Pesti Napló, 1915. április (66. évfolyam, 91–119. szám)
1915-04-30 / 119. szám
r MMNOW remett darabot jó előadásban hozza. Tyrolt ízléses, mindig magával ragadó komikuma, Kramer mozgalmas kedélyű, friss vidámsága, Glöckner Josefine és Lackner tipikus jellemrajza, melylvel az osztrák kedélyességet ábrázolják és végül az ensemble összjátéka kellemesen juttatták érvényre a darabot A mai előadás őszintébb sikert hozott a bécsi színészeknek az eddigieknél, az amúgy is hálás közönség bő tapsokkal volt hálás a derűs estéért (•) Az Operaház gyásza. Eördögh Jánosnak, a Operaház elhunyt irodavezetőjének temetése -.ézszeken, április 26-án, délután négy órakor lesz a arkasréti temető halottasházából. Az elköltözött ravatalánál a szinház tagjai nevében Kern Aurél igazító mond búcsúztatót s az Operaház énekkara gyászdalt énekel.* A Dardanellák ostroma — az Urániában. Az a nagy siker, amelyet Paska Ervin, a kiváló tengerészeti szakértő a „Tengeralattjáró hajók" című előadásával Budapesten elért, arra késztette a kiváló előadót, hogy a Dardanellák ostroma, a Bosporus és Konstantinápoly című legújabb, Bécsben nagy sikerrel előadott aktuális művét 150 vetített képpel és egy 500 méter hosszú szenzációs mozgófénykép kíséretében, az Uránia-színházban május 6-án este fél nyolc órakor bemutassa. A jegyek az Uránia-színházban és a Harmóniánál kaphatók. (•) Hangverseny a Bazilikában. A fővárosnak zenei szenzációja lesz az az egyházi hangverseny, melyet jövő hétfőn, május 3-án este hat órakor rendeznek a lipótvárosi Bazilikában. A hangversenynek középpontja az a szentbeszéd, melyet Várady L. Árpád kalocsai érsek fog elmondani. A beszéd előtt és a beszéd után egy-egy klasszikus zeneszám kerül előadásra. És pedig a beszéd előtt Rosenmüller János 17-ik századbeli zeneköltőnek templomi szonátája, a szentbeszéd után pedig Liszt Ferenc koronázási miséje. A szonáta előadására J. Geyer Stefi, dr. Hubay Jenő, Szerémy Gusztáv s Schiffer Adolf vállalkoztak. Az orgonakiséretet Szikla Adolf fogja szolgáltatni. Közreműködik továbbá a Bazilika zenekara Demény Dezső egyházi karnagy vezetésével. A koronázási misében az énekes magánszólamokat B. Sándor Erzsi, K. Darusó Ilona, dr. Székelyhidy Ferenc és Kalmár Oszkár adják elő. A Benediktas nagy hegedűszólamát pedig dr. Hubay Jenő fogja játszani. A koronázási miseelőadásán közreműködik az Operaház zene- és énekkara is Demény Dezső vezetésével Az egyházi hangversenynek minden jövedelmét felerészben a magyar rokkant katonák, felerészben pedig a török sebesültek javára fordítják. Jegyeket 10 és 1 korona közt váltakozó áron Rózsavölgyi és Társa zeneműkereskedése árusít (•) Gyakorlati előadás. Az Országos m. kir. Színművészeti Akadémia pénteken az Uránia színpadán gyakorlati előadást tart. Ez alkalommal színre kerül: Kacagó nők, vígjáték egy felvonásban, Bál után, magánjelenet. Jön az igazgatónő, némajáték. A főbb szerepeket játszák: Aghy Erzsi, Kiefer Lujza, Lenczi Hedvig, Lejdel Olga, Leszkay Irén, Wigand Janka, Baló Elemér, Pártos Gusztáv, Rubinyi Tibor. (*) A színházak hírei. A Nemzeti Színházban szombaton lesz A peleskei nótárius századik jubiláris előadása. A magyar vígjáték sikerét hirdeti a vasárnap este is, amikor Gárdonyi Géza egyik legsikerültebb darabja, az Annuska szerepel megint a műsoron nagyrészt új szereposztással.A vasárnap esti előadáson Beyer Gizi, Mátrai Erzsi, Horváth Paula, Horváth, Rózsahegyi, Mészáros és Kürthy lesznek új szereplők. — , Vígszínházban a Volkstheater vígjátékciklusának meghosszabbtása sokaknak, akik az eddigi estékre nem kaptak jegyet, lehetővé teszi, hogy megismerjék az eddig szinte került legsikeresebb újdonságokat és Tyrolt Rudolf leghatásosabb alakításait. Ezeken kívül néhány új darabot is vettek fel a programmba. Ma pénteken a Lolos Water kerül ismétlésre. Szombaton a Famile Schimek bohóságain kacaghat a publikum. Vasárnap este nyolc órakor Kardweiss pompás életképe, Das grobhe Heind kerül sorra. Valamennyi előadáson a Volkstheater együttesének színe-java vesz részt. Vasárnap délután a Zsuzsi kisasszony kerül színre Diósy Nusirral a címszerepben, Csortos gyulával Palsetti szerepében. — A Népopera művészszemélyzetének jutalomjátéka iránt, amely vasárnap délután Jadlomker Hermann és K. Szamosi Elza felléptével lesz megtartva s amikor a Carmen kerül szinre, máris nagy mértékben nyilvánul meg a közönség érdeklődése. Jadlowker és Adler Adelina bucsúfellépte pénteken lesz a Zsidónőben. Ida Roland szombaton este kezdi meg vendégszereplését a Cárne-ben. A művésznő hétfőn Arnold Korff társaságában a Die blatte Küste-ben lép föl FŐVÁROS * A kenyérgyár új igazgatója. Werner Mihály, a felfüggesztett kenyérgyár igazgatója, terjedelmes beadványnyal fordult a főváros tanácsához s a beadványban ártatlanságát igyekszik bizonyítani. Jóllehet az ellene indított fegyelmi vizsgálat még nincsen befejezve, a tanács mégis új emberrel tölti be a kenyérgyár igazgatói állását. Az újgazgató Rözsértyi Iván, a főváros vegyvizsgáló-intézetének vezetője lesz. Füsztelen nap Május elseje a rokkantaké! * ^ NAPLÓ 1915. április 30. 13 TÖRVÉNYSZÉK (§) Wlassies Gyula jubileuma. Dr. Wlassies Gyula valóságos belső titkos tanácsos, a közigazgatási biróság elnöke szerdán töltötte be szolgálatának negyvenedik évfordulóját, amennyiben 1875. április 29-én esküdött föl, mint díjtalan fogalmazógyakornok a nagykanizsai törvényszéknél. A közigazgatási biróság itélőbirái, a jogászvilág és Wlassies Gyula tisztelői előkészületeket tettek arra, hogy ezt a napot megünnepeljék. Azonban Wlassies kívánságára szándékuktól elállottak. Így is, személyesen és írásban, nagyon sokan keresték fel Wlassies Gyulát hivatalos helyiségében, ezek között legelőbb Benedek Sándor, a közigazgatási bíróság másodelnöke, aki a bíróság tagjainak szerencsekívonatát tolmácsolta (§) A megsértett törvényhatósági bizottság, Tmesvárról jelentik: A temesvári törvényhatósági bizottság kedden tartott ülésén elhatározta, hogy dr. Roth Ottó törvényhatósági bizottsági tag ellen, miután egy régebbi kritikájában úgy a törvényhatóságot mint egyes bizottsági tagokat megsértett, s a sértésért nem adott megfelelő elégtételt a tiszti főügyész indítványára az egész törvényhatósági bizottság nevében megteszi a feljelentést nyilvános rágalmazás miatt. (§) A hajdúszováti rablógyilkosság. Sárközy János hajdúszováti húszéves földmives a múlt áprilisában összebeszélt egy társával, hogy megölik Kardos Antal ottani gazdát s pénzét elrabolják. Előre megálapodtak abban, hogy a rablógyilkosságot az április 22-re virradó éjjelen fogják elkövetni. Azt is megbeszélték, hogy Sárközy megkéri Kardost adjon neki éjjeli szállást, azután éjjel kimegy az udvarra, beereszti társát s ugy végeznek áldozatukkal. A tervet végre is hajtották. Sárközy torkon ragadta Kardost, a földhöz vágta s ott fogva tartotta mindaddig, mig társa egy késsel át sem vágta az áldozat torkát. A szerencsétlen ember rövid idő alatt elvérzett. A gyilkosság után kirabolták a lakást. Sárközyt nemsokára letartóztatta a cendőrség, de bűntársának nem tudott nyomára akadni. A gyanú Fábián József hajduszováti legényre terelődött s igy kerültek mindketten gyilkosság, rablás és lopás bűntettével vádolva a debreceni esküdtbíróság elé. Az esküdtek azonban csak Sárközyt mondták ki bűnösnek, mire a bíróság Sárközyt tizenegy évi fegyházra ítélte, Fábiánt ellenben felmentette. A Kúria a benyújtott semmiségi panaszt elutasítva, helybenhagyta az esküdtbíróság ítéletét. (1) A végrehajtási eljárás ismertetése: Dr. Kilián Tibor, dr. Szőnyey Dezső és dr. Wittchen Lajos A végrehajtási eljárás jelenlegi alakjában cím alatt zsebkönyvet adtak ki, amelyben rendszeres egészbe foglalták össze mindazokat a jogszabályokat, amelyek ma végrehajtási eljárásunkat alkotják. A vászonba kötött zsebkönyvet 4 korona 30 fillér beküldése ellenében a „Pátria" irodalmi intézet nyomdai részvénytársaság portó-mentesen küldi. ( A kávékocka-panasita. Szerdán reggel a vizsgálóbíró a már kihallgatott Lukács Lajoson kívül Schwartz Bernát utazóval és Pollák Salamon cégvezetővel szemben is fentartotta a rendőrség által elrendelt letartóztatást, mert a katonai kincstár részére az előírt minőségnél silányabb minőségű kávékockákat szállítottak és ebben Schwartz Bernát segédkezett. A gyanúsítottak a letartóztatás elrendelése ellen felfolyamodást jelentettek be, hosszabb felszólalásában védelmezte a megtámadott szervezetet és kijelentette, hogy alaposan ismervén az ügyeket biztosan tudja és meg van győződve róla, hogy „ kérdést békésen és barátságosan fogják elintézni a Vöröskereszttel, ami mind a két erkölcsi testület érdekében kívánatos-Sándor József felszólalása után azt az indítványt hogy jövőre az egyes közművelődési egyesületeket az Országos Közművelődési Tanács ellenőrizze, Berzeviczy Albert és az elnök felszólalására levették a napirendről. (Új egyetemi nyilvános rendes tanár.) A király dr. Szandtner Pált, a nagyváradi jogakadémián a közjog és politika nyilvános rendkívüli tanárát nyilvános rendes tanárrá. (A polgáriskolai vizsgálóbizottság új tagja.) A közoktatásügyi miniszter az országos felső nép- és polgári iskolai tanítók és tanítónők képesítő vizsgálatai számára szervezett vizsgálóbizottságba kinevezte dr. Dapsy Alice Erzsébet Nőiskola felsőbb leányiskolai segédtanítónőt a francia nyelv és irodalomra, az Erzsébet Nőiskolával kapcsolatos állami polgári iskolai tanítóképző-intézethez vizsgáló-bizottsági taggá, az öt évi időtartam hátralevő részére. KÖZOKTATÁS (Az Országos Közművelődési Tanács közgyűlése.) Az Országos Közművelődési Tanács csütörtökön tartotta közgyűlését Széll Kálmán elnökletével. Széll Kálmán elnöki megnyitójában hangoztatta, hogy a tanács közgyűlései alkalmából eddig a nemzet kultúrájáról és a nemzet jövőjéről szólt. Most azonban a nemzet életéről van szó, most nem lehet másról beszélni, mint a nemzet sorsáról, a nemzet életéről. Javasolja, hogy jegyzőkönyvbeen örökítsék meg mélységes hálájukat azokért, akik a harctéren a magyar kultúráért, a nemzet jövőjéért küzdenek minden várakozásunkat meghaladó módon. A helyesléssel fogadott elnöki előterjesztés után az évi jelentéshez gróf Széchenyi Béla és Berzeviczy Albert szólaltak föl. A közgyűlésen szóba került az EMKE székesfővárosi választmányának ügye is. Sándor József VWWWWWW\AA/VWWWWWIA/VWWWW i KÖZGAZDASÁG A kétszázalékos magánkamatláb. A pénzpiaci helyzetről írva, ismételten megemlékeztünk már arról a nagy pénzbőségről, mely a háborús idők gazdasági hatásának egyik igen érdekes tünete. A bankokban óriási pénzkészletek gyűltek össze, mert a nagy iparvállalatok, kereskedőcégek és gazdák a hadiszállításokért kapott pénzeket újabb vállalkozási alkalom hiányában a bankban helyezték el. A nagy pénzintézeteknél olyan nagyok a készpénzkészletek, mint még soha. Talán még az emlékezetes 1914 december 31-i készletek nagyságát is meghaladják. A bankok persze ezzel a nagy istenáldással sehogy sincsenek megelégedve, mert a betétüzlet a hiteligények általános megcsappanása következtében egyáltalán nem rentábilis és akármilyen alacsonyra szabják is ma a betétekért járó kamatot, az óriási készletek mellett még mindig drága pénz számukra a betevők pénze. Legjobban jellemzi a helyzetet, hogy a magánkamatláb ma 214,2 százalékra sülyedt, olyan alacsonyra, aminőre emberemlékezet óta nem is volt példa. A nagy pénzbőség kétségkívül kedvező auspicium a kibocsátandó újabb hadikölcsön számára, mert az alacsony betéti kamattal szemben a hadikölcsönkötvények rendkívül előnyös tőkebefektetésül szolgálnak és már ez okból is nagy keresletre számíthatnak a gyakori malomtüzek és a biztosító-társaságok. Ismeretes, hogy a malombiztosítások ügye már két-három esztendő óta nagyon sok gondot okoz a biztosító-társaságoknak. A sűrűn előfordult malomégésekből kifolyólag igen nagy veszteségek érték őket, mivel az érvényben levő díjtételek egyáltalán nem rekompenzálták azokat a nagy összegeket, melyeket a megállapított károkért ki kellett fizetniük. A díjtételeket három év óta ismételten fölemelték a biztosítók, de még mindig nem találták meg a számadásukat. Most arról értesülünk, hogy a malmok tűzbiztosítására vonatkozó díj- és biztosítási feltételeket az egyezményben levő magyar és osztrák biztosítótársaságok újabb revízió alá veszik és e célból májusban Bécsben értekezletet fognak tartani. Előrelátható, hogy a díjakat ismét fölemelik és a biztoosítási feltételeket is szigorúbbá fogják szabni. Az Országos Iparegyesület évi jelentése. Az Országos Iparegyesület most tette közzé hetvenharmadik évéről szóló jelentését, amely hű képét adja az egyesület háború alatt folytatott munkásságának. Az iparegyesület állandóan tájékoztatta az iparosokat a háborúval kapcsolatos gazdasági viszonyokról. Foglalkozott a vámkérdés jövő alakulásával, a kisiparosok segítésének problémájával. A hadseregszállítások körül felmerült kívánságokat az egyesület terjedelmes emlékiratban közölte az illetékes fórumokkal. Akciót kezdeményezett a háborútól sújtott kisiparosok segítése érdekében. Intenzív figyelmet szentelt a háborúval kapcsolatos hitelkérdéseknek, továbbá a közlekedés és közelemezés terén felmerült nehézségek elhárításának. A jelentés végül az egyesület ügykezeléséről és vagyoni helyzetéről ad részletes tájékoztatást, amelyből kiemeljük, hogy a háborús nehézségek dacára az egyesület nem gyengült, hanem még erősödött is, mert taglétszáma emelkedett, .