Pesti Napló, 1913. augusztus (64. évfolyam, 181–206. szám)

1913-08-03 / 183. szám

,14 Budapest, vasárnap ,­ ­ PESTI NAPLÓ__________ *1913. augusztus 3. 183. szara,, -------------------------------7-----------------------------­ — Az angol hadügyminiszter életveszede­lemben. Londonból táviratozzak nekünk, hogy S e e­­­y hadügyminiszter, aki néhány ba­rátjával az aldershoti gyakorlótéren jelen volt az élestöltényekkel való lövőgyakorlatokon, ép­pen csak hogy megmenekült a haláltól. Egy golyó éppen a hadügyminiszter feje fölött zúgott el. Még nem állapították meg, hogy hogyan került abba az irányba a golyó. Valószínű, hogy vélet­­lenség forog fenn s nem rosszakaratú szándék­ból történt.­­­­ Szabadalmak szédelgői. A­ Szabadalmi Hiva­tal elnöksége r­ájött arra, hogy lelkiismeretlen ügy­nökök szédelgéseket követnek el külföldi, köztük magyar szabadalmak értékesítése körül is. E visszaélésekre legutóbb a kereskedelemügyi mi­­niszter brüsszeli szaktudósítója hívta fel a figyel­met. A­­Szabadalmi Hiv­atal elnöksége most a kö­vetkező figyelmeztetést teszi közzé: — Ismételten előfordul, hogy magyar felitalá­­lók találmányoknak külföldön való sz­abadalmazt tar­tása, illetőleg értékesítése céljából ismeretlen, ma­gukat állandóan hirdető ügynökökhöz fordulnak, azonban rendszerint mi eredményt sem érnek el, mert az ügynökségek tevékenysége úgyszólván ki­­z­árólag csalásból áll. Az eljárás a következő: Az ügynökségek megtudj­ák, hogy ki folyamodott sza­badalomért s ekkor tüstént ajánlkoznak annak ér­­rték­esítésére. Egy további fázis azután az, hogy egy néha jó hangzású névvel bíró egyén,­­aki a csalók­kal összejátszik­, ajánlatot nyújt be a találmány megvételére és megjelöl egy összeget, amelyet haj­landó lenne fiz­etni. Az ügynök most előleget kért az üzlet megkötése körüli költségei fedezésére és ha ezt megkapta, egyszerűen arról értesíti a fel­találót, hogy — legnagyobb sajnálatára — az aján­lattevő ajánlatát visszavonta, vagy pedig egyáltalá­ban nem hallat magáról. A megkárosult feltalálók hiába fordulnak a hatóságokhoz, mert vagy elkéstek, vagy oly ravaszul van kieszelve a dolog, hogy bírói eljárást indítani nem lehet. A szabadalmi hivatal­ felhívja a visszaélésekre az érdekelt körök figyel­mét és egyúttal közli velük, hogy szabadalmi ügye­ikben a külföldi szaktudósítók és múzeiumi leve­lezők a legnagyobb készséggel állanak rendelke­zésükre.­­— Nem sikerült a Berlin—budapesti repülés. Scholler Pál berlini aviatikus, aki — mint je­lentettük — utassal Berlinből Budapestre akart re­pülni és tegnapelőtt reggel indult el Johannistálból, tegnap délután fél öt óra tájban Bécs mellett mo­tordefektus miatt kénytelen volt leszállni és mi­után tegnap nem sikerült tov­ábbrepülnie, végleg lemondott a budapesti­­útról. Bécsben a leszállás igen heves, csaknem zuhanásszerű volt. Estére kijavították a motort, de az erős szél miatt nem lehetett folytatni az utat. Budapest helyett ma Bécsújhelyre repül Scholler.­­— Az utcán megfojtott orrasszony. Belová­­ron ■— mint onnan jelentik — a minap megren­dítő rablógyilkosság történt a nyílt utcán. Is­meretlen tettes megtámadta, megfojtotta és ki­rabolta G­h­i­l­a­r­d­i Antalné úriasszonyt, akinek fia, mint főhadnagy, Zágrábban állomásozik. Este kilenc órakor eltávozott lakásáról Ghilar­­diné, hogy leányát hazakísérje a moziból. Ami­kor a vasúti állomás közelébe ért, valaki hátul­ról megtámadta, a nyakánál fogva egyik mel­lékutcába vonszolta. Addig fojtogatta ezután a támadója, amíg a jajveszékelő úrinő eszmélet­lenül össze nem rogyott. Ennek végeztével el­rabolta pénzét és ékszereit. A járókelők akad­tak rá a földön eszméletlen állapotban fekvő úriasszonyra. Lakására vitték, de anélkül, hogy magához tért volna, néhány óra múlva meg­halt. Holttestét Zágrábba szállították és ott temették el. A borzalmas rablógyilkossággal a rendőrség egy K­u­n­s­z­e­k Mátyás nevű vesze­delmes betörőt gyanúsít, aki csak a napokban szabadult a szlavóniai tepoglavai fegyházból s onnét Belovárra ment, az este óta azonban nyoma veszett. — Az erdélyi fürdők néptelensége. Az erdélyi fürdők szezonja — mint Kolozsvárról írják — az idén nagyon siralmas. A kedvezőtlen pénzügyi vi­szonyok amúgy is sokakat visszatartottak a fürdő­zéstől, a román mozgósítás pedig a román vendé­gektől is megfosztotta a fürdőket, pedig az erdélyi fürdőkben ők teszik a vendégek zömét Végül rájuk zúdult az árvíz, amely számos fürdőt napokon ke­resztül egészen elzárt a világtól. Szovátát például még most sem lehet megközelíteni, mert a küküllői vonalon a vasút csak Dicsőszentmártonig közleked­hetik­, odáig is csak átszállással. A fü­rdőszezonból most már csak pár hét van hátra, de az időjárás nem akar megjavulni, úgy hogy­ az erdélyi fürdők­nek vajmi gyenge kilátásaik vannak arra, hogy a hátralevő idő alatt még pótolhassák veszteségeiket a Pusztító földcsuszamlások. A hosszú eső miatt veszedelmes földcsuszamlások történtek Udvarhely vármegyében. A föld meglazulása következtében mintegy száznegyven holdnyi terület megmozdult a székely lakosságú Lö­­véte községben s a földcsuszamlás a házak legnagyobb részét b­omba dön­töt­t­e. Ugrón János főispán intézkedésére utászkato­nákat küldtek a községbe, akik a község határában serényen dolgoznak és csatornákat ásnak a felgyü­lemlett viz elvezetésére, mert vizelzáródástól lehet tartani, ami az egész község megsemmisülését vonná maga után. A héten újabban Gyepes községben volt katasztrófaszerű földcsuszamlás. Mintha az egész vármegye megindult volna, egymásután jelen­tenek földcsuszamlásokat­­mindenfelől. Ez idő szerint Magyarhermány, Gyepes, Zsákod, Szentdemeter, Gagy, Rava, Csekefalva, Medeser Todafalva, Cse­­hetfalva, Hidegkút, Székelyandrásfalva, Parajd, Alsó- Gófalva, Korond, Atyja, Siklód, Szolokma, Küsmöd, Székelypálfalva, Telekfalva, Miklósfalva, Derzs, Bethlenfalva, Tibód, Szentkirály, Bögöz, Vágás és Sitkő községekből jelentenek földcsuszamlásokat. A vármegye alispánja részletes jelentést tett a kor­mánynak a katasztrófa méreteiről és segítőakció megindítását kérte. A kormány hatezer korona se­gítséget küldött az Ínség enyhítésére, a Jósziv egye­sület pedig 1300 koronát. A főispán, az alispán és az építészeti hivatal főnöke beutazzák a vármegyét a kár nagyságának megállapítása végett, a kereske­delmi minisztérium kiküldötte pedig az utakon oko­zott rongálásokat konstatálja. A közlekedés ugyanis megyeszerte számos úton szünetel, mivel a földcsu­szamlások következtében egész útszakaszok semmi­sültek meg hidakkal és átereszekkel együtt. — Feketehimlős cigányok. Megemlékeztünk már arról, hogy az ugocsavármegyei Fertősalimás község­ben feketehimlő-járvány támadt a cigányoktól lakott utcarészen. A járvány — mint most Szatmárról je­lentik — átterjedt Tiszapéterfalva és Tiszabökérfy községekbe is s szintén a cigányok között pusztít. Dr. Br­e­y­e­r Márk, a járás főorvosa a leghat­­hatósabb óvóintézkedéseket teszi a járvány tovább­terjedésének megakadályozására és az ő előterjesz­tésére az alispán elrendelte a fertőzött cigánytelep zár alá vételét. Elrendelte az alispán azt is, hogy a zár alá vett cigánytelepek lakóit, minthogy a falu­­végről tilos elmozdulniok és igy nem tudnak ke­resni, az illető községek saját költségükön tartsák el. A községek kénytelen-kelletlen élelmezték a cigá­nyokat, de az elöljáróság napról-napra észlelte, hogy a cigánysor lakói egyre szaporodnak, még pedig nem rendes cigánymódra: gyerekekkel, hanem felnőttek­kel Kiderült, hogy mikor a szomszéd községiek ci­gányai meghallották, hogy az almási, bökényi és pé­­terfalvai cigányokat a községek látják el élelemmel éjszakának idején beszökdöstek a zár alá vett területekre, hogy őket is el­tartsák. Sőt hogy minél biztosabbak legyenek abban, hogy el nem kergethetik őket a házigazdák, belefeküdtek a ragályos betegek ágyába ketten-hárman s igy a hatóság nem adhatja ki az útjukat annak a veszélye nélkül, hogy a ragályt szét ne hurcolják. Most aztán a hatóság őrökkel vé­tette körül a lezárt területeket nehogy a vidék ösz­­szes cigányai oda gyűljenek az ingyen élelem sza­gára. A járvány ■— mint újabban jelentik —­ az ugocsai községekkel határos Usica és Marosliget szat­­már­egyei falvakban is kitört, itt is a cigányok közt — A szerencsejáték áldozata. Nagyváradról Je­lentik: A napokban öngyilkosságot követett el Monte Carloban egy szerencsétlen játékos. Zsebében levelet találtak a következő tartalommal: „Játszottam, a szerencse rám mosolygott s már ötvenezer frankot nyertem. Ahe­lyett, hogy visszavonultam volna, a pénz ördöge elcsábított s végül is az arany lidércfénye az ör­vénybe szédített. Egyetlen este elvesztet­­­ tem az ötvenezer frankot Emiatt halok meg. Kertész István.“ Az öngyilkos ujján karikagyűrűt találtak, amelyre ezek a szavak vannak vésve: „Anna, Nagyvárad, 1905.“ A monte-carlói rendőrség, hogy kiderítse az életunt ember személyazonosságát, elküldötte a gyű­rűt Nagyváradra. Ott aztán a jegygyűrű alap­ján kiderítették, hogy az öngyilkos neve csakugyan Kertész István, aki 1905-ben eljegyezte Kohn Géza kereskedő Anna nevű leányát, akit 1906-ban feleségül is vett. Budapesten b­a­n­k­h­i­v­a­ta­l­n­o­k volt é s feleségétől három évvel ezelőtt elvált Nemrég el­hagyta állását s a végkielégítésül kapott összeggel elutazott Monte-Carlóba, mert a budapesti játék­klubokban nem nyert s azt hitte, hogy, idegenben jobban boldogul. Kertész István szüleit, akik Bo­tl­ónk után laknak, értesítették fiuk szerencsétlen sorsáról. ■' ■—Tót nemzetiségi mozgalom. Turócszent­­mártonban augusztus 5., 6. és 7-én nagyszabású tót nemzetiségi ünnepségek lesznek. Ekkor tartja évi nagygyűlését a Tót Múzeum Egylet, p. Zsivena-nőegyesület és a Lipa-egyesület Ezekben a napokban együtt lesz Turócszent­­mártonban a tótok minden vezető férfia és az alkalmat úgy a konzervatív, mint a liberális tótok fel fogják használni, hogy a jövő teen­dőkről tanácskozzanak. Növeli e tanácskozások jelentőségét az a körülmény is, hogy az ünnep­ségekre cseh, orosz, valamint szerb és horvát vendégek is nagy számban érkeznek Turóc­­szentm­ártonba. Az ünnepségek lezajlása után a tót vezérek a morvaországi Luhatso­witze-für­­dőbe mennek át, ahol több napon át tanácskozni fognak a „Cseh-tót egység“ választmányával, miként lehetne a cseh és a tót népet gazdasági, kulturális és kereskedelmi téren teljesen egybe­­forrasztani. ,4 — Rothschild zsarolója. Londonból táviratozzék: Rothschild lord néhány nap óta leveleket kapott amelyben halállal fenyegették, ha egy bizonyos ös­- szeget — több mint félmilliót nem tesz le egy közelebbről megjelölt címre. Rothschild eze­ket a leveleket átadta a rendőrségnek, amely egy étteremben letartóztatott egy német fiatalembert akit a levelek írásával gyanúsítanak. Az illető ke­reskedősegéd, neve Kremerskoten Henrik. Több ízben követelt már pénzt Rothschildtól összesen mintegy harmincezer fontot Legutolsó leve­lében azt kérte, hogy a pénzt egy német sör­­csarnokban adják át neki. A Times csütörtöki számának apróhirdetéseiben péntekre adtak neki ta­lálkozót és akkor letartóztatták a­z A kolera. A belügyminisztérium jelentése szerint Temesszigeten július 25-ike óta újabb gya­nús megbetegedés nem fordult elő. — Bácsbod­­rog vármegyéből, Újpalánkáról gyanús megbetegedést jelentette­k. A Bakte­riológiai Intézet azonban — hivatalos közlés sze­rint — megállapította, hogy nemkoleraeset-­ ről van szó. — A balkáni harctérről vissza­térő bolgárok Sáros vármegyébe újabban Orlőn át jönnek be, mert a délebbre fekvő belépő állo­másokon a koleragyanú miatt nehézségek gör­dülnek Magyarországba való bejövetelük elé. Erre való tekintettel a bártfai határrendőrkapi­­tányság széleskörű intézkedéseket tett arra nézve, hogy az orlói állomáson Sáros megyébe a balkáni államokból érkező bolgárokat szoros vizsgálat alá vegyék, hogy a kolera csiráit ma-a­gukkal be ne hurcolják. A kormány rendeletet adott le az úgynevezett elsőrendű ragályfogó áruk és tárgyak behozatalának megtiltása tárgyában s azt a hivatalos lap egyik legközelebbi száma közli. E rendelet sze­rint az 1909. évi XXI. törvénycikkel becikkelyezett párisi egyezmény 12. cikkének 1. és 2. pontjában em­lített áruk és tárgyak Bulgáriából és Szerbiából nem hozhatók be a magyar szent korona országainak te­rületére. A tilalom az itt idézett 1. és 2. pont értel­mében a következő árukra és tárgyakra terjed ki: Használt fehérnemű, ócska és viselt ruha (haszná­lati tárgyak), használt ágynemű, törlőrongy és pa­pírgyártásra szánt rongy. Egyéb cikkek behozatalának korlátozása csak az illető államokkal fennálló vám és kereskedelmi szeerződés rendelkezéseinek figyelembevételével s éppen ezért csak az osztrák kormányaival egyetértően kibocsátott intézkedéssel lehetséges, így a Szerbiával kötött s az 1911. évi II-ik törvénycikkel becikkelyezett kereskedelmi szer­ződés VI. hikjének b) pontja is úgy rendelkezik, hogy Ausztria-Magyarország és Szerbia közt a forgalmat semmiféle beviteli, kiviteli vagy átviteli tilalom ál­tal szerződő felek nem fogják gátolni. De ugyanezen cikk b) pontja kivételt enged a fenti kötelezettségek alól, többi közt közegészségi tekintetekből az e rész­ben elfogadott nemzetközi elveknek megfelelően. Az­ itt idézett kivételes eset áll fenn az élelmiszer, gyfi-­­melcs, zöldség, baromfi és más cikkek behozatala tekintetében, éppen ezért a magyar kormány e cik-. kek behozatalának megtiltása iránt kibocsátandó in­tézkedések tárgyában átiratot intézett a** osztrák kormányha­.

Next