Pesti Napló, 1921. augusztus (72. évfolyam, 169–192. szám)

1921-08-05 / 172. szám

Budapest, V*ZI­KLÓFIZETÉSI ÁRAK: tg/ Mra 10 km n _ Min« tBO kor. . ém. _ 860 kon -pesten, vidéken és s pálya­udvarokon . 2 ha* PESTI M. Bad» t­­ évfolyam 172. szám. KESZTÖSÉGfc ADÓHIVATAL» Hasóbot-körút 18 asfeB TELEFON: József 62-30, 62-31L, 33-38 Nyomdai telelem: József 71-15. Felelős sserkeutff Jóssef 63—86 Kiadóhivatal Wienben: I. Kohlmarkt 7. Pángermán agitáció Sopronban | Soprony anpusztup 4. A soproni rendőrség pángerrmán agitác­ió köz­­pontot leplezett le. A Németországhoz, csatla­kozás hívei gyakran gyűltek össze affilésekre Sop­ronban az Ödenburger Z Zeit­ung­ fller­k­esz­tőségébe­n, ahol a Nyugatmagyarországon folytatandó nagy­német propagandáról értekeztek. A gyűléseken Ambrosits János, a lap főszerkesztője elnökölt. A rendőrség augusztus 3-án házkutatást tartott az ödenburger Zeitung szerkesztőségben, ahol An-'rí­riából becsempészett nyugatmagyarországi nagyné­met propaganda-iratokat és nagy német színű szak­­tagokat foglalt le. Megállapították, hogy a propa­ganda-anyag nagy részét még a lefoglalás előtt az egész Nyugatmagyarországot elárasztó agitátorok már széthordták a vidékre.­ ­ Lehetetlen a megegyezés a felsősziléziai kérdésben Pária, a«80sztn8 4. |CA Pesti Napló tudósítójától) Beavatott körökben kijelenti, hogy a leg­felső tanács aligha fok tudni már­sal is foglalkozni,­ mint a felső sziléziai hydessdi de ezt nem fogja tudni elintézni. Franciasille és Anglia között ugyanis olyan nagy az ellentét, hogy ezt bármi­lyen hosszú vitával sem lehet áthidalni. Valószínű, hogy ideiglenesei­ fogják rendezni a felsősziléziai kérdést, még­pedig úgy, hogy­­a kétségtelenül német vidékeket Németországnak adják át, a vitás területe­ket pedig az ente­nte tovább is megszállva tartja.­­Francia, körökben most azt szeretnék, ha Német­ország­ közvetlenül Ungyelország,mi keresné a megegyezést Klofác Amerikába meg? Prága, auffusztus 4. (A Pesti Napló tudósítójától) volt cseh honivédelmi minisz­ettség élén Amerikába megy, „ a csikágói _ szokai ünnepségen, TM _ c5Fh nemzetgyűlést is képviselni fogja. ”Klofác 1909-ben már Csikágóban járt, ahol nagy­­beszédet mondott az akkori szokolünnepért. (V.) Klofá­c-et tizenöt hagy részt amelyen a Bizánci birodalom — angol protekturátus alatt Páris, augusztus 4. (A pesti Na­ff­ló tudósítójától) A Temps megállapítja, hogy az az athéni jelen­tés, amely szerint az angolok is meg akarják engedni Konstantinápolynak a görögök által való megszállá­sát, Párisban eddig hivatalosan nem nyert meg­erősítést. A lap azonban biztosnak tartja, hogy a hírt a­ görög kormány­ tudtával és beleegyezésével terjesztették, biztosra várván az angol engedélyt A Temps hangsúlyozza, hogy a görögöknek Konstan­tinápolyba való bevonulását a szövetségesek előze­tes eszmecseréjének kell megelőznie. A lap meg­áll­apítja, hogy az angol politika következetesen a bizánci birodalom helyreállításához vezet angol protektorátus alatt .­­ Bruszilov résztvesz a török nacio­nalista hadsereg újjászervezé­sében Szécs, augusztus 4. (­ Pesti Napló tudósítójától) Itteni entente-követeit­ist a­­bif érkezett, hogy Bruszilov a török nacionalista hadsereg vezérkará­nak székhelyére érkezett, hogy részt vegyen a ke­m­alista hadsereg újjászervezésében, amelynek kö­telékei a legutóbbi harcokban veszedelmesen meg­lazultak- Orosz lovascsapatok is Kisázsiába érkez­tek. Török misszió ment Moszkvába, hogy a szov­,­jetkormány és a kemalisták között létrejött szer­ződés ratifikációs okmányát átadják a szovjet kor­m­ánynak. "***"^**TJ*vi^rirmrimmunvui­ ­ Bottlik József vagy Gaál Gaszton lesz a Ház elnök­e Pártközi konferencia a miniszterelnöknél — Prónay alezredes ügyének bonyodalmai . (Saját tu­dósítónktill) A Ház esztöki tisztségé­nek betöltése dolgáb­an csütörtök délután gróf Bethlen István ajjiszt­er­elnöknél! konferencia­ volt, amelyen részt vettek a kisgazdapárt részéről nagy­atádi Szabó István, May­er János, Meskó Zoltán, Szijj Bálint és Schamtl Károly, a kereszténypárt részéről gróf Andrássy Gyula, Huszár Károly, Hal­ter István és Túri Béla, a disszidensek részéről báró Korányi Frigyes. A miniszterelnök megnyitó beszédében jelezte a kormány kívánságát, amely szerint a Ház elnök­­­ség­e dolgában a kormányt támogató pártoknak egyértelmű megállapodásra kell jutniok. Nagyatádi Szabó István kifejtette, hogy a kisgazdapárt, mint a nemzetgyűlés leg­­agyobb pártja, ragaszkodik az elnöki álláshoz. Andrássy szerint nem helyes a pártok erőviszonyai szerint dönteni ebben a kér­désben, mert a fő feltétel az, hogy az elnököt min­den párt megelégedéssel lássa. Felmerü­lt a vita fo­lyamán az a terv is, hogy az elnöki állás betöltését halasszák őszre. Ezután a konferencia elvben meg­állapította hogy az elnöki állást kisgazdapárti kép­viselővel töltik be. Átlőn­t a kérdés személyi ré­szére, a kisgazdapárt Bottlik Józsefet ajánlotta ház­elnöknek. A­ kereszténypárt leszögezte azt a kíván­ságát,­ hogy­ ebben az esetben az egyik alelnöki ál­lá­s a pártnak jusson, és pedig Tó­h­ Béla legyen az egyik alelnök, a másik ped­ig­ a disszidens Kenéz Béla. Pénteken délelőtt a képviselőházban nagy­atádi Szabó István miniszter szobájában folytatják az értekezletet és itt állapodik­k meg véglegesen az elnök személyére vonatkozóan. A kisgazdák megelégedéssel vették tudomásul "a konferencia eredményét és általános az, a véle­mény, hogy az ú­nj elnök Bottlik István lesz annál is inkább, mivel, a párt másik jelöltje, Gaál Gaszton ne­m reflektál az elnöki tisztségre. Egyik kere­sz­-­ tényszocialista estilap az elnökválasztás alkalmáva­ támadást intéz Bottlik­ József ellen és úgy állít­ja be őt, mintha ő a kisgazdapárt elégedetlenkedőinek élén állana, és Ha nem volna a nemzetgyűlés el­nöke, bomlást idézne elő a pártban. Erre a cikkre vonatkozóan Bottlik István lapunk munkatársa előtt a következőket mondotta: — Kijelentem, hogy megválasztásom első pe­r­­cétől kezdve a párthűséget a legszigorúbban ma­gyaráztam, ami miatt nem egyszer volt kellemet­lenségem. Az a vád, minth­a az egységet meg akar­,­nám bontani, nem felel meg a valóságnak, ezen annál is inkább fölül állok, mert azok közé tarto­zom, akik még a forradalom előtt csatlakoztak nagyatádi Szabó pártjához. Azóta soha külön utaim nem voltak és semmi mesterkedés nem zavarhatja meg ragaszkodásomat, amit pártvezérem iránt ér­zek és semmiféle támadás nem kényszeríthet arra, hogy a­ párthűség ellen vétsek. A kisgazdapártban elégtétellel beszéltek a nemzetgyűlés csütörtöki ülésének eseményeiről, ne­­vezetesen arról, hogy Rakovszky István és Beniczky Ödön mentelmi ügyében a sürgősségre vonatkozó indítványt a pártnak sikerült leszavaznia. Termé-­­szetesen e­ gyakorlatban nem sokat jelent, mert már a­­ pénteki ülésen a napirend megállapí­tása után, a kereszténypártból és az ellenzék sorá­ból indítványt fognak benyújtani arra vonatkozóan­, hogy a mentelmi bizottság jelentését a Ház tűzze ki legközelebbi, keddi ülésének napirendjére. Ezt az indítványt minden valószínűség szerint az elnök­­ség és­"a kormány is magáévá f­ogja tenni. Megálla­pítható, h­ogy a nemzetgyűlés­ túlnyomó többsége nem helyesli a mentelmi bizottság határozatának azt a­ részét, amely a Ház és Rakovsz­ky István meg­­követésére ítélte Prónay ajezseejest, sokan különö­­­sen' átolól ' a " Szentpontból" Tartják szerencsétlijtőek­ üt. Siralmas éneket kellene írni erről az idei magyar esztendő­­ről, Carmen migerabilet, amitferit Rogerius mester szerzett valaha a­ ráfordulás után. Még a Nap is­ ellenünk fordult, az ősi, aranykoronáig égi­sten s hősnyilát haran­gos, nyári kedvvel zúgatja fölöttünk, el­­perzselve augusztusra a májusi dug re­ ménység zöldjét. Hiába eped hetek óta felleges harmat után a Duna-Tisza sikja, forró neárium lehet rajta végig s ha vala*­honnan fentről, a megcsonkolt Kárpátok lejtőiről el is indul egy kis bátortalan fir vallat, legfeljebb porfelhőt kavar. Kisült, kiégett, meghasadozott a termékeny róna földje, mint a rossz, fekete kenyér s a gazda keserű szivel néz a sivár holnap elébe. De nemcsak a gazda, akinek ásója hiába töltögette a kukoricát és kenyért­pótló burgonyát, hanem a városi polgár, iparos, kereskedő, hivatalnok homlokán is a gond ráncait barázdálja az ominózus hő­ hul­lám. Hiszen a föld termése, a magyar föld szüretje édesmindnyájunk közös kin­­cse, érdeke, öröme vagy­­ szomorúsága. Igazi hőmérője pedig ennek a száraz, rek­­kenő nyárnak: a zsebünk, amely minden barométernél érzékenyebben tudósít affek­től, milyen veszedelmes titkokat rejteget a fölöttünk ártatlanul mosolygó, mélykék égő­boltozat. A kenyér máris drágább, mint tavaly volt, pedig a búzában még nem oko­­zott olyan jelentékeny károkat a száraz­­ság, mint a kapásnövényekben. A zsir áfá­­nak rohamos szökkenése is aggasztóan jelzi a téli sertéseleséghiány következmé­­nyeit s általában elkészülhetünk a rövid és jelentéktelen olcsósági hullám izzasztó in­­tervalluma után egy makacsul kitartó és felszökő drágasági hullámtorlasz dagályára, minden téren. A búza, kukorica, krumpli, takarmány, szóval a földből kimagzó élet árához iga­­zodik az óramű pontosságával a hús, zsír, bőr, posztó, vas, szén, fa ára is s ha az emelkedés az egyik oldalon megindult, mathematikai törvényszerűséggel követke­­zik be a másik részen is. Pedig sok bajunk, szenvedésünk és keserűségünk közepette legalább a tavaszi barázdák ígéretekben gazdag nemzője lehetett volna kegyesebb hozzánk. Minden okunk megvolt rá május­­ban, hogy örüljünk az idei magyar termés*^ nek, amely szokatlanul gazdag eredmény' * nyel kecsegtetett s amely most — fájdalom — ijesztően összezsugorodott, leromlott, valósággal elolvadt a tikkasztó hőségben. Régi, végzetes ének a magyar Carmen miserabile, századokon át ki nem fogy­­tunk zokogó melódiáiból s az idei nyár újra ezt vegyíti bele a cséplőgépek zugá­­sába, az üres kukoricagórék, krumpliver­­mék és éléskamrák kongásába, — ki tudja — talán még a szüreti must sustorgó ford­ításába is. Megszabdalt határok közt, f gaz­daságilag megnyomorítva, a csonkán is ál­­dott ősi rögben biztosító, amelynek megha­­sadó keble előbb oly dúsan szórta elénk a buza topázat, a füvek smaragdját S­­ most ez az utolsó reménységünk is mintha cser­­benhagyna, ellenünk fordulna. Hogy pedig egy kis ecet is vegyülj el a ránk szakadó, hét Sovány esztendőt be­­tetőző keserűségbe, könnyes szemünk ráté­ved a jóvátételi bizottság.Ő éppen most ér­kezett csoportjára: Uram Istenem, jóvá­­tenni való aztán igazán van itt bőviben megszolgáltuk tenger nyomorúsággal. Igy igaz ez, ha Trianonban nem is egészen igy gondolták el a jóvátételt.

Next