Pesti Napló, 1915. március (66. évfolyam, 60–90. szám)
1915-03-15 / 74. szám
Hétfő PESTI NAPLÓ Kérjük az előfizetőket, kiknek előfizetése március 15-én lejár, szíveskedjenek a megújításról idejekorán gondoskodni, hogy a lapot akadálytalanul küldhessük tovább. A Pesti Napló előfizetési ára a Magyarországba és Ausztriába: 1 hónapra .... 2 K 80 fillé r . .s.s.„ „ Félévre . .... 16 „ — „ Németországba: 1 hónapra . ... 5 K 20 fillér 3 ff . . . • 15 » 60 „ Divat-Szalonnal együtt a magyar korona országaiban negyed évre 10.50 K. NAPI HÍREK — Burg Ferdinánd temetése. Meránból jelentik: Untermaisban ma temették el Burg Ferdinándot. A temetésen résztvettek: Mária Terézia és Mária Annunciata főhercegnők, a pármai herceg és rendkívül nagy gyászoló közönség. A koporsót a marsi veterán egyesület tagjai vitték a temetőbe, ahol az elhunytat ideiglenes sírboltban helyezték el. — Bosznia új tartományi főnöke. A hivatalos lap mai száma közli: „A császári és apostoli királyi felsége folyó évi március 7-ikén kelt legfelső elhatározásával a közös pénzügyminiszter legalázatosabb előterjesztésére Sarkotic Istvánt, a bosnyák-hercegovinai tartományi kormány főnöke teendőivel megbízott gyalogsági tábornokot és ezen tartományok vezénylő tábornokát Bosznia-Hercegovina tartományi főnökévé legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott" . A cár ellenőrizteti a hadi költségjegyzékeket. Stockholmból táviratozzák. Egyes tényekből arra következtetnek, hogy a cár bizalmatlan a hadikiadások tekintetében és azt hiszik, hogy Anglia és Franciaország sokalják Oroszország rengeteg kiadását. A cár ezért felülvizsgáló bizottságot nevezett ki, amely a hadikiadások jegyzékét ahaposan revideálja. A bizottság elnöke Borisoff államtanácsos, aki ugyanilyen minőségben működött az orosz-japán háború alkalmával is. Nyugalomba vonult horvát osztályfőnök. Dr. Jaksics Nikodém osztályfőnök, Horvátország legrégibb közigazgatási hivatalnokainak egyike, negyvenéves szolgálat után nyugalomba vonult. Mint a hivatalos lap közli, a király hosszú éveken át teljesített kitűnő szolgálatai elismeréseig a II. osztályú vaskoronarendet adományozta neki a díjak elengedésével. A báni palota nagytermében ma búcsúzott Jaksics osztályfőnöktől a hivatalnoki kar. Báró Skerlecz Iván bán búcsúztatta. Jaksics mélyen meghatva mondott köszönetet az ovációért, mire a bán átadta neki az adományozott rendjelt. — A cár a polgári foglyokért, Pétervárról táviratozzák. A Novoje Vremja értesülése szerint a cár parancsot adott ki, amelyben elrendel a polgári foglyok sorsának lehető könnyítését, mert gyakran fölöslegesen rideg bánásmódnak vannak kitéve.. A minisztertanács elhatározta, hogy egyes eseteket külön megvizsgál, mert a belügyminiszterhez tömegesen érkeztek folyamodványok könnyítésekért. — Egy német hadtestparancsnok hősi halála. Berlinből jelentik: Von Bendler vezérőrnagy, eevik württembergi hadtest parancsnoka a felső-elzászi ütközetekben kapott sebeibe pénteken belehalt. Von Bendler kedves embere volt Albert württembergi királynak, aki a tábornok betegsége alatt naponta háromszor létetett magának jelentést Bendler állapotáról. — Báró Leo von Schorlemer, a porosz földmivelésügyi miniszter fia, aki hadnagyi rangban küzdött a keleti harctéren, huszonnégyéves korában hősi halált halt. — Drágaság és nyomor Szerbiában. Zürichből jjelentik: A Neue Züricher Zeitung nisi tudósítást ''közöl, amely szerint Szerbiában még nincs élelmiszerhiány, bár az élelmiszerek ára roppantul megdrágult. Lisztben nincs hiány s ami a húskérdést illeti, ökör, disznó, juh, kecske és vad bőven van. Zöldség és gyümölcs is akad. A nyomor mégis rettentő a vidéken a szegény nép között, mert az összes férfiak hadba mentek. Már az öeregek is hadba készülődnek s az uj rekruták közül igen sok még gyermekkorban van. Némely falu mintha kéjesen elnéptelenedett volna. Nisen keresztül állandóan a szekerek végtelen sora vonul végig, ezek viszik a frontra a hadsereg szükségleteit. — Új japáni gránátok. Pekingből jelentik az egyik német újságnak. A német ostromágyúk bámulatos sikere a japáni sajtót sem hagyja nyugodni. Napról-napra hírek jelennek meg a japáni újságokban, amelyek arról szólnak, hogy Csingtau ostrománál a japániak egy újfajta ágyút és új japáni találmányú gránátokat alkalmaztak, amelyeknek borzalmas hatása a német védőket nagyon megrémítette. Az új ágyuknak és a gránátokhoz használt robbanóanyagnak feltalálója Ominató japán alezredes. Az alezredes szeptemberben Santungba ment ezekkel a rémes ostromágyukkal és október 24-ikén ágyúzni kezdte velük az Istis- és Bismarckerődöt. Először a Mikádó születése napján alkalmazták az ágyút és már itt bebizonyult rémes hatása. Az ágyú külsejére nézve nem külömbözik a szokott ostromágyútól. A löveg a páncéltoronyba hatol és belül robbanva föl, ezer darabra szakítja az egész tornyot. A löveg röpereje sokkal nagyobb, mint a 28 centiméteres lövegeké, amelyeket tíz évvel ezelőtt Port-Artúr ostrománál alkalmaztak. Az ütegeknek az Iltis-erődöt az általános ostromnak első napján sikerült elhallgattatni, később a második és harmadik tüzelésnél a Bismarck-erőd északi és déli ütegei is elhallgattak. Meyer-Waldeck tengerészkapitány, Csingtau kormányzójának naplója és több tiszt igazolja, hogy a lövegeknek rémítő ereje siettette a vár áttadását. Az ágyuk és a lövegek gyártási helyéül az Oserca-arzenál van megnevezve. Természetesen nem lehet ellenőrizni, hogy a japáni sajtó közleményei, amelyeket Ogata alezredes ír, mennyiben felelnek meg az igazságnak. Német részről azonban épp azt állítják, hogy a lövedékek közül, amelyek az Osaka-arzenál bélyegét viselik, igen sok nem robban föl. — Boldoggá avatott főhercegnő. Rómából táviratozzák. A pápai konzisztórium Magdalena osztrák főhercegnőt aki nemrég a halli kolostorban meghalt, boldoggá avatta. Magdalena főhercegnő néhai Ferenc Ferdinánd trónörökös gyermekkori játszótársa volt és mindvégig sűrűn érintkeztek egymással. — Leégett a burgasi gyárnegyed. Galacból táviratozzák. Várnai jelentés szerint Burgas bolgár kikötőváros gyárnegyedében óriási tűzvész dühöng, amely majdnem az összes gyárakat elhamvasztotta. Attól félnek, hogy a nagy szél következtében az egész város áldozatul esik a tűzvésznek. A tűz a Gagnscoff-testvérek fürészgyárában támadt és a fürészgyár a mellette lévő szeszgyárral együtt porrá égett. Az eddigi kárt 150 millióra becsülik. Eddig 1500 munkás maradt kenyér nélkül. A tűz keletkezésének okát eddig nem sikerült megállapítani. A háború és a nők kereseti viszonyát A munkanélküliség elleni küzdelem magyarországi egyesülete szombaton délután ankétet tartott annak a kérdésnek a megvitatására, hogy a háború milyen befolyással van a nők kereseti viszonyaira. Az ankéten Földes Béla egyetemi tanár elnökölt s a kereskedelmi és földmivelésügyi minisztérium is képviseltette magát. Báró Fejérváry Imréné kimutatta, hogy mindjárt a háború kitörése után sok nő veszítette el állását. Helytelenítette az önkéntes erőkkel fizetés nélkül való dolgoztatást. Angliában a szervezetek őrködtek a fölött, hogy az önkéntesen vállalt munka ne ártson azoknak, akik a keresetre reá vannak szorulva. Hangoztatta a munkaközvetítés centralizálásának szükségességét A leghelyesebbnek tartaná, ha a munkát a minisztérium vagy a város kapná meg a hadügyi kormánytól és ez adná ki a műhelyeknek. Szükségesnek tartja a bérminimum megállapítását, mely az otthoni munkásnőt egyszer s mindenkorra felszabadítaná a lelketlen alvállalkozók terrorizálása alól. Az előadás után hosszabb vita indult meg. Polónyi Géza szerint a bérminimumra való áttéréssel feladjuk azt az elvet, hogy a munka szabad szerződés tárgyi. Figyelembe veendőnek tartja a nők alkalmazásánál, hogy a nő fizikumánál fogva bizonyos munkákra, amelyeket eddig férfiak végeztek, teljesen alkalmatlan. Helyesnek tartja a munkaközvetítés koncentrációját. A jövő szempontjából nem tartja elégnek azok összeírását, akik be fognak vonulni a hadsereg szolgálatába, hanem össze kell írni azokat is, akik annak következtében, hogy ezek bevonulnak, éhezni fognak és azokról gondoskodni kell. Foglalkozott azután az élelmezés kérdésével is. Beszéltek még dr. Giesswein Sándor, dr. Ferenczi Imre, dr. Schreiber Emil, Glücklich Vilma stb. Az előadónő zárszava után Földes Béla elsők összefoglalta a vita eredményét. Megalapította, hogy igen sok fontos indítvány merült fel, amelyeket az egyesület választmánya elé fog terjesztet elfogadás céljából. Szükségesnek tartja, hogy nők tökéletesebb és szakszerűbb kiképzésben részesüljenek és a szakiskolákat előttük is megnyissák. A négy óráig tartó tanácskozás ezzel véget ért. A detronizált szultán fiát megfojtottál Konstantinápolyból jelentik, hogy a Bruseáliar témáit Abdul Hamid ex-szultán kedvelt fiát szobájában megfojtották. A távirat nevet nem emii Mindamellett azt hiszik, hogy Burhan eddin Mehmed effendiről van szó, aki 1885. december 19-é született Konstantinápolyban s a török tengerész tüzérségnél teljesített szolgálatot; nevelője Hikma pasa altengernagy volt Abdul Hamidnak hét fia , hét leánya van. Legidősebb gyermeke Mehmet Szejm herceg, aki negyvenötesztendős, a legfiatalabb pedig egy hétéves hercegnő. Szelim hercege gyűlöli Abdul Hamid, mert az európai szokásos szerint él, de mindig legjobban szerette hetedik szülöttjét Burhaneddint, aki állítólag nagy zene tehetség. Apja az idegeneknek is bemutatta. A herceg Vilmos császár előtt is zongorázott. Abdul Hamidnak az volt a terve, hogy a török trónöröklés rend megváltoztatásával Burhaneddint teszi meg a trón örökösévé, holott a törvényes sorrend szerint csak a tizennegyedik helyen következett volna A tervet persze meghiúsította Abdul Hamid detronizálása s öccsének, a törvényes trónörökösnek Mehmed Resadnak szultánná proklamálása. — Levél az orosz fogságból. Dr. Vadász József miskolci orvos, az alábbi levelet írta szüleinek orosz fogságból: — Kedves Szüleim! Az orvosok mindegyike kapott már választ, csak még én nem. Valószínűleg azok a leveleim, amelyeket Kievből írtam, nem érkeztek meg, vagy a Kievbe írt leveleket nem továbbították. Írjatok még egyszer a kievi várparancsnoksághoz, hogy küldjék utánam az összes leveleimet Nikolskba. Mi itt a hideg idő dacára elég jól érezzük magunkat, csak mindig odahaza kell ülnünk, nem vagytunk szokva ilyen időben a sétálgatáshoz. Egy hét óta az éjszakai hőmérséklet 40 fok Reamur, nappal 30—33 fok Reamur. Naponként fél órát sétálunk, hetenként egyszer a városba is bemegyek, de meleg ruha nélkül nem igen lehet járkálni. Itt teljesen külön élünk, saját étkezdénk van, a szakácsunk egy osztrák katona. A bevásárlásokat a szolgáink végzik. Cipőnket és ruhánkat a katonák javítják ki, fehérneműinket pedig a szolgáink mossák. A szegény katonák ezekből a foltozgatásokból élnek. Egyesek nagyon szép hegedűket, ládákat képkereteket, mások agyagból, kőből tányérokat, poharakat, ismét mások dohánylevelekből cigarettákat készítenek. Más egyebet nem írhatok nektek, csak azt, hogy szeretnék odahaza lenni, ahol most a mieink harcolnak és végig részt venni a hadjáratban. Mi újság van nálatok? Mindnyájatokat együtt és külön-külön csókollak Jóska. — A debreceni népfelkelők. Guba Józsefnek, a debreceni 3. népfelkelő-gyalogezred parancsnokának, a hadidiszitményes 3. osztályú vaskoronarenddel történt kitüntetése alkalmából Márk Endre udvari tanácsos, polgármester üdvözlő levelet irt. Guba ezredestől Márk polgármester a következő választ kapta: — Legfelső helyről történt kitüntetésem alkalnából küldött üdvözletéért fogadja méltóságod, valamint Debrecen egész közönsége őszinte, hálás köszönetemet úgy a magam, mint az egész ezred nevében. "A legfelső Hadúr elismerése mellett — mely az egész ezrednek kitüntetése — minden bizonynyal ezredünk szülővárosának első polgára révén tolmácsolt áldásszerű üdvözlés marad legbecsesebb emlékünk. Büszke vagyok, hogy parancsnoka lehetek e tősgyökeres magyar ezrednek, melynek legénysége magában egyesíti a fiatalság lelkesedését az élete derekán lévő ember meggondoltságával, egyesíti a magyarság polgári és katonai erényeit. Becsületes, mélyérzésű fájdalmakat és nélkülözéseket panasz nélkül tűrő, kötelességtudó, áldozatkész, bátor és hazaszeretetében, nemzeti érzésében bámulatra méltó. Legjobban jellemezhetem egy névtelen hős szavaival, aki az ezred egyik legnehezebb vállalkozása alkalmával a decsi ütközetben, midőn az ellenség golyója jobbkezét összeroncsolta, e szavakkal hozta vissza hozzám fegyverét: — Ezredes úr, meglőttek, de fegyveremet nem hagytam az ellenségnek! Hét gyermekem van, engem meglőhettek, én el is eshetem, de a haza el nem bukhatik, mert gyermekeimet hazaszeretetre neveltem, ők tovább is védeni fogják a hazát. A hazáját szerető, áldozatkész, egyszerű ember bizalma valamennyiünk bizalma. Bízunk abban, hogyha sorsunk az, hogy elesünk, utánunk jönnek fiatalok, talán a legfiatalabbak, jönnek öregebbek, talán a legöregebbek, míg magyar lesz e hazában, de valamelyik kivívja a győzelmet, a döntő diadalt. Mert bizalmunk soha meg nea szűnő reménysége, hogy győzni fogunk, mert győznünk kell! Méltóságodnak. Debrecen város hazafias közönségének az egész 3. népfelkelő gyalogezred hazafias üdvözletét tohnácsoltja, viruscsaba ezredes, ezredparancsnok, PESTI NAPLÓ 1916. március 11. 5 .