Pesti Napló, 1915. március (66. évfolyam, 60–90. szám)

1915-03-19 / 78. szám

Péntek PESTI NAPLÓ 1915. március 19. A milliós posztócsalás Ítég folyik a nyomozás A rendőrség még teljes apparátussal foly­tatja a nyomozást a posztócsalók milliós bűn­ügyében. Az eddig letartóztatottak ellen mind több bizonyíték halmozódik össze és új nevek, új emberek kerülnek be folyton a bűnösök jegy­zékébe. Megdöbbentő, hogy jó hírnévben álló, gazdag emberek nem riadtak vissza ilyen al­jas kompfottól és galád szövetkezéstől, viszont vannak a lecsukott szélhámosok között olya­nok is, akik a háborúig letört, pénztelen embe­rek voltak és most hirtelen akartak vagyont szerezni — százezreket, még a börtön árán is. A nagyobbszabású bűnügynek vannak olyan szereplői is, akiknek neveit részint a nyomo­zás érdekében, részint más okokból — sajná­latunkra — még nem hozzák nyilvánosságra. De reméljük, hogy a rendőrség, sajtóirodájának mai ígéretéhez képest, a nyomozás befejeztével a bűnügy minden részletéről és az összes sze­replőkről be fog számolni. Mai tudósításunk a következő: (Tíz letartóztatott) Tíz ember ül eddig a főkapitányság fog­házában a hadsereg kárára elkövetett csalás bűntettével vádolva: Váradi Sándor Béla, Kohn B. Béla, Ligeti Miklós, Várady Dezső, Taubes Jenő, Neumann László, Pártos Artúr, Hecht Dezső, Szász Ödön kereskedők és Faragó Béla, az Esti Újság kiadóhivatali igazgatója. (Faragó Béla szerepe) Valamennyi között a legérdekesebb szerepe van Faragó Bélának, akinek a neve tegnap óta eltűnt az Esti Újságról, aki ügynök és közbenjáró szerepkört töltött be a társaságban. Faragó Béla ugyanis még a múlt év őszén megtudta, hogy a honvédség számára tömérdek mennyiségű posztóra van szükség és hogy a katonai hatóságok össze fognak vásároltatni Budapesten minden katonai posztót. Faragó, mihelyst erről értesült, fölkereste a nagy cégek egy részét és opciót vett összes rak­táron lévő posztókészletükre. Így történt azután, hogy amikor a katonaság megbízottai össze akar­ták vásárolni a budapesti posztókereskedők posz­tókészletét, nem tudtak kapni, mert a kereskedők a Faragónak adott opció folytán nem rendelkez­hettek többé szabadon áruik fölött. A posztónagykereskedők azonban,­­ úgy lát­szik, előre számítva a zsíros haszonra, amelylyel a most leleplezett üzelmek kecsegtették őket — minden áron szerettek volna közvetlenül a katona­ságnak szállítani posztot s valaminyien tárgyalá­sokba bocsátkoztak Faragó Bélával, hogy mond­jon le a posztóra vett opciójáról. A tárgyalások sikerre is vezettek: Faragó megállapodott a cé­gekkel abban, hogy lemond elsőbbségi jogairól, de ennek fejében a hadseregnek szállított posztó minden méterje után 70 fillér kártérítést kap. Ily módon Faragó Béla több mint százezer koronát vágott zsebre a posztókereskedőktől. Most a rend­őrség házkutatást tartott lakásán, ahol azonban készpénzben mindössze tizennégyezer koronát, ta­karékkönyvekben pedig tizenhatezer koronát ta­láltak. Hogy a hiányzó öszegeket hová rejtette el, a­zt még nem tudták megállapítani. (Még egy ügynök) Szerepel az ügyben még egy másik ügy­nök is, aki mun­kásbiztosító pénztári hivatal­nok, de nevét az ügy érdekében még nem lehet közölni a nyilvánossággal. Ez Szász Ödönnel, a Schwartz Lajos cég főnökével állott össze­köttetésben. A neve úgy került napvilágra, hogy amikor Szász Ödönt a rendőrségen meg­motozták, a tárcában díjlevelet találtak, ame­lyen nagy számjegy mellett szerepelt a neve. (Hogyan tartóztatták Sc­henm­annt?) Neumann László — akinek letartóztatásáról már beszámoltunk — a legtekintélyesebb belvá­rosi kereskedők egyike. Nagy áruháza van a Kálvin-téren, őt is élő­vezetési parancscsal detek­tívek vitték be a rendőrségre. A rendőr­fogalmazó közölte vele a vádat, mire Neumann csaknem el­szédült. A rendőrfogalmazó íróasztalának fiókjá­ból elővette egy posztódarab végét, azt Neumann elé tartotta s megkérdezte, mi a véleménye az áru minőségéről. A kereskedő vizsgálgatta a posztót és kijelen­tette, hogy rossz és ilyet nem lett volna szabad szállítani. A fogalmazó erre előrántotta fiókjából a posztódarab másik végét s most már azt tartotta Neumann szeme elé: ezen a végen rajta volt Neu­mann László plombája. A kereskedő arca vérvörös lett, percekig nem tudott szóhoz jutni, s miután magához tért, azt mondotta, hogy a dolgot nem érti, ő tisztességes kereskedő, aki minta szerinti jó posztót szállított, hogy erre a rossz posztóra hogy került rá a plombája, azt nem érti. Neumann Lász­lót több mint huszonnégy órán át csak őrizetben tartották a detektívszobában. A megtört embert annyira megviselték az izgalmak, hogy huszonnégy órán át egyáltalában nem kért ennivalót. (Hadbíróságnak adják át a csalókat) A letartóztatott posztókereskedők természete­sen nem tudnak belenyugodni sorsukba. Eleinte valamennyien könnyen vették a dolgot, de már megtört valamennyi és kétségbeesetten igyekeznek szabadulni. Különösen a katonai bíróság illetékes­ségétől rettegnek és a legnagyobb nevű ügyvédek is dolgoznak, hogy a polgári bíróság elé kerülhes­sen az ügyük. A rendő­rség azonban a nyomozás során a polgári perrendtartás szerint jár el és ezért ülnek a letartóztatott posztócsalók még ma is a rendőrség fogházában, holott a polgári bűnvádi perrendtartás értelmében negyvennyolc óra letelté­vel át kellene őket vinni az ügyészséghez. A rend­őrségről azonban még jó ideig nem fognak elke­rülni, mert amíg a nyomozás, teljesen befejezve nincsen, valamennyit ott tartják. A nyomozás be­fejezése után a budapesti rendőrség valamennyit a budapesti honvédhadosztálybíróság ügyészének fogja átadni. (Újabb házkutatások) Az a katonai bizottság, amely a rendőrséggel együtt részt vesz a nyomozásban, megjelent a Nem­zeti Egyesült Textil Iparművek telepen, ahol a bűnügyben letartóztatott szállítók által a katona­ság részére küldött posztok egy része van felrak­tározva. A bizottság ezúttal is nagyon sok teljesen rossz minőségű pamutcérna fonású posztót foglalt le, amelyet nem a Textil Iparművek gyártottak, hanem a letartóztatott kereskedők adtak el gyapjú­posztó helyett a katonaságnak. Házkutatást tar­tott ezenkívül egyik belvárosi szállítási vállalkozó irodájában és lakásán és­ ott is lefoglalták az ösz­szes üzleti könyveket és posztómintákat (Nyilatkozik a rendőrség) A posztócsalás ügyében a rendőrség a követ­kező hivatalos kommünikét adta ki: Az egyik napilap mai számában erős kritika tárgyává teszi a rendőrségnek azt az eljárását, hogy a posztócsalások ügyében folytatott nyomo­zásról ez ideig semmi közleményt sem bocsátott közre. A rendőrség ezzel szemben kijelenti, hogy feljelentések folytán napok óta nyomozást foly­tat egyes posztókereskedők ellen, akik a hadsereg­nek a feltételekben megállapított minőségnél selej­tesebb posztót szállítottak nagy mennyiségben. Ez a nyomozás azonban még nincsen abban a stá­diumban, hogy egyrészt a nyomozás érdekeinek komoly veszélyeztetése nélkül, másrészt a hivata­los híradásokkal természetszerűen együtt járó és rendőrhatóságok által mindig szem előtt tartott felelősség súlya alatt már most a részletekre ki­terjedő közlések volnának tehetők. Az előrelátha­tólag még néhány napot igénybe vehető nyomozás befejezése után azonban a rendőrség kötelesség­szerűen, méltányolva ennek a büntető ügynek köz­érdekű voltát, az eredményről tájékoztatni fogja a nyilvánosságot. Törökország A Dardanellák ostroma szünetel. A szövet­ségesek tehetetlenek, a parti védműveken, az aknamezőkön minden kísérlet megtörik. Most már az angolok is kezdik beismerni súlyos veszteségeiket — legutóbb az „Amethyst" cir­káló pusztulását. A törökök, akik fölényesen diadalmasak maradtak az ostrom első szakában, teljes ké­szenlétben várják az eseményeket. Mindenütt és különösen a Gallipoli-félszigeten, ahol a szövetségesek esetleg csapatokat próbálnának partraszállítani, nagyarányú védelmi intézke­déseket tesznek, éjjel-nappal szállítják a tö­rök csapatokat s teljességgel kizártnak lát­szik, hogy ha a múltkori véres lecke után újból kisérleteznének, az ellenséges csapat­szállítások csak valamelyest is sikerüljenek. Nyugalom a Dardanellák előtt Az angol hajók nem­ vesznek részt a bombázásban Rotterdam, március 18. Kerülő úton érkezik Párisból a hír, hogy a Dardanellák bombázásában az utóbbi időben az angol hajók nem vesznek részt és a támadást csak a francia hajók végzik. Ebből arra kö­vetkeztetnek, hogy az angol hajók, amelyek­nek nagy része megsérült, kénytelenek voltak egyelőre visszavonulni. Feltűnik az is, hogy a Dardanellák bombázásáról egy idő óta alig je­lenik meg francia vagy a­ngol jelentés, ami a­z ostrom intenzitásának csökkenésére enged kö­vetkeztetni. K!onstantinápoiy, március IS. A Wolff-ügynökség levelezője jelenti a Dardanellákból. A Csanak Kaié és Kilit Bahr közelében­, lévő két erőd sikertelen ostroma után az angol-­ francia hajóraj tevékenységében szünet állott­­ be. Kétségtelen, hogy az ellenség tanácstalanul áll a körültekintő védelemmel, a parti védő­­művekkel és az aknamezőkkel szemben. Egy új angol hidroplán naponként elrepül a török állások felett, azonban a török ütegek heves tüze csakhamar visszavonulásra kényszeríti, anélkül, hogy sikerült volna megfigyelést ten­­­nie. Ugyancsak sikertelenek maradtak az an­­­golok törekvései, hogy az aknákat felkutassák és hogy ártalmatlanokká tegyék és a fényszór­­rókat megsemmisítsék. Hétfőn reggel egy­ angol cirkáló igen rövid harc után visszavo­­­nult, amikor egy hatalmas lövést kapott. fAz­'' óta csönd van a Dardanellák körül. Bécs, má­rcius 18. Konstantinápolyból jelentik a Südslavische­ Korrespondenz-nek. A szövetséges flotta operációi-.­ ban hirtelen csend állott be, mely már több nap­ óta tart. Az a körülmény, hogy a haditudósító V., egészen a külső erődökig eljuthatnak, bizonyítja,­ hogy a Dardanellák erődeit a törökök erősen védik. Valamennyi helyen és különösen a Gallipoli fél-­­szigeten, ahol az ellenség csapatokat próbál partra­szállítani, nagy arányú védelmi intézkedéseket tesz­,­nek. Éjjel-nappal szállítanak török csapatokat a Dardanelllákhoz. Nem hiszik, hogy az ellenségnek sikerülne elegendő számú katonaságot partraszál­lítani.­­ Hivatalosan közli, hogy az ellenséges flotta legutóbb megelégedett azzal, hogy a szoros bejáratait félkörben elzárja. Az ellenséges hajók éjjel fényszórókkal világítják meg a bejáratot, hogy a török torpedónaszádok támadását távol­tartsák. Az „Amethyst" pusztulása Rotterdam, március 18. A Daily News athéni jelentése szerint az Amethyst angol cirkáló, amelyet öt angol ha­dihajó fedezett, szombaton befutott a Darda-i nellák első legszélesebb részébe és egészen­ Nagaráig, a szoros legkeskenyebb részéig ha­tolt előre. Előnyomulása­ azonban nagyon drágán fizette meg. A török változható állásű­ ütegek huszonnyolc gránátlövése érte a hajót,­ amely súhyosan megsérülve, kénytelen volt sürgősen visszavonulni. .A hajó legénységéből huszonnyolcan meghaltak és közel harmincan súlyosan megsebesültek. Az Amethyst a Pha-MUri-szigetig vontatta magát és ott kikötött.

Next