapest, szerda 1913 május 14 113. szám. 5 _________PESTI NAPLÓ a függetlenségi pártok egyesítése önthet lelket a tespedésbe induló ellenzékbe. A mozgalmat teljes csendben megindították, de ez nem irányult a vezérek, legkevésbbé Justh Gyula ellen, akit nagyra becsül, hanem a külső erők beavatkozásától való félelemből vezették az akciót titokban. Az egyesülés programmja az Irányi Dániel-féle Programm volna, hozzácsatolva természetesen az ellenzék választói reformjának, valamint a restitució in integrumnak a követelését. Nagy eredményt vár a fúziótól s azért írta alá az ívet. Holló Lajos hosszabb beszédben fejti ki, hogy miért ellenzi az egyesülést. A mai előrehaladott politikai stádiumban már nemcsak arról kell, hogy szó legyeen, hogy a Programm általánosságban megállapítassék, hanem a részletkérdéseket is fel kell a tárgyalásoknak ölelni. E tekintetben pedig nem fűz reményt az ellentétek áthidalásának a lehetőségéhez. Adifferenciákat az újabb időben fokozták a külügyi bonyodalmak is, mert szerinte a függetlenségi pártnak most már nem lehet az a feladata, hogy elfogult szlávelenes politikát folytassson, hanem hogy szeretettel közeledjék a győztes balkáni népekhez, akinek tanúsított vitézsége imponáló hatást ért el mindenütt. Azt hiszi,hogy e tekintetben nem értenek egyet az összes függetlenségiek. Egyáltalában kár volt ezt a kérdést felidézni, mert az ellentétek firtatása egyáltalában nem fogja fokozni a szövetkezett ellenzék egységes küzdelmét. Ábrahám Dezső ismételten tiltakozik az eBen, mintha az irasállás a vezérek elleni bizalmatlanság látszatát rejtené magában. Híve az egyesülésnek, de kijelenti, hogy csak előre megállapított elvi alapon. Győrffy Gyula két esetben látná lehetőségét egy új egységes párt alakulásának. Vagy úgy, ha a pártvezetőségek az egyesülésben megállapodván, felhívnák a pártok tagjait a megállapodások ratifikálására. Vagy pedig úgy, ha a közlegények új programmal állanának elő, s azt mondanák, íme, ezen programm alapján tartson velünk, aki akar. E két esetben gondolkozhatnék valaki azon, hogy részt vegyen-e az új pártalakulásban, vagy sem. Minthogy azonban e két eset egyike sem forog fenn, ennélfogva az új pártba való belépés tárgyi alapja hiányzik. Ezért nem is kíván vele foglalkozni. Sümegi Vilmos kívánja a fúziót. Most nem menne bele a részletkérdések tárgyalásába, majd később eljöhet még annak az ideje, amikor kormányzati programmot kell alkotni. Lovászy Márton jobban szeretné, ha a választói reform blokkja alakulna meg. Az egyesülésről szóló törekvést pedig akkor tartaná aktuálisnak, ha az államnos választói reform alapján a népparlament összeül. Verten Etele és Barcsay Andor mindenben Justh Gyula álláspontjához csatlakoznak. Justh Gyula reá sornálja az elmondottakat s konstatálja, hogy általános vélemény szerint az egyesülés csakis elvi alapon lehetséges, örvend, hogy egyetérthet a párt tagjainak a véleményével, mert nem képzel el nagyobb szerencsétlenséget, minthogy , ha a párt elveinek épségben tartása nélkül menne bele egy új alakulásba. Soha sem csinált személyi politikát, s hajlandó minden pillanatban lemondani az elnökségről, de nem tudna belenyugodni abba, hogy elhomályosodjanak az eszmék, melyekért pártja oly lekesedéssel harcolt. Nem ellensége a fúziónak, sőt örülne, hogy ha az ország felszabadításáért folyó küzdelemre újabb segédcsapatokra tennének szert. De ismétli, nem hajlandó elvek eldobása árán belemenni az egyesülésbe. A pártnak a taktikai kérdéseket is szem előtt kell tartania, mert igen kérdéses, hogy egy pártkörön belül meg tudnának-e egyezni, holott az intéző bizottság majdnem minden ülésén is kontroverziók merültek fel. Justh beszédét egyhangú éljenzéssel fogadták s ezzel az értekezlet véget ért. A katonai követelések. Az újabb katonai követelések ügyében tovább folynak a tanácskozások. Szombaton, mint utólag kitűnt, Krobatin hadügyminiszter több, mint egy óra hosszat volt a királynál kihallgatáson. Vasárnap Berchtold külügyminiszter tárgyalt Lukácscsal. Kedden azután báró Hazai Samu honvédelmi miniszter Bécsbe utazott, hogy a kérdésben tovább tárgyaljon. A miniszter egyúttal a magyar ágyugyár ügyében is tárgyal Krobatin hadügyminiszterrel. A tárgyalásokat kiterjeszik a tartalékosok szabadságolásának dolgára is. Arról, hogy báró Hazait a király is kihallgatáson fogadná, nincsen hír. Közös minisztertanács. A külügyminisztériumban szerdán délelőtt közös miniszteri értekezlet lesz, amelyen a közös minisztereken kívül a két miniszterelnök és pénzügyminiszter is részt fog venni. Lukács László miniszterelnök e célból kedden délután öt órakor Marsovszky Ivor miniszteri fogalmazó kíséretében Bécsbe utazott. A szerdai közös miniszteri konferencia tárgya — félhivatalos közlés szerint — a csapatok jelenlegi felemelt létszámának a helyzetnek megfelelő leszállítása és az ezzel kapcsolatos intézkedések megtétele lesz. Ezenfelül jó forrásból való értesülés szerint a létszámemelés ügye is napirendre kerül. Bécsi tudósítónk telefonozza, hogy szerdán közös minisztertanács lesz, amelyre Lukács László miniszterelnök, dr. Teleszky János pénzügyminiszter és báró Hazai Samu honvédelmi miniszter már megérkeztek Bécsbe. A minisztertanács azzal a kérdéssel fog foglalkozni, hogy a nemzetközi helyzet mostani állásának megfelelően mennyiben lehetne csökkenteni a monarkia déli határán fölemelt létszámban állomásozó katonaságot. Három bizalmatlanság. Abban a sorban, amelyben a kormány iránt bizalmatlan törvényhatóságok megnyilatkoztak, most egyszerre három törvényhatóság jelentkezik: Hajdú megye, Szabolcsmegye, és Somogy megye mond egyszerre ítéletet a kormányról. Debrecenből táviratozzák. Hajdú megye csütörtöki közgyűlése elé nagy érdeklődéssel tekintenek, mert ekkor tárgyalják Juhász Nagy Sándor és társai indítványát, amely úgy szól,hogy a törvényhatóság nemcsak bizalmatlanságot szavaz a kormánynak, hanem megvetését is kifejezi és a helyéről való távozásra szólítja föl. Miután az állandó választmány a javaslatot egyhangúlag elfogadta, a vármegyei nemzeti munkapárt most elhatározta, hogy a közgyűlésen ellenindítványt fog benyújtani. Alig hihető, hogy a munkapárti indítvány sok vizet zavarna. Kaposvárról jelentik: Somogy vármegye törvényhatósági bizottságának legutóbbi közgyűlése elé gróf Széchenyi Aladár a vármegyei ellenzék megbízásából a kormány ellen bizalmatlansági inditányt terjesztett, melyet a külpolitikai bonyodalmakra való tekintettel napirend előtt visszavont. A megyei függetlenségi bizottsági tagok elhatározták, hogy miután a külpolitikai helyzet enyhült, a legközelebbi közgyűlés elé ismét beterjesztik a bizalmatlansági indítványt, hangsúlyozva, hogy addig az országban nem lehet nyugalom, amíg a demokratikus választójogot meg nem alkották és az elkövetett sérelmeket nem orvosolták. A megyei ellenzék a jövő héten az általános választójog érdekében népgyűlést is fog rendezni Kaposvárott, melyre meghívják a szövetkezett ellenzéket is. A népgyűlésből bizalmatlanságot szavaznak Nagy Ferenc képviselőnek. Nyíregyházáról jelentik: Szabolcs megye törvényhatósági bizottsága kedden délelőtt tartotta rendes tavaszi közgyűlését, amelyen szóba került Hunyad megye ismeretes átiratával kapcsolatban a közigazgatás államosításának kérdése. A közgyűlésen az átirat felolvasása után Kállay András volt főispán mondott köszönetet a megye közönségének nevében az állandó választmánynak azért, hogy a vármegyék ősi intézményét alapjaiban megtámadó indítvány ellen foglalt állást. Utána a munkapárti bizottsági tagok nevében Prock Gyula ügyvéd szólalt fel és hangoztatta a közigazgatás államosításának szükségességét. Beszédét sűrűn szakították félbe az ellentmondások. Ezután a megyei ellenzék vezére, Mezőssy Béla országgyűlési képviselő szólalt fel és a vármegyei intézmény fentartásának szükségességét hangoztatta a közgyűlés többségének élénk helyeslése mellett. A vármegyei intézményben brit fegyverünknek kezünkből való kiengedése — mondotta — a legnagyobb veszély lehet az egész alkotmányunkra és csak vakmerő vagy lelkiismeretlen kormány tehet olyat, hogy ilyen irányú javaslatot terjeszt elő a képviselőházban. A nagy éljenzéssel fogadott beszéd után Mikecz Dezső alispán szólott meg és elfogadásra ajánlotta az állandó választmány javaslatát. A közgyűlés nagy többsége hozzá is járult ehhez és elvetette Hunyad megyének a közigazgatás államosítását kívánó átiratát. A Désy-per. A kormány erősen készülődik a Désy-ügyben május 27-ikére kitűzött főtárgyalás elhalasztására. Lukács mindenáron szeretné kihúzni az időt — és ezzel miniszterelnökségét, — az őszig. A beidézett tanúk közül többről jelentették eddig munkapárti hírek, hogy nem jelenhet meg a főtárgyaláson, s éppen a három legfontosabb tanúról van szó. Amennyiben a főtárgyalást megtartanák, Sétey Barnabás főügyészhelyettes ott fogja az újabb bizonyítási anyagot előterjeszteni a zalatnai ház ügyében, hogy eként okvetlenül halasztást kapjanak. De Lukács — a főtárgyalás esetén, egyéb ügyeket is bekeverni -szándékozik a perbe, hogy eként a halasztásra még inkább módja legyen. Éppen ezért nem csodálatos, hogy olyan hírek is szállonganak, mintha a kormány az egész per törlését szeretné. Désy Zoltán szeplőtlen jellemén és föltétlen tisztességén azonban megtörikez az alattomos szándék is. Makó és a köztársaság. Makóról jelentik: Heves és izgalmas volt kedden délelőtt e város májusi rendes közgyűlése. Dr. Espersit János ügyvéd, a köztársasági párt alelnöke, hosszabb beszédben megtámadta Rákosi Gyula főkapitányt és Bóna Pál rendőrkapitányt. Mind a kettőt súlyos vádakkal illette és általában kemény bírálatot mondott a makói rendőrségről, amely szerinte személyes szabadságokat rendszeresen sért. Végül fegyelmi vizsgálatot kért Rákosi és Bóna ellen, mert a köztársasági párt gyűlését erőszakkal elfojtották, sőt a köztársaságiak vacsoráját is megzavarták. A városi tanács Espersittel szemben azt javasolta, hogy várják meg, vállalja-e a rendőrkapitányok ellen a vádat az ügyészség a köztársaságiak bűnvádi feljelentése következtében. Hosszas és szemvedelmes vita következett erre. Espersit indítványa mellett ötvenketten, a tanács mellett ötvenen szavaztak, tehát a város két szótöbbséggel elhatározta, hogy fegyelmit indít Rárosi és Róna ellen. Budapest, május 13. A törökbecsei választás. A Bogdán Zsivko halálával megüresedett törökbecsei kerületben szombaton lesz a képviselőválasztás. Az ellenzék jelöltje dr. Manojlovics János, volt szerb radikális képviselő, akinek érdekében Justh Gyula, az országos függetlenségi 48-as párt elnöke levelet intézett a kerület magyar, függetlenségi polgársághoz, Manojlovics támogatására kérve őket. Ellenjelöltje Ivánovics János immtaalpárti ügyvéd. Galícia új helytartója. Bécsből jelentik. A „Polnische Nachrichten“ jelentése szerint lovag Korytovski volt pénzügyminisztert Galicia helytartójává nevezték k.