Pesti Napló, 1921. április (72. évfolyam, 69–93. szám)

1921-04-20 / 84. szám

Budapest, 1921 ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra 40 kor. Negyed évre .„ 110 kor. Fél évre — — 220 kor. évre 440 kor. Egyes vám ára: Buda­pesten, vidéken és a pálya-udvarokon 2 kor. *­­ Szerda, április 20 SZERKESZTŐSÉG KIADÓHIVATAL: Erzsébet-körút 18 szán TELEFON: JÓH801 62-30, 62-31, 62-32 Nyomdai telefon József 71-16. Felelős szerkessz: József 62—36 Kiadóhivatal Wienben: I., Kohlmarkt 7. A csehek garanciákat követelnek a Habsburgok visszatérése ellen A Bruchban megkezdett tárgyalások folytatásának előfeltétele Bécs, április 19. (A Pesti Napló bécsi szerkesztőségétől.­ Megbízható helyről azt az értesítést kaptuk, Joff, a csehszlovák kormány a Bruckban megkez­dett gazdasági tárgyalásokat csak abban az esetben hajlandó folytatni, ha Magyarországtól garanciákat kap abban az irányban, hogy a Habsburgok restaurálására irányuló törekvéseket nem fogja tűrni. Ha a gazdasági tárgyalásokat még folytat­ják, akkor magyar rész­ről Gratz Gusztáv volt kül­ügyminiszter f­ogja azokat tovább is vezetni. A Habsburgok visszatérésének kérdése még m­­­indig nyugtalanítja a többi kis-entente államot is. A Südslavische Korrespodenz zágrábi jelentése szerint Sándor régensherceg elnöklete alatt a szerb minisztertanács foglalkozott ezzel a kérdéssel és Pasics miniszterelnök a cseh és a román követtel is sűrűn tanácskozik erről. A kilhentente be­ható tanácskozások után arra a megállapo­dásra jutott, hogy Pakisban, Londonban és Ró­mában egybehangzó kijelentéseket tesznek, ame­lyekben leszögezik a Habsburg-kérdésben elfoglalt álláspontjukat és közlik, hogy a budapesti kor­mánytól milyen biztosítékokat fognak követelni a Habsburgok visszatérése ellen. A kis-entente álla­mai leg­közeleb­b erre­­vonatkozóan demarsban fordulnak a magyar kormányhoz, amelyet figyel­meztetni fognak arra is, hogy amíg Magyarorszá­gon a mai állapotok fönnállanak, a szomszédok kénytelenek az elrendelt katonai rendszabályokat fátt tarálni, ami nagy költségekkel jár.­­ - A jazírita kamara rövid időn belül ratifikálja a trianoni békét Páris, április 19. • Guerrier képviselő, aki mint Danielou utódja a magyar békeszerződés előadói szerepét tölti be,­kijelentette, hogy a francia képviselőházban, ha­csak valamely váratlan esemény közbe nem jön, rövid időn belül tárgyalásra kerül a trianoni béke­szerződés ratifikálásáról szóló törvényjavaslat. Négyszáz üres lakás Budapesten (Saját tudósítónktól.) A legutóbbi lakásrende­let tudvalevően kötelességévé teszi a Lakáshivatal­nak,"aiogy az igénybevehető lakások jegyzékét pub­likálja. Az első iyen jegyzéket közel négyszáz la­káscímmel holnap, szerdán közli a Lakáshivatali Közlöny címen meginduló napilap, amely a lakás­ügyi hatóság félhivatalos lapja. A lap, amelyet a dohánytőzsdékben és a lakáshivatal bélyegelárusító helyén lehet megvásárolni, a lakáscímeken kívül a jövőben közölni fogja a Lakáshivatal összes in­tézkedéseit és az egyes rendelkezések magyarázatát. Az amerikai munkásság a drá­gaság letöréséért Páris, április 19. (A Pesti Napló tudósítójától) Washingtonból jelentik, hogy az általános Amunka-szövetség hosszabb memorandumot intézett Harding elnökhöz, s ebben a memorandumban ki­fejti, hogy milyen rendszabályokat kellene életbe­­léptetni a közszükségletek árának csökkentése ér­dekében. A memorandum kiemeli, hogy a kiskeres­kedelemben még nem szálltak le olyan mértékben az árak, amint azt a nyersanyagok olcsóbbodása folytán várni lehetne. A kereskedelmi világ a bű­nös ebben, amely azokat a veszteségeket, ame­lyeket az áruk értékcsökkenése következtében szenvedett, a vásárló közönségre iparkodik áthárí­tani. Ez a magatartás csak arra vezethet, hogy a gazdasági depressziót meghosszabbítsa. Ezzel szemben a kiskereskedelemben érvényben lévő árak leszállítása nagymértékben fokozná a közön­ség vásárló kedvét és általában a vásárlási lehe­tőséget s egyben az ismrt is fellendítené. A memo­randumban­ a munkásság törvényt sürget, amely megállapítja, hogy mi az árucikkek igazi ára, mennyi a kereskedők igazi haszna az áruk előállí­tásétól k­ezdve egészen a forgalombahozatalig. Virággal nem hintették tele­­a tiet­fen-kormány mai első útját a Házb­an. Úgy ez, mint a rés­gebbi parlamentek fogadtak már nyájasabb­­an is kormányt, mint ma a Bethlenét a nemzetgyűlés, ahol pedig neki — nyíltan — alig van ellenzéke. Az első nap lagyma­­tagsága azonban ne lohassza tüzét az új embernek, aki mögött ott lesz a dolgozó nemzeti közvélemény mindaddig, míg ko­­molyan állja mai fogadalmát, amely sze*­rint le akar törni minden irányzatú destruk* ciót, véget vet a forradalmi szélsőségek* k­ek, nem tűr sem mellékkormányokat a törvényes kormány mellett, sem államot az államban, hanem hatalommal biztosítja a jog és a törvény uralmát. Hogy Bethlen ezt a programmját állni akarja, arra biztosíték egyéniségének tisz­­tessége és az a disztingvált komolyság, amelyről eddigi közéleti pályáján is tanul­ságot tett és amelynek köszönheti mai di­­szes pozícióját is. A módját pedig annak, hogy hogyan vigye keresztül, ő maga je­­lölte meg ezzel a mondattal: „Nem elég a jog, hanem a hatalom is kell". Ezt csak egyféleképpen lehet értelmezni és pedig úgy, hogy komoly elszánású, jó törekvésű kormánynak kezébe kell ragadnia az ösz­­szes törvényes fizikai hatalmi eszközöket is, amelyekkel éppen a jog uralmát bizto­­sítja. Az idők hatalmas változását mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a régi (a háború előtti) időkben a szabadelvű pol­­gári közvélemény a kormány kezében levő hatalom túlságától féltette az országot, most pedig a törvényes hatalom maximu­­mát követeli a kormány számára. És ez nagyon érthető is. Akkor elvi, politikai, jogi, igazgatási kérdésekről volt szó, ame­­lyek lehettek óriásian fontosak, mégis csak gyermekjáték jelentőségűek a mai problémákhoz képest, amikor arról van szó, hogy egy a háborús katasztrófából éledő országot újraépítsünk, egy a for­­radalmakban megtépázott nemzetet a nyu­­godt és dolgos fejlődés útjára vezessünk. A törvényes kormány hatalmi problémája ma életkérdés az ország és a nemzet szá­ mára. Ha a régi időben a liberalizmus szá* mára vörös posztó volt az erőskezű kor* mány, akkor ma éppen a polgári szabadel­ vűség követeli harsonázva a kemény kor* mányhatalmat, amely egyedül garantál­ hatja az egyenlő igazságtevést és a mini den oldalról jelentkező — vagy jelen­tkez* hető — nyugtalanság megfékezését. Erőskezű kormánynak semleges jó­­akarattal kell gondolnia minden társadal*­mi réteg jogos érdekeit. Pártos csak egy irányban tehet a kormány,­ de itt köteles* sége is a szenvedelmes elfogultság, a nem* zet irányában. De a nemzet jelent minden* kit, aki jóakaratú, dolgozó, magyar érzésű polgára ennek a hazának. A nemzet az igazi közvélemény, a legfőbb fórum, amely éppen úgy, mint Bethlen, torkig van az utóbbi esztendők szerencsétlenségével, a demagógiával. Ebben a hadjáratban, amit a demagógia ellen viselni akar, Bethlen István egy óriási áldozatra kész önkéntes hadseregre "Számíthat, "sok millió magyar emberre. Gömbös visszalépett a belügyi államtitkárságtól Bethlennek levelet írt, hogy nem vállalja a tisztséget . Nyilatkozik visszalépésének okairól (Saját tudósítónktól.) Az a nagy izgalom, amely Gömbös Gyula belügyi államtitkárrá való kinevezése körül keletkezett a politikai pártkörök­ben, kedden éjszaka lecs­endeskedett. A fenyegető veszedelem, hogy a kereszténypárti miniszterek Gömbös államtitkársága miatt lemondanak, An­drássy pártja felborítja a koalíciót és az egész helyzetet, hosszas tárgyalá­sok, kapacitálások után nagynehezen megszűnt. Gömbös Gyula kedden este levelet inté­zett gróf Bethlen István miniszterelnök­höz és bejelentette, hogy a belügyi állam­titkárságtól visszalép, jóllehet, kinevezése már az első minisztertanácson átment. Politikai körökben megnyugvással fogadták ezt a megoldást, főleg azért, mert így elkerülhe­tővé vált a­z alig néhány napos kormány válsága és az ellentétek kiküszöbölése után a nemzetgyű­lés megkezdheti a sürgős természetű pénzügyi és gazdasági javaslatok letárgyalását. A nemzetgyűlés keddi ülésén már megnyilvá­nult Andrássynak az a szilárd elhatározása, hogy Gömbös kinevezése esetén minden körülmények között felborítja a helyzetet. A kereszténypárt ve­zére mindenekelőtt elhatározta, hogy pártja addig nem is szól a miniszterelnök expozéjához, amíg bizonyosság nem lesz a­ belügyi államtitkárság be­töltése dolgában. Az ülés után formális megbeszé­lések voltak ebben a dologban. A kormány tagjai értekezletre ültek össze a miniszterelnöki szobában. A tanácskozásba bevonták Gömbös Gyulát is, aki­vel előzetesen Andrássy tárgyalt hossztu­ejóig. De ezzel még nem intéződött el a válságos helyzet. Este mind a két pártban bizonytalanságban voltak az eshetőségeket illetően. A kereszténypártban, ahol Andrássy vitte a szót, a képviselők ama meg­győződésüknek adtak kifejezést, hogy Gömbös, aki semmi szín alatt nem akar lemondani a MOVE el­nökségéről, nem fog­adja el a részére felajánlott megtiszteltetést, hanem a miniszterelnök, illetőleg Száday belügyminiszter rendelkezésére bocsátja az állást. A pártkörökben annál kevésbé­ tájékozód­hattak a képviselők, mert a miniszterek ebéden voltak a kormányzónál. , A Pesti Napló munkatársa az est folyamán beszélt Gömbös Gyula képviselővel, aki közölte velünk gróf Bethlen István miniszterelnökhöz in­tézett alábbi levelét: Nagyméltóságú gróf Bethlen István urnak, magyar királyi miniszterelnök Budapesten. Nagyméltóságod és gróf Ráday Gedeon ne­kem a kormány megalakításakor fölajánlották a belügyi államtitkárságot azzal, hogy speciális képzettségemnek megfelelő munkakört kívánna­k rombízni. Pártvezérem, nagyatádi Szabó István ehez­hozzájárult. A múlt pénteki minisztertanács kinevezése­met elhatározta. Ugyanazon péntek este a kereszténypárt ultralegitimista árnyalata, állítólag herceg Win­dischgraetz kezdeményezésére, kinevezésem ellen állást foglalt olyképpen, hogy a kormányt csak az esetben támogatja, ha kinevezésemet vissza­vonja. A kinevezésem ellen felhozott kifogások, amelyek a nyilvános­ságra hozattak, természete­sen n­e­ az igaziak. Aki a magyar politikai élet rugóit ismeri, tudja, hogy gróf Andrássy és környezete elsősorban azért foglalt kinevezé­sem ellen állást, mert a királykérdésben elvi el­lentétek vannak közöttünk. De én értem­ őket. Ők egyszerűen nem akarhatnak a belügyi ál­la­mtitkári állásban olyan politikust, aki eddigi puccs játé­kaikat ismerve, mindenesetre mindent meg fog tenni hasonló kísérlet meggállására és a jek'n­k'v nemzetgyűlés többsége által képviselt és a­ 1020. évi /­ törvénycikkben lefektetett jog­rend fentartására. Azóta a kinevezésem körüli harc áll. Majd­nem nevetségesnek látszik, de nem is tudom el­hinni, hogy csupán rólam van szó. Nem tartha­tom ugyanis kinevezésemet olyan elhatározó fontosságúnak, hogy annak meg, vagy meg nem történtéért érdemes volna a kormány széles meg­alapozását kétségessé tenni. Ezennel vissa.-

Next