Pesti Napló, 1915. március (66. évfolyam, 60–90. szám)
1915-03-17 / 76. szám
278 Csütörfi kö zött tanácsterembe, amelyben csupán nyolc- száz kiválogatott vendég volt jelen. A jelentkezők száma mindössze hat volt. Ezalatt pedig egy népgyűlést hívtak össze a munkások s ezen 100.000 ember vett részt. Egy angol lisztnek, aki automobilon mutatkozott az utcán, „gyilkos" kiáltással kellett elmenekülnie. — Hogyan áll az ír önkéntes mozgalom? — 1913 végén az ország védelmére — angol támadás ellen — 200.000 emberünk volt, de a jól szervezett sereg csupán 10.000 puskával volt felfegyverkezve. Amerikában azonban óriási alapok vannak fegyverekre, küldtek is 1914 júliusában 4000 puskát. — Vannak független újságok Írországban? — Nincsenek. Valamennyi lap el van nyomva. — Mit tart a hadihelyzetről? — Nem kételkedem abban, hogy Németország és Ausztria győzni fog. Néhány hónap alatt leverik Oroszországot, azután következik Franciaország és végül Anglia egészen magára marad. — És Kitchener uj serege? — Indiából sok újoncot akar hozni, de mielőtt Európába hozhatná őket, a szuezi csatorna már a törökök kezében lesz. — Anglia letörése pedig — mondta ezután elgondolkozva az ír vezér — az én szegény hazámnak is meghozza szabadságát. Írország nélkül pedig Anglia nem lesz világhatalom, legfeljebb egy jelentős királyság. Budapest, március 16. A trónörökös utazása. Bécsből jelentik: Károly Ferenc József trónörökös a főhadiszállásról hétfőn Schönbrunnba érkezett. Bécsből táviratozzák. Károly Ferenc József trónörökös kedden délben egy órakor elutazott az északi harctérre. A hetedik kerületi képviselőválasztás. Kedden a VII. kerület kereskedőinek és iparosainak százötven tagú küldöttsége jelent meg Ehrlich G. Gusztávnál. A küldöttség nevében Hoffer Gyula arra kérte Ehrlichet, hogy tekintettel a kerület kereskedőinek és iparosainak arra a kívánságára, hogy közülük válaszszanak képviselőt, vállalja el a jelöltséget. Ehrlich G. Gusztáv megköszönte a polgárság ragaszkodásának megnyilatkozását, a jelöltséget azonban semmi szín alatt sem hajlandó vállalni. A kerület polgársága szempontjából a legkedvezőbb megoldásnak tartja Paksy Béla jelöltségét A küldöttség tagjai sajnálattal vették tudomásul Ehrlich G. Gusztáv elhatározását és kijelentették, hogy az új kerületi beosztás életbeléptetésekor ragaszkodni fognak ahhoz a kívánságukhoz, hogy a kerületnek legalább egy iparos és egy kereskedő képviselője legyen.tása, hogy a legaljasabbul megrágalmazza azokat, akiknek a neve németül cseng. A húsz folytatásból álló cikksorozat, amelynek címe „A csodák országában" szemérmetlenségre még a Novoje Vremja szokott hangját is túlhaladja. Aki elolvassa e cikksorozatnak a címét, azt hiszi, hogy talán az exotikus országokról, Indiáról, Ausztráliáról van szó, pedig a keleti tengeri tartományokkal foglalkozik. Mindig újabb és újabb támadásokat intéznek a balti nemesség ellen, amelynek az orosz keleti tengeri tartományokban tisztelt és becsületes német neve van. Olvasóinak határtalan butaságára számítva, Suvorin újságja állandóan azzal vádolja ezeket, hogy a németeknek kémkednek, dróttalan távíróállomásokat helyeztek el, lőszert őriznek és eldugott helyeken földerődítéseket építettek. De térjünk vissza a sebesültekre. A svájcot, amint Oroszországban a portást nevezik, elmesélt nekem egy orosz győzelmet. Kelet-Poroszországban voltak öt nap óta s négy oszlopban futottak, menekültek vissza egy országúton, mig végre nagy ügygyel-bajjal elérték a szent Oroszországot. A németek tüzérsége nyomukban volt olyannyira, hogy a portást az egyik ágyú el is gázolta. — De ez a Kelet-Poroszország — mondta — mégis kitűnő ország. Képzelje el a parasztoknak saját kőből épített házuk van, párnázott székük, tollas ágyuk és tükrük. Ilyen házakat kell ajándékoznia az Atyuskának a háború után. Ajándékozni: ez igazi orosz gondolkodás. Hogy a tiszta porosz parasztházakon egész generációk verejtéke tapad, azt bizony az oroszok nem tudják megérteni. PESTI NAPLÓ !1915 március 18. Törökország A véres és veszteséggel teli kudarcok után új akciót kezdett az angol-francia flotta. Persze, sikertelenül kezdődött ez is, s mint egy — nem hivatalos — jelentés közli, a támadó angol flotta mindössze annyit ért el, hogy egy cirkáló és egy csatahajó harcképtelen lett, aknakeresőhajóit bombák érték s jelentős veszteségeket szenvedett emberben is. Úgy látszik, az orosz flotta is szerepet kér magának a vereségekből, erre vall az a hír, hogy a nagyon hiányos orosz Feketetengeri flotta „tökéletesítésén" lázasan dolgoznak. A kudarcokat különben újból szárazföldi akció ígéretével takarják az entente sajtójában. Előreláthatólag a második szárazföldi kísérlet se lesz — ha egyáltalán lesz — nagyobb sikerű, mint az első. Meghiusult támadások Amsterdam, március 16. Brindisiből táviratozzák. A Jesse-Kaleerődhöz magának utat törő angol flottát a véderőművek heves tüzeléssel fogadták. Egy cirkáló és egy csatahajó ágyulövedékektől találva harcképtelenné lett. Az aknaszedőhajókat is bombák érték. Az angolok jelentős veszteségeket szenvedtek. A hadműveletek folynak. Százezer ember a Dardanellák ellen Köln, március 16. Athénból táviratozzák a Kölnische Zeitung-nak. Az angol-francia flotta ostromát a Dardanellák ellen szárazföldi akcióval támogatják. Egy teljes expedíciós hadtesten kívül, amely a Dardanellák elé érkezett, még egy egész hadtest áll készen a behajózásra, hír szerint Algírban, de egy más verzió szerint Toulonban. Az egész szárazföldi haderőt százezer emberre lehet becsülni. A terv az, hogy az angol és a francia szárazföldi csapatokkal egyidejűleg az oroszok is nagy haderőt fognak partraszállítani a Boszporusban. Bécs, március 16. Bukarestből jelentik a Südslavische Correspondenz-nek. A Tenedosból érkezett francia jelentések szerint már megérkeztek azok az első szárazföldi csapatok, amelyeiket a Dardanellák és a Konstantinápoly elleni akcióra akarnak felhasználni. Huszonnégy hajó körülbelül 45.000 embert szállított már partra egy bizonyos helyen, de még bevárják a további csapatok megérkezését, mert nagy erőkkel akarják megkezdeni a szárazföldi akciót, hogy a kudarcot elkerüljék. A francia jelentés beismeri ezután, hogy az eddig megkísérelt kisebb partraszállitások meghiúsultak s ez is arra int, hogy csak jelentékeny erőkkel szabad megkísérelni ismét a partraszállitást san dolgoznak azon, hogy a Fekete-tengeri flotta technikai harckészségét és főleg a hajók sebességét és akcióképességét tökéletesítsék. Ezen a téren a flottában még nagy hiányok vannak. A munkálatok azért folynak angol tengerésztisztek segítségével, hogy az orosz flotta rövid időn belül olyan állapotba kerüljön, hogy képes legyen egyfelől Konstantinápolyt blokálni, másfelől ellensúlyozni a Goebent, Hamichet és Breslaut. E munka eredményei csak később fognak mutatkozni. Az orosz flotta szerepe Bécs, március 16. Szófiából jelentik a Südslavische Korrespondenznek. Az orosz lapok mind határozottabban kívánják, hogy Oroszország is vegyen részt a Dardanellák ellen megkezdett akcióban. A Novoje Vremja, hogy a közönség sürgetésének eleget tegyen, kifejti, hogy a fekete-tengeri orosz flottának épségben kell tartania erejét, hogy adott pillanatban akcióba lépjen. A közvélemény megnyugtatására volt szánva az is, hogy a fekete-tengeri orosz flotta az utóbbi napokban demonstratív célokból bombázta a Fekete-tenger több török kikötőjét A valóságban a török flotta útját állja az orosz hajók minden nagyobb tevékenységének. Különben pedig azt mondják, hogy az orosz hajóknál nagy a hiány a fűtőanyagban, mert a Don-vidék szenét nem lehet hajósűtésre használni, az angol és sziléziai szén pedig már majdnem teljesen elfogyott. Pétervár, március 16. (Rómán át) Ebenhard orosz admirális és az orosz Fekete-tengeri flotta többi parancsnokai láza Kitchener a Dardanellák bombázásáról Rotterdam, március 16. Londonból táviratozzák. Kitchener a felsőházban nyilatkozott a Dardanellák ostromáról és azt mondta, hogy a Dardanellák ostroma a szövetségesek flottájának nagy erejéről tesz bizonyságot.Többet egyelőre nem mondhat, mint azt hogy a felsőház meg lehet arról győződve, hogy az ügy jó kezekben van. A nemzet árvái A következő levelet kaptuk: Mire a háború befejeződik, százezernél többet szaporodik Magyarországon az árvák száma, a katonák árváinak roppant nagy számával. Az árváról mindig kell gondoskodnia az államnak, de most, a nagy nemzeti vérveszteség után sokkal inkább. És mindenféle árváról kell gondoskodnia, de a háborúban elesett katonákéról különös gonddal. Törvény állapítja meg, hogy az árva mennyi nevelési járulékot kapjon az államtól; ez az összeg nem nagy, igaz, de a szerényebb módú családnak, különösen, ha több gyermeke van, megkönnyíti az életét. Azok a gyermekek tehát, akiknek anyja vagy más rokona van, aki gondjába veszi őket, el vannak látva, ezeknek többé-kevésbbé jó dolguk lesz. Másként van azonban a dolog azoknál a gyermekeknél, akik most már egészen árvák s akiket alkalmas rokon hijján idegenekhez kell adni. Szörnyűséges gondolatnak is, hogy ezeket a gyermekeket az állami gyermekmenhelynek akarják átadni, tehát falura száműzik, a legszegényebb emberekhez, akik tíz-tizenkét-tizenöt koronáért vállalják tartásba s ennek megfelelően tartják is és bánnak vele. Ezek a földhözragadt emberek a csekély tartásdíjon még nyerni is akarnak, gondolhatjuk, hogy hogyan és mivel táplálják a gyermeket, hogyan gondozzák és nevelik. Csak kevés gyermeknek jut az a szerencse, hogy jóravaló családihoz kerül, amely nem csupán a pénzért vállalja el s amely úgy bánik vele, mint a saját gyermekével. Sokan azonban rossz helyre jutnak, ahol éheztetik, keményen dolgoztatják s tisztaság és egészség dolgában elhanyagolják őket. A nép az állami gyermekmenhelyektől alaposan idegenkedik. Kinek lenne hozzá lelke, hogy csak igy gondoskodjék a katonák árváiról? Hiszen nem lenne nyugodalmuk a sirban a szegény apáknak, ha gyermekeiket igy gondozná az állam s a szellemük följárna panaszkodni és keseregni, hogy nem ezt érdemlik a hazájuktól, amelyért meghaltak. Az árvákat, akiknek apja a haza védelmében halt meg s most idegen földben pihen, a társadalomnak kell keblére ölelnie. Jólelkű, melegszívű családoknak ajtaja nyíljék meg nékik, hogy az elvesztett családi otthon helyett másikat találjanak és ne tudják meg, mi tesz az árvának lenni. A legjobb családoknak kellene örökbe fogadni ezeket az árvákat, hogy megéreztessék velük a nemzetnek forró háláját önfeláldozó apáik iránt s hogy gyermekeiben kapja meg jutalmát a nemzettől az apa, akinek már semmi sem kell — Örökbe fogadni ... Ez lenne méltó megbecsülése az apának s a gyermeknek egyaránt. Ez többet ér, mintha a legszebb árvaházakat építik nekik, vagy mintha tartásba adják és fizetnek értük, mert a családi élet melegségét, bizalmasságát és kedvességét semmi sem pótolhatja a fiatalon elárvult léleknek. Talán magának a segítőnek is jobban esik a segítésnek ez a módja, mert nemcsak pénzt ad vele, hanem szeretetet és bizalmat is. Aszeretet és a bizalom pedig nagyszerűen fetekedik az adó-.