Pesti Napló, 1913. május (64. évfolyam, 103–128. szám)

1913-05-14 / 113. szám

Budapest, szerda 1913 május 14 113. szám. 5 _________PESTI NAPLÓ a függetlenségi pártok egyesítése önthet lelket a tespedésbe induló ellenzékbe. A mozgalmat tel­jes csendben megindították, de ez nem irá­nyult a vezérek, legkevésbbé Justh Gyula ellen, akit nagyra becsül, hanem a külső erők beavatkozásától való félelemből ve­zették az akciót titokban. Az egyesülés pro­­grammja az Irányi Dániel-féle Programm volna, hozzácsatolva természetesen az ellenzék vá­lasztói reformjának, valamint a restitució in in­­tegrumnak a követelését. Nagy eredményt vár a fúziótól s azért írta alá az ívet. Holló Lajos hosszabb beszédben fejti ki, hogy miért ellenzi az egyesülést. A mai előre­haladott politikai stádiumban már nemcsak arról kell, hogy szó legyeen, hogy a Programm általá­nosságban megállapítassék, hanem a részletkér­déseket is fel kell a tárgyalásoknak ölelni. E tekintetben pedig nem fűz reményt az ellentétek áthidalásának a lehetőségéhez. A­­differenciákat az újabb időben fokozták a külügyi bonyodalmak is, mert szerinte a függetlenségi pártnak most már nem lehet az a feladata, hogy elfogult szláv­­elenes politikát folytassson, hanem hogy szere­tettel közeledjék a győztes balkáni népekhez, a­kinek tanúsított vitézsége imponáló hatást ért el mindenütt. Azt hiszi,­hogy e tekintetben nem értenek egyet az összes függetlenségiek. Egyál­talában kár volt ezt a kérdést felidézni, mert az ellentétek firtatása egyáltalában nem fogja fo­kozni a szövetkezett ellenzék egységes küzdel­mét.­­ Ábrahám Dezső ismételten tiltakozik az eBen, mintha az ir­asállás a vezérek elleni bi­zalmatlanság látszatát rejtené magában. Híve az egyesülésnek, de kijelenti, hogy csak előre megállapított elvi alapon. Győr­ff­y Gyula két esetben látná lehető­ségét egy új egységes párt alakulásának. Vagy úgy, ha a pártvezetőségek az egyesülésben meg­állapodván, felhívnák a pártok tagjait a megál­lapodások ratifikálására. Vagy pedig úgy, ha a közlegények új programmal állanának elő, s azt mondanák, íme, ezen programm alapján tartson velünk, aki akar. E két esetben gondolkozhatnék valaki azon, hogy részt vegyen-e az új pártala­kulásban, vagy sem. Minthogy azonban e két eset egyike sem forog fenn, ennélfogva az új pártba való belépés tárgyi alapja hiányzik. Ezért nem is kíván vele foglalkozni. Sümegi Vilmos kívánja a fúziót. Most nem menne bele a részletkérdések tárgyalásába, majd később eljöhet még annak az ideje, ami­kor kormányzati programmot kell alkotni. Lovászy Márton jobban szeretné, ha a választói reform blokkja alakulna meg. Az egye­sülésről szóló törekvést pedig akkor tartaná aktuálisnak, ha az államnos választói reform alapján a népparlament összeül. Verten Etele és Barcsay Andor min­denben Justh Gyula álláspontjához csatla­koznak. Justh Gyula reá sornál­ja az elmondottakat s konstatálja, hogy általános vélemény szerint az egyesülés csakis elvi alapon lehetséges, ör­vend, hogy egyetérthet a párt tagjainak a vé­leményével, mert nem képzel el nagyobb sze­rencsétlenséget, minthogy , ha a párt elveinek épségben tartása nélkül menne bele egy új ala­kulásba. Soha sem csinált személyi politikát, s hajlandó minden pillanatban lemondani az el­nökségről, de nem tudna belenyugodni abba, hogy elhomályosodjanak az eszmék, melyekért pártja oly lekesedéssel harcolt. Nem ellensége a fúziónak, sőt örülne, hogy ha az or­szág felszabadításáért folyó küz­delemre újabb segédcsapatokra tennének szert. De ismétli, nem hajlandó elvek eldobása árán belemenni az egyesülésbe. A pártnak a taktikai kérdéseket is szem előtt kell tartania, mert igen kérdéses, hogy egy pártkörön belül meg tudnának-e egyezni, holott az intéző bizottság majdnem minden ülésén is kontroverziók merültek fel. Justh beszédét egyhangú éljenzéssel fogad­ták s ezzel az értekezlet véget ért. A katonai követelések. Az újabb katonai követelések ügyében to­vább folynak a tanácskozások. Szombaton, mint utólag kitűnt, K­r­o­b­a­t­i­n hadügyminiszter több, mint egy óra hosszat volt a királynál ki­hallgatáson. Vasárnap Berchtold külügymi­niszter tárgyalt Lukácscsal. Kedden azután báró Hazai Samu honvédelmi miniszter Bécsbe utazott, hogy a kérdésben tovább tárgyaljon. A miniszter egyúttal a magyar ágyugyár ügyében is tárgyal Krobatin hadügyminiszter­rel. A tárgyalásokat kiterjeszik a tartalékosok szabadságolásának dolgára is. Arról, hogy báró Hazait a király is kihallgatáson fogadná, nin­csen hír. Közös minisztertanács. A külügyminisztériumban szerdán délelőtt közös miniszteri értekezlet lesz, amelyen a közös miniszte­reken kívül a két miniszterelnök és pénzügyminisz­ter is részt fog venni. Lukács László miniszterelnök e célból kedden délután öt órakor Marsovszky Ivor miniszteri fogalmazó kíséretében Bécsbe utazott. A szerdai közös miniszteri konferencia tárgya — fél­­hivatalos közlés szerint — a csapatok jelenlegi fel­emelt létszámának a helyzetnek megfelelő leszállí­tása és az ezzel kapcsolatos intézkedések megtétele lesz. Ezenfelül jó forrásból való értesülés szerint a létszámemelés ügye is napirendre kerül. Bécsi tudósítónk telefonozza, hogy szerdán kö­zös minisztertanács lesz, amelyre Lukács László miniszterelnök, dr. T­e­l­e­s­z­k­y János pénzügymi­niszter és báró Hazai Samu honvédelmi miniszter már megérkeztek Bécsbe. A minisztertanács azzal a kérdéssel fog foglalkozni, hogy a nemzetközi hely­zet mostani állásának megfelelően mennyiben lehetne csökkenteni a monarkia déli határán fölemelt lét­számban állomásozó katonaságot. Három bizalmatlanság. Abban a sorban, amelyben a kormány iránt bizalmatlan törvényhatóságok megnyilat­koztak, most egyszerre három törvényhatóság jelentkezik: Hajdú megye, Szabolcsm­egye, és Somogy megye mond egyszerre ítéletet a kor­mányról. Debrecenből táviratozzák. Hajdú megye csü­törtöki közgyűlése elé nagy érdeklődéssel te­kintenek, mert ekkor tárgyalják Juhász Nagy Sándor és társai indítványát, amely úgy szól,­hogy a törvényhatóság nemcsak bizalmatlanságot szavaz a kor­mánynak, hanem megvetését is ki­fejezi és a helyéről való távozásra szólítja föl. Miután az állandó választmány a javaslatot egyhangúlag elfogadta, a várme­gyei nemzeti munkapárt most elhatározta, hogy a közgyűlésen ellenindítványt fog benyújtani. Alig hihető, hogy a munkapárti indítvány sok vizet zavarna. Kaposvárról jelentik: Somogy várme­­g­y­e törvényhatósági bizottságának legutóbbi közgyűlése elé gróf Széchenyi Aladár a vármegyei ellenzék megbízásából a kormány ellen bizalmatlansági inditányt ter­jesztett, melyet a külpolitikai bonyodal­makra való tekintettel napirend előtt vissza­vont. A megyei függetlenségi bizottsági tagok elhatározták, hogy miután a külpolitikai helyzet enyhült, a legközelebbi közgyűlés elé ismét beterjesztik a bizalmatlansági in­dítványt, hangsúlyozva, hogy addig a­z országban nem lehet nyugalom, amíg a demokratikus választójo­got meg nem alkották és az elköve­tett sérelmeket nem orvosolták. A megyei ellenzék a jövő héten az általános választójog érdekében népgyűlést is fog ren­dezni Kaposvárott, melyre meghívják a szövet­kezett ellenzéket is. A népgyűlésből bizalmat­lanságot szavaznak Nagy Ferenc képviselő­nek. Nyíregyházáról jelentik: Szabolcs megye törvényhatósági bizottsága kedden délelőtt tar­totta rendes tavaszi közgyűlését, amelyen szó­­ba került Hunyad megye ismeretes átiratával kapcsolatban a közigazgatás államosításának kérdése. A közgyűlésen az átirat felolvasása után K­á­ll­a­y András volt főispán mondott kö­szönetet a megye közönségének nevében az állandó választmánynak azért, hogy a várme­gyék ősi intézményét alapjaiban megtámadó in­dítvány ellen foglalt állást. Utána a munkapárti bizottsági tagok nevében Prock Gyula ügyvéd szólalt fel és hangoztatta a közigazgatás álla­mosításának szükségességét. Beszédét sűrűn szakították félbe az ellentmondások. Ezután a megyei ellenzék vezére, Mezőssy Béla or­szággyűlési képviselő szólalt fel és a vár­megyei intézmény f­e­n­t­a­r­t­á­s­á­n­a­k szükségességét hangoztatta a köz­gyűlés többségének élénk helyeslése mellett. A vármegyei intézményben brit fegyverünknek kezünkből való kiengedése — mondotta — a legnagyobb veszély lehet az egész alkotmányunkra és csak vakmerő vagy lelkiismeretlen kormány tehet olyat, hogy ilyen irányú javaslatot terjeszt elő a képviselőházban. A nagy éljenzéssel fogadott beszéd után Mikecz Dezső alispán szólott meg és elfogadásra ajánlotta az állandó választmány javaslatát. A közgyűlés nagy többsége hozzá is járult ehhez és elvetette Hunyad megyé­­nek a közigazgatás államosítását kívánó át­iratát. A Désy-per. A kormány erősen készülődik a Désy-ügy­­ben május 27-ikére kitűzött főtárgyalás­­ el­halasztására. Lukács mindenáron szeretné kihúzni az időt — és ezzel miniszterelnökségét, — az őszig. A beidézett tanúk közül többről je­lentették eddig munkapárti hírek, hogy nem je­lenhet meg a fő­tárgyaláson, s éppen a három legfontosabb tanúról van szó. Amennyiben a főtárgyalást megtartanák, S­é­­t­e­y Barnabás főügyészhelyettes ott fogja az újabb bizonyítási anyagot előterjeszteni a zalatnai ház ügyében, hogy eként okvetlenül halasztást kapjanak. De Lukács — a főtárgyalás esetén,­­ egyéb ügye­ket is bekeverni -szándékozik a perbe, hogy eként a halasztásra még inkább módja legyen. Éppen ezért nem csodálatos, hogy olyan hírek is szállonganak, mintha a kormány az egész per törlését szeretné. Désy Zoltán szeplőtlen jellemén és föl­tétlen tisztességén azonban megtörik­­ez az alattomos szándék is. Makó és a köztársaság. Makóról jelentik: Heves és izgalmas volt kedden délelőtt e város májusi rendes közgyűlése. Dr. E­s­p­e­r­s­i­t János ügyvéd, a köztársasági párt alelnöke, hosszabb beszédben megtámadta Rákosi Gyula főkapitányt és B­ó­n­a Pál rendőrkapitányt. Mind a kettőt súlyos vádakkal illette és általában kemény bírálatot mondott a makói rendőrségről, a­mely szerinte személyes szabadságokat rendszeresen sért. Végül fegyelmi vizsgálatot kért Rákosi és Bóna ellen, mert a köztá­rsasági párt gyűlését erőszakkal elfojtották, sőt a köztársa­ságiak vacsoráját is megzavarták. A városi tanács Espersittel szemben azt javasolta, hogy várják meg, vállalja-e a rendőrkapitányok ellen a vádat az ügyészség a köztársaságiak bűnvádi feljelentése kö­vetkeztében. Hosszas és szemvedelmes vita követke­zett erre. Espersit indítványa mellett ötvenketten, a tanács mellett ötve­­nen szavaztak, tehát a város két szótöbbség­gel elhatározta, hogy fegyelmit i­n­d­í­t Rá­­r­o­s­i é­s Róna ellen. Budapest, május 13. A törökbecsei választás. A Bogdán Zsivko halá­lával megüresedett törökbecsei kerületben szomba­ton lesz a képviselőválasztás. Az ellenzék jelöltje dr. Manojlovics János, volt szerb radikális képviselő, akinek érdekében Justh Gyula, az or­szágos függetlenségi 48-as párt elnöke levelet inté­zett a kerület magyar, függetlenségi polgársághoz, Manojlovics támogatására kérve őket. Ellenjelöltje Ivánovics János immtaalpárti ügyvéd. Galícia új helytartója. Bécsből jelentik. A „Pol­nische Nachrichten“ jelentése szerint lovag Kory­­tovski volt pénzügyminisztert Galicia helytartó­­jává nevezték k­.

Next