Pesti Napló, 1915. április (66. évfolyam, 91–119. szám)
1915-04-25 / 114. szám
US4 Vasárnap, PESTI NAPLÓ 1915 április 25. nálunk Sebők Zsigmond fordításában „A futyapor" címen kerül szinre. A főszerepet Hegedűs Gyula játszsza. (*) „A hamisított férj." A Vígszínházban a jövő hét szombatján eredeti bemutató váltja fel a bécsi Volkstheater vígjátékciklusát. Először kerül ugyanis szinte A hamisított férj című bohózat, amelyet Heltai Jenő alkalmazott magyar szinre. A bohózat egy szerelmében csalódott grófról szól, aki kerüli a nőket, de végül is meghódol egy budapesti leányka kedvességének és szépségének. A grófot Csortos Gyula, a leányt Varsányi Irén játsza. A vígszínházi művész személyzete jóformán teljes egészében részt vesz az újdonságban. Vasárnap és hétfőn megismétlik A hamisított férjet. A bohózat előkészületeit Jób Dániel vezeti.(*) Repríz és konzorcium. Május első felében még egy reprízt ad a Rip van Winkle felújításán kívül a Király Színház. Először úgy volt, hogy Kanti József Eleven ördögét veszik fel újra a játékrendbe De ez a terv megváltozott s az igazgatóság választása a Madarászra esett. A női főszerepet Fedák Sári fogja játszani. Május közepén Beöthy László lezárja háborús szezonját, de az előadások azért nem maradnak abba, a tagok konzorciális alapon saját vállalkozásukban bérlik az igazgatótól az épületet és Lázár Ödön vezetése alatt tovább játszanak. (*) Liszt „Koronázási miséje" a Bazilikában. Liszt Ferenc „Koronázási misé"-je, eltekintve a hozzáfűződő történeti emlékektől, pusztán művészi szempontból is egyike a legérdekesebb zeneműveknek, mert a nagy mester egészen járatlan utakon mozog vele. Az első, sőt egyetlen nagyszabású egyházi zeneköltemény, amely magyar stílusban van írva, mégpedig nemcsak azért, mert állandóan régi magyar zeneemlékek motívumai lépnek fel benne, hol mint vezérmotívumok, hol mint kísérő figurációk, hanem mert az eredeti témák javarésze ritmikailag magyaros, sőt legtöbbje az úgynevezett magyar hangsoron épül fel. A Szent István-bazilika május 3-iki hangversenyén fogja előadni e ritkán hallható művet. A magánének-Tiégyest B. Sándor Erzsi, K. Durigo Hona, dr. Székelyhidy Ferenc és Kálmán Oszkár adják elő. A Benedictas nagy hegedűszólamát dr. Hubais Jenő interpretálja. A műsort egy háromszázéves zenekari mű , Rosenmüller János templomi szonátája nyitja meg. Közbül dr. Várady L. Árpád kalocsai érsek fog ünnepi beszédet mondani. Jegyeket Rózsavölgyi és Társa árusít. A hangverseny jövedelmét a magyar rokkant katonák és a Vörös Félhold javára fordítják. "(*) Kupié a biróság előtt. A minap érdekes jelenet játszódott le a Medgyaszay-kabaréban. Kilépett a függöny elé Szalontai Feri és bemondta annak a dalnak a címét, amelyet ebben a hónapban rendesen énekelt. De Nádor Mihály karmesterfelülteti, hogy ezt a dalt most nem kiséri. A művésznő erre zavartan eltűnt a függöny mögött, nem is énekelt, másnap pedig hivatalos levelet ne essék szólván. Liselottenak erre gyakran szüksége van. A stílusa nemcsak egyenes, hanem annyira szókimondó, hogy levelezéseinek legkedvesebb részei nem tűrik a nyomdateszteket.) A német hercegnőt, akinek a francia közjog szerint Madame volt a hivatalos címe, eleinte nem nagyon szerették az udvarnál. De talpraesett humora és jó szive hamarosan meghódította az udvar befolyásait. Ez különösen mulattatta és hat éves asszony korában ezt irja a mindenbe beleavatott heidelbergi néninek: „A király nagyon divatba hozott és mindent, amit mondok és tesszek, akár jó, akár ostobaság, az udvari nép rögtön annyira megcsodálja, hogy mikor a mostani hidegekben anyakamra tettem a régi cobolyprémet, mindenki sietett ugyanilyen cobolyt csináltatni; ezen nagyon jól mulatok, mert ugyanazok, akik most ezt a divatot hordják és csodálják, öt évvel ezelőtt ugyanezt a cobolyt úgy kinevették és annyit beszéltek róla, hogy nem is volt szabad hordanom." Később a franciák egy szokásáról ír, amelyett, sajnos, nem lehet lenyomatni és ezt teszihozzá: „Ha ezt a németek csinálnák, mennyire nevetnének a franciák. Így azonban a dolog szinte udvarképes, mert ők csinálják." Lassanként alaposan megismeri a csillogás mögött azt az elképzelhetetlen rothadást, amelyet F agonnard bűbájos képein senki sem sejtene. És ekkor már — harmincéves korára — komolyabban szól a dologhoz: „Most már kapott Medgyaszay Vilmától, amely szerint az igazgatóság felbontja a szerződését, mert fellépése saját hibájából abbamaradt. Az énekesnő viszont arra hivatkozva, hogy fellépése a karmester miatt maradt el, ma pert indított a Medgyaszaykabaré ellen s igy a dalt mégis csak el fogja énekelni — a biróság előtt. (*) Filharmónia. Nagy érdeklődés nyilvánul a szerdai filharmóniai hangverseny iránt, amelyen Beethoven „Missa solemnis"-ét adják elő, Budapesten először, kihagyások és rövidítések nélkül. Éppen ezért ezt a hangversenyt kivételesen fél nyolckor kezdik. Az énekrészeket Medek Anna, Válent Vilma, dr. Székelyhidy Ferenc, Kálmán Oszkár és az Operaház teljes énekkara adják elő. Csekély számú jegy még kapható a Népopera jegyirodáiban. (*) Jótékony hangverseny a Lipótmezőn. A lipótmezei állami elmegyógyintézet betegei első tavaszi estélyüket most rendezték a háborúban megvakult katonák javára. Az estély folyamán Spitzer Jolán gyűjtést rendezett s az eredmény ötven koronát juttatott a vak katonák javára. Themrewk István író Imádkozik a király címen csevegett bevezetésül, elmondva, hogy évekkel ezelőtt látta a királyt a várbeli Zsigmond-kápolnában, amint kora reggel misét hallgatott. Elmesélte, miként imádkozott a király egy öreg, kopott imakönyvből, melyet még gyerekkorában kapott édesanyjától. Ma is ebből a könyvből imádkozik a király népei boldogságáért. Ezután Fekete Alice a Rignon-nyitányt zongorázta hatással, Tass Szidike, egyik intézeti tisztviselő leánya, kinek atyja szintén katona, Thewrewk István Isten, védd meg az atyámat címü költeményét szavalta el. Győry Szeréna Tannhäuserből Erzsébet imáját énekelte igen szépen; a tapsokat több dal eléneklésével hálálta meg. Erdős Zsigmondné Az első hó című kedves hangulatképét Karsa Lajos olvasta föl. Pleyer Irén a Mesterdalnokokból hegedült művésziesen, Szedlacsek István néhány aktuális hazafias dalt adott elő. Végül Thewrewk István felolvasta „A hős vak katonák" című szép költeményét. (*) Nagy imbisz — négy felvonásban, Milánóból jelentik. Az itteni Teatro Cova számára egy négyfelvonásos vígjáték készül, amelynek mindegyik felvonását más olasz színpadi szerző írja. Az elsőt Roberto Bracco, a másodikat Antona Traversi, a harmadikat Sabatino Lopez és a negyediket Marco Prága. A négy írónak az a megállapodása, hogy egyik sem tud a másik munkájáról és mindegyik külön dolgozik. A furcsa darabot érdeklődéssel várják olasz színházi és irodalmi körökben. (*) „A Dardanellák ostroma" az Urániában. Az a nagy siker, amelyet Paska Ervin, a kiváló tengerészeti szakértő, ,,A tengeralattjáró hajók" című előadásával Budapesten elért, arra késztette a kiváló előadót, hogy ,,A Dardanellák ostroma, a Boszporusz és Konstantinápoly" című, Bécsben nagy sikerrel előadott aktuális művét 150 vetített képpel és egy 500 méter hosszú, szenzációs mozgófénykép kíséretében az Uránia-színházban május 6-ikán este fél nyolc órakor bemutassa. Az előadás aktualitása kétségkívül nagy érdeklődő közönséget fog vonzani a színházba. A jegyek az Uránia-színházban és a Harmóniánál kaphatók. (*) Volkmann-ünnepély. A Nemzeti Zenede igazgatósága az intézet tanárnői és tanárai közreműködésével e hónap 26-án hétfőn este fél nyolc órakor a Vigadó jól látom, mi a hazugság, amiből egy árva szó sem igaz, mit jelent sokat igérni és semmit meg nem tartani, mit jelent nyájas arcot vágni s emellett a legnagyobb fájdalmat előkészíteni valakinek." Szegény Liselotte sokat szenvedett ebben az időben. Első fia meghalt. Maintenon aszszony, aki a vén Scarron özvegyéből Lajos király zsarnokává lett, halálosan gyűlölte Liselotte-ot. A férj, a gyenge és beteg Fülöp, Liselotte minden pénzét elszedte, hogy beteges szenvedélyének áldozandó, egész kis kastélyt tartson csinos fiatal embereknek. Ekkor írja a harmincnyolc éves Liselotte a nagynénjének: „A német őszinteséget sokkal többre becsülöm, mint a francia magnificence-ot." Közben Franciaország háborút vezet Pfalz, a Liselotte hazája ellen. Színleg a Liselotte nevében, valójában pénzért, Liselotte síró könyörgései ellenére. Ekkor írja a negyvenkét éves asszony: „A kis kutyák a legjobb emberek, akiket egész Franciaországban találtam. Ezért tartok kutyákat magam körül." A legnagyobb csapás akkor érte, mikor a nagynénje, egyetlen bizalmasa, meghalt. Ettől kezdve mostohahúga, Amália Erzsébet grófnő előtt sírja ki a szívét. „Hogy nem tud szimulálni, kedves Amelise, mikor szükség volna rá, arra csak ezt mondhatom: megismerem a véremet." Érdekes, hogyan vélekedik Liselotte Savoyai Jenőről, akit akkor a francia udvarnál veszedelmes és kényelmetlen renegátnak tartottak. Liselotte számos levélben bizonykistermében Volkmann-emlékünnepélyt rendez a következő műsorral: 1. „Visegrád" zeneképek (Fegyvertánc", Nászdal", „Soliman") két zongorán (Gobbi Henrik átiratában) előadják Tessényi Margit és Weiss Margit. 2. Gordonkaverseny: Földessy Arnold (zongora: Kladidkó Vilmos). 3. „Sappho" nagy drámai jelenet, énekli Krammer V. Teréz (zongora: Vágó Lipót.) 4. Zongorahármas B-moll előadják Ringer Lilly, Baré Emil, Földessy Arnold. A hangverseny tiszta jövedelmét a megvakult harcosok javára fordítják. Jegyek 3, 2 és 1 koronáért a Harmóniánál kaphatók. (*) Dalest a vak katonák javára. Tornay Alajos május 4-én este fél nyolc órakor az uránia-színházban dalestet rendez, amelynek egész jövedelmét a vak katonák segítő alapjának szánta. Kivüle a hangversenyen a kórházjáró énekkar is részt vesz két számmal. (*) A színházak hírei. Az Operaházban ma vasárnap Szöktetés a szerályból kerül szinre Sándor Erzsivel a fő női szerepben Csütörtökön, április 29-én Burián Károly fellépésével Tannhäuser van műsoron. Vasárnap, május 2-án Toscát adják. A Nemzeti Színházban szombaton, május elsején adják századszor a Peleskei nótáriust. Az ünnepi előadást szerdán a Rosenkranz és Güldenstein előzi meg. Vasárnap este Gárdonyi Géza több mint két esztendőn át pihent Annuaka című vígjátéka kerül színre. A címszerepet most játsza először Bayer Gizi. Rajta kívül új szereplők lesznek még Rózsahegyi, Horváth Jenő, Kürti György, Mészáros Alajos, Mátrai Erzsi és Horváth Paula. A Vígszínház jövő heti műsorát péntekig bezárólag a Volkstheater együttesének vígjátékciklusa tölti be. Ma, vasárnap a Familie Schimek kerül bemutatóra Tyrolt Rudolffal a főszerepben. Hétfőn Bernstein leghíresebb műve, a Hertha's Hochzeit fogja mulattatni a közönséget, amely ezúttal ismeri meg először a német szerzőt és művét. Ennek is egyik igen jellegzetes főszerepét, Tyrolt adja. Kedden a Königsleutanba kerül a sor. Szerdán Anzengruber-est lesz. A Negyedik szarancsolat (Das vierte Gebot) kerül szinre az egész társulat közreműködésével. Csütörtökön az Arany kakas (Im weissen Rössel) kerül szinre. Gieseket, akit a magyar átdolgozásban Dachselmayernek hívnak, Tyrolt Rudolf adja. Pénteken a Lolos Vater megismétlésével véget ér a vendégszereplés. Szombaton a Vígszínház együttese bemutatja a Hamisított férj című bohózatot. Ma délután a Zsuzsi kisasszonyt adják.— A Magyar Színházban A kutyapor pénteki bemutatóelőadásáig ma vasárnap este, hétfőn, kedden, csütörtökön .Az apja lánya kerül — Minden nő annyi héttel lesz fiatalajtó, ahány nap Yes-creamet, Yes-szappant és Yes porcellánpondert használ. Yes púder 3.— korona. Yes króm 3.— korona. Yes szappan 1.50 korona. IWF" Amerikai gyártmányi "Jam Magyarországi főraktár: Erényi Béla Diana gyógytára, Budapest, Károly-körút 6. IMgt Mindenütt kapható i gatja, hogy Jenő herceg színtiszta becsületes ember. „Annak tartom, bár Turinnál a saját fiamat csúnyán megverte." Másutt így írja le a herceget: „Na Jenő herceg nem változott meg, akkor egy rövidre csapott orrocskát, elég hosszú állat és olyan rövid felső ajkat fog látni Kedvességed, hogy a szája egy kissé mindig nyitva van és két nagy, de fehér foga kilátszik. Mikor én ismertem a herceget, sima, fekete haja volt." Lassanként mindenki meghalt Liselotte mellett. Meghalt az ura, meghalt a király, meghalt a gonosz és bigott Maintenon, meghalt egymásutáni két dauphin és a kétéves XV. Lajos helyett Liselotte fia, II. orléansi Fülöp lett a régens. Fia sorsáért való folytonos anyai aggodalmak közt halt meg a hetvenéves Liselotte 1720-ban. Néhány nappal halála előtti még levelezett. Az oroszokról ezt írta: „Barbárnak és hatalmasnak nem szabad egyszerre lenni." Egy másik levelét pedig így végzi: „Azt hiszem, hogy a derék németek nincsenek anynyira oda a pénzért, mint a franciák és az angolok. Mindenesetre kevésbé önzők. Istenem, milyen aljas dolog az önzés!" Egy német ember sohasem tudná úgy imádni az úr széntjét, mint egy angol, mert sohasem gondol annyi cselre és hamisságra, hogy csak pénzt kaphasson." Ilyesmi van elszórva Liselotte leveleiben, a Versaillesről, Corneilleről, Krisztina királynőről, Péter cárról, Fénélonról, Montespan aszszonyról, Saint-Cloudról, a jezsuitákról és az erkölcstelen márkinékról szóló pajkos "intimitások között,. H. Zs.