Pesti Napló, 1925. szeptember (76. évfolyam, 195–219. szám)

1925-09-26 / 216. szám

Szombat PESTI NAPLÓ 11)23 szeptember 21 Nyithat-e szezont a szegedi színház Móricz Zsigmond darabjával? Szeged, szeptember 25. (A Pesti Napló tudósítójának telefon­jelentése.) •Szeged város szívü­gyi bizottsága szerdán ,délután ülőt tartott, amelyen érdekes dolgok történtek. A szombaton megkezdődő­ szegedi színházi ,­cezónia) kapcsolatban Andor Zsig­mond színigazgató ugyanis bejelentette, h­ogy a szombati ünnepélyes megnyitás alkalmából Móricz Zsigmond: Sári bírd című darabját adja elő. Erre a bejelentésre felállott dr. Dolfay Gyula, a szegedi kurzuslap volt szer­kesztője és a kurzusnak első főispán-kormány­biztosa és éles beszédet mondott Móricz Zsig­mond darabjának előadása ellen. Nem kívánta megindokolni, hogy miért ellenzi a »Sári bíró« előadását szezonnyitásul, csupán azt mondotta, hogy az igazgató miért kíván szembehelyez­kedni a város közvéleményével, amelynek megvan a maga meggyőződése Móricz Zsig­mond felől. A szín­ügyi bizottság tagjai közül senki sem válaszolt J­obay beszédére, ellenben felállott Andor Zsigmond színigazgató és csu­pán a következőket mondotta: — Méltóságos uram, a jövőben hasonló eset nem fog megtörténni. „Vonuljon be a germán szellem is a Népszövetségbe.. " De Jouvenel feltűnést keltő beszéde hangsúlyozta, hogy most a latin népek hívják a germánt a Népszövetségbe, amelyet az angolszász szellem teremtett meg Genf, szeptember 25. (A Pesti Napló külön tudósítójától.) A Népszövetség ma délelőtti teljes ülésén két jelentőségteljes beszéd hangzott el. Az ülés elején a biztonsági szerződések és a leszerelés kérdésének tanulmányozására kiküldött bizott­ságok jelentését olvasták fel. Lord Robert Cecil szólalt fel ezután. Hosz­szastul foglalkozott azokkal a kritikákkal, ame­lyekkel bizonyos körök az angol kormány maga­tartását kísérték, majd utalt arra, hogy az idei népszövetségi közgyűlésen De Jouvenel, régi barátja vette, át azt a szerepet, amelyet ő töl­tött be a múlt évi közgyűlésen. De Jouvenel beszéde lord Robert Cecilnek ezt a kijelentését világosabban is megmagya­rázta. A francia megbízott hangsúlyozta, hogy most Franciaország nevében hívja fel Német­országot a Népszövetségbe való belépésre, míg a kezdeményezés ebben a pontban ezelőtt min­dig Anglia részéről indult ki lord Robert Cecil személyén keresztül. A biztonsági kérdésben február óta folyó tárgyalások oly nagymérték­ben összefüggésben állanak a Népszövetség in­tézményével, hogy sem a francia, sem az angol kormány sem­miféle garanciaszerződést nem írhatnak alá mindaddig, amíg Németország nem lépett be a Népszövetségbe. Egyik állam sem köthet oly külön szerződést, amely a Népszövetség hatáskörén kívül esne. Beszéde végén De Jouvenel a latin szellem sa­játságairól beszélt, hozzátette azonban, hogy egyáltalán nem akarja ezt a szellemet az angol mentalitással szembeállítani. A Népszövetséget is az angol­ száz szellem hozta létre és reméli, hogy rövid időn belül a germán szellem is be­vonul a Népszövetségbe, hogy ott a többi nem­zetekkel együtt folytassa az alkotó munkát. De Jouvenel beszédének hatása alatt vita támadt, amelyben a lengyel, olasz, belga és svéd delegátusok vettek részt. A vita után el­fogadták a választott bírósági paktumra és a leszerelés kérdésében benyújtott javaslatokat. Hymans belga delegátus kijelentette, hogy megbízása van arra, hogy a belga kormány ne­vében aláírja a nemzetközi bíróság kötelező bí­ráskodására vonatkozó nyilakozatot, amely kö­telezvény ötve­nn évre szól. Ez a kötelezés vonat­kozik mindazokra a­ vitás kérdésekre, amelyek a nyilatkozat aláírása után felmerülnek és más módon békésen el nem intézhetők. (V. B.) i­s a gazdag gyűjteménybe oly eredeti színt hozott volna, mely okvetlenül feltünést keltett volna. A legjókedvübben tiltakozik a közönség a sza­laik kreációit pompáztató viaszbábuk előtt, lett látni barnabőrű­ urakat, akiknek darázsdére­kát két kézzel át lehetne fogni, itt látni elsősorban kü­lönösen la­pos, hosszú nőket, akiknek a nemét csupán öltözetük révén lehet meghatározni. És arcuk és­ karjuk olyan színű, mint csak súlyos mérgezési eseteknél látható. Az asszonyok diadalmasan vonulnak el mellettük és így szólnak férjeikhez: 1— A ruha ugyan szép, de azt hiszem, úgy-e, én ezeknél itt mégis csak szebb vagyok. A divat. Hogyan is ítélhetném meg ezek után a bábuk után? Soha nem tudtam ruháról beszélni, elvonatkoztatva attól a nőtől, aki hordja. Különben is, van még elég idő a divatról vitatkozni őszig, amikor hazajönnek a divat "királynői. Elérkezik az este. A kiállítás ilyenkor gyönyörű. Az ezerszínű fényjátékok megváltoztatják a pavillo­nok képét. A Szajnában tükröző villanylámpák azt az illúziót keltik, mintha a XVIII. század V­elencéje kelt volna rövid időre életre, mis az amerikaiak, akik bámul­já­k, hogy az Eiffel-tornyon hogyan ra­gyognak fel és alusznak újra ki a Citroen gyár ha­talmas reklámai, bevallják, hogy ilyent még Ford sem tudott produkálni. Vendéglőkben eszünk, ame­lyek más és más vidékek kosárja cím alatt közönsé­ges és mindenütt egyforma vagon-restauránt kosztot nyújtanak, de a külsejük szép és modern. A közön­ség jókedvű és vidám, az ember egykönnyen meg­vigasztalódik, hogy nem másutt töltötte a vakációt. Párizs, mini nyaralóhely! Mindezek után miért ne? Igaz, hogy vannak fővárosok, amelyek csodála­tos gyógyfürdők lehetnének, így például gyakran kér­deztem magam, miért tölti Budapest közönsége a nyarat Siófokon, amikor a Körúttól három percnyire ott van a Margitsziget. Párizsnak nincs Dunája. Nincs gyógyító vizű Gellértfürdője. De valahogy csak megvágj­unk: a fürdők fényes üzleteket csi­nálnak nyáron át és ha az idő kedvező, meg lehet szerezni ekképpen is napsütés kölcsönözte szint, ok­tóber hónapban minden dekoltázsnak nélkülözhetet­len tartozékát De itt is csalnak, mert, íme, egy gyógyszerész úgy informál­t bennünket, hogy olyan kámforkanöcsöt tudnak készíteni, amely a bőrnek a legfinomabb barna nüanszokat adja. Ez pedig sokkal olcsóbb, mint egy biarritzi nyaralás. De még a vadászoknak sem volt szükségük az idén elhagyni Párizst. A vidéken manapság nincs már sok vadállat, de a fővárosban komolyan töre­kedtek a vadászati szenvedély kielégítésébe módot nyújtani. Két hét alatt egy leopárd, egy gém, egy pézsma­macska és egy ismeretlen madár, s­ a hajlott csőrűék családjából, és mindehhez még egy róka is az Opera pincéjében! És íme, mindez kétségtelenül érdekesebb, mint az 1840. évbeli újságíró kedvenc ten­gerikígyója, mert utóvégre egy leopárd, amelynek tetemét, legalább százezer ember látta, mégis csak sok­kal érdekesebb, mint mindazok a tengeri szörnyek, amelyeket csupán a Csendesóceán hajósai pillantot­tak meg. És ezekkel a változatos szórakozásokkal eltelik az augusztus hónap. Nemsokára véget ér a szünidő. Az amerikaiak hajóra szállnak. A színházak kitárják kapujukat és a fáradt újságíróknak lesz újra té­májuk. A parlament, a politikai újságíróknak és a humoristáknak nagy örömére, újra megnyílik. Egy­szer csak elutaznak idegen látogatóink, a­ mindennapi élet újra kezdetét veszi, lerombolják az iparművé­szeti kiállítás pavillonjait és barakjait s az Eiffel torony ragyogóan kivilágított bordázata nem fog­­ fénytengert szórni és a nagy nemzetközi színegyve­leg után Párizs ismét visszakapja valódi francia ábrázatát Habsburg-Lotharingiai Lipót­­ komlókereskedő Bécsi szerkesztőségünk jelenti: A Wienert Zeitung pénteki számában érdekes cégalapítást közöl. A cég tulajdonosa Habsburg-Lotharin­­giai Lipót, a cés­ nedisz komlókereskedéssel fog­lalkozik. Habsburg-Lotharingiai Lipót, Lipót Szalvátor főherceg második fia, aki a, Habsburg-ház összes jogairól és címeiről let mondott. " Caillaux javaslatait Amerika visszautasította? Newyork, szeptember 25.­­ (A Pesti Napló külön tudósítójától)) Az Egyesült Államok korm­ánytanácsa ma dél­­előtti ü­lésén foglalkozott a francia adósságrendezői bizottság­ által beterjesztett javaslatokkal. Az ülésről­­semmiféle hivatalos jelentést nem ado­­tak ki. A déli órákban a francia és amerikai bizottság közös ü­lést tartott, amely azonban tíz perc alatt véget ért. Az amerikaiak állítólag kereken vi­» s z a n t a s 11 o 1j á k Caillaux javaslatát és ellenjavaslatot nyújtottak be. (A X IV. Sek.)­­ 1 A főváros ankétje a munkanélküliség enyhítésére Megsürgeti a munkanélküliek biztosítá­­sát tárgyaló törvényjavaslat benyújtását Országos statisztika készül a munka­nélküliségről (Saját tudósítónktól.) A főváros szociálpolitikai bizottságának legutóbbi ülésén Kertész Miklós szo­ciáldemokrata bizottsági tag javaslatot terjesztett elő, hogy a főváros hívjon össze ankétet a munka­n­nélküliség kérdésében. A bizottsági tag főleg abban az irányban kívánta a főváros közreműködését, hogy­ a munkanélküliség esetére való biztosítási törvény­­javaslat benyújtását szorgalmazza a főváros és a maga hatáskörében is tegyen meg mindent a munka­­nélküliség enyhítésére. Lieber Endre tanácsnok, a szociálpolitikai ügy­f osztály vezetője, pénteken délre valóban össze is hívta az ankétet, amelyen a népjóléti minisztérium részéről Papp Géza helyettes államtitkár, a munka­­közvetítő hivatal részéről Antal Endre helyettes ál­lamtitkár, a keresztényszocialisták részéről Székely János, a Szakszervezeti Tanács megbízásából Gál Bend jelentek meg, részt vettek továbbá az ankéten az in­dítványozó Kertész Miklós, valamint Horovitz Gézsi és Schmardlla Géza bizottsági tagok. Az ankéton sikerült megállapítani azokat a­z általános irányelveket, amelyek a munkanélküliség enyhítésére vezethetnek, elhatározták, hogy a mun­kanélküliség kérdésében szükséges statisztikai ada­tok összeállítását meg fogják sürgetni. A főváros ezt a maga hatáskörében meg fogja csinálni és föl­kéri a kormányt, hogy az országot illetőleg ugyan­­ ezt a munkát végeztesse el. A munkanélküliség esetére szóló biztosítás tör­­vényjavaslatát eddig bizonyos okok miatt nem ter­jesztették a nemzetgyűlés elé. A főváros ezt most meg fogja sürgetni, egyben átír a többi törvény-­ hatóságokhoz, hogy hasonló irányban tegyenek föl­terjesztést. Végül a segélyezés módját tárgyalták le és kimondották, hogy ezt a kérdést a szociálpoliti­kai bizottság legközelebbi ülésének napirendjére­ tűzik. isud HARY PICKFORDDAL csütörtöktől -TiniTrawyr­wwwimi Budapesten kizárólag a ROYAL­ APOLLÓBAN | Projectograph | l

Next