Pesti Napló, 1914. november (65. évfolyam, 273–302. szám)
1914-11-29 / 301. szám
Budapest, vasárna PESTI NAPLÓ 1914. november 29. (3b. szám.) teki besmimkel. Dél felé elcsendesült a tüzelés. Támásztam az árokból. Amerre csak néztem, halottak és sebesültek hevertek a földön. A sebesültek jajgattak. Több bajtársam még akkor is eszeveszetten futkosott föl és alá, miközben ordított. Megörültek a boldogtalanok. Gondoskodás az elesett hősök árváiról A háború és a gyámhatóságok A közigazgatás munkája a háború folytán tetemesen megszaporodott. Különösen a gyámhatóságoknak jutott ki a fokozott munkából, amelyekre az a nemes feladat vár, hogy az elesett hősök kiskorú gyermekeit gondjaikba vegyék és a hadifogságba jutottak, vagy eltűntek vagyoni érdekeit megvédelmezzék. A belügyminiszter a többi hatóságok után most az árveszékekhez intézett rendeletet, amelyben megszabja azokat az irányelveket, amelyeket a gyámhatóságoknak a hadbavonultak árván maradt kiskorú gyermekeinek ügyeiben és a hadviselés folyamán eltűntek vagyoni érdekeinek védelme körül szem előtt kell tartaniuk. A belügyminiszter ezeket az ügyeket a gyámjegyi közigazgatás különös védelme alá helyezi. Rámutat arra, hogy a kiskorúak védelmével az árvaszék nemcsak nemes kötelességet, hanem nagymissziót is teljesít, amennyiben előmozdítja, hogy a harcban elesett hősök tetterős, munkás polgárok, kár méltóan pótolva legyenek, az ország felvirágzása, fejlődése érdekében. A miniszter elrendeli, hogy a háborúban elesettek halálesetéről szóló értesítés vétele után gyámrendelés végett a szükséges eljárást azonnal folyamatba kell tenni. Ahol anyagi erők, vagy kellő érzék hiányánál fogva a kiskorúak érdekeinek védelme a rendszerinti gyámsággal nem látszik kellőképpen biztosítottnak, ott az árvaszék a kiskorúak részére lehetőleg a hivatásos gyámok közül oly gyámokat rendel-Üen, akik társadalmi összeköttetéseikkel s a társadalmi jótékonyság igénybevételével a kiskorúak sorsát akként képesek irányítani, hogy nevelésük, kiképzésük révén megélhetésük biztosítva legyen. A gyámok működésének irányítása végett az árvaszék hívja fel figyelmüket a mozgósítás esetén bevonultak gyámol nélküli családjainak segélyezése tárgyában kiadott utasítás rendelkezéseire. A közgyámokkal kell ellenőriztetni, hogy a család részére megállapított segélyből a kiskorúak megfelelő ellátásban, szükség esetén gyógykezelésben részesüljenek, illetőleg a segélynek legalább a gyermekekre eső hányada valóban a gyermekek fentartására fordíttassék. Útbaigazítást kell adni a gyámnak a hadviselés következtében elhalt katonák kiskorú gyermekeinek ellátási igényei felől. Az árvaszék kötelessége minden rendelkezésére álló eszközzel annak a célnak elérésére munkálkodni, hogy a társadalom nagy és intenzív érdeklődést tanúsítson a hadviselés következtében elhaltak, továbbá az eltűntek (hadifogságba jutottak) kiskorú gyermekeinek gyámhatósági ügyei iránt. Igyekezzék az árvaszék a kiskorúak ügyénekolyan nemesszivü családokat megnyerni, akik az árvákat akár maguknál, akár pedig az ő költségükre a gyermekmenhelyen felnevelni és taníttatni hajlandók. Az állami gyermekmenhelyek az alább felsorolt összegekért ily gyermekek tartását, nevelését készséggel elvállalják. A díjak a következők: a gyermek egy éves korának betöltéséig havi 14 korona, a betöltött egy éves kortól a gyermek hetedik életévének betöltéséig havi 8 korona, ezentúl pedig a gyermek tizenötödik életévének betöltéséig havi 10 korona E tartásdíjakon felül havonkint 6 koronát kell fizetni, amely összegben a gyermek ruházkodásának, iskoláztatásának, orvosi és közigazgatási ellenőrzésének és gyógyításának minden költsége is bennfoglaltatik. Gondja legyen az árvaszéknek arra is, hogy az árvák érdekeit a jótékony társadalmi egyesületek, intézetek és intézmények a legmelegebben karolják fel, hogy elsősorban ezeket részesítsék védelemben és lehetőleg mindazokat az ingyenes helyeket, amelyek rendelkezésükre állanak, a hadviselés következtében elhaltak kiskorú gyermekeinek adományozzák. Haladéktalanul el kell mozdítani azokat a gyámokat és gondnokokat, akik a hadviselés következtében elhaltak kiskorú gyermekeinek ügyeit lelkiismeretlenül intézik. Intézkedik a körrendelet a kirendelt gyámok működésének, továbbá a kiskorúak tartásának és nevelésének hatályos ellenőrzéséről is. E célból a gyámok külön nyilvántartását és helyszíni szemlék tartását rendeli el. Az illetőség vitás voltából eredő késedelmek elkerülése végett elrendeli a körrendelet, hogy amikor a kiskorúakra és a gondnokoltakra illetékes gyámhatóság nem állapítható meg, a községi illetőség minden előzetes kutatás nélkül az az árvaszék, amelynek területén a kiskorú tartózkodik vagy a gondnokság alá helyezendő legutóbb tartózkodott, tegye meg mindazokat az intézkedéseket, amelyeket a kiskorúak szellemi és anyagi, illetőleg a gondnokság alá helyezendő anyagi érdekeinek megóvása és előmozdítása szempontjából szükségesnek tart. A vitás községi illetőség megállapítása céljából az eljárást folyamatba kell tenni. A gyámhatóságok bizonyára át fogják érezni a rendelet fontos célzatát és hazafias buzgalommal fogják teljesíteni a reájuk váró nagy munkát. De a jótékony intézeteknek és a közönségnek is teljes odaadással kell támogatni a gyámhatóságokat, mert csak így végezhetik el sikerrel a rájuk váró nagy feladatokat. Az egész nemzetnek össze kell fogni, hogy a becsület mezején elesett hősök árváinak megélhetése és jövő boldogulása biztosítva legyen. NAPI HÍREK Az idő Szombaton hideg, változóan felhős, helyenként ködös idő volt. Mérhető havazást nem jelentettek. A hőmérséklet nappal néhány fokkal a fagypont fölé emelkedett, éjjelre azonban jóval a zéruspont alá szálott a hőmérő, a maximum 11 C fok volt (Crkvenicán), a minimum 0 fok (Botfalun). Vasárnapra az időjárásban lényeges változás nem várható. Sürgöny-prognózis: Változás nem várható. * •• Vasárnapi strófák Viccek a drágaságról Holnap már nem lesz drága a búza, Holnap a tej lesz drága csupán, Holnap a lisztes a bőröm nem nyúzza...» Nyúzza a sajtos holnapután. Rettenetes öröm ért most minket. Olcsó a kenyér, akár a szemét. Sőt a kenyér is, — akár a szemét... Szúrják vele most ügyesen szemeinket. Hát a tojás, meg a hús, meg a szén? — Olcsó lesz a liszt, — hát bánom is én? Mindazonáltal a szivem bus ... Mert drága a tej, a tojás, meg a hus. El vagyok én bizony ám keseredve; Használni azonban igy se tudok... Egy volna a szivemnek ma a kedve: Harci tusába merre jutok? ... Elkéne ma menni önként viadalra ... Bár lógna az oldalamon bajonét; Mennék a rohamra, száz diadalra — Ugy ejteni tej uzsorása sebét... De sajnos nem kellek sorozáson . * . S igy ő sebez engem, száz a sebem. .. . Sok száz a sebem, — de csak egy a zsebem — És száz legalább is az én uzsorásom. * Úgy fáj a szivem és mégis itt olcsó Vicceket, kimimet faragok.... Drága a szén, meg a hús, meg a borsó S mégis a régi gyerek maradok ... Gyártom a vicceket itt a világba... De mondhatom, ez nem is oly butaság Most amikor a világ olyan drága . * „ A viccek csupán olcsók legalább .. .. Egy most sorozott népfölkelő dala Dédunokám ha bejön, Dédunokám, ha bejön Egerbe, A kaszárnya ablakán, A kaszárnya ablakán, Nézzen be. Ott lát engem, komisz baka ruhába Csinos göndör parókám, Csinos göndör parókám, levágva. A Festi Mapie hétfőn reggel s megjelenik a rendes időben — A német birodalmi kancellár Berlinben. Berlinből táviratozzák. Bethmann-Holl-Sweg birodalmi kancellár ma reggel ideérkezett. — A pápa, mint esket® lelkész, Rómából jelentik, hogy olyan egyházi ünnepség volt pé leken a Vatikánban, amilyen az utóbbi félszázadon belül csak most ismétlődött másodszor. A pápa személyesen esketett meg egy jegyespárt, Bacci grófnőt és Ruffo della Scaletta herceget. Benedek pápa bolognai érsek korában ismerkedett meg az ott lakó Bacci grófi családdal és még akkor megígérte a grófkisasszonynak, hogy ő fogja összeadni a férjével. Most tehát a pápa teljesítette azt az ígéretét, amit mint Della Chiesa bíbornok-érsek tett és a Vatikán házi kápolnájában személyesen végezte az esketést. — Főpapok titkos tanácsossága. Bécsből jelentik: A király Sipeky Be.Izs Lajos rozsnyói püspököt, Várady L. Árpád kalocsai érseket és dr. Bauer Antal zágrábi érseket valóságos belső titkos tanácsosokká nevezte ki. — A horvát miniszter sorsa. Gróf Pejacsevich Tivadar horvát miniszter tudvalevően francia földön volt, amikor a háború kitört és nem utazhatott haza, mert a hatóságok hadifogolynak nyilvánították. A miniszter fia, gróf Pejacsevich Márk országgyűlési képviselő szombaton elmondotta a képviselőházban, hogy egyik genfi bank szlavóniai birtokainak jószágigazgatójához, dr. Gosztonyihoz értesítést küldött apja hollétéről. A bank közli, hogy a minisztert egy bretagnei városkába, Carnackba internálták, ahol a Lagne-szállóban vett magának kényelmes lakást. Egész nap szabadon mozoghat, semmiben sem szenved hiányt és jól érzi magát — Károly király hagyatéka. Bukarestből jelentik : Károly király hagyatékát a mostanáig végzett ideiglenes becslés mintegy ötven millió frankra értékeli. Ebből az összegből 12.600.000 frankot az Erzsébet királyné által alapított jótékony intézményekre hagyott a király, húsz milliót érnek a műkincsek és a könyvtől, amelyet a román állam örökölt, a fenmaradó 15—17 milliót pedig Ferdinánd király örökölte. Megállapították azt is, hogy a tizenkét királyi birtok jövedelmét mire fordította az elhunyt uralkodó. A jövedelemből nagy befektetéseket végeztek a birtokokon, azonkívül a király állandóan sok családról gondoskodott, rengeteg összeget adott különböző jótékony célokra, neve elhanyattásával öt millióit adományozott a román hadsereg új gyorstüzelő ágyúinak beszerzésére, milyet a konstanti kikötő kiépítésére, több ízben adott különböző összegeket a román flotta javára és azonkívül segítette a német, orosz és szerb vöröskeresztet is. — Rendjeladományozások. A király Petrovszky Dezső aradi törvényiszéki irodaigazgatónak és Vatter Gyula kúriai irodafőtisztnek, nyugdíjazásuk alkalmából, sok évi hű és buzgó szolgálataik elismeréseül, a koronás arany érdemkeresztet adományozta. — Az ellenséges államokból hazatérő magyar honosok támogatása. A belügyminiszter az ellenséges államokból hazabocsátott és gyámozásra szoruló magyar honosok támogatása tárgyában kézi rendeletet intézett valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjéhez. A rendelet elmondja, hogy az ellenséges államokban internált magyar állampolgárok hazabocsátása céljából a külügyminisztérium részéről folyamatba tett tárgyalások eredményeképp már megkezdődött az internáltak hazaszállítása. Ám ez különösen Franciaországról, amely a hazabocsátott magyar állampolgárokat a svájci hatóságoknak adja á. A hazatérők szabad választásától függ, hol telepednek le. A hazatérők között voltak és lesznek olyanok, akik támogatásra szorulnak. Ezek az ellenséges külföldi államokban történt internálásuk idején jobbára keserves szenvedéseken mentek keresztül. Nagy része, ami kis pénze volt, elköltötte, vagyonát pedig kénytelen volt hátrahagyni. Elsősorban a társadalomnak kell a hazatérőket támogatnia. A támogatás legsürgősebb és legértékesebb módja az, hogy munkát szerezzünk annak, akit csakis a munkaalkalom hiánya utalna közsegély igénybevételére. Éppen úgy a társadalomnak áll elsősorban módjában a rendelkezésére álló jótékony intézmények és magánadakozások útján biztosítani a hazatérők létfentartását a míg ezek arra képesekké nem válnak. Ha azonban a társadalom az egyes támogatásra szoruló hazatérőket a kellő gyámolításban részesíteni nem tudná, az a község, ahol az illető letelepedik, tartozik eljárni, a fennálló szegényügyi rendelkezések értelmében. Természetesen fenmarad a tartózkodási községnek az a joga, hogy a hazatért gyámolítására fordított összegett az illetőségi községétől követelje. Azokban a kivételes esetekben, amikor akár a társadalom, akár a tartózkodási hely községe a hazatért gyámolítására képes nem volna, a miniszter az illeték eltartása fejében a község részére a katonai átvonulási illetéknek megfelelő összeget utal ki segélyképen.