Pesti Napló, 1914. március (65. évfolyam, 52-77. szám)

1914-03-13 / 62. szám

Bud­ape­st, péntek PESTI NAPLÓ »14. március II. szám.) A­ ­ [VH nem lehet kormányozni. Javasolja, hogy az ál­­llatjárványok ügyében kiküldött bizottság jelenté­st tűzzék napirendre. Jakét alelnök kijelenti, hogy ezt a javaslatot­­ezidőszerint nem tűzheti napirendre. Ezután Spa­cek képviselő előbb cseh, majd német nyelven a­­­ormális házszabálykezeléshez szólal fel és a maga­­részéről is tiltakozik az ellen, hogy az újoncjavas­­latokat a napirend első helyére tegyék. Javasolja­­végül, hogy a mai ülést rekeszszék be, a következő ülést pedig a csehországi zilált állapotok rende­lése utánra tűzzék ki. E javaslatot 251 szavazattal 1 59 ellenében elvetik. (Csendes obstrukció)­ ­ Ezután Bakony képviselő cseh nyelven kriti­­­zálja a Házban uralkodó állapotokat. Miután nem tartózkodik a formális javaslattétel határain belül, az elnök megvonja tőle a szót, amelyet Chaloupka képviselőnek ad meg. Bukvay azonban egy dara­big tovább beszél. Az elnök Chaloupkától, aki nem kezd bele beszédébe, szintén megvonja a szót. Exner képviselő cseh nyelven kezdi beszédét és németül folytatva kijelenti, hogy a cseh nép nem tűrheti a mostani alkotmányellenes állapot végtelenségig való kihúzását Miután nem tesz ja­vaslatot, a­z elnök megvonja tőle a szót. (Sviha...) Soukoup a Sviha-üigyet teszi szóvá, kérdi, hajlandó-e az elnök Sviha eljárása fölött megveté­sét kifejezni. Sylvester elnök: Már a Ház legutóbbi ülésé­ben is válaszoltam egy ilyen kérdésre és kifejtet­tem, hogy ha a vádak és támadások igazazak, úgy teljesen az interpelláló úz álláspontján állok. (Bravo!) Ofner képviselő a német demokrata csoport nevében tiltakozik az ellen, hogy obstrukcióval megakaszszák az alkotmányos életet. Freisler képviselő szintén elítéli az obstruk­­ciót és kérdi az elnököt, hajlandó-e a képviselőház által már elintézett többrendbeli szociális javas­latnak az urak háza által való megszavazását meg­sürgetni. Choc képviselő a Sinha-ügyet teszi szóvá és megtámadja az ifjú­ cseheket, mert Svihát, bár is­merték árulását, beengedték a legfontosabb ta­nácskozásokra. A kormányt is részben mulasztás terheli. Heiliger képviselő a Sviha-ügygyel kapcsolat­ban heves támadásokat intéz a kormány ellen. Az elnök többször rendreutasítja. Az elnök javasolja, hogy a következő ülést holnapra tűzzék ki a mai napirenddel. Gross kijelenti, hogy végre tisztázni kell, vál­jon a lelkiismeretlen oppozíció az újonckontin­­gens ellen és a munkanélküliek érdekében szüksé­ges hitelj­avaslatok ellen is irányul-e. Javasolja ezért, hogy a holnapi ülés napirendjének első pontjára az újonckontigenst tegyék. A javaslatot 131 szavazattal 147 ellen elfogad­ják. Az ülést háromnegyed négy órakor rekesz­tik be. A pártelnöki konferencia A pártelnöki konferencián gróf Stürgkh mi­niszterelnök Slitz, Dasinszky és Kramars nyi­latkozata után a következő kijelentést tette: " Vagy rászánja magát a Ház e tárgyak sürgősségére való tekintettel a párttaktikai moz­zanatok kikapcsolásával arra, hogy a javasla­tokat tüzetesen tárgyalja, ebben az esetben a­­ kormány ily értelemben nyomatékosan közre­működne. Lehet azonban másik eset is, amely­ben az államszükségleteket, bár ezt a kormány semmikép nem óhajtja, a Ház nélkül is ki le­het elégíteni. Hogy a kormány nem jószántából és nem előszeretettel halad a második után, már eddigi tevékenységéből is kitűnik. Közép­utat határidőhöz kötött államszükségleteknél nem lehet követni. Az állam nem teheti függővé létét a politika taktikai műveleteitől. Elnapolják a Házat Gróf Stürgkh miniszterelnök ma kijelen-­ítette a képviselők előtt, hogy­ a kormány to­vább már nem várhat s holnap okvetlenül­­meg kell történnie a döntésnek. Ha holnap a képviselőház ülésének elején kitűnnék, hogy a csehek folytatják az obstrukciót, azonnal meg­történik az elnapolás. A miniszterelnök e nyi­latkozata a parlamenti körökben mindenütt azt a benyomást keltette, hogy a képviselőház elnapolását holnap csakis csoda háríthatja el.­­A mai délután folyamán ugyan még megpró­­bálkoztak az utolsó kísérlettel abban az irány­ban, hogy németek és csehek közt való tárgya­lás útján a csehek obstrukciójának megszün­tetését elérjék, de nem hiszik, hogy találhat­nak olyan formulát, amely a cseh agráriusok­nak lehetővé tenné az obstruálás abbahagyá­sát. A cseh radikálisok már ma elhatározták, hogy az obstrukciót minden körülmények­­között folytatni fogják. A Közművessődési Tanács közgyűlése Gróf Károlyi Mihályt társelnökké választották . Széll Kálmán a román paktumról (Saját tudósítónktól.) Az Országos Köz­művelődési Tanács szerdán tartotta meg évi rendes közgyűlését, amelyen Széll Kálmán el­nöki megnyitójában lesújtó kritikát mondott Tiszának a románokkal való paktumtárgyalá­sairól és hangsúlyozta, hogy a nemzetiségiek­kel való békét nem paktummal, hanem kul­túrával kell biztosítani, minthogy pedig a nemzet tagjai, nekik kell elsősorban arra tö­rekedniük, hogy megértésre jussanak a ma­gyarokkal. Lelkesedéssel fogadott beszéde után a Tanács jelentését mutatták be, amely az ötéves munka gyönyörű eredményeit so­rolja fel. A munkaprogramm megállapítása után a választásokat ejtették meg. A Tanács egyhangúlag, nagy lelkesedéssel társelnökké gróf Károlyi Mihályt, a magyar nemzeti eszme és a kulturális haladás e nagy kon­cepciójú lelkes vezérét választotta meg, aki­nek a Közművelődési Tanácsban való műkö­dése csak szaporítani fogja azokat a sike­reket, amelyeket a kulturális munka céljául kitűzött. A közgyűlésen, amelyen számos közművelő­dési egyesület és törvényhatóság képviseltette ma­gát, Széll Kálmán megnyitó beszédében ismertette az öt év óta fennálló Országos Közművelődési Ta­nács munkásságát. A nagyobb eredmények elérése csakis az anyagi eszközök hiányában keresendő, a tagokban meg­volt az akarat és a lelkesedés a munkához, de a gazdasági helyzet a kultúra terén is megbénította a Tanács működését. Büszke lehet azonban a Tanács arra, hogy öt év alatt csaknem ötvenhétezer analfabétát írni és olvasni megtaní­tott. (A román paktum ellen) Széll Kálmán ezután ismertette az igazgatóság­nak a románokkal való tárgyalásról hozott határo­zatát. — Már volt alkalmam — mondotta — régeb­ben elmondani nézeteimet egész terjedelmükben erről a kérdésről. Az Országos Közművelődési Ta­nács éppen az én indítványomra mondotta ki egyik, a nyilvánosság előtt már ismeretes határo­zatában, hogy az oláhokkal kötendő semmiféle paktumról szó nem lehet. Teljesen ki van zárva, hogy a magyar kormány és Magyarország a ma­gyar nemzet tagjaival, akármiig más nyelven be­szélnek is azok, bármiféle paktumot köthessen. Ez nem azt jelenti, hogy a merev negáció álláspont­jára kell az idegenajkúakkal szemben helyezkedni. Ha ebben az országban akármelyik más nyelvű honfitársunknak vannak panaszai, vannak bizo­nyos kérései, ha egyébként magyarnak és a magyar nemzet tagjának vallja magát, beszéljen bár tó­tul, oláhul, vagy szerbül, akkor azokat a panaszo­kat meg kell hallgatni, meg kell vizsgálni és ha a magyar állam eszmével összeegyeztethető, azt, amit jogosan kérnek, teljesíteni kell. De természetesen csak azt, ami a magyar állam, ami az egységes ma­gyar nemzeti állam természetével megegyezik. A politikában azt kell keresni, ami egyesít, ami kö­zelebb hoz bennünket s amiben a békét, a nyugal­mat és a haladás minden feltételét valamennyien feltaláljuk. Mert arra kell törekednünk, hogy va­lamennyien, akik a magyar nemzet tagjai vagyunk, megértsük egymást. De erre természetesen a nem magyarul beszélő honfitársaknak kell elsősorban törekedniük. Az éljenzéssel fogadott beszéd után a közgyű­lés az évi jelentést kezdte tárgyalni. (Analfabéták oktatása) A Tanács ötéves fennállása alatt képviselte a központban a közművelődési egyesületek érdekeit és irányításával lehetővé tette a kulturegyesületek működésének egységességét. Feladata volt az anal­fabéták országos oktatása. A Tanács az öt év alatt az országban 2110 analfabéta-tanfolyamot szerve­zett, amelyekben 56.955 felnőtt tanuult írni, olvasni. Munkásságára legjellemzőbb, hogy az összes kiadá­sokat, a személyeket beleértve, egybevetve a taní­tót­ analfabéták számával, egy analfabéta oktatása 4 korona 77 fillérbe került. Ilyen csekély összeg révén juttatott tízezreket az elemi műveltség eszkö­­zeihez.Sajnálattal emlékszik meg a jelentés arról, hogy­ a honvédelmi miniszter — noha a Tanács a honvéd­analfabéták oktatását azok, vagy a hon­védség minden anyagi megterheltetése nélkül vál­lalta — az oktatást polgári tanerők számára nem engedélyezte s igy ma a honvédanalfabétákat hoz­záértő tanítók helyett tisztek, de legtöbbször altisz­tek tanítják. 210.000 ingyen jutalomkönyvet osz­tott szét a Tanács a falusi gazdák és az analfabéta­­tanfolyamok sikeresen végzett hallgatói között. Ezenkívül hetenként 120.000 példányban jelenteti meg a „Vasárnapi Könyv“ című kultúrkátét, amely minden tendenciától mentesen a tudás terjesztését szolgálja. Kiterjeszkedik a jelentés azokra a módozatokra is, amelyek alapján a mozgó színházakat bele le­hetne illeszteni a hasznos, tanulságos szórakozás és a művelődés terjesztésének kereteibe­. Az országban hozzávetőleges számítás szerint évi 381.240 elő­adáson 38 millió 124 ezren látogatják a mozgó­­színházakat. Nem lehet mellékes tehát, hogy ez az óriási tömeg milyen irányban vezettetik a mozgó­­szinházak által. A jelentés elsősorban a mozgószin­­házak ellenőrzését sürgeti, de másfelől a nagyobb községekben kulturális célokat szolgáló mozgószín­­házak fölállítását is. (A munkaprogramm) Árkay Kálmán ügyvezető­ alelnök az Országos Közművelődési Tanács jövő évi munkaprogramm­­ját terjesztette elő ezután. Nagyszabású programmot adott, amelyben el­sősorban a Tanács eddigi akcióit kívánja a legna­gyobb energiával folytatni, így mindenek előtt az analfabéták oktatására és a közművelődési egyesü­letek egységes, tervszerű irányítására kell a fősúlyt helyezni. Rámutatott a nemzetiségek előrenyomu­lására, amely ellen egyetlen hatásos védekezés a magyar társadalom szervezése. Föl kell világosítani az elámított idegenajkú népet arról, hogy ebben az államban minden nemzetiségi egyaránt juthat és jut is az állampolgárokat megillető minden jogok­­hoz, a birtokláshoz, a legmagasabb hivatalok vi­seléséhez, használhatja anyanyelvét, megtarthatja szokásait, vallását, csak azt kíván­ják, hogy a ma­gyar államnyelv elsajátításával, mint igazi testvé­rek, velünk szellemben és érzésben jobban össze­forrjanak. (Károlyi Mihály társelnök) Az indítvány elfogadása után Oberschall Pál elismerő szavak kíséretében javasolta, hogy a Ta­nács elnökké ismét Széll Kálmánt válassza meg. Ezután nagy lelkesedés közepette társelnökké gróf Károlyi Mihályt,­ ügyvezető alelnökké Árkay Kál­mánt és titkárrá Szilágyi Sándort választotta meg. A választmány új tagjai lettek az eddigieken kívül Wekerle Sándor, Wlassics Gyula, Bárczy István polgármester, gróf Bethlen István, Bartóky József, gróf Klebelsberg Kunó és Vargha Gyula államtit­kár, Borbély György országgyűlési képviselő, Fa­zekas Ágoston alispán, gróf Zichy János, Craus Ist­ván, a Finke elnöke és gróf Széchenyi Béla, a Ju­­lián-egyesület elnöke. Ezzel a közgyűlés véget ért vw­ vwwwwwww"/vvwwwwwww Budapest, március 12. A horvát felrati vita. Zágrábból jelentik:" A horvát tartománygyűlés ma folytatta a felirati vi­tát. Előbb Kampf Szarcsevics-párti beszélt a javas­lat ellen, majd Popovics Dusán koalíciós a közjogi ellenzék politikáját bírálja és kifejti, hogy a Szar­­csevics-pártiak folytonosan a sérelmeket feszegetik, a Frank-párt pedig kétszínű játékot űz, mert op­portunista alapon akarja az ellenzéki közjogi ra­­dikalizmust űzni. A közjogi ellenzék és a többség közt éles szóharc támaid, mert Popovics utal arra, hogy a Frank-pártiak annak idején Lukács mi­niszterelnökkel tárgyaltak. A Frank-pártiak nagy izgatottságban vadul kiáltoznak a szónok felé. Po­povics foglalkozik ezután a tengerpart kisajátítá­sára vonatkozó javaslattal és cáfolja az ellenzék kifogásait A Magyarországgal való közösség alap­ja a legjobb szolgálatot teszi a népnek és ország­nak, mert Horvátország jogainak és érdekeinek leg­jobb védelmét a Magyarországgal való kiegyezés­ben találhatja­ Végül foglalkozik a szerb auto­nómia kérdésével. A többség felirati javaslatát el­fogadja. Ezután Radics képviselő emelkedik szó­lásra, aki a kiegyezési politikát támadja és a hor­vát iskola ügyére vonatkozó panaszokat sorrlja föl. Radics késő estig beszélt. Radicstól végül sértő kifejezései miatt megvonták a szót, az el­nök pedig indítványozta, hogy Radicsot nyolc ülésről zárják ki. Lovrekovics parasztpárti kép­viselő beszéde után­ a szábor ülését éjjel 11 órakor berekesztették.­­ Skócia és Wales autonómiája. Londonból jelentik: Írország mintájára Skócia és Wales is teljes autonómiát fog kapni. Az erre vonatkozó törvényjavaslatot már a legközelebbi napokban be fogják nyújtani az alsóházhoz. Walesben a nők­­nek is lesz aktív és passzív választói joguk.

Next