Pesti Napló, 1915. május (66. évfolyam, 120–150. szám)
1915-05-02 / 121. szám
Elsülyesztett angol gőzöis Rotterdam, május 1. A Lloyds-ügynökség hivatalosan jelenti, hogy az Aberdon angol gőzös elveszettnek tekintendő. Kétségtelen, hogy a gőzöst német tengeralattjáró sülyesztette el. Az U. 23. és a Midaros Berlin, május 1. Krisztiániából jelenti a B. Z. am Mittag: „Az aknamezőn keresztül egy nagyszerű búvárhajó-hakitett" cím alat a Morgenbladed a következő londoni jelentést közli: A tegnap Grimsbybe érkezett Nidaros dán gőzöst az U 28. német búvárhajó elfogta. A kapitány jelentése szerint a búvárhajó egy tisztje a Nidaros fedélzetére jött, átvette a parancsot és a hajót az aknaövön keresztül kormányozta, miközben a hajó legénységének szemét lekötötték. Hirtelen a tiszt horgonyt vetett. A búvárhajó Helgolanddal lépett összeköttetésbe. Egy másik búvárhajó Nidarost Cuxhavenbe kísérte, ahol a legénységet átvizsgálták. Egy orosz származású matrózt hadifogságba helyeztek, míg a többi dán származású legénységet szabadon bocsátották. Minthogy a hajón nem volt dugálu, a hajót is szabadon engedték. A gőzös kedden a Humber torkolathoz ért. Onnan Grymmsbybe ment Az ázsiai konfliktus Japán a vásári kinál Rotterdam, május 1. A Times jelentése szerint a pekingi japán követ közölte a kinai kormánynyal, hogy Japán hajlandó visszaadni Kinának Kiaocsaut, ha Kina teljesíti Japán többi követelését és ha Csingtau szabad kikötő marad. A németek Kurland felé Bécs, április 30. Dagmar dán hercegnő Sándor cárral kötött házassága előtt kénytelen volt áttérni az ortodox hitre. Basanov udvari főpapot megbízták, hogy a fiatal leányt, akit a szülői házban a protestáns hitben neveltek, ismertesse meg az orosz államvallás tanaival. Ez a pap lelki tanácsadója volt több udvarhölgynek, akiknek nagy befolyásuk volt az udvar politikájára és a kormányra, és akik pánszláv érzelmektől vezéreltetve, különösen ellenségesen viselkedtek a keleti tengeri tartományok német lakosságával szemben. Azt követelték, hogy vegyék el tőlük a községi és egyházi önkormányzati jogot. A németek leghevesebb üldözője Bludov Antoinette grófnő volt, egy miniszter leánya, Jndnek barátja a hirhedt Vigel államtitkár volt. Ezt a Vigelt esztelen német gyűlölete miatt még Péterváron is kinevették. Akkoriban Muraviev dühöngött Varsóban és még az oroszok közül is sokan kárhoztatták az ő túlzásait Bludov Antoinette grófnő mégis támogatta őt az udvarnál és az öreg, férje által elhanyagolt császárnő bizalmas estéin szította a gyűlöletet a lengyelek és a kelet tengeri tartományok német lakói dien. Mikor a kegyetlen Muraviev Pétervárra jött, átnyújtott neki egy Szent András-képet és a pétervári hölgyek nevében szerencsét kivánt neki ahoz, hogy a keleti határtartományokban helyreállította az igaz hit uralmát. Bludov Antoinette grófnő és a mostani háború között igazán nem önkényes kapcsolatot lehetne megállapítani . . . Dorpat ezelőtt egy híres német egyetemrőL, amelyen igen sok kiváló férfin kezdte meg tudományos pályafutását. Dorpat nevét megváltoztatták és a régi, német várost ma Jurjevnek hívják, a német professzorokat kiszorították és az előadásokat szláv nyelven kell tartani. Mennyi keserűség halmozódott fel Kurlandban és Livlandban, ahol Nagy Péter még a német nyelv használatát is megtiltotta. Az orosz politika hosszú évtizedeken át a folytonos szószegések sorozata volt. A Keleti tenger partjain élő népeket egymásra uszították, hogy a pánszláv törekvések megvalósítását megkönnyítsék. Az első támadást Samarin címzetes tanácsos vezette a németek elen, aki egy könyvben kifejtette, hogy a né PESTI NAPLÓ 19111. május 1. metek az orosz birodalom ellenségei. A német szervezkedés és intézmények megsemmisítése maradt az orosz politika célja azóta is. Most az események igazat szolgáltatnak a félbolond Vigel államtanácsosnak, ő arról írt, hogy a németek a balti tartományokban élő honfitársaik segítségével betörhetnek Oroszországba, és a németek csakugyan elérték Dünaburgot. Már csak néhány napnyi menettávolságban állnak Libantól, a régi kurlandi fővárostól. Oroszország a betörést Kelet-Galiciába a nemzeti közösséggel okolta meg, amelyet a rutének tagadnak. A rutének nem oroszok, és múltjukat semmiféle hatalom sem rabolhatja el tőlük, és nem törülheti ki dalaikból Mazeppát, a svéd király fegyvertársát. A keletgaliciai rutének soha sem voltak oroszok, és soha sem akartak oroszokká válni. De a Keleti tenger partján lakó németek németek, és mindig németek akartak lenni. Most a német hadsereg előnyomul. A keleti irányban gyakorolt nyomás, mint a való élet megnyilvánulása lesz láthatóvá, és Libanban, Rigában, Révaiban sok szív dobog fel a német katonák közeledésének hírére. Oroszországot a saját fegyverével fogják leverni. Magyarország legnagyobb megfigyelő állomása — A Pesti Napló kiküldött tudósítójától — Miskolc, április 28. Közvetlenül a harctéri körzetbe tartozó északmagyarországi vármegyékben a hatalmas barakktelepeket, úgynevezett megfigyelő-állomásokat építtetett a hadvezetőség. A rendeltetésük ezeknek a barakkoknak határozottan jellemző a körültekintő és gondos egészségügyi óvintézkedésekre, amelyeket a magyar hadvezetőség tervezett A kórháztelepek arra szolgálnak, hogy a harctérről érkező összes betegeket magukba fogadják és ezzel meggátolják, hogy a sok vasutazás által szertehordozzák az epidémiákat az egész országban. Tizennégy ilyen barakktelepet állítottak fel eddig az ország északi részében és ezek között legnagyobb a miskolci. A miskolci telep három szakaszra oszlik. A két kisebb szakasz katonai vezetés, a nagyobb szakasz pedig a minisztérium által megbízott miniszteri biztos, név szerint dr. Tamari Gyula miskolci főispán vezetése alatt áll. A katonai hatóság felügyeletére bízott barakktelepen az összbarakkok száma 19. Ebből négy a kolera eshetőségeire van fentartva, tizenöt pedig a tífuszbetegek részére. A polgári hatóság felügyelete alatt álló telep már aránytalanul nagyobb. Itt a barakok száma 54. A munkát 34 — a minisztérium által iderendelt — orvos, valamint csaknem 170 ápoló és ápolónő látja el A sebesültek és betegek száma szinte naponkint változik, de hogy 4500—5000-nél kevesebb legyem, itt csak nagyritkán történik. 4500 beteg katona ellátása pedig nem közönséges adminisztrációt igényel. Naponkint 300—100—500 ember érkezik a harctérről. Természetes, hogy ezek az emberek piszkosak, lerongyoltak, valamennyien tetvesek. De bármily piszkos is legyen az az érkező sebesült vagy beteg harcos, egy órán belül tisztára fürdetve, friss hótiszta fehérneművel ellátva kerül orvosi vizsgálat alá. Ilyen embertömeget megtisztítani nem kis feladat. Néhány sorban próbáljunk képet festeni arról a tisztálkodási processzusról, ahogyan a bakából egy óra alatt „szalonképes beteg" válik. A transzport lóvasúton érkezik a telepre, ahol valamennyien először az elosztó barakba jönnek. Itt megvizsgálják a katonák céduláit, amelyek feltüntetik, hogy gyanús-e az illető valamilyen fertőző betegségre, vagy csak rendes sebesült. Ennek az alapján osztályozzák őket, mint dizentériás és úgynevezett tiszta betegeket és sebesülteket A gyanúsakat aztán elkülönítik a nem fertőzött karonoktól és fürdetni viszik valamennyiüket Két fürdő áll a betegek és sebesültek rendelkezésére. Az egyikben fürdetik az elkülönített betegeket a tífusz vérhas és más ragadós epidémia gyanújait, a másikban a gyanúmentesek kerülnek leszappanozásra és erős tussok alá. Azokat, akik maguk nem bírnak fürdeni, ápolók és ápolónők mossák le és viszik a következő fülkébe, ahol katonaborbélyok valamennyit leborotválják és megnyírják. Ezután fehér alsónadrágot és inget kapnak s innen kerülnek azokra az osztályokra, illetve azokba a barakkokba, ahová betegségük őket sorozza. Jelenleg az 54 barakk közül 18 dizentériás és tífuszos, a többi tiszta. Sebészeti osztály is kettő van. Az egyik a tiszta, a másik a fertőzött betegeket kezeli. Ugyanígy járnak el a bélbetegek kezelésénél is. Az orvosok közül egyik-másikra 180 —200 beteg is jut; kétszer vizsgálják naponta a betegeiket. A beteg katonák élelmezése is kétféleképpen történik. Vannak diétás koszton élők és vannak, akik a rendes katonai menüt kapják. Hogy mit esznek, arra talán jellemző lesz a napi étlapjuk közreadása, amely bizony nem a legtartalmasabb. Reggelire fekete kávét kapnak, ebédre húslevest főzelékkel, vagy gulyást, vacsorájuk bab vagy krumpli, leves vagy kukoricakása. Ehhez a teljes napi étkezéshez előírás szerint 750 gramm kenyér jár nekik. Lehet, hogy elég ez egy katonának, de tekintve, hogy itt betegek és sebesültek feküsznek, talán nem ártana valamiképp tartalmasabbá tenni az étrendjüket. Ugyanezen a barakk-telepen a német katonák négy barakot töltenek meg, akiket külön négy német orvos kezel. Az óriási telep nagy fehérnemű szükségletet kíván. Ennek a szükséglenek is házilag tesznek eleget a modernül berendezett megfigyelőállomáson. Villanyerőre berendezett ruhamosó — tervező — és szárító-apparátusuk van, amelyek naponta 10.000 darab fehérneműt mosnak ki és szárítanak meg. Az egész hatalmas telepet dr. Tarnay Gyula főispán, miniszteri biztos vezeti. Hogy a sebesültek orvosi kezelése szakértők elismerését is kiérdemelte, abban főérdeme dr. Szánthó Bertalan igazgató-főorvosnak, valamint a telep önfeláldozó hozzáértő orvosainak van, akik a nagyszámú adminisztrációs közegekkel együtt megértő munkával végzik terhes hivatásukat F. F. r^^AA'uVVVuVA'k^V^VVWVwVW^VWVl Budapest, május 1. Osztrák miniszterek Budapesten Gróf Stürgkh Károly osztrák miniszterelnök, gróf Alterns miniszteri tanácsossal, báró Engel Ágost osztrák pénzügyminiszter Bauda pénzügyi tanácsossal, valamint báró Georgi Frigyes osztrák honvédelmi miniszter szombaton reggel Budapestre érkeztek. Az osztrák kormány Budapesten időző tagjai a kora délelőtti órákban megbeszélésre gyűltek össze gróf Stürgkh-nek az Angol királynő szállóbeli lakásán. Gróf Stürgkh Károly osztrák miniszterelnök, lovag Krobatin Sándor hadügyminiszter, báró Engel Ágost osztrák pénzügyminiszter és báró Georgi Frigyes osztrák honvédelmi miniszter, akik ma délben a magyar kormány tagjaival tanácskoztak, délután 5 óra 15 perckor visszautaztak Bécsbe. * A mai miniszteri értekezletről illetékes helyen a következőket jelentik: Ma délelőtti a miniszterelnökségi palotában miniszteri tanácskozás volt, amelyen gróf Tisza István miniszterelnök, gróf Stürgkh Károly osztrák miniszterelnök, lovag Krobatin Sándor közös hadügyminiszter, báró Hazai Samu honvédelmi miniszter, Teleszky János pénzügyminiszter és báró Engel Ágost osztrák pénzügyminiszter vettek részt. A tárgyalások, amelyek több óra hosszat tartottak, olyan konkrét kormányzati ügyekre vonatkoztak, amelyek indokolttá teszik a két kormány és a közös hadügyminiszter közti érintkezést Adakozzunk a rokkant katonáknak!