Pesti Napló, 1915. július (66. évfolyam, 181–211. szám)
1915-07-15 / 195. szám
Th sillerWMI PESTI NAPLÓ 1915. július 15. 9 A háború eseményei Óriási kudarc a Dardanelláknál— Egy nap alatt hatvanezer gránát — öt hónapi ostrom eredménye: semmi — Az elbujtó angol-francia flotta — .A Dardanellák ellen ij nagy támadás készül — Nagy német győzelem a franciákon: háromezer fogoly, köztük ötvenegy tiszt Kétszázezer orosz a Boszporus elleni Ossoviec várának eleste küszöbön áll A török főhadiszállás jelenti, hogy az egyesült angol-francia sereg a flottával kombinált rettentő támadást intézett a Dardanellák ellen. Az ellenség háromszor is támadott, a tétigbeesett támadás éjfélig tartott, 60.000 tránátot pazaroltak el a szövetségesek, de nemhogy eredményt értek volna el, sőt ellenkezőleg, az angoloknak és a franciáknak ezer neg ezer halottjuk és sebesültjük hátrahagyásával egész a tengerpartig kellett visszavonulniok. Február közepe óta — tehát éppen öt hónapja — tart már a Dardanellák ostroma . az angolok és a franciák ma is ott vannak, ahol a kezdet kezdetén voltak, nem hatoltak be a tengerszorosba, holott Konstantinápoly bevételét Churchill, az admiralitás volt minisztere két hétre jósolta meg. De Churchill már elment s ezzel beismerte, hogy a Dardanellákat dilettáns tudománynyal nem lehet bevenni. A Dardanellák ellen az angolok és a franciák eleinte csak flottatámadást intéztek és a Dardanella-szoros bejáratánál őrt álló két tengerparti várat, az európai parton levő Sedil Bahrt és az ázsiai parton levő Kumkalét lőtték. De bár e két vár valamennyi Dardanella-erőd között a legrégibb, tehát a leggyöngébb, s bár mind a kettőt a nyílt tengerről lehet bombázni, a szövetségesek mégsem mehettek semmire sem. Mikor aztán meggyőződtek arról, hogy a Dardanellák a tenger felől bevehetetlenek, akkor elhatározták, hogy a szárazföldről kísérlik meg a bevételt. A stratégiai gondolat helyes volt, mert hiszen ha a szárazföldről elfoglalhatják a parti erődöket, ebben az esetben egy kis hajóval is be lehet menni a tengerszorosba, föl egészen a Márványtengerig és onnan Konstantinápolyba. Nagygőgösen kezdték tehát a szárazföldi csapatokat a partra szállítani, mégpedig úgy az európai, mint az ázsiai partra. Először is hatezer angol önkéntes szállott ki, akik azonban három nap alatt egy szálig elpusztultak. A szövetségesek erre ágyutöltelékül szines katonákat küldtek előre s közvetlenül a tenger partján akkora sávot, ahova a csatahajók ágyútüze elért, el is foglalhattak s ott valamennyire megvetették a lábukat. De hogy az angolok és a franciák a partsávon megmaradhassanak: az angol és francia flotta csatahajóinak állandóan ott kellett a partok mellett készenlétben állani. Ekkor jelentek meg a német buvárhajók a Dardanellák előtt. Honnan jöttek? Az Északi és a Balti tengerből, és a Gibraltáron beosonva, s kijátszva a Földközi tengerben őrködő francia és angol flottát, eljutottak az Aegei tengerbe. A tengeralatti hajókról eddig az volt a nézet, hogy bázisuktól ezer kilométernél messzibbre nem távozhatnak el, most pedig pihenés nélkül hatezernél több kilométert tettek meg. Megérkezve a Dardanellák elé, nyomban neki támadtak az ott operáló ellenséges flottának s a hajók minden harmadnap elpusztítottak egyet. Az angolok és a franciák ,erre otthagyták a szárazföldi sereget, a görög szigeteken berendezett flottabázisukra vonultak vissza, s ott vashálókkal és láncokkal úgy elzárták magukat, hogy semmi sem férhetett hozzájuk. Szégyen volt a futás, de hasznos, mert a hajók a következő dilemma elé kerültek: ha a partok mellett maradnak s ott ágyúikkal támogatják a szárazföldi sereg hadműveleteit, pompás célul szolgálnak a búvárhajók torpedóinak, ha pedig onnan elmennek, a parti sereg támasz nélkül marad s ki van téve a törökök vehemens támadásainak. Az eredmény az lett, hogy az ázsiai partról a szövetségesek minden emberüket visszavonták s csak Szedil Bahr mellett Kritiáig tartanak egy keskeny tengerparti sávot megszállva, s innen próbálkoznak az erődök felé, de eredményt még eddig el nem értek és megjósolható: nem is fognak egyhamar elérni. Most pedig mintegy hat heti hallgatás után a csatahajók egy része elő mert jönni rejtekhelyeiről s óvatos kombinált támadásba kezdtek a szárazföldi csapatokkal, de amint a törökök jelentik, teljes kudarcot vallottak. Amint hírlik, az angolok és a franciák újabb hatalmas támadásra készülnek a Dardanellák ellen. Ebben már az olaszok is részt vennének, részint flottájukkal, részint szárazföldi seregeikkel. Ezt különösen az angol lapok — leginkább a Times — kezdték hirdetni, de az angol hirdetésre az olaszok tiltakozással feleltek s egyenesen megmondották, hogy ő nekik nincs szándékukban a Dardanellákhoz sereget vinni, mert elég bajuk van otthon is. Az olaszok még különben meg sem szenték a háborút Törökországnak. .••)••• , Hsto? • • Amikor a németeket jó vivóhoz hasonlítottuk, aki kiparkozva a támadást, nyomban utána maga is támad, azt még sem gondoltuk, hogy a két hónapi francia offenzíva ellen történt bámulatos védekezés után a németek olyan sikeres támadásokba mehessenek át, mint aminőről a német főhadiszállás mai hivatalos jelentése megemlékezik. És pláne az Argonneokban, amely az ypernin kívül az egész francia-német harctérnek legnehezebb része. Itt, ahol méterszámra mérik a földet, a német támadás egy teljes kilométeres frontot hódított el a franciáktól. Még sikeresebb volt a német támadás Bourevilles-től délnyugatra, ahol három kilométer szélességben és egy kilométer mélységben foglaltak el területet a németek a francia frontból, amely foglalást 2581 sebesületlen franciának, 51 tisztnek és 400 sebesültnek a fogságba jutása koronázott meg. Ilyen dús siker már rég nem érte a francia földön harcoló német frontot s a támadás lendületének az eredményével járt, hogy a németek egészen a francia tüzérségi állásokig hatoltak előre, ott az ágyukat elfoglalták s közülök nyolcat hasznavehetetlenné tettek. Még néhány ilyen német győzelem és a francia front lassan kint megőrlődik. Oroszország kétszázötvenezer embert öszpontosított Odesszában, amelynek, mint tudjuk, az volt a célja, hogy a Boszporushoz szállítsák és hogy ekképpen a Konstantinápoly elleni támadásban Oroszország is részt vegyen. Ezt a sereget azonban a mi győzelmes offenzivánk következtében Galíciába hozták s igy nem juthatott el a Boszporushoz. Most azonban azt jelentik Oroszországból, hogy Odesszában újra együtt van a kétszázezernyi orosz hadsereg, várva az elszállítást a Boszporushoz. Valóban Oroszországra nézve kínos lehet, hogy miután kétszáz év alatt tizennégy hadjáratot indított a Dardanellákért, de célját soha el nem érhette, mert Európa mindig ellene volt, amikor Konstantinápolyt az angol és a francia hadak szövetségében vívhatná meg: most nem küldhet Konstantinápoly alá egy szál katonát sem. Vagy legalább eddig nem küldhetett. Hogy most küldhet-e? Ezt több oknál fogva nem hisszük. Először is az orosz Fekete-tengeri flotta sokkal gyöngébb, hogysem kétszázezernyi hadsereg elszállítását fedezhetné. Másodszor valószínűtlennek tartjuk, hogy az orosz sereg keleti Trákiában partraszállhasson és innen vonulhasson Konstantinápoly alá. Harmadszor, amíg a muszkának a Visztula- és a Bug-vonalat kétségbeeséssel kell védenie, addig ő nem nélkülözhet kétszázezer embert s nem experimentálhat Konstantinápoly felé. Az északi háború Nyugalom az északi fronton A Pesti Napló haditudósítójától (A hadisajtószállás engedélyével) Július 14. (Érkezett este 9 órakor) A mai jelentések csak arról szólnak, hogy az északi fronton zavartalan nyugalom van. Egy teljes hét óta tart már a szünet az északi harctéren, miután csaknem tíz teljes hét példátlan tempójú offenzíváját fejezte be. Az egész világháború alatt, amely néhány nap híján már kerek egy esztendő óta tart, egyik harctéren sem volt ilyen nagy terjedelmű és a szövetséges csapatoknak annyi területi és stratégiai előnyt hozó offenzíva, mint ez, amelyet most ez a szünet követett. Az optimista Goremykin Pétervár, július 14. Goremykin miniszterelnök a duma pártelnöki konferenciájának küldöttségét fogadta és kijelentette a küldöttség előtt, hogy a pártelnöki konferencia kívánalmait a minisztertanács elé fogja terjeszteni. Kijelentette egyúttal, hogy nem tudja, váljon a mai időpontban a duma munkája hol és mit segíthetne. A helyzet ma sokkal jobb, mint aminőnek a be nem avatottak látják. A küldöttség egyik tagja azt kérte, hogy az orosz kormány adjon ki veszteséglistákat, minthogy a lakosság sorában e tekintetben teljes a bizonytalanság és a veszteségek tekintetében a legfantasztikusabb hmnek vannak forgalomban. Goremykin kijelentette, hogy az oroszok veszteségei távolról sem oly nagyok, aminek.,nek azokat a német lapok mondják. A galíciai harcok csak előjáték Kopenhága, július 14. A Daily Telegraph egy távirata szerint az orosz katonai körök arra figyelmeztetnek, hogy nem kell túlbecsülni azokat az eredményeket, amiket az orosz erők legutóbb Krasznik és Lublin között elértek, mert hiszen itt csak egy 40 angol mértföld hosszú frontról van szó, holott az egész front ezer mértföld. Ezen, fölül meg a német és osztrák-magyar csapat, sok újabb, nagyon élénk tevékenysége is tapasztalható a front egyéb pontjain. Kevés valószínűség szól amellett, hogy sikerüljön Mackensen terve, amelyről hadiparancsban tett említést, hogy t. i. a galíciai harcok csak előjátéka egy elkövetkező nagy drámának. A cár babonás jóslata Stockholm, julius f4. A „Stockholms Dagblad" pétervári tudósítója jelenti : A carszkojeszetói udvari körökben beszélik, hogy a cár még Przemyslben megjósolta Ga-