Pesti Napló, 1915. április (66. évfolyam, 91–119. szám)

1915-04-30 / 119. szám

­r M­M­NOW remett darabot jó előadásban hozza. Tyrolt ízléses, min­dig magával ragadó komikuma, Kramer mozgal­mas kedélyű, friss vidámsága, Glöckner Josefine és Lackner tipikus jellemrajza, melylvel az osz­trák kedélyességet ábrázolják és végül az en­semble összjátéka kellemesen juttatták érvényre a darabot A mai előadás őszintébb sikert hozott a bécsi színészeknek az eddigieknél, az amúgy is hálás közönség bő tapsokkal volt hálás a derűs estéért (•) Az Operaház gyásza. Eördögh Jánosnak, a Operaház elhunyt irodavezetőjének temetése -.ézszeken, április 26-án, délután négy órakor lesz a arkasréti temető halottasházából. Az elköltözött ra­vatalánál a szinház tagjai nevében Kern Aurél igaz­ító mond búcsúztatót s az Operaház énekkara gyászdalt énekel.­­*­ A Dardanellák ostroma — az Urániában. Az a nagy siker, amelyet Paska Ervin, a kiváló tengeré­szeti szakértő a „Tengeralattjáró hajók" című előadá­sával Budapesten elért, arra késztette a kiváló előadót, hogy a Dardanellák ostroma, a Bosporus és Konstan­tinápoly című legújabb, Bécsben nagy sikerrel előadott a­ktuális művét 150 vetített képpel és egy 500 méter hosszú szenzációs mozgófénykép kíséretében, az Urá­nia-színházban május 6-án este fél nyolc órakor bemu­tassa. A jegyek az Uránia-színházban és a Harmóniá­nál kaphatók. (•) Hangverseny a Bazilikában. A fővárosnak zenei szenzációja lesz az az egyházi hangverseny, me­lyet jövő hétfőn, május 3-án este hat órakor rendeznek a­ lipótvárosi Bazilikában. A hangversenynek közép­pontja az a szentbeszéd, melyet Várady L. Árpád ka­locsai érsek fog elmondani. A beszéd előtt és a beszéd után egy-egy klasszikus zeneszám kerül előadásra. És pedig a beszéd előtt Rosenmüller János 17-ik század­beli zeneköltőnek templomi szonátája, a szentbeszéd után pedig Liszt Ferenc koronázási miséje. A szonáta előadására J. Geyer Stefi, dr. Hubay Jenő, Szerémy Gusztáv s Schiffer Adolf vállalkoztak. Az orgonakiséretet Szikla Adolf fogja szolgáltatni. Közreműködik továbbá a Bazilika zenekara Demény Dezső egyházi karnagy ve­zetésével. A koronázási misében az énekes magánszóla­m­okat B. Sándor Erzsi, K. Daru­só Ilona, dr. Székely­hidy Ferenc és Kalmár Oszkár adják elő. A Benediktas nagy hegedűszólamát pedig dr. Hubay Jenő fogja ját­szani. A koronázási mise­­előadásán közreműködik az Operaház zene- és énekkara is Demény Dezső vezeté­sével Az egyházi hangversenynek minden jövedelmét felerészben a magyar rokkant katonák, felerészben pedig a török sebesültek javára fordítják. Jegyeket 10 és 1 korona közt váltakozó áron Rózsavölgyi és Társa zeneműkereskedése­ árusít (•) Gyakorlati előadás. Az Országos m. kir. Szín­művészeti Akadémia pénteken az Uránia színpadán gyakorlati előadást tart. Ez alkalommal színre kerül: Kacagó nők, vígjáték egy felvonásban, Bál után, ma­gánjelenet. Jön az igazgatónő, némajáték. A főbb sze­repeket játszák: Aghy Erzsi, Kiefer Lujza, Lenczi Hed­vig, Lej­del Olga, Leszkay Irén, Wigand Janka, Baló Elemér, Pártos Gusztáv, Rubinyi Tibor. (*) A színházak hírei. A Nemzeti Színházban szombaton lesz A pelesk­ei nótárius századik jubiláris előadása. A magyar vígjáték sikerét hirdeti a vasárnap este is, amikor Gárdonyi Géza egyik legsikerültebb da­rabja, az Annuska szerepel megint a műsoron nagyrészt új szereposztással.­­A­ vasárnap esti előadáson Beyer Gizi, Mátrai Erzsi, Horváth Paula, Horváth, Rózsa­hegyi, Mészáros és Kürthy lesznek új szereplők. — ,­ Vígszínházban a Volkstheater vígjátékciklusának megh­osszabbtása sokaknak, akik az eddigi estékre nem kaptak jegyet, lehetővé teszi, hogy megismerjék az eddig szinte került legsikeresebb újdonságokat és Tyrolt Rudolf leghatásosabb alakításait. Ezeken kívül néhány új darabot is vettek fel a programmba. Ma pénteken a Lolos Water kerül ismétlésre. Szombaton a Famile Schimek bohóságain kacaghat a publikum. Va­sárnap este nyolc órakor Kardweiss pompás életképe, Das grobhe Heind kerül sorra. Valamennyi előadáson a Volkstheater együttesének színe-java vesz részt. Va­sárnap délután a Zsuzsi kisasszony kerül színre Diósy Nusirral a címszerepben, Csortos gyulával Palsetti sze­repében. — A Népopera művészszemélyzetének juta­lomjátéka iránt, amely vasárnap délután Jadlomker Hermann és K. Szamosi Elza felléptével lesz megtartva s amikor a Carmen kerül szinre, már­is nagy mérték­ben nyilvánul meg a közönség érdeklődése. Jadlowker és Adler Adelina bucsúfellépte pénteken lesz a Zsidó­nő­ben. Ida Roland szombaton este kezdi meg vendég­szereplését a Cárne-ben. A művésznő hétfőn Arnold Kor­ff társaságában a Die blatte Küste-ben lép föl FŐVÁROS * A kenyérgyár új igazgatója. Werner Mi­hály, a felfüggesztett kenyérgyár igazgatója, ter­jedelmes beadványnyal fordult a főváros taná­csához s a beadványban ártatlanságát igyekszik bizonyítani. Jóllehet az ellene indított fegyelmi vizsgálat még nincsen befejezve, a tanács mégis új emberrel tölti be a kenyérgyár igazgatói állá­sát. Az új­gazgató Rözsértyi Iván, a főváros vegy­vizsgáló-intézetének vezetője lesz. Fü­sztelen nap Május elseje a rokkantaké! * ^ NAPLÓ 1915. április 30. 13 TÖRVÉNYSZÉK (§) Wlassies Gyula jubileuma. Dr. Wlassies Gyula valóságos belső titkos tanácsos, a közigaz­gatási biróság elnöke szerdán töltötte be szolgála­tának negyvenedik évfordulóját, amennyiben 1875. április 29-én esküdött föl, mint díjtalan fogalmazó­gyakornok a nagykanizsai törvényszéknél. A köz­igazgatási biróság itélőbirái, a jogászvilág és Wlas­sies Gyula tisztelői előkészületeket tettek arra, hogy ezt a napot megünnepeljék. Azonban Wlassies kí­vánságára szándékuktól elállottak. Így is, személye­sen és írásban, nagyon sokan keresték fel Wlassies Gyulát hivatalos helyiségében, ezek között legelőbb Benedek Sándor, a közigazgatási bíróság másod­elnöke, aki a bíróság tagjainak szerencsekívonatát tolmácsolta (§) A megsértett törvényhatósági bizottság, Tmesvárról jelentik: A temesvári törvényhatósági bizottság kedden tartott ülésén elhatározta, hogy dr. Roth Ottó törvényhatósági bizottsági tag ellen, miután egy régebbi kritikájában úgy a törvényha­tóságot mint egyes bizottsági tagokat megsértett, s a sértésért nem adott megfelelő elégtételt a tiszti főügyész indítványára az egész törvényhatósági bi­zottság nevében megteszi a feljelentést nyilvános rágalmazás miatt. (§) A hajdúszováti rablógyilkosság. Sárközy János hajdúszováti húszéves földmives a múlt áp­rilisában összebeszélt egy társával, hogy megölik Kardos Antal ottani gazdát s pénzét elrabolják. Előre megálapodtak abban, hogy a rablógyilkos­ságot az április 22-re virradó éjjelen fogják elkö­vetni. Azt is megbeszélték, hogy Sárközy megkéri Kardost adjon neki éjjeli szállást, azután éjjel ki­megy az udvarra, beereszti társát s ugy végeznek áldozatukkal. A tervet végre is hajtották. Sárközy torkon ragadta Kardost, a földhöz vágta s ott fogva tartotta mindaddig, mig társa egy késsel át s­em vágta az áldozat torkát. A szerencsétlen ember rö­vid idő alatt elvérzett. A gyilkosság után kirabol­ták a lakást. Sárközyt nemsokára letartóztatta a ce­ndőrség, de bűntársának nem tudott nyomára akadni. A gyanú Fábián József hajduszováti le­gényre terelődött s igy kerültek mindketten gyil­kosság, rablás és lopás bűntettével vádolva a deb­receni esküdtbíróság elé. Az esküdtek azonban csak Sárközyt mondták ki bűnösnek, mire a bíróság Sárközyt tizenegy évi fegyházra ítélte, Fábiánt el­lenben felmentette. A Kúria a benyújtott semmiségi panaszt elutasítva, helybenhagyta az esküdtbíróság ítéletét. (1) A végrehajtási eljárás ismertetése: Dr. Kilián Tibor, dr. Szőnyey Dezső és dr. Wittchen Lajos A vég­rehajtási eljárás jelenlegi alakjában cím alatt zseb­könyvet adtak ki, amelyben rendszeres egészbe foglal­ták össze mindazokat a jogszabályokat, amelyek ma végrehajtási eljárásunkat alkotják. A vászonba kötött zsebkönyvet 4 korona 30 fillér beküldése ellenében a „Pátria" irodalmi intézet nyomdai részvénytársaság portó-mentesen küldi. (­­ A kávékocka-panasita. Szerdán reggel a vizsgálóbíró a már kihallgatott Lukács Lajoson kívül Schwartz Bernát utazóval és Pollák Salamon cégvezetővel szemben is fentartotta a rendőrség által elrendelt letartóztatást, mert a katonai kincs­tár részére az előírt minőségnél silányabb minő­ségű kávékockákat szállítottak és ebben Schwartz Bernát segédkezett. A gyanúsítottak a letartóztatás elrendelése ellen felfolyamodást jelentettek be, hosszabb felszólalásában védelmezte a megtáma­dott szervezetet és kijelentette, hogy alaposan is­mervén az ügyeket biztosan tudja és meg van győződve róla, hogy „ kérdést békésen és barát­ságosan fogják elintézni a Vöröskereszttel, ami mind a két erkölcsi testület érdekében kívánatos-Sándor József felszólalása után azt az indítványt hogy jövőre az egyes közművelődési egyesületeket az Országos Közművelődési Tanács ellenőrizze, Berzeviczy Albert és az elnök felszólalására le­vették a napirendről.­­ (Új egyetemi nyilvános rendes tanár.) A király dr. Szandtner Pált, a nagyváradi jogakadémián a köz­jog és politika nyilvános rendkívüli tanárát nyilvános rendes tanárrá. (A polgáriskolai vizsgáló­bizottság új tagja.) A közoktatásügyi miniszter az országos felső nép- és polgári iskolai tanítók és tanítónők képesítő vizsgá­latai számára szervezett vizsgáló­bizottságba kinevezte dr. Dapsy Alice Erzsébet Nőiskola felsőbb leányiskolai segédtan­ítónőt a francia nyelv és irodalomra, az Er­zsébet Nőiskolával kapcsolatos állami polgári iskolai tanítóképző-intézethez vizsgáló-bizottsági taggá, az öt évi időtartam hátralevő rész­ére. KÖZOKTATÁS (Az Országos­ Közművelődési Tanács közgyű­lése.) Az Országos Közművelődési Tanács csü­törtökön tartotta közgyűlését Széll Kálmán elnök­letével. Széll Kálmán elnöki megnyitójában han­goztatta, hogy a tanács közgyűlései alkalmából eddig a nemzet kultúrájáról és a nemzet jövőjéről szólt. Most azonban a nemzet életéről van szó, most nem lehet másról beszélni, mint a nemzet sorsáról, a nemzet életéről. Javasolja, hogy jegy­zőkönyvbeen örökítsék meg mélységes hálájukat azokért, akik a harctéren a magyar kultúráért, a nemzet jövőjéért küzdenek minden várakozá­sunkat meghaladó módon. A helyesléssel fogadott elnöki előterjesztés után az évi jelentéshez gróf Széchenyi Béla és Berzeviczy Albert szólaltak föl. A közgyűlésen szóba került az EMKE székesfő­városi választmányának ügye is. Sándor József VWWWWWW\AA/VWWWWWIA/VWWWW­ i KÖZGAZDASÁG A kétszázalékos magánkamatláb. A­ pénzpiaci helyzetről írva, ismételten megem­lékeztünk már arról a nagy pénzbőségről, mely a háborús idők gazdasági hatásának egyik igen érdekes tünete. A bankokban óriási pénzkészletek gyűltek össze, mert a nagy ipar­vállalatok, kereskedőcégek és gazdák a hadi­szállításokért kapott pénzeket újabb vállalko­zási alkalom hiányában a bankban helyezték el. A nagy pénzintézeteknél olyan nagyok a készpénzkészletek, mint még soha. Talán még az emlékezetes 1914 december 31-i készletek nagyságát is meghaladják. A bankok persze ezzel a nagy istenáldással sehogy sincsenek megelégedve, mert a betétüzlet a hiteligények általános megcsappanása következtében egy­általán nem rentábilis és akármilyen ala­csonyra szabják is ma a betétekért járó ka­matot, az óriási készletek mellett még mindig drága pénz számukra a betevők pénze. Leg­jobban jellemzi a helyzetet, hogy a magán­kamatláb ma 214,2 százalékra sülyedt, olyan alacsonyra, aminőre emberemlékezet óta nem is volt példa. A nagy pénzbőség kétségkívü­l kedvező auspicium a kibocsátandó újabb hadi­kölcsön számára, mert­ az alacsony betéti ka­mattal szemben a hadikölcsönkötvények rend­kívül előnyös tőkebefektetésül szolgálnak és már ez okból is nagy keresletre számíthatnak a gyakori malomtüzek és a biztosító-társa­ságok. Ismeretes, hogy a malombiztosítások ügye már két-három esztendő óta nagyon sok gondot okoz a biztosító-társaságoknak. A sűrűn előfor­dult malomégésekből kifolyólag igen nagy vesz­­teségek érték őket, mivel az érvényben levő díj­­tételek egyáltalán nem rekompenzálták azokat a nagy összegeket, melyeket a megállapított károk­ért ki kellett fizetniük. A díjtételeket három év óta ismételten fölemelték a biztosítók, de még mindig nem találták meg a számadásukat. Most arról értesülünk, hogy a malmok tűzbiztosítására vonatkozó díj- és biztosítási feltételeket az egyez­­ményben levő magyar és osztrák biztosító­társa­ságok újabb revízió alá veszik és e célból május­ban Bécsben értekezletet fognak tartani. Előre­látható, hogy a díjakat ismét fölemelik és a biztoo­sítá­si feltételeket is szigorúbbá fogják szabni. Az Országos Iparegyesület évi jelentése. Az Országos Iparegyesület most tette közzé hetven­harmadik évéről szóló jelentését, amely hű képét adja az egyesület háború alatt folytatott mun­kásságának. Az iparegyesület állandóan tájékoz­tatta az iparosokat a háborúval kapcsolatos gaz­dasági viszonyokról. Foglalkozott a vámké­rdés jövő alakulásával, a kisiparosok segítésének prob­lémájával. A hadseregszállítások körül felmerült kívánságokat az egyesület terjedelmes emlékirat­ban közölte az illetékes fórumokkal. Akciót kez­deményezett a háborútól sújtott kisiparosok segí­tése érdekében. Intenzív figyelmet szentelt a há­borúval kapcsolatos hitelkérdéseknek, továbbá a közlekedés és közelemezés terén felmerült nehéz­ségek elhárításának. A jelentés végül az egyesület ügykezeléséről és vagyoni helyzetéről ad részletes tájékoztatást, amelyből kiemeljük, hogy a hábo­rús nehézségek dacára az egyesület nem gy­engült, hanem még erősödött is, mert taglétszáma emel­kedett, .

Next