Pesti Napló, 1915. március (66. évfolyam, 60–90. szám)
1915-03-22 / 81. szám
terato PESTI NAPLÓ w is, mert az amúgy is korlátolt vízterületen, amely aknákkal még jobban megszűkült, csak korlátolt számú hajó jöhet mint harcos tekintetbe, mert egyébként akadályozva volna saját fejlődésében. Biztosra vehető, hogy Törökország pénzügyi okok miatt és számos háborúja folytán, meg volt akadályozva abban, hogy lehetőleg elegendő erődítési művekkel lássa el a Dardanellákat. Semmiesetre sem valószínű, hogy 38 centiméteres ágyukkal ellátott páncélerődökkel rendelkeznének a Dardanellákon. Ennélfogva a támadók tüzérségi fölényben lennének, ha a legújabb időben nem alkalmaztak volna olyan fegyvert, melyet régi tengeri csatákban mint tárgytalant nem használtak, de amely ellen a legerősebben páncélozott hajó is védtelen és ez a fegyver a haubi és a mozsár. Olyan szűk vízterületen, mint amilyenek a Dardanellák, amelyen a hajók nem mozoghatnak szabadon és ahol a matematikai pontossággal ki lehet számítani, hol kell a hajónak tartózkodnia a projectil lefutása után, a páncélosok a legmérsékeltebb kaliberű lövegekkel szemben sincsenek biztonságban. Ha ehhez hozzáteszszük, hogy a haubk- és a mozsárütegek most a legnagyobb kaliber számára is rendkívül könnyen mozgathatók és helyzetváltoztatásokra alkalmazhatók, tovább, ha isv természetes fedezékek mögé állíthatók, amik egyszerűen elérhetetlenek a hajók tüzelésének, akkor könnyen megérthetjük a súlyos veszteségeket, amelyeket az angol-francia flotta az ő inkább vakmerő, mint megfontolt előretörése alkalmával e hónap 17-én szenvedett. Ilyen körülmények között igazán kétségbeesett elhatározása volt az angol-francia flottának, a Dardanellák ostromába fogni, még mielőtt elegendő partra szállított csapat támogatta vállalkozását. Talán teljes lebecsülése volt ez az ellenségnek, a való tények félreismerése, vagy pedig egy „történjék, aminek történni kell" szempont, nem annyira katonai, mint politikai háttérrel, hogy általa politikai diskussziót idézzenek föl, amelynek célja az volna, hogy súlyosabb, fenyegetőbb veszedelmet hárítson el. Azt hiszem, nincs a világon ember, aki elég naiv volna elhinni, hogy Anglia az ő hajóit Oroszország érdekében áldozza fel a Dardanellákban. Szintúgy nem valószínű, hogy Anglia a maga számára akarja meghódítani Konstantinápolyt, mert ezzel, viszont évtizedes vetélytársa, Oroszország, volna továbbra is kizárva a Középtengerből. Mi lehet tehát az oka annak az áldozatnak, amelyet Anglia látszólag oly önzetlenül hoz keleti szövetségesének ? Talán nem nagyon tévedne, aki azt állítaná, hogy Egyiptom az oka az egésznek. Egyiptom ugyanis Kisázsián és Szírián keresztül mindaddig kínos szárazföldi összeköttetést tarthat fenn Anglia európai ellenségeivel, míg a tengerszoros az „elvakult" Törökország birtokában van. Ázsiát tehát „angollá" kell megtenni, hogy a középeurópai hatalmak csak az „angol tengeren" át férkőzhessenek hozzá, csakis így örvendhetne a brit állampolgár az ő legújabban bekebelezett gyarmatának, Egyiptomnak. Németország szárazföldi útját az ázsiai Törökország felé teljesen el kell állni, nehogy ott oly tevékenységet léptessen életbe Egyiptommal szemben, amely Anglia számára beláthatatlan következményeket teremthetne. Képzeljük csak el: a Szuez-csatorna mindkét oldala egy megerősödött Törökország kezében, amely Ausztria-Magyarországgal és Németországgal van szövetségben !... Mi lesz akkor Indiával ? Mindenesetre nagyon fontos indokok késztethették Angliát az áldozatteljes és presztízsrontó ostromra. Talán arra számítottak, hogy egy erélyes lépés pánikot fog előidézni Konstantinápolyban és ennek külpolitikai pálfordulás lesz a következménye Anglia javára. Keserűen kellett tapasztalniok, hogy a sikertelenség ennek épp az ellenkezőjét hozta létre. A legutóbbi napok eseményei is voltaképen egy régebbi tapasztalatot erősítettek meg, hogy tengerparti erődöt pusztán hajókkal nem lehet elpusztítani, ez volt a tapasztalat Szebasztopolnál, San Jago de Cuba-nál és Port Arthurnál. Tempóra mulantur, aki, mint e sorok írója, tanulmányozhatta az orosz-japán háború alatt az angolok és oroszok egymáshoz való viszonyát Keletázsiában, az nem mondhat egyebet, mint ezt. — A csatorna túlsó partján megbolondultak az emberek. Szent processzió, —gy ilóltam. — A következő pillanatban azonban eszembe jutott, hogy a vashíd mögött torkolnak össze a San innenső partjáról vezető országutak. Letöröltem a gyöngyöző ablaktáblát. Akkor értek a bucsusok a kávéház elé. Mennyien voltak, nem tudom. Teljes óráig tartott a vonulásuk: mindenfajta katona, bakák, vadászok, huszárok, pionirek, honvédek, tüzérek, ulánusok, trének, dragonyosok, csupa sebesült a két hete tartó rettenetes öldöklésből. Jöttek, vánszorogtak, a földön csúsztak, egymást támogatták, a sánták a bénák vállába kapaszkodtak, friss fehér pólya a sérült testrészeken, szétroncsolt fejek, a srapnell marása húson és csonton, botjaik kísértetiesen kopogtak a kövezeten, ágak, miket útközben tördeltek az ösvények akácfáiról, reszkető szakállak, vértelen ajkak nyöszörgése, valami szívfacsaró dallam, az emberi nyomorúság wágneri szimfóniája. A homlokomat az ablakhoz szorítottam. Azóta ültem havas árkok szélén, halottak fölé lógattam a csizmám, hallottam golyókat zizegni a fülem mellett, átvettem haldoklók üzenetét távoli kedveseiknek, de a háború keserű, émelygős, rossz illatú izét mégis azon a przemysli estén éreztem igazán. Benne van a szívemben, az idegeimben, a gyomromban, mint egy lassan ölő méreg. És ott fogadtam meg: Jó gyerek leszek, mától Jó gyerek leszek . . . wwwwvwwvwww\.v\.vwwwww Törökországi Csak most bontakozik ki a Dardanellákért folyt harcok valódi mérete és jelentősége. A törökök győzelme teljes, s az ozmán hadi dicsőség nagyszerű reneszánszát hirdeti. S sikerük annál többet jelentő, mert a Dardanellák őrsége Középeurópa őrszolgálata is. Az entente flottája visszavonult. S amít persze a flottája veszített, azt a sajtója se tudja el nem veszetté tenni, még akkora hazugságokkal, még olyan sokat igérő illúziókkal sem, s hogy mennyire nem adnak már Párisban sem az olyan magyarázatokra, hogy még nincs mindennek vége s uj erőfeszítések következnek vízen és szárazon, azt mutatja az a nagy depresszió, amit az események híre Párisban keltett. Különösen fájdalmas hatást keltett az, hogy a semleges államok milyen örömmel fogadják a katasztrófát. Az entente veresége a Dardanelláknál A török győzelem újabb részletei Berán, március 21. A Nordd. Alig. Ztg. a Dardanellákért folyó harcról a következőket írja: Minél több részletet ismerünk az ottani eseményekről, annál nagyobbnak látják a sikert, melyet a török fegyverek az angol és francia támadásokkal szemben kivívtak. Már most is megállapítható, hogy ezek a harcok méltóan sorakoznak az ozmánok legdicsőbb fegyvertényeihez, hogy majd győzelmes befejezésük után az európai haditörténelem legfényesebb tettei közé lesznek sorozhatók. Persze, Anglia és Franciaország, mint a londoni és párisi jelentésekből kitűnik, a dolgot még nem tartják elveszettnek, hanem jelzik, hogy új erőfeszítéseket fognak vizen és szárazon tenni. A Dardanellák védőinek kitűnő tartása azonban remélhetővé teszi, hogy a további feladatokkal is meg tudnak majd küzdeni. Egész Németország az ozmán birodalom fővárosához vezető, útnál lefolyó eseményeket élénk érdeklődéssel és figyelemmel kiséri és azt kívánja vitéz ozmán szövetségeseinknek, hogy megsemmisítő döntő csapást mérjenek ellenségeinkre. Berlin, március 21. A Lokalanzeiger-nek jelentik Amsterdamból. A brit flotta veszteséglistájából kitűnik, hogy a törökök ütegei úgy elpusztították az „Euryalus" páncélos gépházát, hogy annak egész személyzete vagy meghalt, vagy halálosan megsebesült. Milánó, március 21. Athénból jelentik. Tegnap a szövetségeseknek két erősen megsérült hadihajóját vontatták a lemnosi kikötőbe. Konstantinápoly, március 21. Az ellenséges flotta a Tasviri Efkir szerint eddig több mint 15.000 lövést adott le a Dardanellák ellen. Török oldalon az emberéletben való veszteség a nagy muníciópazarlás ellenére, amely természetesen számosellenséges ágyat is használ- hatatlanná tesz, rendkívül csekély. (N. W. J.) Konstantinápoly, március 21. A főhadiszállás közli: Oldalról tett észlteletekkel kétséget kizáróan megállapítottuk, hogy a Dardanellákban lefolyt harcban a „Bouvet" francia páncéloshajót elsülyedése előtt két nagy kaliberű bomba találta, öt nagy gránátunk a „Queen Elisabeth" dreadnoughtot, négy pedig az „Inflexible"-t találta. A mi részünkről csak egy messzehordó ágyú rongálódott meg. Veszteségünk húsz halott. Ma az ellenség nem intézett támadást a Dardane Sár ellen. A francia admiralitás még mindig titkolódzik Az entente vereségének hatása Párisban Genf, március 20. A francia admiralitás még mindig titkolja a Bouvet cirkálóval odaveszett legénység neveit , pedig még az érdeklődő családtagok elől is. A közönség a Dardanellák előtt megindított erőszakos akciót képtelenségnek tartja és különösen az aknái eltávolításának hiányos kísérletét kifogásolja, s legfájdalmasabban érinti a párisi köröket ,, hogy semleges államokban milyen szívesen fogadták a katasztrófa hírét, különösen pedig azt, milyen mély hatást tett a nagy Keletre, ahol Törökország tekintélye emelkedőben van. Páris, március 21. (Havas.) A Bouvet páncéloshajó menekültjeinek száma hír szerint 64. A hajóhadosztály több hajói csak kisebb veszteségeket szenvedtek. A tengerészeti minisztérium közlése szerint a tengerészet miniszter Guepratte tengernagyhoz táviratot intézett, amelyben neki és a Dardanelláknál küzdő francia tiszteknek és matrózoknak a maga és a kormány nevében üdvözletét fejezi ki vitézségükért, valamint részvétüket az elszenvedett veszteségért Végül kifejezést ad bizalmának a végleges sikerben, amelynek a vezérkarok és a legénység erélye és tejesíményei a garanciái. Az egyiptomi expedíciós sereg Hazug ellenségen jelentések Konstantinápoly, március 21. Szíriai lapok Semal pasának, az egyiptomi expedíciós hadsereg főparancsnokának napiparancsát közlik, amelyben határozottan megcáfolja az ellenségnek a Suezi csatorna felé irányuló operációk megkezdéséről szóló hazug jelentéseit. Utal arra, hogy a további operációkra szakadatlanul folynak az előkészületek. Ami a törökök eddigi veszteségeit illeti, rámutat arra, hogy 14 tiszt elesett, 18 megsebesült, 18 eltűnt. A legénység közül 100 esett el, 296 sebesült meg. A március 15-én kefért előfizetéseket kérjük sürgősen megnyitani, hogy a kiadóhivatal szétküldési munkájában ne legyen fennakadás.