Pesti Napló, 1915. június (66. évfolyam, 151–180. szám)
1915-06-02 / 152. szám
Szerda i teknek. Szinte reménytelennek látszik, de egyszer mégis eljön majd az a nap, mikor a „nemzetközi", az általános ember, és a „nemzeti", nem lesznek majd, mint most, ellentétes fogalmak. Gleichen-Russwnrm Sándor (München) Költők, művészek és tudósok értelmetlenül gyűlölködő nyilatkozatai után, amelyek Angliából és Franciaországból hallatszottak át hozzánk, nehéz előre megjósolni, hogyan fog hozzásimulni az ellenséges szellem maradéka az eljövendő időkhöz. Csupán az orosz írók nyilatkozatai jogosítanak fel bizonyos optimizmusra, hogy nem fog túlságosan sok idő elmúlni a népek áldatlan elzárkózottságában. Dr. Kretzsclunar Hermann (Berlin) A természet törvényei parancsolják, hogy a háború után megint feléledjen a nemzetközi szellemi érintkezés. Nagyon kívánatos, hogy a németek azután, legalább egyelőre, tartózkodóbban és mérsékeltebben viselkedjenek, mint az utolsó emberöltő alatt. Báró Wolzogen Ernő (Darmstadt) Bizonyosnak látszik előttem, hogy a nemzeteknek a háború által megszakított összeköttetései közül az ipari és kereskedelmi vonatkozások fognak legelőször helyreállni, mert ezekkel szemben a szükségletek kielégítéséről van szó. Azokat a nyersanyagokat, amelyekre feltétlenül szükségünk van, gondolkodás nélkül be fogjuk szerezni az ellenséges országokban is, ha ott olcsóbban és jobb minőségben kapjukmeg, mint másutt. Aligha fognak hiányozni azok, akik nemzeti érzelmi okokból bojkottot akarnak majd szervezni az idegen ánik ellen, de a hasonló kísérletek meg fognak hiúsulni, mint ahogy eddig is mindig meghiúsultak. A nemzetközi szellemi érintkezés természetesen tovább fog szenvedni a háború következményei alatt. De én remélem, hogy mi is tanulni fogunk a háború tanulságaiból és ellenségeinket is kényszeríteni tudjuk majd szellemi értékeink elismerésére, amint azt mi velük szemben mindig tettük, és tenni fogjuk ezentúl is. A demoralizált London London, május A délelőtti órákban egy autóbusz tetején igyekszem feljegyezni mindazt, amit láttam Svondonban az előkelő Kensington-negyedtől kezdve át a Piccadilyn—Bank of England— Liverpool Stationtól a dokkokig. A kissé szürke, de Angliában annyira megszokott tavaszi délelőtt nyugodt benyomást gyakorol a kedélyekre. Végighaladva a High Streeten, a kirakatok terve French, Joffre, az angol király s egyéb népszerű férfiak képeivel. Itt-ott egy francia zászló tűnik fel. A Marbre Arcnál óriási emberáradat olvassa a Daily Telegraph legfrissebb jelentéseit a Lusitania áldozatairól, a Goliath angol cirkáló elsülyesztéséről a Dardanellákban s az angol királynak rendeletéről, mely szerint a német császárt, királyunkat és még vagy hét német herceget töröltek a térdszalagrend lovagjainak sorából. A Lusitaniával kapcsolatban a tömeg józan része elég fentartással fogadja a híreket, míg a White Cheeplebeli publikum a leglehetetlenebb kifejezéseket alkalmazza. Rendőrt csodálatos módon sehol sem látni, dacára, hogy az ilyen exponált helyen minden eshetőségre el lehetnének készülve. Egy hölgy, aki a tömegből alig tud kiszabadulni, megjegyzi: — Hol vannak a bobyk (boby a londoni rendőrök becéző neve), hisz itt mozdulni se lehet? — Azok most a Buckinghamt (királyi palota) és a parlamentet őrzik — hallani más oldalról. S tényleg a Buckingham palota előtt lévő St. James-parktól egész a Wellington-kapuig erős katona- és rendőrfedezet áll. No de hiszen ez nem is csoda, hisz itt az admiralitás palotája s erre most van oka haragudni az angoloknak. A múlt héten Preynold New Papier lapja azt írta, hogy a Dardanellák ostroma A német képviselőház elnöke Olaszország hitszegéséről Berlin, június 1. A képviselőház ma újból összeült. Gróf Schwerin-Lowitz elnök a következő beszéddel nyitotta meg az ülést: Legutóbbi ülésünk óta a világháborúban új fordulat állott be. Nemcsak nyílt és titkos ellenségeink, hanem eddigi szövetségesünk, a harminc év óta szövetséges Olaszország is ellenünk támadt és megtámadta Ausztria-Magyarországot is. Álnokul megszegte Olaszország az oly hiven őrzött szövetségi hűséget ma, mikor oly súlyos helyzetben vagyunk. (Pfuj-kiáltások.) Olyan égbekiáltó ez a szerződésszegés, olyan gyalázatos ez a szerződésszegés, amilyen a történelemben még egyáltalán nincs feljegyezve. Olyan ez a szerződésszegés, hogy teljes biztonsággal előre meg lehet állapítani, hogy kegyetlen megtorlásban fog részesülni. Honnan is venné ez a nép azt az óriási erkölcsi erőt, amely egy ilyen háború győztes keresztülviteléhez szükséges, egy olyan nép, amely tudatosan szerződésszegést követett el, minden kényszer nélkül, tisztára hódítási vágyból. Nem, ameddig a világ állani fog, egy ilyen nép, amely ily frivol módon nyúlt a kardjához, sohasem fog győztesen kikerülni a háborúból. A német birodalom, mely ebben a minden idők leghatalmasabb háborújában győztes volt, győztes fog maradni, mert nemcsak katonai és gazdasági ereje, hanem belső erkölcsi erejére is támaszkodhatik. A Ház ezután a háborús gazdasági intézkedéseket a költségvetési bizottság elé utalta, mire az ülést bezárták. Mal nem állapítható meg, vájjon ezek a tűzesetek ezen léghajók akciójával állanak-e kapcsolatban. Nagy zavargások Olaszországban Lugano, június 1. Hire jár, hogy vasárnap éjszaka Bolognában, Velencében és Nápolyban nagy zavargások voltak. LEGUJABB (Táviratok és telefonje terítések) PESTI NAPLÓ nak terve Wilton Churchill tengerészeti miniszter agyában fogamzott meg. Azóta, hogy az Ocean, Irrestible, Queen Elisabeth és legutóbb a Goliath cirkálók elsülyedtek, az angol közvélemény egy része — talán jogosan — a Dardanella-akció ellen foglalt állást, sőt lapok, mint a Daily Express, hangoztatják, hogy Anglia érdekei most az északi harctereken vannak lekötve, tehát helytelen volna Oroszország kedvéért újabb áldozatokat hozni. S ehez jött még a Lusitania elsülyesztése! Ez a hír végleg zavarttá tette a nyugodt angol kedélyeket. A Cunard társaság nem akarván újabb „anyagi károkat" szenvedni, beszüntette az Amerikával való forgalmat. Az angol király pedig hogy megmutassa, mennyire osztozik az angol nép felháborodásában, törölte a német császárt és királyunkat a térdszalag, lovagok sorából. De nagyon tévedtek azok, akik azt hitték, hogy a Lusitania elsülyesztése hozzájárul majd a rekrutáló ifjak számának szaporításához. S ma már megállapítható, hogy londoni, liverpooli és manchesteri német üzletek kirablása és fosztogatása az angol kormány alantas munkája volt. A gyűlölet és boszú felkeltése volt a célja a kormánynak, miután az újabb és újabb „jó szóval" való felhívás, hogy az angol ifjak lépjenek be önként a hadseregbe — szánalmas kudarccal végződött s az utóbbi singapori lázadás bebizonyította, hogy a gyarmatbéli indusok nem bolondok Anglia kényelmes gentlemenjeiért bőrüket áldozni a flandriai csatamezőkön. Nem szabad elfelejteni, hogy Franciaország emberanyaga ki van merítve. Maguk a francia jelentések hozzák, hogy az arrasi ütközetekben a még márciusban sorozott 18 évesek már részt vettek s a népfelkelő osztályok 48 évig már rég behivattak. Erről a francia kormány már jó előre értesítette angol kollégáit, hogy a francia nemzet áldozataihoz mérten osztozzék az angol is. A Rire című vicclap megjegyzi, hogy a 18 évesek után majd „végszükség esetén" a kokottokat fogják sorozni. Ami Londonban történt a zavargások alatt, az az angol álszenteskedés igazi bélyegét mutatta meg. A Charlotten Street és Bearkenhead-negyedekben, úgyszintén a Liverpool Station tájékán lévő német üzleteket a csőcselék a szó szoros értelmében kirabolta, a bútorokat az ablakon kihajította, sőt egy zongorrát is kihurcoltak egy közeli parkba s mint a Daily Mail másnap megírta, „a nép jogos felháborodásában hazafias dalokat énekelt" a lopott zongora kísérete mellett. A tekintélyes angol lapok „tehetetlennek" tartották a rendőrséget és a kivezényelt katonaságot a rend fentartásához. De a csőcselék még tovább ment, a Liverpool Streeten több olasz borkereskedő üzletét is kirabolta „hazafiságból" s a jó Daily Mail másnap fotográfiákat hozott, amelyen az összetörött kirakatüvegek és szétdobált áruk között London legutálatosabb White Cheeper-negyedbeli söpredékére ismertek rá. Másnap a Matin reprodukálta a fotográfiát ilyen címmel: Les démonstration patriotique á Londres (Hazafias tüntetések Londonban) . Ezek a „kis komédiák" bevezetői lesznek az általános katonai kötelezettségnek Angliában. Ixord Halden már „futólagosan" nyilatkozott e kérdésről az alsóházban. Még csak annyit, hogy a pension tulajdonosnője (aféle fél Suffragette) így nyilatkozott angol urak előtt: — Uraim, mi nők fogunk inkább fegyvert, de én, mint angol nő, nem akarom azt élve megérni, hogy német csapatok jelenjenek meg a Westminster előtt!" Ágoszton László: Angol jelentés London bombázásáról London, június 1. (Reuters) A sajtóiroda közli: Ramsgate, Brentwood és több Londonnal közvetlen szomszédos helység felett Zeppelin-léghajókat láttak. Sok helyütt tűz támadt, de biztosság 1915. június 2. Bombát dobtunk Barira és Brindisire Genf. június 1. Egy osztrák-magyar repülő megjelent Bari felett és bombákat dobott le. Kétszer talált; az egyik bomba egy ház tetején robbant fel. Egy másik repülő Brindisi felett jelent meg; a város bombázása közben két házat megrongált és két embert megsebesített. Olasz hadihajók San Giovani di Mediában Genf, junius 1. Cetinjéből érkezett jelentés szerint néhány olasz hadihajó San Giovanni di Mediába érkezett, hogy az albán kikötőkben levő olasz hadihajókat hazakísérje. Giolitti megbetegedett Chiasso, június 1. Az 'Agenzia Nazionale szerint Giolitti Cavourban urémiában megbetegedett. Állapota nem aggasztó. Tiltakozik a Szentszék Scheveningen, június 1. Belgiumi lapoknak – jelentik a Vatikánból. A pápa enciklikát készít elő, hogy tiltakozzék ama