Pesti Napló, 1921. augusztus (72. évfolyam, 169–192. szám)

1921-08-02 / 169. szám

4 Románia megerősíti oroszországi határát Oroszországban húszezer ember pusztul el naponta Moszkva. augusztus 1. Románia nagy csapattömegeket és tüzérséget szállít Besszarábiába. A vasutak őrzésére külön tiszti különítményeket alkottak. Ham­burg, auscusztus 1. A Hade­­jevni gőzhajó -Wegner kapitány­nyal a minap Pétervárott járt. Wegner érka­pitánnyal a minap Pétervárott járt, ahol minden­fajta áruraktanányt szállított­ partra. Wegner érde­­kes leírását adja a pétenári életnek. •­Elmondja, hogy König kapitánnyal találkozott, aki a Deutsch­land nevű híres tengerala­ttsí­rónak világszerte fe­lvett vezetője volt. König jelenleg a Norddeutscher Lloyd osztályfőnöke és a német kormány tengeri szállítóosztályának megbízásából időzik Pétervá­rott. A város aranyozott templomtornyaival és ku­poláival távolról ugyanazt az impozáns hatást teszi, mint régen. Ha azonban az ember megérke­zik Pétervárra, mindenütt a romlás és pusztulás képe fogadja. A há­zak minden faalkotó részét le­törték és tüzelőanyagnak használták föl. Az utcák faburkolatát is mindenfelé kitépték. A házak kapai be vannak szögezve és csak hátulról lehet bejutni az épületekbe. Az üzletek, néhány kis statócsboltot leszámítva, zárva vannak. A villamosok megállóinál tömérdek ember várakozik, minthogy az utazás díjtalan. Bérkocsi alig egynéhány közlekedik az utcákon. A legrövidebb út 80 rubelbe kerül. Az árak egyáltalában képtelen nagyságúak. Egy fél­üveg limonádéért ezerötszáz, egy font kenyérért 4000 rab*tt kell fustni. Emdenből kiböki gőzösö­kön vasúti síneket, Stettin­ből pedig gazdasági gé­peket visznek Pétervárra. (II.) Pak­s, augusztus 1. A Huss ügynökség jelentése szerint azoknak a szám­a, akik az éhség folytán naponta elpusztul­nak, ISO 20.000-re rart. Sanilov egyetlen nagy te­metőhöz hasonlít. A volgamenti német telepesek Moszkvában özönlenk s azt követelik, hogy Oren­burgba szállítsák őket. Az­ éhínség terjedésével kar­öltve jár a kolerajárvány terjedése Oroszország legtöbb részében kihirdették az ostromállapotot. Mo­skva, augusztus 1. A lett és a lengyel kormány elhatározta, hogy­Oroszország részére segélyakciót szervez. A lengyel miniszterelnök kijelentette, hogy Lengyelország, mint szomszéd nem nézheti részvétlenül, hogyan halnak éhen Oroszországban milliók és már a me­nekülők érdekében is kész segélyt nyújtani. Berlin, augusztus 1. Pétervárról jelentik Kopenhágán át, h­ogy Pétervárott hírek terjedtek el arról, hogy a szov­jet kormány a mensevikiek vezetői előtt kijelen­tette, hogy nem tud úrrá lenni a helyzeten. A szov­jet kormány hajlandó valamennyi pártot összehívni, hogy közösen határozzanak Oroszország sorsáról. Ifire jár, hogy a kiküldött segítőbizottság, JHBBIe-­ ben a bolsevisták csak gyöngén vannak képviselve, átveszi a kormányhatalmat." Pétervárott a Pav­lovszki-szred a kenyéradag leszállítása miatt pár nap előtt fellázadt. A parancsnoknak sikerült a cendülő katonákat megnyugtatni azzal az ígérettel, hogy megkísérli helyzetük javítását. Másnap az enedít egy szabad térre vitték, állítólag azért, hogy katonai gyakorlatokat végezzen. Az ezredet a téren megbízható bolsevista csapatok körülfogták és mindazokat a katonákat, akiknek szerepük volt a sömdülésben, fal mellé állították s rögtön agyon­lőtték. Xita PEStI MAFLÓ 1921 augusztus 2. 3 CTabódy hazafias. Jó magyar walesz volt) * Kosztolányi százados lényegtelen vallomása után dr. Simon Ákos táblabíró kihallgatása követ­kezik­ A tanú egy házban lakott Tabódyval, de sze­mélyesen csak azóta ismeri, amióta az ezredes visszatért az orosz fogságból. A forradalomig sű­rűn érintkezett vele, azóta nem sokszor. Minden­esetre hazafias, sie magyar embernek tartja. (Eisner lemond Detre védelméről, majd újból vállalja) Miután Baránszky védő néhány kérdést intézzett a tanúhoz, Eisner védő is kérdéssel fordul hozzá, de a tárgyalásvezető megtiltja ezt, Eisner ugyanis Detre védelmét látja el és a katonai bün­tetőtörvény­könyv értelmében egy vádlottnak nem lehet két védője. Eisner kérdései pedig ugyancsak Tabódy védelmét célozzák. Eisner védő: Tíz perc szünetet kérek, hogy vé­dencemmel a védelemről való lemondásomat meg­beszéljem- Én ugyanis Detre Bélát, aki Tabódy se­gédtisztje volt, nem tudom másképpen megvédeni, mint úgy, hogy mindenütt, ahol alkalmam van rá, kutatom azokat a körülményeket, amelyek a vád­­lottak padjára sodorták. Már az eddigi tárgyalás során is belefáradtam abba, hogy folyton harcoljak a per­rendtartásban biztosított védői sejjeimért Ezzel az erkölcsi felelősséggel nem terhelhetem meg életemet és azért, nehogy egy vádlott­ csonka védelemben részesüljön, viszalépek a védelemtől. A tízperces szünet elteltével Eisner védő beje­lenti a törvényszéknek, hogy Detre Béla nyomaté­kos kérésére ismét elvállalja a védőt tisztet. A tárgyalás folytatását ezután kedd reggelre halasztották. Ripka gázgyári vezérigazgató beszámol párisi útjáról Nagymennyiségű szenet és kokszot kötöttek le . A szállítások már útban vannak (­Saját tudósítónktól.) Három héttel ezelőtt Pa­k­sba utazott Sipóc­z Jenő polgármester és Ripka Ferenc, a gázművek vezérigazgatója, hogy Budapest számára a szükséges szénminstg'spstet' az idei télre biztosítsa. Ma d­élelőtt első jelentés a fővároshoz a Pári.rT­ertf. polgármesterről. Sipőcz polgármester ugyanis közölte, hogy Pak­sból Bécsbe érkezett és onnan pihedőre a Balatonra utazik. Ripka Ferenc gázgyári vezérigazgató azon­ban Bécsből egyenesen visszatért Budapestre. Ripka vezérigazgató ma este már meg is érke­zett a fővárosba. Egy pillanatra betért hivatalába, majd lakására vonult. A hosszú út egy kissé meg­viselte, hiszen hónapok óta fárad ebben az ügyben s tárgyalásait mindig kénytelen volt egy-egy utazás miatt megszakítani. Az útifáradalmak ellenére Ripka vezérigazgató szíves­­volt késő este fogadni a Pesti Napló munkatársát és útja eredményeiről a következőket mondotta el: — Utazásunknak kettős célja volt, egy­részt biztosítani akartuk Budapest számára a téti szénszükségletet, másrészt pedig a francia koksz ideszállítása ügyében kívántunk közbenjárni. Mind a két szempontból nagyon szép eredmé­nyeket értünk el. — Jártunk a polgármester úrral Lewz­brüekenben, tárgyaltunk az ottani bányái igaz­gatóságával és kedvező megállapodásokat kötöt­­tünk. A már régebben lekötött szenet rendelke­zésünkre bocsátották és a szállítások ügyében megfelelő megovást találtunk.­­ Azonkívül opciót kaptunk nagymennyi­ségű ízek lekötésére, a választ augusztus 15-ig­­ kel megadnunk, addig itthon a szükséges lépfe­­seket megtesszük és távirati intézkedésünkre i szén rendelkezésünkre fog állani A vasúttársa­ságok részéről a legnagyobb előzékenységben volt részünk, a vasutigazgatóságok honorálták kívánságainkat és a szállításokat mer ki-k­ is kezdték. -r~ Mint érdekességet eredihetem meg, hogy a szállítás a lehető legsimábban és a leggyorsab­ba­n történik. Salzburgban a pályau­dvaron, amikor a vasúti fülkébe be akartunk szállni, a legnagyobb meglepetésünkre már ott láttak a Budapest felé irányított szénszállít­ványoka. Igazán órák kérdése, hogy a szénnel telerakott vagonok Budapestre megérkezzenek. — Voltunk Párisbart is, tárgyalóink az ottani gázgyár vezetőivel, valamint a kök­sáru­sító vállalat igazgatóságával. Elértük azt, hogy a francia koksz szállítása újra folyamatban van és megkaptuk a kellő garanciákat arra, hogy augusztus hó közepéig az egész küldeményt leszállítják, így ez az akció is két hét alatt be­­fejeződik. — Külföldi tárgyalásaink eredménye azzal a m­egnyugtató érzéssel tölt el bennünket, hogy mi mindent megtettünk arra vonatkozólag, hogy a tahirahji szénmizériák az idén ne ismétlődjenek meg. Ripka Ferenc vezérigazgató holnap déllőtt a városházán be fog számolni hivatalos útja eredmé­nyéről és aztán a távollétében felgyülemlett anya­got fogja feldolgozni. Ahogy munkájával végzett, lehetőleg még ezen a hét végén nyári pihenőre el­utazik a fővárosból Az emberi halhatatlanság elméletileg lehetséges Tudományos kísértetek évekig életben tartják el fiai terelmére egyes részeit (Saját tudófitetétől) Az emberi élet átlagos tartama, miként a stiilisztikák bizonyítják, alig éri el az ötven csírrendőt, s nagyon kevés azoknak a szárny­alag hiteles ellenőrzés szerint száz évig et­tek. Ugyancsak hiteles kisí­rtatások szerint azt ál­lítják a kutatók, hogy a százhuszadik esztendőt még senki sem lépte át. Tudományos megállapítás szerint is tehát­­ emberi életnek van egy olyan határa, amelyet eddig semmiféle körümények közt sem sikerült kitolni. Most mégis olyan kísérletekről számol be a francia tudományos és napisajtó, amelyekből egy­két kutató azt az érdekes következtetést vonja le, hogy testünk sejtelemei, egyes szervei s végered­ményben az egész emberi test bizonyos körülmé­nyek között halhatatlan. E feltűnő kísérletek alapgondolata Jacques Loebnek, s hirts amerikai Aziológusnak a nevéhez fűződik, aki békapeték mesterséges megterméke­nyítésével kísérletezett s akinek sikerült me­g nem termékenyített békapetéket születésre és fejlődésre birni. Ez az eredmény a Wka sejtéletének tanulmá­nyozásához vezetett . Azzal az újabb eredménnyel járt, hogy sikerült hosszú időn át a béka egyes­­zervs,t függetlenül az állattól életben tartani. Kevéssel ezután W. H. K­r­uns, baltimorei or­vos és felesége arra a fontos­ felfedezésre jutottak, hogy a tyrkembrió testszövetei kihasítva az állat­ból is életben tarthatók teljesen szervetlen oldatok segítségével, amint például a B­inger-féle sóoldat. E kísérletekkel és eredményekkel szemben azonban fölhozták azt a hosszú időn át valóban megdöntet­­len tényt, hogy e sóoldatokban eltartott szövetek és szenek csak annyi ideigi érték, amennyi ideig maga a kísérleti állat életben szokott maradni s igy volta­képpen nem bizonyítanak semmit. Erre az ellenvetésre felel most egy francia tu­dós és számos munkatársa. Garrel d­oktor 191­2 január 17-én kezdte téig rendkívül érdekes kísérleteit. Nyolcnapos csi­rke­embrió szívéből és ereiből tizenhat szeletet metszett ki. E metszetekből ugyanazon év márciusában már csak öt élt, a következő hónapokban pedig külön­­böző balesetek, főként baktériumos ártalmai nagy­részüket elpusztították, úgy hogy szeptember hu­szonötödikén már csak egy kultúra vált sözülök életben. Ez az egyetlen életben maradt kulyira a '•­»irke »zivéből való volt »ej — csodálatos mó­don! — száznégy nappal is azután, hogy kimét­­szett­ék az állatból, még mindig vert, dobdood­! Sőt — s ez még csodálatosabb — a kivágott sziv meg is nőtt,­­ növekedett, épp úgy­, mintha meghagy­ták volna az állat testében. Minden negyvennyolc­ órában kivették a szív négy részét, melltapslái a Ringer-féle sóoldatban, s umra elhelyezték egy kis üveglapon a friss kultúrában, amelyet állandóan körülbelül 39 fok hőmérsékleten tartottak. Ez a kultúra — Garrel dr. közlése szerint — egyenlő" részben tyúknak a vérplazmájából és csirkecuibita folyékony kivonatából á!. Pontos mérésekkel megállapították, hogy a kivágott szív 12 tízszeresére nőtt meg. S az is beiga­zott,rsak vehető, hogy az állatból kivágott szövetek tovább élnek, mint maga az állat , hogy a tanul­mányozott szövetek és szenek vitasítása, főként pe­dig növeltedési képessége öt év alatt semmit sem változott, sőt inkább emelkedett. Egyes kutatók még meg is jegyzik, hogy e kimetszett sejtek növeke­dése re­ndkívűl hasonlatos egyes rákdaganatokó sejtjeinek rohamos fejlődéséhez. Bárhely is van, a bemutatón résztvett tudósok egyrészt­ annak a véleményének adott kifejezést, hogy a ..rejtek és szövetek, amelyekből az emberi test fel WGF77 építve, elméletileg legalább is hal­hatat­­lanoknak tek­inthetők s talán, eljön az 31 idő is, amikor ez a következtető nan lesz többé, elméleti feltevés, hanem gyakorlati tény. S hogy ily módon talán az öregség, az em­be­ri életnek ez a dekán­den­ciája valóban nem egyéb mint olyan betegség, ame­lyet egy távoli korban elkerülhetnek az esBüívek. Ha ug.^tmis az öreg ember sejtjei, szöv­ etei meg* ál« to.TO«k, dgyengülnek, dánesnesednek: ez nem oka, hanem következménye az öregségnek. De. sni hozza létre ezt a következményt? Talán egyszerűen az a tény, hogy testün­kne­k minden egyes része szoros kapcsolatban áll a mdaikkal s az egész szerv­etettel Ha az egyik rész legyöngül, leromlik, felborul az egész gépezet. S ha meg fogják tudni askadályozni a szervezet egy-egy részének önálló legyengülését — amely oly végzetesen maga után, vonja a többi rezek dekadenciáját — fiatal és erős mo­nd mind­végig minden e­mber. Így vélekednek ma Parisban Carrel kísérletei nyomán a francia optimisták az emberi halhatat­lanság elméleti lehetőségeiről. S ki tudja: talán igazuk van . . . Takun lesz egyszer olyan kor, amelyben egy nagyszerű hygiénia meg fogja tudni v­édeni az emberi szervezet minden egyes részének intaktságát.

Next