Pesti Napló, 1917. május (68. évfolyam, 113–138. szám)
1917-05-18 / 127. szám
nyitottál. E szakasz északi részén, a Kukon (Pravától délkeletre) éjjel-nappal a legnagyobb elkereedéssel, folyik a harc. Védők és támadók óránként szerepet cserélnek. Újonnan harcbavetett tartalékok mindig újabb veszteségteljes rohamra hajtják a visszavetett ellenséget. Tovább délre a Monte San Gabrielle területén az ellenséges ezredeknek, miután ismételten hasztalanul rontottak állásaink ellen, már délután fel kellett hagyniuk a támadással. Nem kevésbé sikeresek voltak ránk nézve a Görztől keletre vezető országutak melletti harcok, tizen területen is csaknem egész nap tartott a küzdelem első vonalaink birtokáért. Mire az est beállt, árkainkat néhány kis lövőfészek kivételével teljesen megtisztítottuk. Különösen említésre méltóak a bécsi népfelkelő csapatok, amelyek az Emília dandárból egy bravúros és teljes sikerű ellentámadás alkalmával négyszáz foglyot ejtettek. A Karst-fensikon ágyúink kitűnő hatása tétlenségre kényszerítette az ellenséges gyalogságot. A tiroli arcvonalon a Lugana-völgytől délre az olaszok nagykaliberű nehéz ágyúikkal erős tüzelést folytatta aményeket a franciák támadásaival szemben megtartottuk. Az ellenség a harcokban véres veszteségein felül 143 foglyot és több géppuskát vetített. A Froidmont-maiortól nyugatra (Bravo mellett) is sikerült az ellenségtől állásának egy előretolt részét elragadnunk és foglyokat ejtenünk. A francia arcvonalon e hónap eleje óta ejtett foglyok isáma tizei 2700-re emelkedett. Egyébként a harci tevékenység a hadcsoport keretében, valamint a többi nyugati arcvonalon eső mellett csekély volt. KELETI HARCTÉR. Lényeges esemény nem történt. Macedóniai arcvonal: A franciáknak napokon át tartott tüzérségi előkészítés után Monasztirtól északra északnyugatra intézett erőt támadásai az ott harcoló német és bolgár csapatok teljes sikerével végződtek. Az ellenséget közelharcban és ellentámadásunkkal mindenütt vézes veszteségeivel viszszavertük. Ludendorff tábornok első főszállásmester, Hofer altábornagy II. Események a tengeren 1A 14-éről 15-ére virradó éjjelen könnyű tengeri haderőink egy osztaga az otrentói útba sikeres előretörést hajtott végre, amelynek egy olasz torpedónaszádromboló, három kereskedelmi gőzös és 20 felfegyverzett őrhajó esett áldozatul. Az őrhajókról 72 angolt elfogtunk. Visszafelé való aljukban egységeinknek az elkeseredett harcok egész sorát kellett végigküzdeniök túlnyomó ellenséges haderőkkel, miközben angol, francia és olasz hajókból álló ellenség jelentékeny kárt szenvedett. Két ellenséges torpedórombolón tűzvészt figyeltünk meg. Ellenséges tengeralattjáróknak és repülőknek a harcba avatkozása sikertelen volt, ellenben a mi tengerészeti repülőgépeink kitűnően érvényesültek. Két ellenséges cirkálón egy-egy bombatalálatot értek el és az ellenséges tengeralattjárók ellen is eredményesen harcoltak. Egységeink csekély emberveszteséggel és jelentéktelen sérülésekkel teljes számban visszatértek. Egy német tengeralattjáró haderőinkkel való kiváló együttműködésben egy négykémémja angol cirkálót torpedólövéssel elsülyesztett. A HAJÓHAD PARANCSNOKSÁGA III. Berlin, május 17. A német nagy főhadiszállás jelenti: NYUGATI HARCTÉR. Rupprecht trónörökös hadcsoportja: Erős angol ellentámadás következtében kénytelenek voltunk a kora reggel Roeux faluban elért területnyereséget ismét feladni. Az angoloknak ezzel a harccal kapcsolatban a Scarpetől északra délelőtt és délután indított erős támadásait az ellenség igen súlyos veszteségeivel visszavertük. Riencourttól délnyugatra is teljesen eredménytelenek az angolok előretörései. A hadcsoport arcvonalán május havában eddig 2300 angolt fogtunk el. A német trónörökös hadcsoportja: Vauxailonnál. Laffauxtól keletre vonalunkat meglepő rajtaütéssel néhány száz méterrel előrevittük és az elért eredzésre hivta fel a kegyelmes úr figyelmét — erre kérték csak fel — de aztán megemlítette az előlépési viszonyok gyatraságát és belefűzte ezt a mondatot is: — S a postatakarék tisztviselőinek társadalmában még a magasabb poziciót betöltők sem lehetnek javadalmazásukkal megelégedve. Ha elnézem egyik, vagy másik tisztelt barátomat közöttük, aki őszbecsavarodó fejjel végez ifjúi erőt kivánó munkát, akinek családja van, felnőtt gyermekei vannak s akinek reprezentálnia is kell már éppen pozíciójánál fogva, ha elnézem őket s eszembe jut, hogy mi a fizetésük, csak azt mondhatom, anélkül, hogy ezzel az állam gondoskodását megbántanám. Nevetséges összeg. Rechnitz úr hálásan pislogott. Neki most már mindegy volt, emelik-e majd az ő rangosztályának a fizetését. Egy mondata, csaknem szó szerint, eljutott a kegyelmes fülekbe! A miniszter, persze megígérte, hogy a postatakaréktár (a miniszter nem pénztárt mondott, csak zárt) tisztviselőinek fizetését hovahamarabb tanulmány tárgyává... stb., majd, a beszéd után fesztelen beszélgetésbe elegyedett a ... stb., úgy, ahogy ez már ilyenkor szokás. Kiki tudta, hogy a postatakaréktár tisztviselőinek fizetését nemfogják rendezni. A küldöttség is, a miniszter is, János is tudta volna, ha törődött volna vele. De nem törődött. Egész parlamenti működése nagyon lagymatagon érdekelte. Megtette ugyan, amit Prokesch esetenként kívánatosnak vélt s az ülésekre is eljárt, mert délelőtt amúgy sem volt miegyebet csinálnia, de különben az estéket várta, körülbelül minden harmadik nap estéjét, amikor elmegy Gotthefékhez és látja Elza hirtelen mozdulatai nyomán a leány szoknyája libbenését, egész testének rugalmasságát, hallja hangjának kapriciózus muzsikáját s legfőképpen közelről kivánkozhatik göndör fekete haja és szabálytalan, nagy vörös szája után. János szerelmes volt, fájdalmasan és kényelmetlenül szerelmes, de ügye csak a családnál haladt előbbre. Az öregeknél, akik enyhén tervezgettek már Emmánál és mamzelle Nitouchenál, akik szabályosan beleszerettek Elza reménytelen szerelmesébe. Közönséges, rendes napokon János reménykedett. De valahányszor Rózsa Rezső megjelent, látnia kellett, hogy van különbség a két szivélyesség közt, amivel Elza őt és a másikat kezeli. Abban a szivélyességben volt megbecsülés, tapadó melegség is, míg ez csak kedves és játékos volt, sokszor t nemcsak tréfásan gúnyos, hanem bántóan lenéző is. Egyszer megpróbált az öregekkel beszélni erről a témáról. — Elza furcsa kislány — mondotta, hogy megadja az irányt. — Leider! — felelte Gotthelf papa. A mama csak sóhajtott. — Nincsenek ambíciói — folytatta a papa. —• Úgy tesz, mintha nem akarna férjhez menni — mondta a mama. — Hát tényleg nem akar? — kérdezte János. — Hát tudjuk mi azt? — felelt kérdéssel Gotthelf. — Hát kiismerem én magamat az én lányomnál? — egészítette ki a mama. — Egy aranyos teremtés, egy isten áldása . . . — De egy veszedelem. Ezt Gotthelf papa mondta. — Beszélnikellene vele — kockáztatta meg János. — De ki beszéljen vele? Jobban tud beszélni, mint mi mind együttvéve. És erről csak úgy lehet besz£-ni vele, ahogy, ő akarja. I — Sohase komolyan. Mindig mondom az uramnak: Gotthelf, nem lesz a lányodból báróné . . . — Várjunk még, fiam. Majd megkomolyodik. Csak jöjjön hozzánk minél gyakrabban, báró úr, majd összeszoknak. Mi is összeszoktunk az én Hanikámmal. (Ha múltba való emlékezésről volt szó, Gotthelf száján még kiszaladt néha a felesége régi neve. Ilyenkor egy-egy szemrehányó pillantás volt a nyugta a felesége részéről. Ha Elza véletlenül jelen volt, az népünnepélyt rendezett az iyen elszólásokból.) Ez a beszélgetés tehát nem lendített Jánoson. A többi sem, amik még közte és a szülők közt leperegtek. S az sem, amit Emma kezdett Jánossal, mikor Elza egy este a rendesnél is gúnyosabb volt a fiúhoz. János félreült és lógatta a fejét. Egyszerre csak a fotós karjára melléje ült a kisebbik lány. — Bánkódik? — kérdezte Jánostól. — Neem. Mért bánkódnám? — Mert . . . mert Elza megbántotta. — Megszoktam. Emma nagy elszánással mondta tovább: — Mindig bánt . . . mindenkit. — Ki? — Elza. — Maga azt hiszi, Emmi, hogy szándékkal .. . rossz szándékkal? — Azt én nem tudom ... De olyan a természete. — Milyen? — kérdezte elcsodálkozva János. — Gonosz — felelte kurtán és szárazon , Emma és az arca tüzelt. Most már akart, okvetlenül akart rosszat beszélni a néniéről. Ennek az embernek, hátha ... PESTI NAIPIÓ !Sll Mius is. Omsz harctér Folyik a küzdelem az Isonzó mentén Az olasz vezérkar jelentése A cs. és kir. sajtóhadiszállásról jelentik: Május 16. A Juli-alpesek frontján elszántan folytatódott tegnap az az erőteljes támadás, amelyet 14-én kezdtek csapataink. Szakadatlan erőkifejtéssel sikerült gyalogságunknak, amelyet a tüzérség állandóan erősen támogatott, e zord és erdővel borított magaslaton levő vonalaikat megtartaniuk, amelyek az Isonzo keleti partjának mentén, Görz között vannak s amelyeket az ellenség hatalmas védőponttá épített ki. A balszárnyon kierőszakolta egyik oszlopunk a folyón való átkelést Loga és Bodres között, ez utóbbi, falut megszállta és megerősítette. A centrumban elfoglaltuk a Stilus számú magaslatot Plavától északkeletre, míg vitéz florenci gyalogdandárunk (127. és 128. ezred) és avelinói flandárunk (230. és 232. ezred) Zagora és Zagomila falvakat foglalta el, amelyek géppuskaállomások voltak és nagy lendülettel hatalmába kerítette a Monte Cucco (611.) és a Vodice (524.) nyergét. A jobbszárnyon észrevehető haladást tettek oszlopaink a Monte Santo lejtőin. A heves ellentámadások, amelyeket tíz ellenség rendkívül erős ágyúzással készített elő és támogatott, mind megtörtek csapataink szilárd ellenállásán. A Görztől keletre eső vidéken a messinai dandár (93. és 91. ezred), elfoglalta a Tivolitól északra 174-es számú magaslatot, amelyet az az ellenség hatalmasan megerősített és makacsul védett. Csapataink az ezután következő ellentámadásokat visszaverték. Graz rárrását tegnap hevesen bombázták, ami nagy kárt tett az épületekben. Az arcvonal többi részén egészen a tengerig tüzérségi tevékenység. Az ellenség hátulsó vonalai ellen repülőrajaink tegnap és az elmúlt éjszakán támadást intéztek kormányozható léghajóról. Dacára annak, hogy számos repülőgépből és a földről is támadták őket, sértetlenek maradtak. Eddig 3375 foglyot ejtettünk, köztük 98 tisztet és elvettünk az ellenségleles t/legyi üteget, körülbelül 30 géppuskát és zsákmányoltunk fegyvereket, muníciót és hadianyagokat. Az olasz kereskedelmi flotta veszteségei Róma, május 17. A Stefani-ürgynökség szerint az e hónap 13-án végződött héten" az olasz kikötőkbe 580 kereskedelmi hajó összesen 410.980 tonmatartalommal érkezett be és 512 kereskedelmi hajó indult el 450.550 tonnatartalommal. Megsemmisítettek két, egyenkint 1900 tonnán alul sfva olasz hajót, 7 vitorlást, amelyek egyenként 1100 tonnán alul voltak és néhány halászbárkát. Semleges vélemény a maj Karazt-csatáról Bern, május 17. A Berner Tagblatt-nak Boroevics tábornok hadseregénél levő tudósítója jelenti május 11-én este. A legtöbb rohamozó olasz zászlóaljat már az osztrák-magyar csapatok előterében elérte végzete. Az osztrák-magyar ütegek nagyszerű biztossággal tüzeltek a támadó oszlopokba, amelyek a drótakadályokig el sem jutottak. Két helyen sikerült az olasz tömegeknek az első állásig előrenyomulnbok, az osztrák-magyar csapatok ellentámadása azonban kivetette őket. Dühös kézitusára került a tér Az olaszok az újonnan lángra lobbant Karst-csafo első napján semmit sem tudtak elérni , egy lépéssel sem jutottak előre. Az osztrák-magyar tüzérség tüzében szenvedett veszteségeik rendkívül nagyok. Az osztrák-magyar gyalogság U tanusítilm tett régi, kipróbált védekező erejéről. A nyugati faarctér Német támadás Laffauxnál és Bullecourtnál A francia vezérkar jelentése A esét Ur. sajtóhadiszállásról Jelentik: Május 19. Éjjel 11 óra. A németeik a nap folyamán folytatták támadásaikat a Laffauxi makimtól északra és északkeletre levő vidéktől a Soisson— Laon-i vasúti vonalig. Csapataink az ellenséges erők jelentékeny nagysága fel támadásának hevessége ellenére véres vereséget mértek rá. Némely helyen, ahol átmenetileg benyomták vonalunkat, nagyszerű ellentámadást vittek végbe, amelylyel az egész elvesztett terepet visszaszereztük. A németek jelentékeny veszteséget szenvedtek azzal a kísérletükkel, hogy előrenyomulásunkat újabb támadásokkal feltartóztassák. Támadásaikat zárótűzzsel és géppuskák tüzelésével megállítottuk. Körülbelül száz sebesületlen fogoly jutott a kezünkre és ugyanannyi sebesült német, akiket tábori kórházunkban helyeztünk el. A tüzérségi harc nagy hevességgel folyik az egész támadó arcvonalon. Craone szkaszán meglehetősem élénk harci tevékenységet fejtett ki mindkét fél tüzérsége. Egyébként mindenütt nyugodtan telt el a nap. Május 15-én három német repülőgépet lőttek le repülőink. Angol hivatalos jelentés A cs. és kir. sajtóhadiszállásról jelentik: Május 15. Este. A ma reggel Kullecourtnál megvívott harcról érkezett újabb részletek azt mutatják: