Pesti Napló, 1918. január (69. évfolyam, 1–26. szám)

1918-01-01 / 1. szám

rXteM PEsn NAPLÓ iampr L J Wekerle nyilatkozik a pártalakitásról audienciájáról és bécsi tárgyalásairól Memorandumot adott a királynak • Ujabb tanácskozások Sürgősen megalakul a párt Házi eloszlatás és pártalakitás is politika újéve Az új­jártalakulás dolgában tegnap, va­sárnap délután folytak tárgyalások, czini­d gcóf Andrássy (Iom­a Margit-rakparti palotá­jában. A megbeszélésen Andrássyn kívül P­á­zsonyi Vilmos és Sztörényi József vettek részt. Ma ugyancsak voltak megbeszélések az új párt körül érdekelt politikusok között. Természetes, hogy ezek a megbeszélések csak akkor lép­hetnek át a gyakorlat terére, amikor a mi­niszterelnök visszaérkezett Bécsből. Wekerle­­Sándor miniszterelnök, mint már megírtuk, szombaton este utazott el Budapest­ről és vasárnap reggel érkezett Bécsbe gróf Serényi Béla, Mezőssy Béla, báró Bab­éri Ist­ván és gróf Zichy Aladár társaságában. Dél­előtt tíz órakor az osztrák miniszterelnöksé­gen közös minisztertanács volt, amelyen­­­­e­kerlen, Serényi és Mezőssy minisztereken, Lers és Bottlik államtitkárokon kiind osztrák rész­ről líivag Seidler miniszterelnök, báró trim­mer pénzügyminiszter, báró Wieser kereske­delemügyi miniszter, báró Pankans vasút­ügyi miniszter és Knoblock­ földmivelésügyi osztály­főnök vettek részt. A tanácskozás tárgya a­­Né­metországgal megkötendő kereskedelmi szer­ződés irány­­orlalainak és részleteinek megbe­szélése volt. Vasárnap délután Wekerle látogatást tett Czerninnél, aki őt és az osztrák miniszterelnö­krtgöt részletesen informálta a Breszt-Litovszk­ban folyó tárgyalásokról. Négy órakor We­k­e­rle au­tomobilon Laxenburgba ment ki, öt órakor magánkihallgatáson jelent meg a ki­rálynál. Értesülésünk szerint a folyó ügyek referálásán kívül Wekerle teljes részlet­esség­gel a király elé terjesztette az új párt pro­grammjának tervezetét, amelyet a király igen figyelmesen hallgatott végig. Döntés természe­tesen nem történt, erre csak valamelyik leg­közelebbi audiencián kerül a sor. • Este nyolc órakor gróf Serényi Béla jdéni meg ku­ta­lgatásátni a király előtt. A miniszter­elnök és a kereskedelmi miniszter vacsorára a király vendégei voltak és csak este tiz órakor­­ tértek vissza Bécsbe. Serényi azonnal vissza­utazott Budapestre, Wekerle azonban Bécsben maradt. Serényi az audiencián jelentést tett a —— - i királynak a .-,zénel­ílásról- és a «tíz- és villamos-­­ üzem helyzetérül. Bécsi politikai körökben az a hír terjed­ el, hogy a király már­is megadta hozzájárulá­sát Wekerle programmjához. Ez a hír — meg kell állapítani — még mindenesetre korai. A királyi hozzájárulás még nem történt meg, de akik a helyzetei tisztában vannak, egészen bi­zonyosra veszik, k­orjti a programmot a maga­m egészében, tehát az önálló magyar hadsereg kiépítésének követelésével együtt, jóvá fogja hagyni a király. Wekerle szerdán érkezik vissza Buda­pestre és akkor folytatni fogja tanácskozásait. Nagyon valószínű, hogy a programút a követ­kező hét folyamán már nyilvánosságra kerül és akkor már csak néhány nap kérdése a for­mális megalakulás. Az új alakulás indító okai­ról különféle kombinációk vannak forgalom­ban, amelyek főképpen munkapárti források­ból számoznak és tendenciózusan állítják be a kérdést. Az alakulás minden részletét töké­letesen ismerő helyen ezzel szemben azt köz­lik velünk, hogy a politikai élet felfrissítése és egy új, nemzeti demokrata párt megteremtése volt az egyetlen cél és ez volt a politikai szük­ség, ezen kívü­l egyéb mellékes célzatok nem működtek közre Weke­­terveiben. Igen fon­tos volt, hogy az esetleges házfeloszlatásnál a mai kormány olyan többséget tudjon magá­nak biztosítani az új választások esetére, amely a kormányt terveinek keresztü­lvitelében se­gíti és a parlamentbe új, egészséges áramlatot hozzon. Tehát a régi többséget, a munkapártot kell felváltani egy életrevaló, tetterős, többség­gel, amely azonban a haladás híve. Wekerle azért tartja szükségesnek, hogy ezt a többséget egységes párt formájában szerezze meg, mert ezzel meg akarja nyugtatni egyfelől az ország közvéleményét, másfelől a koronát. N­a a mi­niszterelnök tervei­­ alólfi válnak, akkor rövi­desen meglesz ez a szükséges többség és a kor-­­ m­ány »— ha a munkapárt azt kikényszeríti .*'-' a választójogi törvényjavaslat tárgyalása alkal­mával teljes nyugalommal használhatja a ház­feloszlatás fegyverét, amelynek használatára jyébként a királytól már régebben felhatal­m­azása van. A programm megismertetésével egyidejű Weserle felhívást fog intézni az összes kép­viselőkhöz, hogy közülök azok, akiknek a Programm megfelel, csatlakozzanak az új párthoz. Ezzel párhuzamosan az egyes pártot, értekezleteket tartanak, amelyen határoznak a csatlakozás kérdésében. Valószínű, hogy a kormányt támogató pártok csatlakozása olyan arányban fog megtörténni, ahogy azt már megirtuk. Az új párthoz - sallakoznék ezek szerint az alkotmánypárt kivétel nélkül, a demokratapárt, öt-hat képviselő kivételével az Upponyi-párt, két-három képviselő hijján a néppárt és a Károlyi-pártnak mintegy tiz gja. Ezenkivül számita­nak arra, hogy » . v.mnkapárt liberálisabb felfogású elemei kéözül i•; többen vonulnak át az uj zászló alá, ezek­""k számait hozzávetőlegesen legalább har­incra, de esetleg negyvenre becsü­lik. A pártonkiv­ü­liek hovatartozandóságáról egy­előre nincsen pozitívum, valószínű azonban, hogy közülök is néhány, i. öten-imem azon­nal belépnek az új pártb­a. Ha az eddigi ter­vekben változás nem következik be, akkor a Ház január közepén tartandó ülésén, a régi­ pártok helyén már az új párt fog megjelenni a parlamentben. Ezzel egyidejűleg azután Wekerle azonnal megkezdi a kormány reor­ganizációját. A politika új éve,­ amely tavaly olyan za­jos volt, Desbordes Ernő munkapárti kép­viselő szenvedélyes kirohanása révén, az idén alkalmasint egészen csendes lesz. Wekerlét igen­ fontos ügyek még holnap is Bécsben i bitt­­ák, a szokásos miniszterelnöki üdvözlés t­­ehát egyelőre elmarad. A munkapárt nagy­f­iai Tisza és Kliuen-Héderváry távol vannak, a munkapárt is csa­k Vízkereszt táján tartja meg az újévi üdvözletet. .­­pponyi betegen ígfek­­szik, valószínű hát, hogy az Apponyi-párt i ü­­vözlése is alkalmasabb időkre marad, ('.róf Károlyi Mihály sincsen Budapesten és gróf Zichy­­iavár is távol van, igy a Károlyi-párt és a néppárti újévi üdvözlések is elhalasz­tódnak. Wekerle nyilatkozata a pártal­akitásr­ól .­ Pesti Szipló bécsi munkatársától — hé es, december •'­!. — Majd, ha meggyógyul. Igazán kár maguk­ért — tette hozzá s Végig futott a tekintete a nyolc ágyon. — Milyen fess fiúk s használ­hatatlanok. Pedig olyan kevés a táncos. Bor­zasztó ez a bábom. — A háború — ismét elite a lengyel. Csönd volt­ a szobában. Néhányan sóhaj­­­tottak s elgondolkodva kinéztek az ablakon a fia­tas udvarra. Két ápoló meggörnyedt derékkal közele­dett egy hord­ágygyal a pavilion felé. • — Megint berukkolt egy testvérünk — mondta csöndesen, keserűen az öreg a sarok­ágyon. — De hét sohse lesz vége —kérdezte a leány s durcásan félrevonta a száját. Kissé hallga­tott, majd egy hirtelen ötlettel fölvetette a fejét. — Ma estére meglepem magukat. Mielőtt az estélyre elmennék, bemutatom a báli toi­lettemet. Gyönyörű. Rész­letesen, apróra leírta a ruhája színjét, a szabását, díszítését. Világoskék gyerekszemei kíváncsian lesték a hálást, élvezettel, kissé as­­fektált ropogtatással ejtette ki a női öltözkö­dés szakkifejezéseit, fehér gyöngyfogai ra­gyogva villantak meg piros ajkai mögött. — Maga olyan, mint egy kanári madár — kiáltotta elragadtatva a gróf s az önkéntes f­el­csillámló szemmel megszólalt: — Vvvzzijiani . .. bumm . . . bumm .. . — Pippp... pippp... pröpöpöpö... •— fe­jezte be a Walter mosolyogva. Féktelenül nevettek. Vidám melegség ter­jengett a szobában. A ködös, elkínzott agy­velőkben gondtalan ragyogással terjengeni kezdett az élet. Mielőtt elment, cukorkást ,osztott szét közöttük, aztán könnyű léptekkel eltűnt az ajtó mögött. Egész délután várták az estét.. Szótlanul hánykolódtak az ágyukban s arra a pilla­natra gondoltak, amikor látni fogják ragyog­va, szines selymekbe burkoltan s az estélyről álmodoztak, ahol táncolni fog ő és még sok asszony . . . Lassan alkonyodott. A pavilion tunyán, mozdulatlanul terpeszkedett a hótakaróval borított, homályba boruló udvaron, a beteg­szobák kályháiban vörös csillogással v­ilágí­­tott a parázs, odakünn nehéz, hideg csönd ereszkedett a megfagyott földre, a szuronyos őr gallérjába húzott nyakkal, lassú léptekkel elhaladt az ablak alatt. — Most kezdődik odafönn az éjjeli mun­ka — sóhajtotta a lengyel. — Az első század­naki újba megy s meg­támadja a szemközti gépfegyver-osztagot vezényelte a gróf kemény hangon. Ott voltak megint köztük. A testvéreik között. — Hogy van az, h­ogy éjszakára mégis csak oda rukkolnak be hozzájuk — kérdezte csendes szóval valamelyikük. Ekkor kicsapódott a szoba ajtaja s a fo­lyosób­ól beömlő világosságban megjelent az ápolónő. Mint egy jelenés. Végigsuhant a homá­lyos szobán s gyors mozdulattal felcsavarta a villanyvilágítást. Diadalmasan, büszkén kiegyenesedve ál­lott a szoba közep­én. Piros selyemruha öm­lött végig a testén, a vállai, meztelen karjai meleget, szerelmet kínálva • világítottak a se­lyemzuhatagban. Szép vagyok kérdezte s a szeme győzelmesen cullo­got. Wekerle Sándor miniszterelnök ma .'91 •• fogadta a Pesti Napló bő­si munkai­r­át.. aki előtt a következőket mondotta: •— Részletesen élreferálttam a király­­nak az újonnan alakítandó egységes kor­mánypárt programmját. Őfelsége arra kért,­­ — Az élet királynője — kiáltotta a gróf , fájdalmasan, lemondóan. Nem akarták elbocsátani. Féltek, hogy f­el fog menni, hogy megint sötétség lesz a­­ szobában ,s megint gyedül maradnak „azok­­­kal­. Fejeket a párnára hajtva a szemükkel követték minden mozdulatát. Idegesen sétált föl és alá közöttük.. Kevés időm van — mondta fontos­kodva — mert a fölv­onulásban részt veszek. Egy keringőt dúdolt a fogai közé, s alattomos örömmel konstatálta, hogy mind a nyolcan szerelmesek belé. Aztán alig észrevehető mozdulattal vállat vont és szokott, ismert anyás hangján így­­ szőtt: A betegeknek gyógyulni kell. Mégegyszer megfordult ,közben, kiterjesz­tett karokkal, hogy mégegyszer láthassák, hogy magukba szívhassák a testéből áradó illatot. És kisuhant az ajtón . . . •­Kábulni visszahanyatlottak a párnájuk­ra. A szoba ismét besötétedett, a kályhából halványabban világított a póráz,S az ab­lok alatt a fehér udvaron ismét megjelent az ál­mos arcú szuronyos őr . . . — Sok testvérünknek most kezdődik az utolsó éjszakája — mondta a pap szomorúan. A lengyel dühösen fölült az, ágyában. Ke­mény, katonás káromkodásra nyílott a szája. Aztán elmosolyodott s halkan, elgondolkozva.­­ jószívűen mondta. Doch ein Engel dieser kánári madár.. _ Vvzzijuuu .. . bumm . . . bumm . . ' hagyta rá félk­ar.g.m az önkéntes.­­ S megke.-' rdött a végnélküli, ágoadörgi­s­i­ket. Imláb­iditás al borzalommal, soha el nem­­ tű­nő emlékekkel teli éjszakájuk.

Next