Pesti Napló, 1923. március (74. évfolyam, 48–73. szám)

1923-03-22 / 66. szám

» Au­ssy «raison «as vit­a népjóléti rő­iniszter a lakás-albérletekről (Saját tudósítónktól.) A tegnapi nap nagy fe­szültségei után a nemzetgyűlés mai napja viszony la­pos OBÖI.ilben és nyugalomban telt el. Egy mezőgazda-VIA jav­aslat tárgyalása és az interpellációk közben folytd­-"ttak ma is élénk és lendületes párbeszédek, s hangulat hol derüs, hol haragos volt, ez azonban m­ár nem a tegnapi ülés levegője. Inkább úgy látszik, hogy a péntekt­ől kezdődő húsvéti szünet nyúlt előre s ez hozta mag a maga békéjét és elpih­enését.­­ A bitkos fi-Srsaságpslíről A nemzetgyűlés a mezőgazdasági munkaviszo­nyok szabályozásáról szóló javaslatot tárgyalta, am­i Drózdy Győzőnek adott alkalmat arra, hogy élesen támadja a rendszert és a kormányt Független bíró­ság ítélkezését követelte ezekben az ügyekben, ismét szóbahozta azt, hogy az országot titkos társulatok há­lózzák be, majd azzal keltett meglehetős izgalmat és lármát, hogy a Horthy-akció parlamenti elszámolá­sát követelte, abból az indokból, vájjon azokat a milliókat nem titkos szervezetek kapják-e. Még töb­ben hozzászóltak a javaslathoz, azután elhatározták, hogy annak vitáját holtlap folytatják. Szocialista Isntarpelláció a zalaagersség! tapasztalatokról Így jutottak el egy órakor az interpellációkig. Reisinger Ferenc szocialista csak ma került abba a helyzetbe, hogy a zalaegerszegi internáló táborban tapasztalt dolgokat, szemben a kormánypárti be­állítással, elmondja. Ezenközben ism­ét Bozga János­sal gyűlt meg a "szocialisták baja, akit nyájas enyel­gés közben a következőképpen aposztrofáltak: — Caligula-lovag! Magának a Lipótmezőn van a helye! Kabaré-felügyelő! Beisinger azt mondta neki, hogy Benedek János­­szerint Magyarországon van rendőr rend nélkül, ő hozzáteszi, hogy van ember ész nélkül is. Mikor Eckhardt Tibor közbeszólt, a baloldal kó­rusban kiáltotta: — Ergor! Ergon! Csontos Imrét pedig ezzel hűtötték le: — Kosztpénz! Kosztpénz! Keisingernek dr. Ehn Kálmán válaszolt sze­mélyes megtámadtatás címén, azután Fábián Béla tgnélt annak az érdekében, hogy az Oroszországban túszként visszatartott hadifoglyoknak ott töltött ide­jét számítsák ha a hadi évekbe. Erre Beli­ska Sán­dor honvédelmi miniszter megnyugtató választ adott. Dipieitis'elvesztés politikai okokre­l Nagyobb elevenséget keltett Rupert Rezső inter­pellációja, dr. Paizs Pál székesfehérvári főorvos ügyében. A főorvost a Károlyi-kormány idején ta­núsított magatartásáért a bíróság elítélte, bünteté­sét kitöltötte és most az egyetem megfosztotta orvosi diplomájától. Ez ellen tiltakozik Rupert, mert nem engedhet­i meg az, hogy egy egyetemi tanárt a po­litikai helyzet változásainak megfelelően a kenyeré­től fosszanak meg. Egyébként Paizs Pál ellen tisztán konkurrens kurzusemberek kedvéért indították ezt a hajszát. Azt mondja Rupert, mindenkinek a cseleke­deteit csak a maga korába visszahelyezve lehet meg­ítélni. Felolvasta Proh­ászka Ottokár cikkét, Vass Józsefét, amelyekben mindketten a forradalmat di­csőítették. Visszatért egy vádra Rupert és kijelen­tette, igaz, hogy ő is írt valamikor keresztény irány­zatú cikkeket, de ezt akkor tette, amikor azokért fej­beverés járt. Ugyanazokkal állott szemben, akikkel most, a Lendvai Istvánokkal, Zsirkay Jánosokkal, Kalmár Simonokkal. Interpellált még Kis Menyhért az Iparművészeti Főiskola tanárainak helyzetéről, majd pedig a saját lakásbajait sírta el. Egy másik interpellációja a vas­munkások kizárásáról szólott. A­­Szegas Égi díjan Kéthly Anna az egyre fokozódó drágaság vesze­delmére hívja fel a figyelmet. Az élelmiszerek drá­gulásának okát nagyrészt a kivitel megengedésében látja. Vonatszámra viszik ki a lisztet ma a cukrot, itthon pedig egyre szökik fel az ára. Jellemző az is, hogy most alakult egy sajtgyár, amely kivitelre dolgozik és amely Budapest gyermekeitől is betegei­től naponta húszezer liter tejet von el. Legfőképpen a kenyér, a cukor és a zsír árának ugrását kellene megállítani. Nagy Ernő bocsánatot kért Huszár Dezsőtől, amiért egy félremagyarázott közbeszólása miatt meg­sértette. Az igazségügyminiszter a kivételes fialalo­sról és a gyorsított allkrísról Aztán Hébert Ede mondott interpellációt a kivé­teles hatalmon alapuló rendeletek ellen. A tavalyi indemnitási törvény értelmében feb­ruár 10-én meg kellett volna szűnni a gyorsított el­járásnak. Ez nem következett be. A gyorsított eljá­rás mérlegét, mely pedig a kurzusra igen kedvezőt­lenül ütne ki, eddig nem lehetett felállítani, mert az igazságügyminiszter nem bocsátja rendelkezésre az erre vonatkozó adatokat.­ Ugyancsak hatályát vesztette február 10-ére az internálási rendelet és mégis folynak internálási el­őírások. Daru­váry Géza igazságü­gyminiszter nyomban választ ad az interpelláció őt illető részére. A ná­lunk lévő kivételes hatalom — mondotta — másutt is megvan. Majdnem minden állam törvényhozásá­éira vannak intézkedések, melyek alapján a kor­­­m­ány különleges hatalmat élvez. Az vitán felül áll, hogy most nem lehet a békebeli törvényekkel kor­mányozni, tehát bizonyos mértékig szükség van a kivételre. A mértéket a törvényhozás ítéli meg, majd akkor, mikor az e tárgyban előterjesztett törvény­javaslatok tárgyalás alá kerülnek. Különben is a kormány a kivételes hatalmat alkotmányosan, a nemzetgyűlés ellenőrzése mellett gyakorolja. Ami a gyorsított eljárást illeti, azt már hatályon kívül he­lyezte, azzal az átmeneti intézkedéssel, hogy a ren­delet kiadása idején folyamatban lévő ügyekben még ez az eljárás alkalmazandó. A nemzetgyűlés többsége az igazságü­gyminiszter ...laszát tudomásul vette. A r­osszpénz Lakó Imre szóvátette, hogy a kosztpénzü­zlet tönkreteszi a hiteléletet. A kisemberek, de még a na­gyobb birtokosok és kereskedők sem tud­nak hitel­hez jutni, mert nem tudnak akkora kamatot fizetni, mint amennyit a tőke kosztpénzben meghoz. A köz­gazdasági életre káros kosztpénz ellen erélyes intéz­kedéseket követel, többek között az értékpapír for­galom felfüggesztését, az értékpapírforgalmi adó felemelését, az uzsora­tör­vény megváltoztatását. A cséplőtési Kiswisstar az. albérlőiről Lukács György az albérlők érdekében interpellál. Sérelmesnek tartja az albérlőkre, hogy míg a bérlők a háztulajdonosokkal szemben magasabb közérdek­ből igen messzemenő védelmet élveznek, addig az al­bérlők úgy a bér, mint a felmondás tekintetében teljesen ki vannak szolgáltatva egyes bérlők uzso­rájának. Vass József népjóléti miniszter az interpellációra adott válaszában kijelentette, hogy a készülő lakás­rendelet foglalkozni fog az albérleti kérdéssel, mely egyike a legnehezebb és legkényesebb kérdéseknek. Ha ugyanis a bérlő jogr­ét nagyon megszorítják az albérlővel szemben, akkor a bérlő tartózkodni fog attól, hogy albérlőt vegyen lakásába. Emiatt a fel­mondási jogot semmiesetre sem lehet korlátozni. A lakbér tekintetében mindenesetre úgy fog rendel­kezni, hogy az albérlő a főbérlő lakbéréhez arányo­san tartozzon fizetni és e tekintetben az albérlőt bírói védelem alá helyezi. Kéri Szabó Dezső a vagyonváltság ügyében in­terpellálta meg a kormányt. A szocialisták Patőfi-flíuisepéush kifiatása Farkas István szóvátette azt a sérelmet, mely a Magyarországi Szociáldemokrata Pártot érte azáltal, hogy az elmúlt vasárnapra a Petőfi-szobornál terve­zett ünnepélyüket a rendőrség betiltotta. A közbiz­tonságra való hivatkozással történt a betiltás, pedig a közbiztonságot nem azoktól kell félteni, akik áhí­tattal akarták Petőfit ünnepelni. Ugyanazon a napon több vidéki városban is meg akarták ünnepelni Pe­tőfit, de a hatóság a legfurább indokolásokkal betil­totta az­ ünnepségeket. Vácott például főszolgabíró azért nem engedélyezte az ünnepélyt, mert attól tar­tott, hogy a budapesti ünnepség betiltása miatt a budapesti közönség tömegesen fog megjelenni Vá­cott. Petőfi szellemének ilyetén meggyalázásán tulaj­donképpen nem is csodálkozik, mert hiszen Petőfi, cenzúrázása a belügyminisztériumból indult ki még decemberben, mikor rendeletet küldtek a főkapitány­ságnak, hogy Petőfinek csak bizonyos verseit enged­jék előadni. A lakáskérdés rendeleti szabályozása h Imen Várnai Dániel aggodalommal állapítja meg, hogy a jelek szerint a lakáskérdést megint a nemzet­gyűlés megkerülésével, rendeleti úton akarja a kor­mány szabályozni, pedig erre jogi alapja sínesen. Ellentétes nyilatkozatok vannak továbbá arról, hogy az üzleteket ebben a­z esztendőben szabadítják-e fel, vagy pedig jövőre. Hiteles hírek szerint az idén no­vemberben lehet az üzleteket jövő májusra felmon­dani-Vass József népjóléti miniszter. Tehát csak 1924 májusában lesznek szabadok. Várnai Dániel: Az üzlethelyiségek ez évvégi fel­szabadítása óriási drágulást vonna maga után. Kérdi a népjóléti minisztert, hajlandó-e határozott nyilatkozatot tenni afelől, hogy a lakáskérdés újabb szabályozása előtt módot ad arra, hogy a nemzet­gyűlés megnyilváníthassa akaratát. Szabó József (budapesti) a belügyminisztert in­terpellálja meg a keresztényszocialisták vasárnapi Petőfi-ünnepélyének betiltása miatt. Homonnai Tivadar azt kívánja, hogy a fővárosi tisztviselők az állami tisztviselőkkel egyenlő nagy­ságú rendkívüli segélyt kapjanak. Az ülés kevéssel nyolc óra előtt ért véget. 2, m­mm —:-Ill. • PESTI NAPLÓ­­1923 március 22. •swritz s isr Ipari, bányász- és mezőgazdasági sztrájk készül Angliában London, március 21. Anglia újabb, nagy ipari válság előtt áll,­­mert meghiúsult az építkezési munkások és munkaadók tegnap, egyezkedő tárgyalása. Az építőiparosok munkabeszüntetéssel akarnak válaszolni a munka­adók ridegségére, amely éppen most nyilvánult meg, mikor a­ kormány készül építési programjának vég­rehajtására. A bányaipar terén is sztrájk van kitö­rőfélben, mert a bányatulajdonosok nem adják meg a béremelést. Harmadiknak a mezőgazdasági mun­kások sztrájkja fenyeget, mivel a farmerek kijelen­tették, hogy a béremelés lehetetlenné tenné a terme­lést. A földmívesmunkások központjában, Norfolk­ban csak adott jelra várnak, hogy megkezdjék a sztrájkot. (I.) Teleszky a római világkongresszuson beszámolt a magyar gazdasági helyzetről Magyarország semmi esetre sem fizethet jóvátételt Róma, március 2. A római nemzetközi kereskedelmi kongresszus mai ülésén az egyes országok kiküldöttei beszámol­tak országaik pénzügyi helyzetéről. Olaszország kép­viseletében Pirel­i terjesztett elő jelentést. Pastor osztrák delegátus tüzetesen előadta az osztrák gaz­dasági és pénzügyi összeomlás történetét és kijelen­tette, hogy folyamatban van a helyzet állandónak ígérkező javulása. Teleszky János magyar kiküldött részletes képet nyújtott a magyarországi pénzügyi és gazdasági helyzetről, majd számadatokkal világította meg a proletárdiktatúra okozta károkat és kifejtette, hogy külföldi kölcsönük nélkül lehetetlen a magyar ko­rona stabilizációja. Teleszky azzal fejezte be előadá­sát, hogy Magyarország semmi esetre sin­cs abban a helyzetben, hogy jóvátételt fizessen. (I.) Nem kér perújítást Sztanykovszky Tibor Szeged, március 21. (A Pesti Napló tudósítójától.) Pár hónappal ezelőtt, mint annak idején Az Est megírta, Hüttner Sándor, a Tisza-gyilkosság egyik elítéltje, perének ügyében újrafelvételi kérvényt nyújtott be dr. Gál Benő útján a királyi ügyészség­hez. Ezzel kapcsolatban Sztanykovszky Tibor, a Tisza-per másik elítéltje, aki a szegedi Csillag-bör­tönben tölti büntetését, ugyancsak lépéseket tett az újrafelvétel ügyében. Most, hogy Hüttner Sándor meghalt, az újrafelvételi ügyben komplikációk állot­tak be, miután Sztanykovszky részben Hüttner bizo­nyítékaira alapította újrafelvételi kérését. Ebben az ügyben a Pesti Napló szegedi tudósítója kérdést in­tézett dr. Balassa Ármin ügyvédhez, aki Sztany­kovszky védője. Balassa ezt mondta: — Sztanykovszky Tibor perújításának sorsára Hüttner Sándor halála kétségtelenül jelentékeny ki­hatással lehet, mert Sztanykovszky perújításának új adatai között legfontosabbnak Hüttner ama vallomá­sát jelöili meg, melyet a Tisza-féle gyilkossági bűn­per elsőfokú polgári bírósági tárgyalása alkalmával tett és amely Sztanykovszky javára lényegesen eltér Hü­ttnernek a katonai bíróság előtt tett és az elítél­tetés alapjául elfogadott Hüttner-féle terhelő vallo­mástól. Ezenfelül, állíttólag van még egy Hüttnertől származó levél, amelyben Sztanykovszkynak Hüttner kilátásba helyezi, hogy a katonai bíróság előtt ellene tett valótlan tartalmú terhelő vallomását a valóság­nak megfelelően helyesbíteni fogja. Ezekre a bizo­nyítékokra nézve kérdést intéztem Hüttrter védőjé­hez, dr. Gál Jenő fővárosi ügyvédhez, aki azonban a hozzám intézett válasz szerint nincs abban a hely­zetben, hogy ilyen tartalmú bizonyítékok létezését megerősítse. Védőtársam közlése és védettem állás­pontja alapján ez idő szerint az újrafelvételi indít­vány előkészítését és beadását idő előttinek tartom. Gróf Szapársi László és Scotus Viktor vitája a Timesben London, március 21. Mint ismeretes, a Times hosszabb cikksorozatban foglalkozott Magyarország súlyos helyzetével és a lap külön vezércikkben arra a következtetésre jutott, hogy a szomszéd államoknak feltétlenül engedniük kell Magyarországgal szemben tanúsított barátságta­lan magatartásukból. Az e cikket követő hangulatot ellensúlyozandó Seaton Watson (Scotus Viator) egy hírlapi nyilatko­zatban Magyarországot békebontó törekvésekkel igyekezett gyanúsítani és arra a megállapításra ju­tott, hogy Magyarország a szomszédokkal csak ak­kor élhet békességben, ha a jelenlegi magyar kor­mányt elkergeti és visszatér az 1918. évi októberi forradalmi rezsim. E nyilatkozatra gróf Szapory László londoni magyar követ egy, a Times-ben ve­zető helyen közzétett nyílt levélben válaszolt, mely a következőképpen hangzik: — Igen sajnálatos, hogy dr. Seaton Watson, aki maga is nagyon szigorúan elítélte azt az utódálla­mok által követett politikai rendszert, mely a kisebb­ségek elnyomását tűzi ki célul, most másképpen látja a helyzetet. Ha Seaton Watson állítólagos titkos in­formátorokra való diszkrét célozgatáson kívü­l kéz­zelfoghatóbb bizonyítékokat nem hoz fel Magyar­ország állítólagos katonai készülődéseire, választa­nunk kell az ő gyanúsításai és a budapesti szövetség­közi ellenőrző bizottság jelentése között, am­ely sze­rint Magyarország eleget tett a lefegyverezési köte­lezettségnek. Seaton Watson őszintén kijelentette, hogy mi módon gondolja, hogy Magyarország megnyerhetné a kisantant kegyeit. Ő a törvényes magyar kormány elleni fellázadást és a forradalmi rezsim visszatéré­sét ajánlja, amely rezsim a múltak tapasztalata sze­rint a törvénytelenséget, csőcselékuralmat és anarchiát írta zászlajára és a múltban Kun Béla kezére dolgo­zott. Ez a rezsim megújulása esetén természetesen újból a bolsevista rémuralomra vezetne. — Ha tényleg ez az ára a szomszédokkal való „igazi, jó viszonynak­", merem állítani az összes élő magyarok nevében, hogy inkább lemondunk erről a megtisztelő jó viszonyról. Azonban azt nem­ hiszem, hogy a bolsevizmus visszatérése, akár a kisantantnak, akár Korónának Ardeikábat­ állana.

Next