Pesti Napló, 1922. február (73. évfolyam, 26–48. szám)
1922-02-01 / 26. szám
2 Szekia _ PESTI NAPLÓm •I 1922 feferjk 1 "Amit Bismarck és Moltke felépített, azt Tirpitz és Ludendorff lerombolta" Delbrück tanár súlyos kritikája a német hadvezetőségről Berlin, január 31. (A Pesti Napló tudósítójától.) * Scheidemann szocialista képviselő a költségvetési vita során mondott beszédében részleteket olvasott föl Hans Delbrück tanárnak legközelebb megjelenő könyvéből. Delbrück a többi közt ezeket írja: — A nagy stratégák rendesen inkább államférfiak voltak, mint katonák, Ludendorff Azonban csak, katona, volt, anélkül, hogy elegendő esze lett volna nagy stratégiai feladatok megoldására. Ma Ludendorff egykori munkatársainak és katonáinak becsmérlésével próbálja takargatni saját hibáit. 1918 október közepén "Bauer ezredes Berlinbe jött és Ludendorff fölmentését követelte, mert a vezérkari főnök idegrendszere fölmondta a szolgálatot. — Ludendorff volt az, — írja Delbrück — aki megölte a monarchiát. Valaki, aki igen közel állott a birodalom ügyeinek intézőihez, azt mondta Delbrücknek 1917 végén: „Minket egy megbolondult kadét kormányoz." Delbrück ehez hozzáteszi: — A birodalmat, amelyet Bismarck és Moltke fölépített, Tirpitz és Ludendorff szétzüllesztette. Hindenburgról Bauer ezredes egy alkalommal ezt mondta Delbrücknek: — Már meg se szoktuk mondani Hindenburgnak, hogy hol állanak az egyes hadtestek. Tavasszal építkezésre kényszerítik a nagytőkét Bernolák miniszter bevallja, hogy a lakáshivatallal szemben tehetetlen volt (Saját tudósítónktól.) Minthogy az ipartörvény általános vitája tegnap oly meglepetésszerű gyorsasággal véget ért, azok a képviselők, akik még beszélni akartak általánosságban és akiket alkalmasint hallani is óhajtott a közönség, a részletes vitánál az első szakaszhoz mondták el észrevételeiket. Ezek sorában ma Szterényit, Giessweint, Méhely Kálmánt hallgatták nagyobb figyelemmel, az érdeklődésnek mindenesetre csak ama szak keretei között, amelyekben a parlamenti tárgyalások mostanában folynak. Több élénkséget vitt bele az ülésbe Bernolák Nándor népjóléti miniszter előadása a lakáskérdésről, mely a maga aktualitásait most egyszerre oly hangos és sürgős szóval dobta felszínre. A felvoert állandóan a közeli féloszlás ha' szulata ülte meg. Neim hallani ott másról, csak választójogról és választásról, közben még arról az elintézetlen ügyről hallottunk, mely Gaál Gaszton elnök és a keresztény ellenzék néhány tagja között fennáll. Valami híre járt annak, hogy ellentét támadt Vázsonyi és Rassay Károly között, egy monopolizálatlan szittya újság szerint ezzel a liberális táborban máris megvan a szakadás. A rémhírnek, vagy örömhírnek — kinek hogy — hamar kitekerték a nyakát azzal, hogy déltájban Vázsonyi karonfogta Rassay Károlyt és tüntető körsétára ment vele a folyosókon, elmentek a legtávolabbi zugokig, mert: — Meg kell végre mutatnunk, hogy halálosan össze vagyunk veszve — mondotta Vázsonyi a felvonulás közönségének. Új törvényjavaslatok A Ház utolsó lélegzetvételeinekpillanatában a kormány ma még egy sereg törvényjavaslatot nyújtott be, közöttük olyanokat is, amelyeket, úgy látszik, bizonyos külpolitikaitárgyalások előztek meg. Ilyen javaslat az, mely a honvédségről szóló törvényt módosítja, egy másik, mely a rendőrség és csendőrség létszámának rendezéséről és felfegyverzéséről intézkedik, ezenkívül a pénzügyminiszter ma adta be fontos javaslatát a közszolgálati alkalmazottak helyzetének javításáról, a földművelésügyi miniszter az állami erdei alkalmazottak ügyének rendezéséről. Az ipartörvény első szakaszához ma báró Szterényi József beszélt először hosszan és részletesen. A szövetkezeti akciót ő indította meg a kisiparosok között s rámutatott arra, hogy ezek a szövetkezetek, ha jó kézbe kerültek, fel is virágoztak. Ennek dacára a szövetkezetek hivatalos orgánuma legutóbb mégis hazugságot közölt őróla és megrágalmazta azzal, hogy a szövetkezeteknek ellensége. Kútmérgezés és izgatás az, amit ez a lap írt és elvárja a Központi Hitelszövetkezet vezetőségétől, hogy elégtételt, ad neki. A javaslatról általában az a véleménye, Szterényinek, hogy ha az törvényiőre emelkedik, akkor tegyünk le a fejlődés reményéről is. A kötöttségnek ilyen rendszere ma sehol nincsen. Ennek a javaslatnak a reakciósságával csak a régi orosz és szerb rendszer, bírja a versenyt. Tüzes szóváltás támadt ezenközben a szónok és Ereki Károly között, aki mióta csatlakozott a kormányhoz, különösen izgatott viselkedést tanusít. Folyton közbeszólt és ha Szterényi válaszolt neki, akkor mindjárt azzal hozakodott elő, hogy figyelmezteti, tud ő tízszer is gorombább lenni, mint Szterényi. — Majd jövök a fúróval! — harsogta ezt a már stereotip fenyegetését ismét Ereki, amire Szterényi így válaszolt: — Vagyok olyan kemény legénye, hogy belém törik a képviselő úr fúrója. Szterényi még kifejtette, hogy az egész javaslaton végigvonul a numerus clausus szelleme, de azért az első szakszt elfogadja. Már most Ereki Károlyra került a sor és ismét megpendítette régi szólamait arról, hogy mindenütt csak a kapitalizmust és a kapitalistákat védik. A keresztény irányzatra nem engedi rátukmálni azt a vádat, hogy az hozta a monopóliumokat, mire Rassay Károly csöndesen, megjegyezte: ... •••• . — Nem, az csak kurzus volt és Üzlet volt. Giesswein Sándor mondott még az első szakaszhoz nyugodt,tárgyiláíros beszédet, azonban ez is annyira izgatta Temesváry Imre képviselőt, hogy közbekiáltott: Üres szalmacséplés az egész! Erre meg Ruppert Rezső adott választ ilyenképpen: — Temesvárynak üres szalmacsépelés minden, aminek megértéséhez intelligencia kell. Méhely Kálmán beszélt még a javaslathoz s leszögezte azt, hogy ilyen ipartörvény sehol a világon nincsen, ez a javaslat retrogáld és reakciós. Annyi kérdésben lesz beavatkozási jogköre az iparhatóságoknak, hogy az iparos szinte ki lesz szolgáltatva a hatóságok önkényének. Bernolák miniszter a Lakáshivatal ügyeiről Az ülés végére maradt annak legfőbb érdekessége, a lakásügy. Bródy Ernő interpellált. Megkérdezte, hogy a megszűnő lakásbíróság helyébe milyen intézmény jön. Főképpen pedig sürgette az építkezés megkezdését. Bernolák Nándor népjóléti miniszter mindjárt válaszolt, mintegy maga is érezte, hogy ezt a nagy erővel kirobbant kérdést nem lehet tisztázatlanul hagyni. Elsősorban is elhangzott nyilatkozatokkal szemben megcáfolja azt, hogy ő a lakáshivatalnak valaha is bármiféle parancsot vagy utasítást adott volna. Mindössze az történt, hogy a hozzá özönével érkező kérelmekre vonatkozólag a méltánylást érdemlő körülményekre felhívta a bíróság figyelmét, de mindig azzal, hogy semmi másra ne legyenek tekintettel, mint az igazság és méltányosság szempontjaira. A lakáshivatal határozatait soha meg nem változtatta, de igenis több ízben kénytelen volt egyes határozatokat megsemmisíteni. Egyelőre még a bírák lemondásának az okát nem akarja közölni, annyit azonban jelez, hogy ezzel az intézménnyel szemben szinte tehetetlennek bizonyult, sőt bizonyos visszaéléseknek volt kénytelen tudomására jutni. Ezt közölte is a Lakáshivatalnak elnökével. Többször előfordult, hogy 150.000, sőt mégennél magasabb összegről szóló honoráriumo- kat is kapták egyes ügyvédek. Azt azonban nem hiszi a miniszter, hogy a bírói kar maga megkörnyékezhető lenne. A miniszter ideálja az, hogy minél előbb állítsuk vissza a szabad rendelkezés jogát, ennekpedig első feltétele az építkezés megkezdése. Jelenti, hogy a tavasszal már a kormánynak módjában lesz a nagytőkét arra bírni, sőt arra kényszeríteni, hogy részt vegyen az építkezésben. Közli még, hogy a Lakáshivatal bíráinak lemondását elfogadta és az ő helyüket másokkal tölti be. Nyolc napon belül az új Lakáshivatal meg fogja kezdeni működését. Bródy Ernő felszólalásával végződött az ülés, mert a miniszterrel szemben védelmébe vette az ügyvédeket. Az ipartörvény tárgyalását holnap folytatják. Osztrák koholmányod Islaföld apusalmagyarországi bandamozgalmakról Bécs, január 31. (A Pesti Napló bécsi szerkesztőségétől.) A bécsi lapok hírt adnak arról, hogy Szombathelyen és Sopronban újabb bandatámadást készítenek elő az Ausztriának átadott Nyugatmagyarország ellen. Sopronban a bécsi lapok szerint Zsembery főispán szervezi a katonai mozgalmat, Szombathelyen pedig nagy élelmezési bázist rendeztek be. Ennek a legújabb osztrák hadjáratnak a tendenciája kitűnik az Arbeiterzeitung cikkéből, amely hangsúlyozza, hogy ezek miatt a magyar mozgalmak miatt Ausztria nem vonhatja ki a Nyugatmagyarországba vezényelt csapatokat és ezért „természetesen" növekedni fognak Ausztriának a nyugatmagyarországi üggyel kapcsolatban Magyarországgal szemben támasztott igényei. Azt is írja az Arbeiterzeitung, hogy a semleges zónában reguláris magyar csapatok vannak és hogy a soproni lakosság elégedetlen sorsával, mert ott minden forgalom szünetel és nagy gazdasági krízis állott be. A bécsi lap utóbbi megjegyzése különbént megfelelhet a való helyzetnek, mert hiszen csak természetes, hogy Sopron a tőle elszakított vidék nélkül most, ha csak átmenetileg, is, bajokkal küzdre . . Nyilatkoznak az egyetemi Pázmány-szobor pályázói (Saját tudósítónktól.) Az egyetemi Pázmány-szobor pályázatának eldöntése, amelyről részletesen megemlékeztünk, a művészek körében élénk és kellemetlen feltűnést keltett. Megállapították azt a tegnap már világosan szembeszökő tényt, hogy ennél a pályázatnál kiválót művészeket használtak fel strohmann-szerepre, hogy ezzel értéket adjanak a kiválasztottnak és nevót a pályázatnak. A művészek felháborodásáiának különben beszédes bizonysága az alábbi nyilatkozat, amelyet ma hozzánk juttattak." A Pesti Napló január 31-iki száma a Pázmány-szobor pályázattal kapcsolatban Zala György bíráló bizottsági tagnak egy nyilatkozatát közli. A nyilatkozata többek közt ezt mondja: „Arra a kifogásra, hogy az egyik kijelölt pályázó túllépte a feltételeket, azt felelhetem, hogy művészi téren az ilyen kikötésekhez az ügy érdekében nem lehet szigorúan ragaszkodni". Mi, a pályázó szobrászok Zala Györgynek ezt a fölfogását kereken visszautasítjuk. A pályázati föltételek úgy a művészi, mint az üzleti tisztesség szerint kétoldalú szerződétit jelentenek, amelyek egyaránt kötelezők úgy a pályázóra, mint a pályázat kiírójára nézve. Ez a felületes és lelkiismeretlen nyilatkozat egyúttal megvilágítja azokat a sajnálatos és a nagyközönség előtt eddig föl nem derített okokat, miért nem állanak — dacára a többszörös nívós pályázatnak — nagyjainknak szobrai még mai napig sem. (Erzsébet királyné, Munkácsy stb.) A fenti nyilatkozatot értjük. Mint lett volna Zala György — ezúttal először— inkonzekvens? Nyilatkozata teljesen fedi múltját. • Horvai János, Radnai Béla, Szentgyörgyi István, K. Stróbl Zsigmond, Pásztor János. Bízunk benne, hogy a felháborodás hangja eljut a kultuszminiszterig, aki bele is szól ennek a pályázatnak dolgába. A művészetről van szó, az egyetemről és az állam pénzéről: háromszoros, jussával bizonyára élni fog a miniszter.