Pesti Napló, 1917. január (68. évfolyam, 1-31. szám)

1917-01-07 / 7. szám

Vasárnap PESTI NAPLÓ Kovács fia, szer­elm­es Edithbe és feleségül akarja venni Kovácsnak azonban az az ábrándja, hogy fia gazdagon nős­üljön, megtagadja a beleegyezését és felkeresi Edithet lakásában, hogy egy nagy vég­kielégítést adjon neki Edith szobájában meglátja Erődy arcképét, eszébe jut elfelejtett bűne és most már beleegyezik a házasságba. Különös szenzációja lesz az érdekes darabnak Lakos Edith szereplése, aki a kisleány szerepében rendkívül bájos alakítást nyújt. A darab Jobbá szereplői is elsőrangú színészek, köztük Timry Ele­mér és Krasznay Aranka. A film pompás sujetje, elsőrangú fotográfiája és kitűnő rendezése mindenesetre meg fogja hozni számára a sikert NYILTTER Káén rovat alatt közlöitekért a szerkesztőség vállal felelősséget. A világ legdrágább, de egyszers­mind legjobb szivarkahüvelye: piliJ M­önteperliüík­ I Védj* y Vigyázat: 3^" Utánlatok vannak forg*töTMW«i! okoz. ■ 1 ■ TUDOMÁNY, IRODALOM * (A Petőfi Társaság jub­lirus nagygyűlése.) A Petőfi Társaság szombaton tartotta meg nagygyű­lés és a Magyar Tudományos Akadémia dísztermé­ben, nagyszámú közönség jelenlétében. Az idei nagygyűlést nevezetessé tette az a jubiláns alka­lom, hogy január elsején volt negyvenedik évfor­dulója a Társaság megalakulásának. A megnyitó­­beszédet az elnöklő Herczeg Ferenc helyett dr. Ferenczi Zoltán mondotta, megemlékezve benne Petőfi harcias költészetéről és általában költésze­tének vonatkozásairól a mai időkre. Utána Váradi Antal olvasta fel főtitkári jelentését, egyúttal ő mutatta be Kenedi Gézának „A magyar katonák“ cím­ű értekezését, amelyben a magyar katona­­dalokról, a katonák humoráról szólott igen szép szavakban. A tetszéssel fogadott előadás után Szávay Gyula olvasta fel „Apotfitoezis“ cím­­el há­rom mélytartású költeményét, majd Pekár Gyula mutatta be „Deli Hasszán“ című elbeszélését, amelyben komikus színekkel festi meg Rudolf császár prágai udvartartását, ahol mindenki a maga zsebére játszott, így történhetett meg, hogy Korláth Orsikának, akinek Rudolf császár 50.000 aranyat ígért, a pénzt egy török fogoly személyé­ben kapta, akinek váltságdíja volt ez az összeg, így lett Korláth Orsika egy előkelő török család ősanyja. A tapsokkal fogadott elbeszélés után Pap Zoltán költői elbeszélése következett egy­­ macskáról, amely egy családban viszályt okozott. Az elbeszélést nagy tetszéssel hallgatta a kö­zönség. — Itt említjük meg, hogy most jelent meg Pakots József titkár szerkesztésében a Pe­tőfi Társaság 1916. évkönyve, amely számot ad arról, amit kultúrmunka­járnak negyven éve alatt a Petőfi Társaság végzett. A Petőfi Társaság el­nöke, Herczeg Ferenc érdekes szavakat mond a világháború közepébe esett évforduló alkalmából a magyar irodalomnak a világ felfordulásban való szerepéről: — A valósághoz híven — úgymond — meg kell állapítanunk, hogy a háború által felkorbácsolt szen­vedélyek Magyarországon sohasem vetettek oly nagy hullámokat, amelyek el tudták volna árasztani irodal­munk és művészetünk magaslatait. Nemzeti irodal­munk a legviharosabb napokban is menth­ely maradt, ahol békét és üdülést talált­atott a zord valóság elől menekült ember. És meg kell állapítanunk azt , az igazságot is, amely örök dicsősége marad Magyaror­szágiral­, hogy népünk, bár bőven kivette részét a harcok és szenvedésekből, csodálatos módon mértéket tudott tartani az ellenségeskedésben és soha, a leg­súlyosabb megpróbáltatások napjában sem tagadta meg az európai nemzetek kulturális szolidaritását. * (A Magyar Irodalomtörténeti Társaság) e hónap 9-én, kedden délután öt órakor felolvasó-ülést tart a Magyar Tudományos Akadémiában. Az ülés tárgya: Radó Antal : „Magyar Homér-fordításokról“ című­ tanulmánya. * („Figurás Könyvek“) címen új kiadványnyal gyarapodott a gyermekliteratúra. Dedő Lipót festő, lapunk munkatársa, illusztrálja a sorozat könyveit, melynek első száma J­ud­as Matyit és a Kis komédiá­sokat tartalmazza. A könyv végén „Prücsök“ cínű gyermekvicclap tarkítja az egészséges humorú köny­vet. Hiszszük, hogy e sorozattal megérkezett az igazi népszerűségre méltó gyermekkönyv, amelyet még pél­dátlan olcsósága is népszerűségre ajánl. A könyv ára 70 fillér. Megrendelhető a Pesti Napló könyvosztá­lyában. KÖZGAZDASÁG az oncálk hadikölcsön Hétfőn zárul az ötödik magyar haditel­­cson jegyzése. Erős a hitünk, hogy ellenére a sok zavaró körülménynek, a siker fényes lesz és méltóan fog sorakozni a nemzet előző nagy pénzügyi próbatételének eredményéhez. A beérkezett jelentések szerint a vidéken országszerte épp oly erős és lelkes volt a jegyzési mozgalom, mint az előző alkalmakkor. A budapesti jegy­zések e tekintetben kívánni valót hagynak hátra, remélhető azonban, hogy az utolsó na­pokban — mint rendesen szokott — itt is nagy lendületet vesz a jegyzési mozgalom és pótolja az elmulasztottakat. A nagy pénzinté­zetek most folyó tőkeemelései a fővárosi tőke egy részének érdeklődését természetszerűen el­vonta az ötödik hadik­öl­csön­től. A pénzbőség azonban éppen az ország szívében oly nagy, hogy ennek ellenére is biztosra vehető, hogy a fővárosi tőke ezúttal is el fogja érni a jegyzé­seit ,­ azt a kedvező arányt, amelylyel az elő­ hadikölcsönöknél vezető helyet foglalta el. A pénzügyminisztérium érdekes kimuta­tást készített az ötödik hadikölcsönre­­beérke­zett, milliós jegyzésekről. A sort megboldogult királyunk 10 millió koronás jegyzése nyitja meg. Az egyházi méltóságok közt a herceg­­prímás, az esztergomi káptalan és az egri ér­sek kétmilliós jegyzései állanak első helyen. A pénzintézetek és biztosító társaságok listájá­ban az Országos Központi Hitelszövetkezet ve­zet 50 millióval. A vállalatok közt legnagyobb a Rimamurányi 4 milliós jegyzése. A cégek és magánosok közt a Rothschild-csoport bécsi tagjainak 75 milliós jegyzése a legnagyobb összeg. Végleges összeállítást természetesen még nem készítettek ezekről a milliós jegyzé­sekről, az ideiglenesen kimutatott 506 millió messze mögötte mara­d az ötödik osztrák hadi­kölcsönre milliós jegyzésekből összegyűlt 1500 milliónak. A legérdekesebb kimutatás mégis csak az lesz, melyben a h­a­di k­ölcs­ön j­egy­zések­től távol­maradónak neveit fogjuk m majd olvashatni. Ezt a listát is meg kell majd csinálnni és eltenni örök emlékeztetőül a világháború gyászma­gyarjaira. (Újabb jegyzések) A Pesti Magyar Kereskedelmi Banknál Lipót bajor királyi herceg az ötödik magyar hadiköl­csönre nagyobb összeget jegyeztetett. A Belvárosi Takarékpénztárnál : Hódmez­ővásár­­helyi központi takarék további 123.000, Kőszegi ta­karékpénztár további, Szerb bank budapesti fiókja további egyenként 100.000, Div. Mun. Park Kom­mando No. 70. 80.000, Erdőalvidéki előlegzési egylet rt. Szászsebes további 40.000, Vértesi Lajos Nagy­­káló, Marton Alajos egyenként 30.000, Dr. M. J. 23.000, Nagy Károly Frigyes, Aradi központi takarék további, Egyesült érmihályfalvai takarék és érmelléki hitelbank, Monorkerü­leti hitelbank további egyenként 20.000, azonfelül kisebb jegyzések harminc tételben 780.000 koronát. A Marnner t.exzámitáló ex Pénzváltó Fianknál: Újvidék szabad királyi város 500.000, XI. honvéd­­pótzászlóalj Jászberény 450.000, Újvidék szabad ki­rályi város gyámpé­nztára 162.000, báró Beck Miksa 100.000, báró dr. Beck Marcellné 100.000, Gara Sá­muel 85.000, Libarovits Antal 75.000, Neumann Zsigmond és társa 70.000, Schopf Richard 65.000, Fe­kete­­Vilmos 50.000, Pattantyús Dániel 45.000, Pe­tényi Aladár, Marton István, Bartfeld Ágoston egyen­ként 40.000, Preczlich Ferencné, Halmi Sándor, Csengery Ferenc egyenként 35.000, Jung Márkus, Seifricz István egyenként 30.000, Schmieder Ernő 26.000, Vásárhelyi Evelin, Bácskai Boldizsár, Bern­stein Ferenc, Ladányi Ferenc, Ma­rtzweiler József és Mihály egyenként 25 000, Fábián Vince 22.000, Fi­scher Simon és társai, Döbrentei Imre, Nussbaum Péterné, Schnel­off Mátyás, Gaud­er Jakab, Hobertzky József és, János, Futaky Vince, Mérey Elek, Espen­schied Henrik, Joh. Albert Schnitz, Georg Palnitzky, Neumann Adolf, özvegy Nátits Jánosné egyen kint 20.000 koronát, stb. Wekerle és Lánczy valutapolitikája. Wekerle Sándor a N. Fr. Pr. szombati számába cikket irt a Németországhoz való gazdasági közeledés kérdé­séről és ennek a keretében nagyon figyelemreméltó dolgokat mond a valutáink megjavításának nehéz problémájáról, mely a teoretikus és gyakorlati.­s közgazdászoknak hónapok óta olyan sok fejtörést . Utóbbi időben, — módja Wekerle — amióta’ a koronaérték paritása megromlott és különösen,’ hogy lényeges csökkenést mutat a márkaértékkel­ szemben, sűrűn hallunk olyan ideákról, sőt köve­telésekről, melyek fix relációt sürgetnek a márka­ és a koronaérték között és úgyszólván kiinduló pontjául tekintik ent a Németországhoz való gaz­dasági közeledésnek. Pedig a logika rendje szerint* csak következménye lehet a valutám közeledőé a­ gazdasági közeledésnek, nem pedig kiindult a pontja. Különböző gazdasági területek közt egy­­átalán nem lehet állandó fix relációkat megálla­­pitetni. Csak bizonyos határidőre lehet ilyen relá­­ciókat leszögezni és ennek eltelte előtt a differen­­­ciákat ki kell egyenlíteni. Ilyen fix relációk két­­ségkívül nyújtanak bizonyos előnyöket a gazdas­­sági életnek, mert a differenciál könnyebb ki­egyenlítése érdekében össze lehet kötni az efajta megállapodásokat valutakölcsönökkel, de azzal le­gyünk tisztában, hogy az igazi relációkat csak a gazdasági élet maga állapít­hat­ja meg és hogy ez­zel nem latiét kezdeni a gazdasági közeledést. Ha W­ekedének ezt az álláspontját összevet-­­jük Iánczy Leónak minap felvetett és a gazdasági világban nagy­ érdeklődést keltett terveivel a va­luta feljavítására vonatkozólag, azt látjuk, hogy a modus procedendi tekintetében nincs teljes össz­hang a két kiváló pénzügyi politikusunk között. * Lánczy parallel intézkedéseket sürget a gazdasági közeledés és a valutapolitika tekintetében és nem elégszik meg azzal, amit Wekerle hangoztat, hogy:­ a valutáris viszonyok megjavulása következmé­­nye lesz, vagy legalább is lehet a gazdasági kft.k, fédésnek. A másik eltérés az, hogy Lánczy egy, organikus, szilárd kapcsolat megteremtését sürjyett a márka és a korona közt, — szóval fix relációt —­ Wekerle pedig azon a véleményen van, hogy a cxl relációkra állandóan nem lehet különböző gazda­­­sági területeken berendezkedni. A véleményeknak­ ez az eltérése is mutatja, h­ülyén nehéz lesz meg-­ konstruálni ezt a megoldást, mely a mi érdekein­­­ket és a németekét is kielégíti. 3 Bükinek Gyula ünneplése. A Magyar Szakírók)­ Egyesülete nagyszabású díszközgyűlés keretében, ünnepelte ma délelőtt tiszteletbeli elnökét, Rubínek­ Gyulát, az OMGE igazgatóját, a „Köztelek“ tzest készítőjét, huszonötéves szerkesztői jubileuma al­j­kalmából. Rubinek érdemeit lelkes szavakban*, méltatta a díszközgyűlésen elhangzott sok illusztris] szónok — köztük báró Ghillány földmivelésügyi­ miniszter — és a legkülönbözőbb gazdasági érdek­­költségek kiküldötteinek teljes szívvel való réna ki­vétele Rubinek ünnepeltetésében és az ünnep ke­retében megnyilvánult szép harmónia az egymás­­sal kemény küzdelmet folytató gazdasági érdekek­ legexponáltabb harcosai között, legszebb diacM­n rése Rubinek nagy érdemeinek. Az „Otthon a diva­tért!", őt zsúfolásig megtöltő előkelő közönség előtti a közgyűlésre küldöttség útján meghívott ünnepel­­­tét, Rubinek Gyulát Katona Béla egyesületi elnöki üdvözölte, magas szárnyalású beszédben méltatm­ azt a hatalmas szakirodalmi munkásságot, amelyet, az ünnepelt egy negyedszázadon át fáradhatatla­­­nul kifejtett. Ghillány Imre földmivelésügyi mi­­­niszter szólalt fel ezután, teljes elismeréssel nyilat-­­kozva Rubineknek a földművelés­ügy és a magyar­ gazdatársadalom szolgálatában teljesített eredmén­­yes munkásságáról. Bartos Andor cs. és kir. ka­­­marás, miniszteri tanácsos, a kereskedelemügyi­­miniszter nevében üdvözölte Rubineket, akinek­ érdemeit Dessewffy Aurél b. t. L méltatta. Lánczy­ Leó b. t. f., a Kereskedelmi és Iparkamara el­nöke, levélben mentette ki távollétét. A kamarát Krejcsy Rezső képviselte a közgyűlésen. A Buda-­­pesti Újságírók Egyesületét pedig Márkus Miksa­ udvari tanácsos. Matlekovits Sándor b. t L. a.. Országos Iparegyesület nevében, Rákosi Jenő az „Otthon“ nevében, Emődi a „Gazdaszövetség“ ne­vében, Bacher Emil a Fővárosi Mal­omegysület­ént végül Gratz Gusztáv országgyűlési képviselő a Gyáriparosok Országos Szövetsége nevében üdvö­­­zölték Rubineket, aki meghatott, melegérzésű sza­i­­vakkal köszönte meg ünnerpeltetését. Majd Katona Béla elnök köszönte meg a kiválóan díszes könév-­­súgnek megjelenését, mire az ünnepi közgyűlés lel­­­kes hangulatban véget ért. A színfogyasztás szabályozása. Néhány hétte­l ezelőtt jelentettük már, hogy a kormány a szén-­ fogyasztás szabályozása és a készletek igazságos el­osztása érdekében Országos Szénbizottságot fog létesíteni és ezt olyan hatáskörrel ruházza föl, hogy­ a rábízott feladatoknak megfelelhessen. A hivatalos­ lap szombati száma közli a kormány rendeleti an, Országos Szénbizottság megszervezéséről Az orga­nizáció életbeléptetéséről a kereskedelmi és pénz­­­ügyminiszter egyetértőleg fog intézkedni. A rendelet szerint mindazok, akik egy minap­ közzétett rendelet értelmében kötelesek szén-, bri- ■ kett- és koksz-készleteiket bejelenteni, e raadelat életbelépésének napjától, január 10-éig, bejelenté­­­seiket közvetlenül az Országos Szénbizottsághoz kötelesek beküldeni. . Az Országos Szénbizottság

Next