Pesti Napló, 1915. április (66. évfolyam, 91–119. szám)

1915-04-25 / 114. szám

US4 Vasárnap, PESTI NAPLÓ 1915 április 25. nálunk Sebők Zsigmond fordításában „A f­utyapor" címen kerül szinre. A főszerepet Hegedűs Gyula játszsza. (*) „A hamisított férj." A Vígszínházban a jövő hét szombatján eredeti bemutató váltja fel a bécsi Volkstheater vígjátékciklusát. Először kerül ugyanis szinte A hamisított férj című bohózat, amelyet Heltai Jenő alkalmazott magyar szinre. A bohózat egy szerelmében csalódott grófról szól, a­ki kerüli a nőket, de végül is meghódol egy bu­dapesti leányka kedvességének és szépségének. A grófot Csortos Gyula, a leányt Varsányi Irén játsza. A vígszínházi művész személyzete jóformán teljes egészében részt vesz az újdonságban. Vasárnap és hétfőn megismétlik A hamisított férj­et. A bohó­zat előkészületeit Jób Dániel vezeti.­­(*) Repríz és konzorcium. Május első felében még egy reprízt ad a Rip van Winkle felújításán kívül a Király Színház. Először úgy volt, hogy Kanti József Eleven ördög­ét veszik fel újra a já­tékrendbe De ez a terv megváltozott s az igazga­tóság választása a Madarász­ra esett. A női fősze­repet Fedák Sári fogja játszani. Május közepén Beöthy László lezárja háborús szezonját, de az előadások azért nem maradnak abba, a tagok konzorciális alapon saját vállalkozásukban bérlik az igazgatótól az épületet és Lázár Ödön vezetése alatt tovább játszanak. (*) Liszt „Koronázási miséje" a Bazilikában. Liszt Ferenc „Koronázási misé"-je, eltekintve a hozzáfűződő történeti emlékektől, pusztán művészi szempontból is egyike a legérdekesebb zenemű­veknek, mert a nagy mester egészen járatlan uta­kon mozog vele. Az első, sőt egyetlen nagyszabású egyházi zeneköltemény, amely magyar stílusban van írva, még­pedig nemcsa­k azért, mert állan­dóan régi magyar zeneeml­ékek motívumai lépnek fel benne, hol mint vezérmotívumok, hol mint kí­sérő figurációk, hanem mert az eredeti témák ja­varésze ritmikailag magyaros, sőt legtöbbje az úgynevezett magyar hangsoron épül fel. A Szent István-bazilika május 3-iki hangversenyén fogja előadni e ritkán hallható művet. A m­agánének-Tiégyest B. Sándor Erzsi, K. Durigo Hona, dr. Szé­kelyhidy Ferenc és Kálmán Oszkár adják elő. A Benedictas nagy hegedű­szólamát dr. Hubais Jenő interpretálja. A műsort egy háromszázéves zene­kari mű , Rosenmüller János templomi szonátája nyitja meg. Közbül dr. Várady L. Árpád kalocsai érsek fog ünnepi bes­zéd­et mondani. Jegyeket Ró­zsavölgyi és Társa árusít. A hangverseny jövedel­mét a magyar rokkant katonák és a Vörös Félhold javára fordítják. "(*) Kupié a biróság előtt. A minap érdekes jelenet játszódott le a Medgyaszay-kabaréban. Ki­lépett a függöny elé Szalontai Feri és bemondta annak a dalnak a címét, amelyet ebben a hónap­ban rendesen énekelt. De Nádor Mihály karmester­­felülteti, hogy ezt a dalt most nem kiséri. A mű­vésznő erre zavartan eltűnt a függöny mögött, nem is énekelt, másnap pedig hivatalos levelet ne essék szólván. Liselottenak erre gyakran szüksége van. A stílusa nemcsak egyenes, ha­nem annyira szókimondó, hogy levelezéseinek legkedvesebb részei nem tűrik a nyomdates­zteket.)­­­­ A német hercegnőt, akinek a francia köz­jog szerint Madame volt a hivatalos címe, eleinte nem nagyon szerették az udvarnál. De talpraesett humora és jó szive hamarosan meg­hódította az udvar befolyásait. Ez különösen mulattatta és hat éves asszony korában ezt irja a mindenbe beleavatott heidelbergi néninek: „A király nagyon divatba hozott és min­­dent, amit mondok és tesszek, akár jó, akár ostobaság, az udvari nép rögtön annyira meg­csodálja, hogy mikor a mostani hidegekben a­­nyakamra tettem a régi cobolyprémet, min­denki sietett ugyanilyen cobolyt csináltatni; ezen nagyon jól mulatok, mert ugyanazok, akik most ezt a divatot hordják és csodálják, öt évvel ezelőtt ugyanezt a cobolyt úgy kine­vették és annyit beszéltek róla, hogy nem is v­olt szabad hordanom." Később a franciák egy szokásáról ír, ame­lyett, sajnos, nem lehet lenyomatni és ezt teszi­­hozzá: „Ha ezt a németek csinálnák, mennyire nevetnének a franciák. Így azonban a dolog szinte udvarképes, mert ők csinálják." Lassanként alaposan megismeri a csillo­gás mögött azt az elképzelhetetlen rothadást, amelyet F­­ agonnard bűbájos képein senki sem sejtene. És ekkor már — harmincéves korára — komolyabban szól a dologhoz: „Most már kapott Medgyaszay Vilmától, amely szerint az igazgatóság felbontja a szerződését, mert fellé­pése saját hibájából abbamaradt. Az énekesnő vi­szont arra hivatkozva, hogy fellépése a karmester miatt maradt el, ma pert indított a Medgyaszay­kabaré ellen s igy a dalt mégis csak el fogja éne­kelni — a biróság előtt. (*) Filharmónia. Nagy érdeklődés nyilvánul a szerdai filharmóniai hangverseny iránt, ame­lyen Beethoven „Missa solemnis"-ét adják elő, Bu­dapesten először, kihagyások és rövidítések nél­kül. Éppen ezért ezt a hangversenyt kivételesen fél nyolckor kezdik. Az énekrészeket Medek Anna, Válent Vilma, dr. Székelyhidy Ferenc, Kálmán Osz­kár és az Operaház teljes énekkara adják elő. Cse­kély számú jegy még kapható a Népopera jegy­irodáiban. (*) Jótékony hangverseny a Lipótmezőn. A lipót­mezei állami elmegyógyintézet betegei első tavaszi esté­lyüket most rendezték a háborúban megvakult katonák javára. Az estély folyamán Spitzer Jolán gyűjtést ren­dezett s az eredmény ötven koronát juttatott a vak katonák javára. Themrewk István író Imádkozik a király címen csevegett bevezetésül, elmondva, hogy évekkel ezelőtt látta a királyt a várbeli Zsigmond-ká­polnában, amint kora reggel misét hallgatott. Elmesélte, miként imádkozott a király egy öreg, kopott imakönyv­b­ől, melyet még gyerekkorában kapott édes­anyjától. Ma is ebből a könyvből imádkozik a király népei bol­dogságáért. Ezután Fekete Alice a R­ignon-nyitányt zongorázta hatással, Tass Szidike, egyik intézeti tiszt­viselő leánya, kinek atyja szintén katona, Thewrewk István Isten, védd meg az atyámat címü költeményét szavalta el.­­ Győry Szeréna Tannhäuserből Erzsébet imáját énekelte igen szépen; a tapsokat több dal el­éneklésével hálálta meg. Erdős Zsigmondné Az első hó című kedves hangulatképét Karsa Lajos olvasta föl. Pleyer Irén a Mesterdalnokokból hegedült művészie­sen, Szedlacsek István néhány aktuális hazafias dalt adott elő. Végül Thewrewk István felolvasta „A hős vak katonák" című szép költeményét. (*) Nagy imbisz — négy felvonásban, Milánó­ból jelentik. Az itteni Teatro Cova számára egy négyfelvonásos vígjáték készül, amelynek mind­egyik felvonását más olasz színpadi szerző írja. Az elsőt Roberto Bracco, a másodikat Antona­ Tra­versi, a harmadikat Sabatino Lopez és a negyedi­ket Marco Prága. A négy írónak az a megállapo­dása, hogy egyik sem tud a másik munkájáról és mindegyik külön dolgozik. A furcsa darabot ér­deklődéssel várják olasz színházi és irodalmi kö­rökben. (*) „A Dardanellák ostroma" az Urániában. Az a nagy siker, amelyet Paska Ervin, a kiváló tenge­részeti szakértő, ,,A tengeralattjáró hajók" című előadásával Budapesten elért, arra késztette a ki­váló előadót, hogy ,,A Dardanellák ostroma, a Bosz­porusz és Konstantinápoly" című,­­ Bécsben nagy sikerrel előadott aktuális művét 150 vetített képpel és e­gy 500 méter hosszú, szenzációs mozgófénykép kíséretében az Uránia-szính­ázban május 6-ikán este fél nyolc órakor bemutassa. Az előadás aktualitása kétségkívül nagy érdeklődő közönséget fog vonzani a színházba. A jegyek az Uránia-színházban és a Harmóniánál kaphatók. (*) Volkmann-ünnepély. A Nemzeti Zenede igaz­gatósága az intézet tanárnői és tanárai közreműködésé­vel e hónap 26-án hétfőn este fél nyolc órakor a Vigadó jól látom, mi a hazugság, amiből egy árva szó sem igaz, mit jelent sokat igérni és semmit meg nem tartani, mit jelent nyájas arcot vágni s emellett a legnagyobb fájdalmat előkészíteni valakinek." Szegény Liselotte sokat szenvedett ebben az időben. Első fia meghalt. Maintenon asz­szony, aki a vén Scarron özvegyéből Lajos ki­rály zsarnokává lett, halálosan gyűlölte Lise­lotte-ot. A férj, a gyenge és beteg Fülöp, Lise­lotte minden pénzét elszedte, hogy beteges szenvedélyének áldozandó, egész kis kastélyt tartson csinos fiatal embereknek. Ekkor írja a harmincnyolc éves Liselotte a nagynénjének: „A német őszinteséget sokkal többre becsülöm, mint a francia magnificence-ot." Közben Franciaország háborút vezet Pfalz, a Liselotte hazája ellen. Színleg a Lise­lotte nevében, valójában pénzért, Liselotte síró könyörgései ellenére. Ekkor írja a negyvenkét éves asszony: „A kis kutyák a legjobb embe­rek, akiket egész Franciaországban találtam. Ezért tartok kutyákat magam körül." A legnagyobb csapás akkor érte, mikor a nagynénje, egyetlen bizalmasa, meghalt. Ettől kezdve mostohahúga, Amália Erzsébet grófnő előtt sírja ki a szívét. „Hogy nem tud szimu­lálni, kedves Amelise, mikor szükség volna rá, arra csak ezt mondhatom: megismerem a vé­remet." Érdekes, hogyan vélekedik Liselotte Savoyai Jenő­ről, akit akkor a francia udvar­nál veszedelmes és kényelmetlen renegátnak tartottak. Liselotte számos levélben bizony­kistermében Volkmann-emlékünnepélyt rendez a kö­vetkező műsorral: 1. „Visegrád" zeneképek (Fegyver­tánc", Nászdal", „Soliman") két zongorán (Gobbi Hen­rik átiratában) előadják Tessényi Margit és Weiss Margit. 2. Gordonkaverseny: Földessy Arnold (zon­gora: Kladidkó Vilmos). 3. „Sappho" nagy drámai je­lenet, énekli Krammer V. Teréz (zongora: Vágó Lipót.) 4. Zongorahármas B-moll előadják Ringer Lilly, Baré Emil, Földessy Arnold. A hangverseny tiszta jövedel­m­ét a megvakult harcosok javára fordítják. Jegyek 3, 2 és 1 koronáért a Harmóniánál kaphatók. (*) Dalest a vak katonák javára. Tornay Alajos május 4-én este fél nyolc órakor az u­ránia-színházban dalestet rendez, amelynek egész jövedelmét a vak ka­tonák segítő­ alapjána­k szánta. Kivüle a hangversenyen a kórházjáró énekkar is részt vesz két számmal. (*) A színházak hírei. Az Operaházban ma va­sárnap Szöktetés a szerályból kerül szinre Sándor Er­zsivel a fő női szerepben Csütörtökön, április 29-én Burián Károly fellépésével Tannhäuser van műsoron. Vasárnap, május 2-án Toscá­t adják.­­ A Nemzeti Színházban szombaton, május elsején adják századszor a Peleskei nótáriust. Az ünnepi előadást szerdán a Rosenkranz és Güldenstein előzi meg. Vasárnap este Gárdonyi Géza több mint két esztendőn át pihent An­nua­ka című vígjátéka kerül színre. A címszerepet most játsza először Bayer Gizi. Rajta kívül új szereplők lesz­nek még Rózsahegyi, Horváth Jenő, Kürti György, Mészáros Alajos, Mátrai Erzsi és Horváth Paula.­­ A­ Vígszínház jövő heti műsorát péntekig bezárólag a Volkstheater együttesének vígjátékciklusa tölti be. Ma, vasárnap a Familie Schimek kerül bemutatóra Tyrolt Rudolffal a főszerepben. Hétfőn Bernstein leghíresebb műve, a Hertha's Hochzeit fogja mulattatni a közönsé­get, amely ezúttal ismeri meg először a német szerzőt és művét. Ennek is egyik igen jellegzetes főszerepét, Tyrolt adja. Kedden a Königsleut­anb­a kerül a sor. Szerdán Anzengruber-est lesz. A Negyedik szarancsolat (Das vierte Gebot) kerül szinre az egész társulat közre­működésével. Csütörtökön az Arany kakas (Im weissen Rössel) kerül szinre. Gieseket, akit a magyar átdolgo­zásban Dachselmayernek hívnak, Tyrolt Rudolf adja. Pénteken a Lolos Vater megismétlésével véget ér a ven­dégszereplés. Szombaton a Vígszínház együttese bemu­tatja a Hamisított férj című bohózatot. Ma délután a Zsuzsi kisasszonyt adják.­­— A Magyar Színházban A­ kutyapor pénteki bemutatóelőadásáig ma vasárnap este, hétfőn, kedden, csütörtökön .Az apja lánya kerül — Minden nő annyi héttel lesz fiatalajtó, ahány nap Yes-creamet, Yes-szappant és Yes porcellán­pondert használ. Yes púder 3.— korona. Yes króm 3.— korona. Yes szappan 1.50 korona. IWF" Amerikai gyártmányi "Jam Magyarországi főraktár: Er­ényi Béla Diana­ gyógy­tára, Budapest, Károly-körút 6. IMgt Mindenütt kapható i­ gatja, hogy Jenő herceg színtiszta becsületes ember. „Annak tartom, bár Turinnál a saját­ fiamat csúnyán megverte." Másutt így írja le a herceget: „N­a Jenő herceg nem változott meg, akkor egy rövidre csapott orrocskát, elég­ hosszú állat és olyan rövid felső ajkat fog látni Kedvességed, hogy a szája egy kissé mindig­ nyitva van és két nagy, de fehér foga kilátszik. Mikor én ismertem a herceget, sima, fekete­ haja volt." Lassanként mindenki meghalt Liselotte mellett. Meghalt az ura, meghalt a király, meghalt a gonosz és bigott Maintenon, meg­halt egymásutáni két dauphin és a kétéves XV. Lajos helyett Liselotte fia, II. orléansi Fülöp lett a régens. Fia sorsáért való folytonos anyai aggodalmak közt halt meg a hetvenéves Liselotte 1720-ban. Néhány nappal halála előtti még levelezett. Az oroszokról ezt írta: „Bar­bárnak és hatalmasnak nem szabad egyszerre lenni." Egy másik levelét pedig így végzi: „Azt hiszem, hogy a derék németek nincsenek any­nyira oda a pénzért, mint a franciák és az an­golok. Mindenesetre kevésbé önzők. Istenem, milyen aljas dolog az önzés!" Egy német ember sohasem tudná úgy imádni az úr széntjét, mint egy angol, mert sohasem gondol annyi cselre és hamisságra, hogy csak pénzt kaphasson." Ilyesmi van elszórva Liselotte leveleiben, a Versaillesről, Corneilleről, Krisztina király­nőről, Péter cárról, Fénélonról, Montespan asz­szonyról, Saint-Cloudról, a jezsuitákról és az erkölcstelen márkinékról szóló pajkos "intimi­tások között,. H. Zs.

Next