Pesti Napló, 1922. október (73. évfolyam, 223–248. szám)
1922-10-01 / 223. szám
4 Vasárnap PESTI NAPLÓ 1922 október1. Megbukott a kisentente a népszövetségi tagválasztáson A nagyhadalmak köse! egyedül Franciaország szavasol Jugoszláviára vivni, szeptember 30. A népszövetségi gyűlés ma délelőtt tartotta utolsó ülését, amelyen Edwards elnök kihirdette a tanács nem állandó tagjaivá választott hat ország nevét. Brazília 42, Spanyolország 40, Urugay 40, Belgium 36, Svédország, 35 és Kína 27 szavazatot kapott. A két új tagsági hely Uruguaynak és Svédországnak jutott, és így Délamerikának a tanácsban két helye lesz. A kis-entente ellenben egyetlen egy helyet sem kapott, mert Jugoszláviára csak 15 szavazat esett, a szükséges számú szavazat pedig 23 volt. A népszövetség tagjainak körében élénk megbeszélés tárgya, hogy a kiszentedtenak minden erőlködése ellenére sem sikerült helyet kivinia a népszövetség tanácsában. Kétségtelen, hogy a nemzetközi közvélemény nem kedvező a kis ententera, amelynek állítólagos hírneve csupán a cseh propagandára támaszkodhatik, a többi nem érdekelt államban nincs gyökere ennek a hírnévnek. Bizonyos hírek szerint a brit birodalom a koronagyarmatokkal együtt magára hagyta Jugoszláviát s ez volt a főoka balsikerének. Azt mondják egyébként, hogy a nagyhatalmak között egyedül Franciaország szavazott Jugoszláviára, a többi nagyhatalom cserben hagyta. Az egész Délamerika Jugoszlávia ellen szavazott. Általánosan élénken üdvözölték a népszövetségi tanács két új tagját, az uruguayi és a svéd delegátust. Branting svéd miniszterelnököt valósággal körülvették a delegátusok, akik valamennyien szerencsekívánatukat fejezték ki. Az eredmény Magyarország számára rendkívül jelentőségteljes nemcsak azért, mert a kisentente vereségével egyértelmű, hanem azért is, mert a tanácsba Svédország és Uruguay, vagyis két valóban semleges állam jutott be. Határozottan állítják, hogy a tanácsban Branting a veszteséget szenvedett népek igazságos ügyének védelmezője lesz. Genf, szeptember 30. A népszövetség nagygyűlése szombaton véget ért. Az elnök közölte, hogy az osztrákhitelproblémát a közgyűlés nem tudja véglegesen elintézni és azt a tanács, amely együtt maradt, fogja tető alá hozni. Az elnök nem mondta, hogy miért késik az osztrák hitelügy elintézése, de kétségtelen, hogy Olaszország kifogásai késleltetik a hitel végleges megszavazásai (II.) IRODALMI KIS TÜKÖR ég? tíz elejtett könyv Az elejtett könyv ott fekszik a lábad előtt, a porban. S az elejtett könyvben ott fekszik és porosodik a magyar kultúra legélőbb ereje: a magyar irodalom. Minden álszemérmet félretéve, nyíltan és világosan kell beszélnünk erről. Annál is inkább, mert itt , most nem pusztán az írók dolgáról van szó, hanem arról, ami hozzájuk nőtt: az irodalom életéről. A magyar irodalom életéről, amely a nemzet egyetemének életében majdnem olyan fontos funkció, mint az élő organizmusban a vér áramlása. A magyar könyv, a magyar író és irodalom, a magyar kultúra becsületügye ez a kérdés. Foglalkozni kell tehát vele mindenkinek s senki sem vonhatja ki magát alóla, hacsak cserben nem akarja hagyni a magyar kultúrát. A helyzet ma az, hogy a magyar írók legnagyobb része hihetetlen nyomorúsággal küzködik. A nyolc oldalra redukált újságokból kihullott a tárca, novella, vers, regény, irodalmi, művészeti és társadalmi cikk s vele együtt az író számára eddig számottevő munkaalkalom, kereseti lehetőség. A könyvek kiadása pedig rengeteg pénzt emészt fel. Kaszy tőkét kívánó és meglehetősen kockázatos vállalkozás egy tíz-tizenöt éves, két-három ezer példányszámos könyv kiadása, különösen ha a közönség vásárló kedve vagy ereje megcsappan, mint ahogy ez az utóbbi hónapokban tapasztalható volt. Ma még ugyan jelennek meg a minden héten elég szép számmal könyvek, fordított és eredeti munkák, a helyzet mégis reménytelenül aggasztó. Mert a kiadott, piacra vetett könyv nem jut el az olvasó kezébe. A régi, könyvbarát közönség, tele gonddal, a legfontosabb életszükségleti cikkek beszerzésének nyomasztó gondjaival, fájó szívvel siet el a kirakatokból rátekintő új könyvek előtt. A lerongyolódott középosztálynak könyvre már nem telik. Azok pedig, akiknek jövedelme minden luxust megenged, egyszerűen nem vesznek könyvet, mert efféle igényük nincs. A könyv tehát, ha ki is adódik, nem váltódik át szellemi, erkölcsi és anyagi értékre s igy nem bírja eltartani az írót, a kiadót és a könyvesboltost, akiknek sorsa ebben a kérdésben végzetesen enny. Mi lesz ebből? ... Hogyan és mit kell tenni ! Egészen bizonyos: van rá mód, hogy az Irodalom iránt érdeklődést ébresszünk, hogy felrázzuk a közönséget ő közönyösségéből, hogy kultuszt csináljunk a magyar könyvnek, a magyar irodalomnak és a magyar írónak, hogy megszerettessük és megmentsük a magunk kultúrájának ezt a domináns tényezőjét, amely legerősebb fegyverünk egész Európával szemben. Divatba kell hozni az irodalmat. Biztos és pontosan megjelölhető mód pedig erre: a lapok korlátlan terjedelmének visszaállítása. Meg kell szüntetni a nyolc" oldalt előíró tilalmat, amely nemcsak a magyar újságírást fojtogatja, hanem, a magyar irodalmat is. Ha a lapok újra szabadon közölhetik az írók tárcáit, regényeit, cikkeit, a közönség ezen az „újságirodalmon" keresztül megszereti A könyvirodalmat isintáridje szellemikapcsolatba kerül az írókkal, akik viszont munkaalkalomhoz jutnak. S a korlátlan terjedelmű újságban jut hely majd a könyvek bő és alapos ismertetésére, irodalmi propaganda kifejtésére, irodalompolitikára is. A magyar nemzeti kultúrának ez olyan eminens érdeke, hogy nem szükséges hosszasabban bizonyítani. Az elejtett magyar könyvet a korlátlan terjedelmű, szabad sajtón keresztül lehet csak felemelni. A magyar írók egyetemének feladata, hogy ezt méltó formában tudtára adja a kormánynak. Kárpáti Aurél Víz éneklő kutya Éigény. Csrta: Jack Bondon fordította: Varsányi Zsolt (71) Harley helyenlően bólintott az ötletre. — Erősen vissza kell előbb emlékeznem, — mondotta — hogy a bébe-de-mer eszembe jusson. — Addig én elterelem a figyelmét, — mondta az asszony. Kis Villa leült és ráhajolt Mihályra. A kutya fejét elfedte a karjával és a mellével átölelte, lóbálta és dúdolt neki, mint ahogy Jeromossal szokta csinálni. A kutya nem vette rossz néven a merészséget. Mint Jeromos, belement a dúdolásba és lassan elkezdett dúdolni ő is. Villa a szemével intett Harleynak. Az pedig haragos hangon rákezdte: — Mi név fickó neked áll itt enyém hely rajta? Én rád most haragszik nagyon sok. És ezekre a szavakra Mihály felborzolta a szőrét, kitépte magát a nő tartóztató kezei közül, felhördült és körülfordult, hogy meglássa a fekete fickót, aki nyilván most jött be a szobába és felkeltette a fehér isten haragját. De fekete fickó nem volt sehol. Még mindig borzolta a szőrét és az ajtóra nézett. Harley a maga pillantását szintén odafordította az ajtóra és Mihály most már minden kétséget ki.:' - 'nn tudta, hogy az ajtó előtt egy Salamon-néger áll odakinn. — Hé, Mihály! — kiáltott Harley. — Te hamar megcsíp, fekete fickó ott kinn áll! Mihály felhördülő dühvel ugrott neki az ajtónak. Lendületének akkora volt a dühe és súlya, hogy a laza kilincs felpattant és az ajtó kicsapódott. Mihály azt a helyet, amelyet népesnek gondolt, üresen találta. Ez nagyon leverte. A csalfa, látszólagos múlt nagyon becsapta. Mérgesen és zavartan sompolygott vissza. — Most pedig — mondta Harley Henderson Jakabnak -, beszéljünk üzletről... XXXV. fejezet. Mikor a vasút megérkezett Glen Ellenbe, a Holdvölgybe, maga Kennan Harley jelent meg a podgyászkocsi oldalajtajánál, megragadta Mihályt és a földre dobta. Mihály most utazott először vasúton ketrec nélkül. Csak örvvel és lánccal jött Oaklandből. A várakozó autóban Kennan Villát találta. A láncot leszedték róla és odaültették Villa és Harley közé. Mialatt az autó végigpöfögött azon a háromkilométernyi országúton, amely a Sinoma-hegység oldalán kanyarodik felfelé, alig nézett az erdei fákra és az elmaradozó tisztásokra. Három éve járta már az Egyesült Államokat, mint bezárt fogoly. Kalitka, ketrec, lánc volt az osztályrésze, szűk szobák, podgyászkocsik és állomási petronok. A legközelebb akkor jutott a természethez, mikor egyik-másik parkban oda volt kötözve a padhoz, amig Henderson Jakab Swedenborgot tanulmányozta. És így fák, dombok és rétek már nem jelentettek a számára semmit. Valami olyan hozzáférhetetlent jelentett neki, mint az égbolt kékje, vagy a gomolygó bárányfelhők. Így szemlélte a fákat, dombokat és réteket, ha a dolgok nem szemlélésének e negatív tényét egyáltalában szemléletnek lehet nevezni. — Úgy látszik, Mihály, — jegyezte meg Harley, — nem vagy nagyon elragadtatva a tájéktól? Mi? Mihály felnézett régi nevének hallatára és viszonzásul a füle egy pici rezzenéssel megkonyult, az orra pedig hozzáért a Harley vállához. — Nem látszik nagyon közlékenynek, — vélte Villa, — legalább is nem olyan, mint Jeromos. — Várd meg, amíg találkoznak, — mondta Harley előre mosolyogva, — majd felizgatja Jeromos úgy, hogy kettőjüknek is elég lesz. — Ha ugyanilyen hosszú idő után még emlékezni fognak egymásra. Kíváncsi vagyok. — Tulagiban megismerték egymást, — emlékeztette a férje Villát, — pedig már felnőttek voltak és kölyökkoruk óta nem látták egymást. Emlékezz csak Sisssa, mennyire ugattak és hogy futkostak együtt al Rider Haggard: A Gyöngyhajadon. (Fordította: Bartos Zoltán. Dénius-kiadás, 1922.) A szórakoztató irodalom legkiválóbb angol képviselője Rider Haggard, akinek a című regénye húsz esztendő előtt magyar fordításban is nagy sikert aratott. Ez a most megjelent nagyszabású regénye, a Pearl-.Haiden, a keresztyén üldözés idején, Nero, Vespasian és Titus korában játszik. Hősnője a hányatott életű, szép Mirjam, akinek izgalmas élete, érzelmes és megindító története mögött históriai dekorációk szélesednek. A romantikus díszletek egyik legművészibbje, a jeruzsálemi templom pusztulása, a zsidó nép katasztrófájának szimbóluma. A Gyöngyhajadon nem igazi történelmi regény, amennyiben a kor lelke helyett annak inkább csillogó külsőségeit adja. De ez a színes ragyogás nemcsak szórakoztató és kellemes, hanem hű és művészi is. Aminthogy az egész könyv mindvégig artisztikus eszközökkel köti le az olvasó érdeklődését. A fordító gondos munkát végzett. —io. A telefonközpont több száz előfizetőt kizárt a forgalomból (Saját tudósítónktól.) Az állami jövedéki bevitelek emelésével kapcsolatban hire terjedt, hogy a pénzügyi kormány a kereskedelemügyi miniszterre egyetértően október 1-től lényegesen emeli a táblák szőlődíjakat is. Arról is szó volt, hogy nyugati mintára az előfizetőket bizonyos minimális összegű álj-fizetési díjjal terhelik meg és ezután minden beszélgetésért külön kell az előfizetőnek is díjat fizetni. Ennek az új rendszernek a bevezetésére szükséges műszaki felszerelést állítólag már meg is rendelték Ausztriából. A hírre vonatkozóan kérdést intéztünk a távbeszélő igazgatóságához, ahol a következő felvilágosításokat kaptuk: — Bizonyos, hogy az egyes alkatrészek áráruért drágulásával és az alkalmazottak fizetésének emelésével párhuzamosan rövidesen sor kerül a telefondíjszabás revíziójára is. Hogy ez mikor fog megtörténni, azt még nem tudjuk, mert nekünk nem célúak az árdrágítás és azt akarjuk, hogy minél később ne emeljük a tarifát. • Arról, hogy már október 1-én magasabb díjszabás lépne életbe, egyelőre szó sincs, sőt nincs is munkában tarifaemelési tervezet. Kérdést intéztünk arra vonatkozóan, hogy mi igaz azokból a hírekből, hogy sok előfizetőt kikapcsoltak volna a forgalomból azért, mert nem fizette be pontosan az előfizetési díjat. — Valóban megtörtént, — mondotta informátorunk , hogy a legutóbbi időben több száz előfizetőt kénytelenek voltunk kikapcsolni a forgalomból, mert nem fizették be rendesen díjaikat. Ez nem új keletű eljárás, mert a telefonszabályzatban évek óta benne van az a passzus, hogy ha az előfizető többszöri felszólítás dacára sem fizeti ki a telefon előfizetési díját, úgy minden kártérítési igény mellőzésével jogunk van telefonját kikapcsolni a forgalomból. Ezzel az eszközzel, úgy mint a múltban, most is csak a legutosó esetben éltünk. A telefonmizériák megszüntetéséről a következő felvilágosítást kivotuk." A harmadik telefonközpont felállítása már régen megtörtént volna, ha rendelkeztünk volna megfelelő anyagi eszközökkel. Ez is csak pénzkérdés, mint ahogyáltalában pénzkérdés a telefonmizériák megszüntetése. Az utóbbi időben tömegesebben felmerült panaszokat szintén csak úgy orvosolhatjuk, ha a megrongált kábelvonalakat és az ócska felszerelést megjavíthatjuk. A javítási munkálatok egyébként mind a két telefonközpont körletében folyamatban vannak és így remélhetőleg rövidesen megszűnnek a kapcsolási és az úgynevezett áthallási hibák, öböl mentén. Mihály volt a pajkosabb köztük. Két akkora lármát csapott, mint a másik. — Most azonban félelmesen öregnek és megtörtnek látszik. — Három év alatt benőhetett a feje lágya. De Villa erre csak a fejét rázta. Mikor a gép bekanyarodott a hiázhoz, egy kutya boldogan szűkölő, ugató köszöntése hangzott fel, ami Mihály számára nem tűnt fel egészen ismeretlennek. De a vidám ugatás gyanakvó és féltékeny vicsorgássá fajult, mikor Jeromos a Harley cirógató kezéről megszagolta a másik kutya jelenlétét. Akövetkező pillanatban már felfedezte, hogy a szag eredeti forrása az autóban van. Rögtön felugrott a gépre. Mihály vicsorogva és előre szökkenve fogadta félúton az ellenség közeledtét. De az ellenség fellökte a kocsi fenekén. Amint Kennan Harley szava felhangzott, azonnal megmutatkozott Jeromosban is, Mihályban is az ír terrier természete, amelyen a gazda minden körülmények között rögtön ura tud lenni. Kevés kutyafaj van ilyen. Eleresztették egymást, abbahagyták az ellenségeskedést és leugráltak a földre, bár a torkukban még mozgott a csendes hörgés nesze. A rövid kis hajrá olyan kevés másodperc, vagy fél másodperc alatt történt, hogy még nem is értek rá megismerni egymást, míg le nem ugrottak a gépről. Amint most szaglászták egymás orrát, komikus módon még mindig merev volt a lábuk szára és égnek állt a tarkójuk szőre. — Megismerik egymást! — kiálltott Villa. — Várjuk meg, mit fognak csinálni. Ami Mihályt illeti, ő meglepetés nélkül fogadta el a kétségtelen tényt, hogy Jeromos visszatért a Semmiből. Az ilyesmi rendesen hirtelen történt és nem maguk a dolgok döbbentették meg ilyenkor, hanem az összefüggő lehetőségek. Ha az a férfi és az a nő, akiket Tulagiban látott utoljára, most pedig Jeromos visszatérhetett a Semmiből, akkor visszatérhet, sőt minden pillanatban elébe állhat az imádott Pincér. (Kedden folytatjuk.)