Pesti Napló, 1915. március (66. évfolyam, 60–90. szám)

1915-03-09 / 68. szám

Budapest, 1915. 66-ik évfolyam. 68. szam Kedd, március 9. bt.öfizktfesi asa ki nnn^k •bomb ^i bgm uhm csk& k*iml m rbsakt mubmm apró hihdetésmt ami sferTi! PtrCT­ fy A U I ii­­rrsfiz. rtdfirea é* píUjandrarok— M M M JK J» W M. Wk JB.. IP M iL Jw JUgjdeirfk lét« UritdM' is diiér Kn •IIIIIIMI I J HwW Basal ffií'M <0 « MSfiMi H9BI naponkint Szerkesztőség és kiadóhivatal: Vilmos császár ut 55. • i —""­"" """" == • Uj orosz csapatok a Kárpátokban Az orosz támadások visszaverése — Előretörésünk Orosz-Lengyelországban — Heves harc Gorlicénél Hivatalos jelentés. (Kiadatott 1915. március 8-án délben. Érkezett este 6 óra 45 perckor.) Az Orosz-Lengyelországban még folyamatban lévő harcokkal többrendbeli eredményt értünk el. Aíz ellenséget több előretolt támaszpontból és lövészvonalból súlyos veszteségei mellett kivetettük. Hasonló sikere volt csapataink egy rövid előretörésének a nyugatgaliciai arcvonalon, ahol Gorlice környékén az ellenséges lövészvonalak egyes részeit áttörtük és egy helységet véres harc után elfoglaltunk. Az ellenségnek több tisztjét és több mint 500 em­berét elfogtuk. Jl Kárpátokban makacs harcok folynak. A Lupkov melletti területen az oroszok tegnap délután nagy erőkkel támadtak. Az ellenség új erősítések harcbavetésével megritkult sorait folyton megújította, minden eszközzel előrehajtotta és támadásában súlyos veszteségei ellenére háromszor egészen a mi állásaink közelébe jutott. Az oroszok végső rohama azonban megsemmisítő veszte­ségek mellett mindannyiszor megtört akadályvonalainkon. Állásaink előtt a halottak százai hevernek. A harcvonal egy másik szakaszán csapataink orosz előretörések visszaverése után meg­lepetésszerűen támadásba mentek át, elfoglaltak** egy, az ellen­ségtől eddig megszállott hegykúpát és ismét tíz tisztet és 700 főnyi legénységet fogtak el. Egy szomszédos magaslaton is ezer oroszt ej­tettünk foglyul, Délkelet-Galiciában erős ellenséges lovasság, amely állásaink egyik szárnya ellen elszigetelten előrenyomult, érzékeny kudarcot szenvedett. Höfer, altábornagy a vezérkar főnökének helyettese Heves csaták a Champagneban Az orosz támadások kudarca A német főhadiszállás jelenti: Berlin, március 8. Nyugati hadszíntéri Ellenséges pilóták esztendőre bombákat dobtak, amelyek három belgát megöltek. A Champagneban a harcok tovább folynak. Louainnál tegnap este az ellenséget kézi­tusában visszavertük. Éjjel a harc újból kezdődött. Le Mesniltől északkeletre az ellenségnek egy támadása délután teljesen meghiusult. A mi éjjeli ellentámadásunk sikeres volt, 140 franciát elfogtunk. A Bois de Pierre-ben Pont a Moussontól északnyugatra a franciák előretöréseit visszavertük. A Vogézekben Münstertől nyugatra­­és Sennheimtől északra a harcok még nem­­értek véget. Keleti hadszíntér: Augusztástól délre az oroszoknak ellenünk intézett támadásai az ellen­ség súlyos veszteségei mellett meghiúsultak. Lomzánál további harcok folynak. Prasznosztól nyugatra és Plocktól keletre az oroszok több sikertelen tá­madást intéztek ellenünk. A Rawánál csapataink az oroszoknak két éjjeli támadását visszaverték. rAz oroszoknak Nowomiasto környékéről ellenünk intézett előretörései sikertele­nek voltak. Ott 1500 oroszt fogtunk el. M1 legfőbb hadvezetőség Lapunk mai száma 20 oldal 1 A semlegesek Még néhány koronatanács, néhány minisz­teri konferencia, politikusok és diplomaták" utolsó erőfeszítése — és a semlegesség fogalma mindenütt kitisztul. Ott is, ahol a semlegesség páholyban ülésnek látszott, ott is, ahol készen­létnek, akár fenyegető, akár védekező, akár egyszerűen lesben álló készenlétnek. Mert az ár mindig dagad, az árterület nő és holnap már nem a semlegesség, vagy be­avatkozás elhatározása, hanem maga az ár mér ki minden szerepet. Amíg az ár nem csap­dosott a határok előtt, amíg a háború az exisz­tenciális érdekek történeti zónáján kívül zu­hogott, amíg csak arról volt szó: kit szeres­sünk, hova álljunk, kinek van igaza, melyik­hez mi fűz — addig lehetett a semlegesség: kétértelmű, lehetett határozatlan, lehetett bel­politikai meggondolatok dolga, lehetett... sem­legesség. De amikor a háború ott árad a kü­szöb előtt és minden lélegzetvételi-« érdekek" pusztulnak, jövendők válhatnak múlttá, ve­szélyben minden, amit a nyugalom kora ér­lelt, akkor vége a várakozó, a habozó, a maga­magával küzködő semlegességnek. Akkor már csak egy szempont van, egyetlenegy iránytű: az érdeké. A jövőé. A megmentendőé. Az utolsó időben két nagy esemény riasz­totta föl a semleges államokat. Az egyik az an­gol blokád, a másik a Dardanellák bombá­zása. A blokád a dán, svéd, norvég és holland, de elsősorban az amerikai nép érdekeit érin­tette, helyesebben: egyenesen veszélyeztette, a Dardanellák bombázása pedig Romániáét, Bul­gáriáét, Görögországét és igen nagy mértékben Olaszországét És amint az angol blokád­nyilatkozat csatasorba állítot­ta az addig nem kis részben angolbarát amerikai közvéleményt Anglia ellen, úgy riasztotta föl az angol-fran­cia ágyúk dörgése a Balkánt és Olaszorszá­got. A román néphangulat talán ingadozó volt, ennek az ingadozásnak azonban az első ágyú­dörgésre vége lett. Az első ágyúdörgés meg­érttette Romániával, mit veszíthet, megérttette, hogy a Dardanellák védelmezői az ő históriai jövendőjének őrtállói, az entente győzelme orosz helotává teszi, gazdasági rabszíjra fű­zött hűbéressé, kényre-kedvre kiszolgáltatottá. Ugyanígy van Bulgáriában és olasz politiku­sok is azt hangoztatják, hogy az utóbbi hóna­pok eseményei közt egyetlen egy sincs, amely annyira érintené Olaszországot, mint a Darda­nellák ostroma és amely annyira veszélyez­tetné az olasz érdekeket, mint az orosz flotta megjelenése a Földközi-tengeren. S épp ez az, amiről szóltunk, az összes semleges államok érdekeinek ,az entente által való meg­támad­ta­tása, ezért lesz a holnapi semlegesség más, mint a tegnapi. Nem mert akarják vagy nem akarják, hanem azért, mert mássá kell lenni, mert a hangulatok, politikusok, diplomáciák után egy új szereplő lépet föl ezekben az álla­mokban: a történelem és a történelem nem respektálja a habozó, a várakozó, a maga­magával küzködő semlegességet.

Next