Pesti Napló, 1915. április (66. évfolyam, 91–119. szám)

1915-04-19 / 108. szám

3 Hétfő PESTI NAPLÓ 1915. április­­ délelőtt 9 óra felé érkezett a hadosztály tere­pére és fogadta Podhoránszky vezérőrnagy, hadosztályparancsnok jelentését, valamint a hadosztályi vezérkar bemutatkozását. A főher­ceg ezután alaposan megtekintette a hadosz­tály összes csapattestei­t, ismételten kegyesen megdicsérte szigorú fegyelmüket, kifogástalan külső színüket és a kitüntetéseket viselő tiszte­ket és közlegényeket megszólításával tüntette ki. A hadoszály terepén tett nyolc órai lovag­lás után délután elérkezett a főherceg a had­osztályi parancsnok állomáshelyére, ahol meg­tekintette a hadosztály-lovasság tartalékban lévő részét és azután megebédelt. A csapatok lelkes ovációitól kisérve, ő fensége délután 6 órakor a hadseregcsoportparancsnokság szék­helyére ment, ahol e parancsnokság vezérka­rának bemutatkozása ment végbe, ő fensége este 9 órakor utazott el és búcsúzásnál teljes megelégedését fejez­te ki a nap folyamán tett örvendetes megfigyeléseiről, amelyek biztos ga­ranciái e csapatok további eredményes műkö­désének. Orosz jelentés a kárpáti harcokról Bakarest, április 18. Az orosz hadvezetőség április 16-án kiadott jelentése legjobban mutatja, hogy az oroszok nagy kárpáti offenzívája teljesen kudarcot vallott és a hatalmas orosz seregek ma már inkább a szövet­ségesek támadásainak visszaverésével vannak el­foglalva. Ezért van, hogy a több száz kilométeres kárpáti frontról mindössze ennyit mond az orosz jelentés: A Kárpátokban az uzsoki hágótól északra ke­veset előrehaladtunk és összesen 200 foglyot (!) ejtettünk. Az ellenség támadásait a Volosate mel­lett lévő magaslatok ellen visszautasítottuk. A kommüniké továbbá arról emlékezik meg, hogy Ossinecnél, továbbá Mlavától délre harcok folynak. A Visztula balpartján csak Lob­acsev mel­lett emlékezik meg kisebb harcokról a jelentés. « H. •.!,,» . A bukovinai harcok Az oroszok veszteségei , Bécs, április 18. i Bukarestből jelentik a Reichspost-nak. Azok­nak a veszteségeknek a nagysága, amelyeket az oroszok Bukovinában szenvedtek, számszerűleg nincs megállapítva ugyan, de különböző jelekből meg lehet állapítani, hogy ez a szám igen jelen­tékeny. A kirsibabai és jakobényi nagy vereségek után az oroszok néhány nap alatt ötvenhat vag­yonban szállították el egy tatár népfaj katonáinak halottait. Az orosz hadvezetőség ugyanis megígérte ezeknek a tatároknak, hogy a halottakat haza fogják szállítani hazájukba és ott fogják eltemetni, mert a tatárok csak ilyen feltétel alatt voltak hajlandók a harctérre menni. Az ötvenhat vagyon­ban legalább 3500 halottat helyeztek el. A cár a fronton Pétervár, április 18. Miklós cár a frontra utazott. A német—francia— angol háború Tüzérségi harc a Maas és Mosel közt d­eves Harcok Ypernél, a Champagne­ban és a Vogézekben Berlin, április 18. A német főhadiszállás jelenti: Nyugati hadszíntér: Ypemtől délkeletre az angolok robbantá­sok után tegnap este szorosan a csatornától északra levő magaslati állásunkba hatoltak, de ellentámadásban nyomban ismét vissza­vertük őkst. Csak három robbantási töl­csérért, amelyet az angolok elfoglaltak, folyik még a harc. 11 legfelsőbb hadvezetőség Francia jelentés Bukarest, április 18. Az április 16-án este 11 órakor kiadott francia hivatalos jelentés azt mondja, hogy a franciák vá­laszul Nancy bombázására, öt bombát dobtak a Charleville és Meziéres között levő német hadál­lásokra, ahol szerintük a német főhadiszállás tar­tózkodik jelenleg. Ezek a bombák a francia jelen­tés szerint jelentékenyebb károkat okoztak. (A Wolf-ügynökség épp tegnap adott ki egy jelentést, amely szerint a Charleville és Meziéres elleni re­pülőgép-támadások jelentéktelen kárt okoztak.) Hasonlóképp bombát dob­unk — mondja to­vább a francia jelentés — a freyburgi pályaud­varra. (A német jelentés szerint ezek a bombák ártatlan embereket találtak.) A Notre Dame de Lorettetől délkeletre lévő német állásokat szurony­rohammal elfoglaltuk. (A tegnapi kommüniké sze­rint itt a franciák egy hatvan méter hosszú és egy ötven méter széles német támaszpontot vettek el.) E harcokban 160 foglyot ejtettünk, köztük több tisztet, három bombavetőt és két gépfegyvert zsák­mányoltunk. Albert vidékén két támadást kísérelt meg az ellenség, mind a­ kettőt megállítottuk. A harctér legfontosabb részén, a Maas és a Mosel között a francia jelentés szerint is a néme­tek vannak most offenzívában. Espargesnél — mondja a francia kommüniké — az ellenség a csü­törtökre virradó éjszaka három ellentámadást kí­sérelt meg. A mortmartrei erdőben visszautasítot­tunk egy ellenséges támadást. A franciák nem az angolokat Berlin, április 18. A Times ma megérkezett száma párisi cikket közöl, amelyben a lap ottani levelezője újra figyel­messé teszi földjeit arra a tényre, hogy a fran­cia nemzet nem tudja felfogni az angol népnek a háborúval szemben tanúsított magatartását. .A franciák meg nem értik, hogy annyi angol közön­yösen viselkedik a háborúval szemben s hogy Angliában az élet a maga nyugodt medrében fo­lyik tovább. Úgy vélik továbbá Franciaországban, hogy az angol katona tökéletesen apatikus és a franciákat mélyen érintő ideáloktól egészen távol áll. A németországi angol foglyok helyzete Angol hazugságok cáfolata Berlin, április­ 18. A Wolff-ügynökség jelenti: Egyes külföldi lapok angol forrásból tendenciózus kivonatot közölnek a most kiadott angol fehér könyvből, amely az angol foglyoknak Németországban való rossz bánásmódját akarja bizonyítani. Megjegyzéseink a következők: Az az állítás, hogy a német kormány a németországi fogoly­táborokból információkat nem ad és szerezni nem enged, főleg pedig, hogy amerikai funk­cionáriusoknak a fogolytáborok látogatását nem engedi meg, valótlan. Az igazság az, hogy egy ideig a hivatalos amerikai funkcionáriu­sok nem voltak abban a helyzetben, hogy ilyen látogatásokat tegyenek, mert az amerikai kormány a hadviselő államokban lévő diplo­matáinak és konzuljainak megtiltotta a fogoly­táborok látogatását. E tilalom megszüntetése után az amerikai nagykövetség képviselői kor­látlan engedélyt kaptak a fogolytáborok láto­­­­gatására és ezzel az engedélylyel bőségesen d-­i Franciaország külön békét akar Bécs, április 18. ] A N. Fr. Presse legutóbbi száma vezetői helyen foglalkozott Franciaország béketörek­­­véseivel s a németekkel való külön békekötés kétségtelen szándékával. Mint emlékezetes, már mintegy tíz nap előtt a Pesti Napló adott­ dokumentált és részle­­es leírást e tárgyban. A bécsi lap jelenti, hogy Franciaország e ha­tározott béketörekvése megtörik Anglia ellen­állásán, mely nem akarja kivonni csapatait a francia földről, míg Németország Belgiumot tartja. Az angolok szerint míg Németország Antwerpenből és Ostendeltől fenyegeti Angliát, Calaisnak kezükben kell maradnia. Az angol diplomácia így perfid módon kényszeríteni akarja Franciaországot, hogy Anglia érde­keiért tovább harcoljon. A lap jelenti, hogy a francia katonai kritikusok tudomást vettek­ az oroszok kárpáti kudarcáról. Az entente a­ legnagyobb várakozást fűzte az oroszok három hetes óriási erőkifejtéséhez; időközben a fran­cia hadsereg kétszer vette fe az offenzíva sú­lyos terhét, hogy­­ segítsen Oroszországnak ami teljes sikertelenséggel végződött, hasonló­képpen nincs eredménye a tizenegy nap óta­ tartó újabb francia offenzívának sem. Bármily­ erős is még mindig az angol befolyás Párisban, ezek az állapotok annál súlyosabban hatnak a mérvadó franci körökre. A béketörekvés Fran­­­ciaországban határozott tény. A lap hozzát­­teszi, hogy Franciaország már az első hetek nagy kudarcai és véráldozatai után külön bé­két kívánt kötni. A franciák a tizennyolc éves belgákat is besorozzák Páris, április 18. Az 1917. évi korosztálylyal együtt a 18 éver­ákat is besorozzák.­­ A Champagneban a franciák a tegnap­előtt általunk elfoglalt állás mellett egy árkot felrobbantottak, anélkül, hogy előnyöket vív­tak volna ki. A Maas és Mosel között csak tüzérségi harc folyt. A Vogézekben Stossweh­r am Satieltől délnyugatra elfoglaltunk egy előretolt francia hadállást. Metzeraltól délnyugatra előőrsein­ket ellenséges túlerő elől az őket támogató csapatokhoz vontuk vissza. .j-jáÉÉÉÜbk Keleti hadszíntér: Keleten a helyzet változatlan.. tek is. ítéletük általában kedvezően szól. "Az, angol fehér könyvben felsorolt kedvezőtlen ese­tek a háború első idejéből valók. Ha néhány­ táborban panaszra ok vol­t, úgy ezek a pana­szok az amerikai delegátusoknak a német fo­golytáborok parancsnokaival való barátságos, szoros együttműködése nyomán orvosoltattak és továbbra is orvosoltatnak. A genfi Vörös­kereszt Egylet képviselői szintén behatóan megtekintették a fogolytáborokat és kedvező, jelentéseket terjesztettek elő. Számos semleges­ újságíró is abban a helyzetben volt, hogy sze­mélyesen meggyőződjék a fogolytáborokban lévő kielégítő állapotokról. Az angol részről emelt szemrehányások inkább az oroszországi fogolytáborokra vonatkozhatnak, ahonnan sú­lyos panaszok érkeznek Németországba a leg-­­felháborítóbb állapotokról. Törökország A Dardanellák ostroma Török hivatalos jelentés Konstantinápoly, április 18. A főhadiszállás közli. Tegnap délután egy ellenséges hidroplán, amely a szároszi öblön átrepült, tüzelésünktől megrongálva, Sassir Limann előtt a tengerbe esett. Egy má­sik hidroplán, amely leszállt a tengerre, hogy megmentse a megrongált repülőgépet, tüzelé­sünk következtében elsülyedt. A Nelson an­gol páncéloshajót és egy vízi járóművet, amely közeledett, ütegeink eltaláltak. A Nelson visz­szavonult, hasonlóképpen a hidroplán is, amely elvontatta a megrongált repülőgépet. Az E 15. angol tengeralattjárót a Darda­nellákban, Karamlik Liná­tól keletre elsü­lyesztettük. A harmincegy főnyi legénységből három tisztet és huszonegy embert megmen­tettünk. Köztük van a dardanellai kerület volt alkonzulja is. A többi hadszíntérről nincs jelenteni való. * Az elsülyesztett angol tengeralattjáró, az „E 15" 1912-ben épült, egyike a legújabb és leg­nagyobb angol tengeralattjáróknak. Tonnatar­talma 710, hossza 54 méter. A megsérült „Nelson" páncélos cirkáló 1906-ban épült; tonus itubitusa 16.730, hossza 120

Next