Pesti Napló, 1922. január (73. évfolyam, 2–25. szám)
Vasárnap PESTI NAPLÓ Nagy tervek a Balaton kultúrájának emelésére Báró Wlassics Tibor a kormánybiztosság megszüntetése ellen (Saját tudósítónktól.) „Legyen is szemléltetve a Balaton egész gyönyörűséges v-ilága. Találjuk itt a szépséges magyar tengert fenséges haragjában, lássuk kedvesen kacagó szelidségében. Tündököljön a Balaton vize a ragyogó napfény derűjében és fényeskedjék álmatagon az ezüstös holdvilágnál. Lássuk a Balatont a pirkadó hajnal pompájában és a leáldozó nap aranysugarával beköszöntő alkony búcsújánál". A Balaton-hódolatnak ezt a szerelmes strófáját ör. báró Wlassics Tibor miniszteri osztálytanácsos írta beharangozójául annak a művészeti kiállításnak, amelyet azelnöklete alatt álló Balatoni Társaság rendez januárvégén a Nemzeti Szalonban a Balaton-koltisz érdekében. Abból az alkatomból, hogy erről a kiállításról és, általában a Társaság művészi terveiről megemlékeztünk, az elnök érdekesen nyilatkozott előttünk arról a nagy koncepcióról, amely a BalatoniTársaságot foglalkoztatja, s amelynek egyes részlegei már a megvalósulás útján is vannak. Elöljárónában azonban egy aggodalmas közléssel kezdte: — Az a hir járja, — úgymond — hogy Kállay Tibor pénzügyminiszter meg akarja szüntetni ts balatoni kormánybiztossá...d. A hirt, ki kell jelentenem, nem fogadtató megnyugvással, mert ennek a speciálisan mérnöki jellegű kormánybiztosságnak, amely csekély anyagi eszközei mellett csak idegen tőke igénybevételével tudott dolgozni, tagadhatatlanul mutatkoztak előnyei is, így például júliusig megcsinálta a korflllánybiztosság a balatonfüredi szennyfoszkvezető csatornát és tervbe vette a vízvezeték berendezését. Rendkívül fontos munkálatok ezek, mert megszüntetik a gyógytünetőben az eddig fennállott közegészségellenes állapotot. Meg kell említeni egy másik alkotást, a Zamárdiban készülő nagyszállót, amelyben hat éven belül 390, tíz éven belül 450 szoba nyílik meg s nem lehet elvitatni a fontosságát a Zamárdi melletti, k ötvenötholdas kertgazdaságnak. Spur István kormánybiztos, bár technikus szakember, hajlandóságot mutatott arra, hogy a Balaton-kultiszt minden vonatkozásában felkarolja. A kormánybiztosság háromszezir korona; dotációja az állam? ^ » . — Mind erőre...szükség.an, — foktatta, aztán báró Wlassics — flog« a Balaton végre igazi jelentőségébe«, jú; ion. Most, hogy az ország ki» sebileti. "A Balaton szerepe annál nagyobbra nőtt. Itt a gondolat vitt arra, hogy megalakítsam a Balatoni Társa ágok aak.'yeijesen a balatoni kultúra szolgálatában .'••1. Művészeti, tudományos, irodalmi és fürdőgazdasái térre terjed ki működésünk, amelytől távol élt minden politikai vagy úgynevezett kurzussvonatkozás. — Megalakult az irodalmi szakosztályunk, melynek élére Lampérth Géza, az ismert költő, került. Az irodalmi osztály nagy és szépmunkát végez. Felkutatja és közkinccsé tts zi a Balatonra vonatkozó irói é. költői termékeket s ebben az irányban még a külföldiis siiaaie,kenik. Rendes eladásokkal, ünnepségekkel s pályázatokkal buzditja az írókat. — A művészeti szakosztály, amelynek élén Déry Béla festőművész éli a januári kiállititsánkret megalakul. A Nemzeti Szalonban rendezendő tárlat, eltekintve művészi értékétől, külön azért isérdekes lesz, mert ez az első balatoni kiállítás. A kiálllktadó művek beküldési ideje január 10, 11 és 12. Az elfogadásra vonatkozóan tlres mellék-tekintet és elfogultság. A művészet és a Bis-laton-kultura a döntő. A kiállításra államdíjat s mintegy negyvenezer koronányi más díjakat tűztek ki. — A művészeti feladatok közé tartozik még aművésztelep létesításe, amely egyelőre snyoki nihézségisélbe ütközik. Az építkezéstmegelőzőest azonban szó van arról, hogy fiatal művészeket tisztviselői nyaraltatási segéllyel és a mi külön támogatásnkkal a Balatonhoz telepítsünk. A legpompásabb helynek erre a célra Balatongyörök kínálkozik. — Most van alakulóban a tudományos szakosztály dr. Cholnoky Jenő egyetemi tanár és dr. Sebestyén Gyula muzeumi igiz©ató vezetésével, Cholnoky javaslatára népszínü tudoanányos működést fejt ki arra való tekintettel, hogy a Batotosi és környéke tudományos kutatását a Földrajzi Társaság Balaton-bizottsága végzi. A tudományos szakosztály keretében működik a szőlészeti és borászati alosztály, amely gyakorlati célokkal foglalkozik és többek között a Keszthelyen és Tapolcán miegalakult szőlősgazda-szövetkezetekkel együttesen kiállításokat rendez. • T .1 fürdőügyek fejlesztésére alakult szakosztálynak dr. Lichtenberg Kornél az elnlöke. Az itt működő műszaki alosztályba mérnötők és építészek tömörültek Vass Mátyás kir. főmérnök és Miakits Károly műépítész vezetése mellett. A sok tennivaló között elősorban Keszthelyen kultúrházat akarnak technikusaink emelni. Herceg Festetich Tasziló erre a célra terülői és átalakítható épületeket adott. Másfél év múlva, úgy reméljük, megnyílik a kultúrház, amelyben egy országos balatoni múzeum is könyvtár is helyet kapna az ünnepségek és kiállítások csarnokai mellett. ..• Nagy és szép feladatok várnak reánk, de örömmel dolgozunk és úgy érezzük, kötelességet teljesítünk, amikor a Balaton végérvényesen napirendre akarjuk hozni és másokat: államot, hatóságokat, testületeket is felhívunk arra a kötelességre, amellyel a Bahlersiúja tartozna". Ezzel fejezte be érdekes közléseit báró Wlassics Tibor elnök, akit az akták, levelek, tervek és nyomtatványok barrikádja között találtunk nagy, egy ember számára túlságosan v így munkában, amelyet a Balaton csodálatosan lelkes szeretete fűt. (Saját tudósítónkról.) Az óesztendő utolsó napján, szombaton reggel kvenc órakor Kiss József, a nagytehetségű költő, Koszuszmi védés után meghalt, hetvennyolcéves koráig... A kiváló poéta — akiinek érdemeit lapunk más helyén, méretjük — régóta betegeskedett már. Heteek óta nem bírta elhagyni ágyát, mig most a sok fekvéstől tüdőgyulladást kapott s a súlyos kór legyőzte erős szervezetét. •Kiss József Borsodmegyében, Mezőcsáton, született 1818 november 26-án. Szüleivel előbb Tiszacsegére, majd Serkére költözött, hol atyja regálebérlő volt. A magyar és rém keitek iránt már igen korán érdeklődő" kir. fiut szülei előbb Miskolcon héber tanulmányokra fogtak, majd gimnáziumba adták Kimaszaaibattia, később a debreceni atyja :ö:-.i-;rein-?nt, a r£t\fjik/ .-..ai.....' j.u.gának' kjiku-fo:'i. a / rái 'gphr doáskodni.. Hat é ig ta-itt-..ott az .Miöldön, Kevésben, Biha.írt isme . '-.'.. a magyar népéletei, amelynek színei a -nyiszor lesikak későbbi költeményeiben. 1861-re.'i. Pa.-be kön-azön, ahol előbb korrektoroskodott. Kés'ibb pedig a Képes Világ cimü lapot zerkesztette. 1871-ben, hogy lapja megszűnt, Szentesi Rudolf álnév ,s egy füzetes rémregény írásából tartotta n im magát. A ma már kuriózumszámba menő ponyvaregény címe: Budapesti rejtelmek .Ő nem kevesebb, mint nyolc kötetből áll. Zsidó dalok című versfüzete hitsorsosai körében már ekkoriban kedvező fogadtatásra talált, de igazi értékére csak akkor lettek figyelmesek, mikor azt a Pesti Stxplában Rákosi Jenő, nyomatékosan kiemelte. Még ezután is. hosszú ideig nem akartak mnegnyitnn Kiss József versei előtt az előkelőbb szépirodalmi lapok hasábjai, mignam IS/1-ben Taldy Ferenc a költő legnevezetesebb balladáját. Simon Juditot bemutatta a Kisfaludy-Társaságban. "Neve ekkor egyszerre ismertté lett az egész országban a érdeklődéssel várták költiészetének 1: ...!]]] terméseit. 1876-ban jelent meg első vers-gyüjteményét, amely a Zsidó dalok öt darabjánkivül a Regény című, családi életére vonatkozó ciklust s a De Irofundist foglalta magában. Utóbbiban eddig szokatlan tárgyat, a bukott nő sorsát énekelte meg. A következő évben a Petőfi Társaság tagjai közé választotta s költői neve hamarosan ünnepeltté lett, főként bakládái révén. 1876—1882-ig Temesvárott tartózkodott, majd újra Pestre költözött s a Magyar-Francia Biztosító Társaság kötelékébe lépett. 1888-ban jelent meg Ünnepnapok cimü költemény-füzete s ugyanekkor itt a Mese a varró népről cimü költői cltfilmn beszéléssi. Kisebbak, a Jarn mint a Rábasi-Gedőimi css.o. . ...enyei •• n aporodítást tettek közülük balladái, Batóné. Roboz Ágnes, ?i s Je hova cimü költői műnk jani Mari szavalata 1893-ban az i . ..• • •• ,n népszerűvé tett. Ezek a versek Ujab kő'. . 'nyek c.imen 1891-ben jelentek meg. töbt u uieginditotta a Hét cimü szépirodalmi heil n 'az t irodalmunkban szokatlan elevenséggel. ... ..... . .-s változatossággal szerkesztett, egészen a legt.bi évelig. Mint szerkesztő, nemcsak egész irót is tobzott~ maga köré, hanem uj irókat is : laja irodalmi életünknek határozott szellemfolmává lett, 1908 ban jelentek meg újabb kövényei Levelek hullása címen, majd 1910-ben a Legendák a nagyapámról. A háború alatt még két kötet verse jelent meg Háborús versek és Esteledik — alkonyodik címen. A költő hetvenedik születésnapját országjos ünnepély keretében ülték meg 1914-ben, s e«kkor választotta rendes tagjai sorába Kiss Józsefet a Kisfaludyi Táraság is, a király pedig a Ferenc Józsefrend középkeresztjével tüntette ki. • * A háború alatt már állandó betegeskedés volt élete. De betegsége,pártyhoz kötött séfje mintha eladdig ritkán megnyilakkozó könészetének új fölvillanyozója lett volna. Mennél inkább kellett kikapcsolódnia az élő életből, annál színesebben, mélyebben és sűrűbbengyulladt ki alkotókedvének lángja. A háború s a forradalmak alatt, majd azután holt költeményei szinte ij ragyogásban csillogtatták költői talentumát s megragadó hangokat talált e gondterhes idők honfibújának megéneklésére. A legutóbbi cégig öt esztendő alatt csaknem évről-évre jelent meg egy-egy ujabb verseskönyve. Zárkózottságában is a külső élettel való ez a lüktető együvédobbanása egyszersmind szűkebb övéihez is szorosabbá, fűzte. Legújabb lírájában néhány nemragadó dal jut legkisebbik unokájának s hitvesének, ki csaknem a legutóbbi hetekig a maga halálos kórságát leküzdve, férje ápolásában olvadt fel. A csöndes asszony, életének hű párja, megelőzte Kiss Józsefet az elköltözésben. A költő nem tudta meg, eltitkolták előle, hogy felesége előtte tago.:v.l arra a titokzatos útra, mely csak a közlönett jw« u'.ki. nl távozást az életből,, de Kiss Józsefnek, az költőnek jelenti a mondandó élet kezdetét, az embertől elvonatkoztatott nagy költő maradandó életét műveiben s az irodalom igaz értékelésében. A Magyarországi Újságírók Egyesülete ma rendkívül választmányi ülést tartott, amelyen Márkus Miksa elnök Kiss József halálát a következő szavakkal jelentette be aválasztmánynak: ..Tisztelt választmányi Az év utolsó napjával az öreg költő megvált földi hazájától és elköltözött atyái istenéhez. Amíg közöttünk járt, az isten és a Haza dicsőségét énekelte és ma fenn a mennyekben, az öreg isten trónusánál eggyel több a nagymagyar ember, aki szegény, eltiport, megkínzott hazánkért imádkozik. Euripidesről maradt ránk az a gondolat, hogy az élet talán nem is más, mint egy hosszabb tartamú halál és a halál az örök élet. Hogy áll ez a kérdés, ezzel mi, köznapi emberek talán ne is foglalkozzunk, egy azonban bizonyos, hogy a nagy szellem és a nagy író, a nagy költő a halállal megy igazán és egyenesen az örök életbe, amelynek mi csak a kapujához kísérhetjük el. Ezt cselekem,szűk most fájdalmunk megnyilatkozásával, " jegyzőkönyvifeljegyzésünkkel és azzal a koszorúval", melyet a Magyarországi Újságírók nevében le fogunk tenni Kiss József ravatalával. Szeretettel karolja őt magát..-/ a magyar haza szentséges földje, és adjon neki regiaem eternam, örök nyugalmat". .. választmány mély részvétt-c-t vette tudomásul a költő halálát és elhatározta, hogy gyermekeit részvétéről értesül és a költő koporsójára koszorút tesz le. 1 1922 január 1. 3