Pesti Napló, 1922. december (73. évfolyam, 274–297. szám)
1922-12-01 / 274. szám
8 Péntek PESTI NAPLÓ 1922 december 1 AZDAS Mezőgazdaság és fc®zv rend Versec városának német részében, a parasztházak kertjei között nincsen kerítés. Mindenki átmehet a maga kertjéből akár az ötödik szomszéd kertjébe. De ez nem szokás. Versecen a hatéves gyerek is tudja, hogy ha a szomszéd tájáról alma esik le a közös útra, azt nem szabad felvenni, mert az a szomszédé. Viszont Budapest környékén, a sok parlagon heverő területen, nem mernek gyümölcsöt telepíteni, mert a gyümölcsöt már éretlen korában leszedné a szomszéd. Sőt a ma kiültetett facsemeték is holnapra el szoktak tűnni. Gondos gazda segít magán: kerítést húz. De a szomszéd, vagy akármelyik járókelő, ha eszébe jut, a kerítést nem respektálja, átmászik rajta, vagy szétdönti. Amelyik gazda a saját termését mégis meg akarja menteni, ért dilit oda. A kerítés meg az őrzés azonban költséget okoz, tehát a termelést megdrágítja. Egyáltalában a gazdasági termelést végtelenül megnehezíti és megdrágítja a vagyonrongálás, lopás, fosztogatás, rablás, sikkasztás, hamisítás, csalás és panamázás. Ha igazán azt akarjuk, hogy a gazdák többet termeljenek és terményeiket olcsóbban adhassák el, akkor a közrendet kell előbb megszilárdíta-Esti Zürich: korona 0.22'A, márka 0.38'A. A korona zürichi árfolyama csütörtökön nem változott. A márka kurzusa egy negyedponttal javult és a tegnapi 0.06% után a mai zárlat 0.06% volt. A délutáni üzlet sem hozott e kurzusokban változást Berlinben megnyugvást keltett, hogy az angol sajtó erélyesen szembeszállt Poincaré fenyegetőzéseivel és a hírre a külföldi fizetőeszközök, elsősorban a dollár ára olcsóbbodott A tegnapi 8375-ös kurzus után a dollárt ma délben 7650-es középárfolyamon jegyezték. Délután szilárdabb volt az irányzat és 7850-ig ment fel a dollár. A mi Devizaközpontunk csütörtökön magasabb márkaárfolyamot állapított meg, 0.30—0.35 koronás alapon. A kiegyenlítő törvénytervezet módosítását kérik az érdekképviseletek. A belső kiegyenlítő törvény előadói tervezetének megvitatására a pénzügyminiszter ma délutánra értekezletet hívott egybe. Ez az értekezlet elmaradt, mert az érdekképviseletek a rendelkezésre álló pár nap alatt nem tudták kellően áttanulmányozni a tervezetet. Valószínűleg hétfőn fogják megtartani ezt a tanácskozást, amelytől pénzügyi körökben nagy eredményt várnak. Azt hiszik, hogy a pénzügyminiszter nem fog szigorúan ragaszkodni a tervezet szövegéhez és az értekezleten elhangzó érvek hatása alatt bizonyos engedményeket fog tenni a belső kiegyenlítő törvény gyakorlati megvalósítása érdekében. Remélik, hogy a kárt szenvedetteket legalább kötvényekben fogják kielégíteni. Az érdekeltség tisztában van azzal, hogy a készpénzzel való kielégítés óriási inflációt vonna maga után. A belső kiegyenlítő törvénnyel kapcsolatos kérdéseket a Magyar Jogászegylet is tárgyalni fogja. A jogászok főkifogása az ellen irányul, hogy a felszámolóhivatal határozatai ellen nincs helye semmiféle jogorvoslatnak, pedig a jogászok felfogása szerint a klíringeljárás során gyakran alakulnak ki ellentétek az állam és a felszámolásban résztvevő adósok, vagy hitelezők között kényszerbiztosítás a Dunagőzhajózásinál. A Dunagőzhajózási Társaság a maga legsajátabb elhatározásából kényszerbiztosításra kötelezi az utóbbi időben feleit és e kockázatát egy bécsi Poolnál viszont biztosítja. A bécsi kötelékben pedigg az utódállamok biztosítótársaságai szedik be a díjbevételeket, noha ezzel szemben magyar társaság nem köthet biztosítást az utódállamokban. A Duna gőzhajózásinak cégjegyzése szerint nem szabad biztosítással foglalkozni. Ennél azonban fontosabb, hogy a kötvények 2%-os illetékét és milliókra menő adóját megkapja-e a magyar kincstárt Hogy az Első Magyar is benne van még kényszeredetten a bécsi Poolban, ez nem változtat a kényszerbiztosítás viszszásságán. Az állami felügyeletről szóló új törvény a külföldi üzletektől külön jelentést és zárszámadást követel. A viszontbiztosítás révén külföldi érdekeltségekhez jutnak a magyarországi díjtételek, amelyek ily módon elkerülik az illetéklerovás, az adózás és a nyilvános elszámolás kötelezettségét. Hosszabb időt kérnek a részvényesek az elővételijog gyakorlására. (A Pesti Napló posttjából) A nagybankok után a kis- és középbankok is fölemelték alaptőkéjüket. Követik e példát az ipari vállalatok is és e tőkeemelések most a legrövidebb idő alatt lebonyolításra is kerülnek. Ez a „legrövidebb idő" egyúttal az elővételi jogok gyakorlásának rövid lejáratait is jelenti, ami bizony, a megváltozott gazdasági viszonyok között, igen káros hatású azokra az értékpapírtulajdonosokra, akik egyúttal nem tőzsdelátogatók és akik manapság igen tekintélyes számban vannak. A nagyközönség azelőtt értékpapirosait javarészt bankoknál és ügynököknél tartotta, akik ezeket szakszerűleg kezelték és például tőkemeléseknél a részvénytulajdonos a legtöbb esetben csak e művelet lebonyolítása után kapott értesítést arról, hogy számára megvásárolták az elővételi jogban biztosított új részvényeket. Ma azonban, sajnos, másként áll a dolog. A bankok nem adnak lombardhitelt és az időközönként fel-felbukkanó riasztó hírek a nagyközönség túlnyomó részét arra készteti, hogy az értékpapírotokban elhelyezett kis tőkéjét odahaza őrizze, így azután nem ritka eset, hogy az ezer és ezer fejű nagyközönség egy része a tőkeemelésről csak akkor értesül, amikor már az új részvény vásárlására biztosított jog gyakorlásának határideje lejárt.Illetékes köröknek igazán gondoskodni kellene arról, hogy a részvényesek valóban élhessenek az elővételi jogokkal nánk. Amíg azonban a büntettek elkövetőit és egyszersmind sugalmazóit fel nem jelentjük s kézre nem kerítjük, vagy ha mégis kézrekerítjük, igazán meg nem büntetjük, addig lényegesen több és olcsóbb termelésről szó sem lehet. A közrend egyébiránt nemcsak a törvényes igazságszolgáltatás módjától, hanem az emberek erkölcsi érzületétől is függ. A fogyasztóknak és a gazdáknak egyaránt elsőrendű érdekük, hogy az emberek erkölcsi érzülete megszilárduljon. Ahol azonban a gazdák maguk sem ragaszkodnak mindig a szigorú erkölcs elveihez, hanem néha terményelrejtéssel, adóletagadással, vesztegetéssel s más erkölcstelen fogásokkal maguk is példát mutatnak arra, hogy embertársaikat hogyan lehet kijátszani, s ott másoktól sem követelhetnek nagyon tiszta erkölcsöt. Mindenki panaszkodik az általános drágaságra. De azért a törvényes igazságszolgáltatás gyengéit, valamint az általános erkölcsi züllést is mindenki ismeri s mindenki átsiklik rajta; pedig ha ezen a két lényeges bajon segítenénk, akkor szinte játszva lehetne többet termelni és olcsóbb terményeket forgalomba hozni. (B.) és ne kívánják, hogy az új részvények kiváltása öt-hat nap alatt történjék. Egy részvényes, aki nem tőzsdelátogató. A felvidéki pénzintézetek a cseh-magyar charing ellen. Pénzügyi körökben ma az a hír terjedt el, hogy a cseh kormány a maga részéről a kölcsönös fizetési tilalmi rendeletet december 1-én közzéteszi. Információink szerint ez a hír nem felel meg a valóságnak és nem valószínű, hogy a tilalmi rendelet a közeljövőben kibocsátásra kerüljön. A felvidéki intézetek november 26-án Pozsonyban értekezletet tartottak, amelyen a kölcsönös követelések és tartozások Clearing útján való rendezése ellen foglaltak állást. Ehelyett, mint értesülünk, az intézetek azt kívánják, hogy a cseh kormány a jelzálogkölcsönök visszafizetésére vonatkozó tilalmat haladéktalanul léptesse életbe. , Az Olasz Kereskedelmi R.-T. felisámolása. A Magyar Agrár- és Járadékbank, a Banka Orientale és a Banka Commierciale érdekeltségében alakult meg 1919-ben az Olasz Kereskedelmi It.-P. egy millió líra alaptőkévé, amelyet közben négymillió lírára emeltek fel. A vállalat kiviteli és behozatali üzletet folytatott és e célból Bécsben, Milánóban és Sátoraljaújhelyen tartott fenn fiókot, közben magába olvasztotta a Molnár és Gergely importüzletet is. A részvénytársaság most december 9-iki közgyűlésén határoz a társaság végső felszámolása dolgában. Az 1.110.000 korona magyar alaptőke mellett a legutóbbi mérleg 932.110 korona veszteséget mutat ki. Az állam 45 milliót keres a babkivitelen. A terménytőzsdén ma közhírré tették, hogy a kormány 100 vagón bab kivitelét engedélyezte és a kiviteli illetéket egy kiló bab után 45 koronában szabta meg. A babexportőrök körében érthető örömöt keltett a kivitel engedélyezése, csak a 45 koronás illetéket sokalták. Olyan nyilatkozatok is hallatszottak, hogy a 100 vágón babot aligha lehet a 45 koronás illetékkel terhelten elhelyezni. Sérelem a tattersalli lovak takarmányozása körül. A Magyar Lókereskedők és Lóügynökök Országos Egyesületének elnöksége mai ülésén foglalkozott a fővárosnak azzal a tervével, hogy ezentúl a Tattersallban elhelyezett lovak takarmányozását mint vállalkozó maga kívánja ellátni, elhatározta, hogy ezt a tervezett intézkedést randkívül sérelmesnek tartja, s ezért holnap küldöttséget meneszt Várna Ede tanácsnokhoz. Az egyesület kimondta azt is, hogy a Magyar Lókereskedők Országos Szövetségének működése ellen óvást emel, mert a lókereskedelem érdekeit a már 20 éve fennálló egyesület van hivatva képviselni, s nem egy pár hónappal ezelőtt alakult alkalmi szövetség. Weimári levél, amely tettén éri a budapesti drágaságot. Levelet hozott nekünk a posta Weimárból. Egy kavertányi parfümöt vár az ember egy ilyen weimári levéltől, kedveset és előkelőt, mint amint ez a patinánsan finom német város. És kaptunk ehelyett számokat, hozzáragasztva olyan költészet nélkül való szavakhoz, mint a főzőliszt, borjúhús, margarin, vagy a gyufa. S a számok, amelyeket egy weimári magyar honfitársnőnk között vejünk, az ódon nagyhercegi csipkék hangulata helyett aktuális érdekességgel kárpótol. A piaci árak gyűjteményét kaptuk, a márka tragikus semmibeveszése idején magasra emelkedett árakét, amelyek leleplezően beszédesekké válnak, ha átszámítják — és Istenem, úgy benne vagyunk ma az átszámításban — a budapesti piac koronáira. Mindenekelőtt konstatálnunk kell, hogy október 1. óta, amikor a márka még 0.31 volt Zürichben, az árak Németországban kétszeresre, háromszorosra emelkedtek. A mai 0.0694 pontos márka csak ötöde a két hónap előttinek, ha az árak megállapításainál erről csal mérsékeltebben vettek tudomást. (Nálunk ezt megfordítva csinálják, s még azonfelül valami különös árdrágító lóugrás szerint.) Így történt, hogy a főzőliszt fontja Weimarban október 1-én 44 márka volt, ma pedig 150, a cukor 90 helyett 180, a kávé 1300 helyett 2500, a borjúhús 150 helyett 330, a kenyér pedig 24 márka helyett 120. A szegény weimáriak, amenynyire a német fegyelmezettség engedi, bizonyára panaszkodnak a drágaság miatt. Ha nem volnánk benne úgy az átszámításban, mint ahogyan benne vagyunk, még meg is sajnálnánk őket. Így azonban nem tehetjük, mert ha a weimari fontokat és márkákat kilókban és koronákban írjuk le, minden sajnálkozást a magunk számára kell el tennünk. Lesz ilyenformán az egy kilogram főzőliszt 90 korona, a príma borjúhús 200, a príma marhahús 215, a kenyér 70, a só 18, a rizs 72, a cukor 108, a kávé 1600 korona. A vaj és zsír ugrott legnagyobbat október 1. óta Weimárban, az előbbinek fontja 250 koronáról 1350-re, az utóbbié 230-ról 1500-ra, koronákban ez 800, illetve 900 korona. A zsír az egyetlen cikk, amelyben együtt tartunk , a weimáriakkal, akik viszont 20 márkáért, vagyis 6 ko-ronáért kapják a zsemlyét 2 koronáért dobozonként a gyufát és 300 koronáért a két zenter, vagyis métermázsa fát. Tehát — ugye — nem a szegény weimárikat kell sajnálnunk, s igazán csak a márka tragikus sorsa menti meg őket attól, hogy sárgultan ne irigyeljük. Résztvevően sírunk a márka miatt és észre se vesszük, hogy a közel négyszerannyit érő koronánkkal háromszor annyit kell koplalnunk. Ha ezt a két számot megszorozzuk, kijön a magyar árdrágítás! index. A munkaadók antiszociálisnak tartják a munkavédelmi törvényjavaslatot. A budapesti kereskedelmi és iparkamarában az összes gazdasági érdekképviseletek bevonásával ma délután ankétet tartottak, amelyen a gyermekek, fiatalkorúak és a nők munkájának védelméről kiadott törvénytervezetet vitatták meg. A tervezetet Hallóssy István kamarai titkár ismertette. A munkaidő szabályozásában és a munkaközi szünetek elrendelésével megnyilvánuló korlátozásokon kívül nagy adminisztrációs terheket jelent a munkaadókra ez a tervezet, amely tulajdonképpen kerettörvénynek készül, mert csak bizonyos elveket hangoztat, a döntés jogát azonban a miniszternek tartja fenn. A tervezetet revízió alá kell venni és tekintettel kell lenni a magyar ipar speciális helyzetére és arra a körülményre, hogy a legyőzött ország termelési viszonyai kedvezőtlenebbek, mint a háború előtt voltak. Ezután Stromfeld Aurél, a vasművek és gépgyárak képviseletében azt a felfogását fejtette ki, hogy ez a törvényjavaslat előfutárja a nyolc órai munkaidő általános behozatalának, amelyre pedig a sokkal fejletteb nyugati államok sem tértek még át. Ebből a szempontból tulajdonképpen antiszociális a javaslat, mert problematikussá teszi a foglalkoztatási lehetőségeket. Dr. Erős Sándor, Gipsz Lipót, Kemény Béla és mások hozzászólásai után Kaszab Aladár, aki az értekezleten elnökölt, összegezte az elmondottakat. Eszerint a munkaadók szociális alapon állanak, de határozottan állást foglalnak az ellen, hogy a tervezet nincs tekintettel a munka minőségére és a különféle iparágak speciális helyzetére. Az értekezlet határozatából kifolyólag a kamara felterjesztésben fogja kérni a minisztert, hogy a törvényjavaslat megvitatására kitűzött időpontot halassza el és az érdekeltségnek adjon módot arra, hogy megfelelő adatokkal világíthassa meg álláspontját és kifogásait. Engedélyezik az olajosmagvak kivitelét. A földmívelésügyi minisztérium javaslatára a Miniszteri Tárcaközi Bizottság szombati, vagy hétfői ülésén fogja engedélyezni a napraforgómag-, kendermag-, tökmag- és lucernamagkivitelt. Indokolatlan a készbőr árának emelése. A gyárosok és nagykereskedők elhatározása, hogy tíz százalékkal fölemelik a készbőr árát, teljesen váratlanul érte a bőrpiacot. A kiskereskedők, a cipészek és a vidéki fogyasztók ugyanis ép az ellenkezőjét várták. Alapos oka volt ennek a várakozásnak. Októberben a vidéki kereskedők hosszú időre ellátták magukat készbőrrel. Olyan nagy üzleteket csináltak a Szerecsen utca bőrkereskedői, hogy a legtöbbje kétszer is megforgatta a pénzét A vidékre vásárolt bőrnek még a felét sem dolgozhatták föl a cipészek. A budapesti raktárak azóta újra megteltek készbőrrel (jobbára dumpingárakon vásárolt cseh áruval) s ma az a helyzet, hogy a gyárak négy hónapra való készlettel rendelkeznek és túlzsúfoltak a Szerecsen utca készbőrraktárai is. Mindez alapos ok lenne a készbőrárak leszállítására, nem pedig a rejtélyes áremelésre, aminek a gyárak és kereskedők vajmi csekély hasznát fogják látni, mert a cipő ára nem követi a készbőrt. A cipő ára esik, mert a cipő árát a fogyasztás irányítja s nem a gyárosok és az árpolitika, mint a készbőrét A készbőr érthetetlen áremelését egyedül a küszöbön álló karácsonyi vásárral lehetne úgy, ahogy magyarázni. Tíz napig (december 1—10) tart a vidéki bőrkereskedők karácsonyi vásárlása s lehet hogy ez adta a készbőráremelés ötletét A szegedi paprikapiac november 29-ikén, Lanyha irányzat mellett az üzlet csekély. Arak: édes, nemes különleges 1000, édes nemes 900, félédes 800—850, róneala 600-650, Ila 400, Illa 200-800, füzéres 1400 korona. Magyar Általános Gépgyár Rt. közli, hogy alaptőkéjét 50 millió koronára emeli; ez alkalommal a részvényeseknek 37.000 darab új részvényre elővételi jog biztosíttatik 5:1 arányban, darabonként 1000 korona áron, hozzáadva 100 koronát a költségekért. Az elővétel december 6—14-ig bezárólag a Magyar Általános Hitelbanknál gyakorolható. A mai piacok. Az élelmiszerpiacon estek ugyan valamivel az árak az utóbbi időben, a közönségnek azonban még mindig túl drága a piac, úgyhogy nagyon lefokozza az igényeit és csak keveset vásárol. A felhozott mennyiség nagy része így természetesen az eladóknál marad és az új felhozatal napról-napra csökken. A zöldségpiacon, mely eddig leggazdagabban volt ellátva készletekkel, ma sok árus ki sem nyitotta bódéját. Áruhiányról természetesen nincs szó, mert a meglevő készletek még mindig túlhaladják a közönség igényeit. A marhavásáron az árak kilogramonként 5— 10 koronával estek. A forgalom lanyha volt, mert a húsfogyasztás gyenge és a külföldre sem történtek vásárlások. Felhajtottak: 25 bikát, 312 ökröt, 433 tehenet, 9 bivalyt, 55 növendékmarhát, összesen 864, ebből 55 romániai származású. Árjegyzések kilogramonként, élősúlyban, levonás nélkül: ökör, legjobb minőség 155—200, kivételesen 265, középminőség 105—145, silányabb 85—100; bika, jobbminőségű 110—145, kivételesen 200, silányabb 95—100; bivaly 80—125; tehén, jobb minőségű 105—145, kivételesen 210, silányabb 75—100; kicsontozni való marha 70—88; növendékmarha 85—95 korona. A sertésvásár irányzata lanyha volt. Felhajtottak 897 sertést. Arak kilogramonként, élősúlyban. Könnyű sertés 320—425, közép 390—430, nehéz 420 korona. JS bécsi tőzsde Bécs, november 30. Az értéktőzsdén az üzleti kedv ma is rendkívül csekély volt, az árfolyamok legnagyobb része ennek dacára szilárdan tartott maradt. Élénk érdeklődés mutatkozott a Délivasúti értékek iránt, a vasút pénzügyi kérdéseinek küszöbön álló rendezése folytán. Élénk kereslet volt rég néhány cseh és magyar arbitrázsértékben. A befektetési piac lanyha volt. 7651 mintív Alapa esett a dollról* Berlin, november 30. A devizapiacon az angol sajtónak Poincaré fenyegetéseivel szemben való ellenséges magatartása már kora délelőtt kisebb áreséseket idézett elő, amelyek egyre nagyobb méreteket öltöttek, úgyhogy végül is a dollár 7650-ig esett. Az értékpapírmagánforgalomban kezdetben kisebb lanyhaság volt, később a magánközönség egyre érkező vételi megbízásainak hatása alatt a hangulat megjavult. FZLEI.Ő8 SZERKESZTŐ, MESTER SÁNDOR KIADÓTULAJDONOSA .PESTI NAPLÓ" RÉSZVÉNY TÁRSASÁG