Pesti Napló, 1921. január (72. évfolyam, 1–24. szám)

1921-01-16 / 12. szám

Budapest, ELŐFIZETÉSI ÁRAK 5 egy hóra 35 kor. negyed évre 370 tot Fél évre 140 kor. Igénz évre 380 ber. Sgyeg szám ára Budpesten, vidéken és a pityaudvarokon 2 kor ^t * V 72. évfolyam 12. szám * Ipit 2 korona Vasárnap, január 16 SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Erzsébet-körút I. szám TELEFON: Mama 63-80, 62-31, «2^3 Nyomdai telefon: József 71-M. Felelős szerkesstő: József 62—36 Tükörkép Bécsben, ahol a pesti fantázia szerint még a barokban is az angyalik hegedülnek, most a változatosság kedvéért posta- és telefonsztrájk van. Ez ugyan nem katasztrófa, hisz leledzik, hogy véget is akar erdélyes, amikor funkcióiban, mi, igyanok természetében elkezdődött, úgy is, csöppet sem kelllami élet ilyen fontos posta és telefon, komoly zavar áll elő. A postát és a telefont követi a vasút, ezt meg magánszakmák, örök, végetérhetlen cirkulus vitiozus ez. Igazi fotográfiája a bécsi nyugtalanságnak, de a bécsi nyomorúságnak is, amit sehogy sem akar észrevenni a Bristol és a Grand Hotel pitvarában ácsorgó pesti kiránduló. Aki a Bécsre vonatkozó világszemléletét kizáróan a Ringen, Karthnerstrassén és Neuer Markton terpeszkedő szállodai hallókban szerzi be, az valóban könnyen lesz hajlamos, hogy a nyomorúság e metropolisát összetévessze az ígéret Birodalmával. De ez az ember nem tudja, hogy mi van. Nem is tudhatja, Bécs vendégeitől nem látja meg magát Bécset. Azt hiszi, hogy a nemzetközi sikerek karaván serege, a Románia, Csehország, Lengyelország, Itália, Jugoszlávia és Magyarország minden tájáról hömöygő üzérfolyam, amely ott torkolik az Opern«Schleifén — valóban Bécs, az igazi. Pedig mi más a helyzet A város amely az emberiségnek Mozarttól és Grillparzer tól Weiningerig és Freudig a muzsika, az irodalom és a tudomány egész zsenigalériáját adta, már az inség empóriuma. Fischer von Edlach nemes homlokzatú palotáinak tövében elvadult koldusok ta* nyáznak, maholnap legendásak, mint a nápolyi San Carlo lazzaroneja. A Ring Rund villanyos vonalon kivül az élet sötét szegénység.. A dolgozó értelmiség sorsa sehol sem olyan elviselhetetlen, mint a városban, amely valamikor hírneves volt vasalt és úrian szerény, de úrian művelt és gondnélküli lateiner társadalmáról. A bécsi egyetem — a Billroth, a Nothnagel Universitásának — professzorai másodleöntésű teát vacsoráznak már esztendők óta. Neves festőművészek özönével készítik a plakátokat, amelyeken egy, a koldulás leleményességétől fájdalmasan megihletett géniusz különböző figurákban az idegenek jószivéhez felebbez. Soha sehol annyi változatát a könyörgésre kulcsolt két kéznek, mint a bécsi plakátokon. Az egykori császárváros tragikus gyermekseregét az entente tartja el. Semleges országok (nem gyönyörű, hogy a béke harmadik esztendejében még mindig ,,semleges" országokról írunk?) könyöradományain tengődik a világ legszánandóbb emberjövendője, a bécsi gyermek. A kicsi ország földje mostohán köves. Felületén nem termi meg a gabonát, gyomrában nem rejt sem szenet, sem nemes ércet. Ausztria egyetlen „természeti kincse" Bécs. Ezt árusítják ki most kicsinyben. Gobelineket és muzeális képremekeket adogatnak el egy- egy napi táplálékért. A koldus sparherd megeszi amit régi évszázadok világárulatára összegyűjtöttek. Ez Bécs, az igazi. Ez az a város, amely aatán epekedik a hotel halljában ácsorgó fantázia; az üzérkedés, amely a nagy velencei tükörben szemlélődve, azt hiszi, hogy az egész világ az ő boldogságának sarcát hordja.,, sar w ^ "if % - Andrássy pártalkotása küszöbön áll A disszidensekre és Szmrecsányiékra számít . Az igazságügyminisztérium munkája (Saját tudósítónktól.) Napok óta komoly forrásokból származó értesülések szerint arról beszélnek politikai körökben, hogy gróf Andrássy Gyula megelégelte a passzív szemlélő szerepét és pártot alakít a Szmrecsányi-csoportból és a volt disszidensekből. Szmrecsányiék — amint arra szombati számunkban rámutattunk — legfőképpen azért halasztották el megalakulásukat, mert közben tárgyalások indultak meg köz.tük Andrássyék között. Szombaton azután a kombinációk Színéből befejezett tényként emelkedett ki az a hír, hogy Andrássy tárgyalásai sikerrel jártak, sőt az új párt már meg is alakult és programmjának gerince egyrészt a legitimista álláspont, másrészt a zsidókérdés intézményes rendezése. A hír ebben a határozott formájában nem nyert megerősítést. Munkatársunk előtt maga gróf Andrássy Gyula jelentette ki, hogy a párt megalakulásáról szóló értesülés nem felel meg a tényeknek. Annyi azonban bizonyos, hogy szinte permanens tárgyalások folynak Andrássynál és hogy az új párt megalakulása csak napok kérdése. Gróf Andrássy Gyula álláspontját illetékes forrás a következőkben világítja meg: " Andrássy valóban "foglalkozik azzal a gondolattal, hogy határozottabb politikai akcióba fog s e cél érdekében összeköttetést keres azokkal, akik elvi és taktikai kérdésekben egyetértenek. E tekintetben elsősorban a disszidensek jöhetnek számításba,, de a Szmrecsányi—Fang- ler—Taszler-csoport tagjaitól is csak a keresztény politikai gondolat gyakorlati keresztül vitele választja el Andrássyt, ez pedig csak taktikai kérdés és így nem nevezhető áthidalhatatlan elvi ellentétnek. Éppen erről folynak most a tárgyalások, amelyeknek befejeztével az új párt — számszerint harmincharmincöt ember— megalakul. ^ Politikai köreiben a sok tárgyalás és a sok jel dacára ,legnagyobb szkepszissel fogadják az Andrássyr^Bangler—Taszler-párt megalakulásáról szóló híreket. Szó volt arról, hogy a keresztényszocialistáknak az a része, amely nem csatlakozott Trócsányiékhoz, szintén belép Andrássy pártjába és hogy erre vonatkozólag Haller István szombaton tárgyalt Andrássyval. Haller, aki este megjelent a pártkörben, a leghatározottabban megtcáfolta ezt a hírt. Kijelentette,hogy egész nap a keresztényszocialista pártirodában dolgozott, mert most nem politizál, hanem szervezi a keresztényszocialista pártot. Beszélgetés közben elmondotta azt is, hogy bármilyen alakulás jöjjön is, a keresztény szocialisták sohasem fognak elszakadni Szmrecsányiéktól. Andrássy zászlóbontásáról egyébként Meskó Zoltán belügyi államtitkár így nyilatkozott munkatársunk előtt: — Andrássy pártalakításról hallván, függetlenségi politikus létemre is önkéntelenül a gróf nemes ellenfelére gondolok. — Tisza Istvánra, a geszti kripta nagy lakójára. Valamikor volt egy alkotmánypárt, de nem volt egyetlenegy alkotmánypárti választó sem, — most pedig lesz egy Andrássy-párt, — Andrássy-párti választók nélkül. Fentjárt a pártkörben Tomcsányi Vilmos Pál igazságügy miniszter is és hosszasan elbeszélgetett Haller Istvánnal. Arról, hogy Lovászy Márton ellen az ügyészség hazaárulási pert akar indítani, az igazságügyminiszternek nincsen tudomása. Jövő héten nyilvánosságra kerül az a tervezet, amelyet az igazságügyminisztérium kodifikáló osztálya a lakáshivatal átszervezéséről és a háztulajdonosok felmondási jogáról készített. Mészorsziig tiltakozik sz elszakitást jelents szote el! Küldöttség a miniszterelnöknél a magyar hűség kifejezésére — A szoborügy nem kormányintézkedés (Saját tudó-Hónktól.) Vas vármegye elszakításra itélt területéről harminc tagú küldöttség érkezett Budapestre. A küldöttséget ma déli tizenkét órakor fogadta gróf Teleki Pál miniszterelnök. A küldöttség nevében Rumhalter Ferdinánd kisgazda elmondotta, hogy a legújabb hírek Vas vármegye közönségét nagyon felizgatták és az elszakításra ítélt területek lakossága megbízta őket, a küldöttség tagjait, hogy adják tudtára a magyar kormánynak az ő legszilárdabb ragaszkodásukat a magyar hazához, amelytől ők elszakadni nem akarnak, nem is fognak soha. Kérte a miniszterelnököt, hogy erőszakkal is gátolja meg az elszakítást. A miniszterelnök válaszában kijelentette, hogy a hírek lármásabbak voltak, mint ahogy a jegyzék szerint szükség lett volna. Mert a jegyzék nem elcsatolási parancs, amint azt feltüntették, hanem az esetleges átcsatolás módozatát állapította meg. Azután biztosította a küldöttséget arról, hogy Magyarország önszántából egy talpalattnyi földről sem mond le és a magyar kormány minden egyes magyar állampolgárnak érdekeiért mindenkor a legteljesebb erővel síkra fog szállni, igy a nyugatmagyarországi népnek érdekeiért is. A békeszerződést kísérő levél szerint a határkiigazító bizottságoknak jelentékeny jogkörük van, amely szerint nagyobb területet visszacsatolhatnak, és egyáltalában mindez jogtalanságot, amit tapasztalnak, megropnak. Márpedig Nyugatmagyarország elcsatolja a legnagyobb igazságtalanság, mert a legimmorálisebb. Hisz’ nem is győztes által elfoglalt területről, hanem ajándékról van szó, amelyet az egyik legyőzött a másik rovására kap. Helytelen Rennernek az az álláspontja, hogy az elszakítás befejezett tény. Kényelmes, de úgy Ausztria, mint Magyarország népének érdekeivel ellentétes álláspont az, hogy ez a kérdés csak az entente dolga. Rámutatott a miniszterelnök, hogy Mayr kancellár utolsó beszédében önönmagát cáfolta meg, amidőn azt mondotta előbb, hogy történelmi alappon és a nyugatmagyarországi nép akarata alapján követelik Nyugatmagyarországot és valamivel később ugyanabban a beszédben azt mondotta, hogy majd a választások alkalmával be fog igazolódni Nyugatmagyarország népének akarata. Rámutat ezzel szemben arra, hogy ha Nyugatmagyarország népe nyilvánította akaratát, akkor azt Magyarország mellett nyilvánította, mert a legszélesebb körű választójog alapján országis, hazafias képviselőket küldött a magyar parlamentbe. Tekiits György a vas megyei horvátok nevében kijelenti, hogy ők tántorilmatlanul ragaszkodnak a magyar hazához, ők nm lesznek osztrákok, sem németek soha. Dr. Martin Jenő felhívta, a miniszterelnök figyelmét arra, hogy Nifu,Maringipirország népe tiltakozik a holnapi szoborleleplezés ellen. Nyugati magyar ország nem fog elszakadni, az ő gyászoló szobrára nincsen szükség. Gróf Teleki Pál miniszterelnöki válaszában kijelentette, hogy ő osztja ezt az álláspontot. A szoborügy nem kormányintézkedés, magántársaságok csinálják, a kormány hivatalosan nem is képviselteti magát az aktusnál.