Pesti Napló, 1925. szeptember (76. évfolyam, 195–219. szám)

1925-09-29 / 218. szám

Kedd PESTI NAPLÓ 1925 szeptember 29 . Apponyi Genfben nyilatkozott egy amerikai újságírónak megkoronázásáról Genf, szeptember 28. (A Pesti Napló külön tudósítójától.) Gróf Appony Albert a királykérdéssel kapcsolatban hoszabb beszélgetést folytatott a Ch­iago Tribüne genfi levelezőjével. — Meg vagyok róla győződve, — mondotta Apponyi — hogy Ottó király egy napon ismét elfoglalja Magyarország trónját, amelynek jo­gos igénylője. Zita királynő IV. Károly király halála után minden szükséges formalitásnak eleget tett akkor, amidőn kijelentette, hogy Ottó király megkoronázását csupán force ma­jeure akadályozza meg. Abban a pillanatban, amidőn a kisantant fenyegetései megszűnnek, Ottó király elfoglalhatja trónját. Gróf Apponyi holnap utazik el Genfből s Lequeitióba megy Zita királyné meglátogatá­sára. A királyné jelenleg nem szenved anyagi szükséget, minthogy a magyarországi korona­uradalmak jövedelme elég ahoz, hogy család­jának nyugodt megélhetést biztosítson, bár gyermekei nevelése nagy összegeket emészt fel. (I. B.) Meghiúsult a külföldi mezőgazdasági kölcsön ügye Sir William Good a lengyel kölcsönnel foglalkozik • A magyar zálog*­levélkibocsátó intézetek szeptember 30-ika után szabad kezet nyernek Mit ajánlott a Speyer*bankház (Saját tudósítónktól.) Néhány hét előtt hí­rek terjedtek el arról, hogy a nagy kül­földi mezőgazdasági kölcsön ügye a meg­valósulás stádiumába jutott, sőt szó volt arról­­ is, hogy a jelzálogkölcsön már az őszi hónapok­ban kibocsátásra kerül. Ezt a hírt kapcsolatba hozták William Good személyével, aki több hó­napi távollét után szeptember elején ideérkezett és tárgyalni kezdett pénzügyi életünk vezetői­vel. Ezek a tárgyalások azonban nem a magyar mezőgazdaság hosszúlejáratú kölcsönére és nem is zálogleveleink külföldön való elhelyezésére vonatkoznak. Ezúttal Lengyelországnak akar kölcsönt szerezni Sir William Good, aki a nyári hónapokat Varsóban töltötte és az ottani kor­mánytól kapott megbízás alapján igyekszik érdeklődést kelteni és piacot teremteni egy újabb szanálási kölcsönnek. Természetes, hogy Good magyar összeköttetéseit és a magyar kölcsön körül szerzett tapasztalatait ki akarja használni a lezuhant zlotykurzus alá­támasztásánál és Lengyelország talpra­állításánál is. A magyar mezőgazdaság hiteligényeinek ki­elégítéséről azonban szó sincs, nem is lehet szó, annál kevésbé, mert ez a kormányakció meg­hiúsultnak tekinthető. Sir William Good még a Népszövetség jú­niusi ülésszaka alatt közvetlenül Bethlen Ist­ván miniszterelnöktől kapott megbízást arra, hogy tapogatózzon az amerikai pénzpiacon, mi­lyen eredménnyel kecsegtet a magyar zá­loglevelek elhelyezése. Korányiék londoni tárgyalásai ugyanis akkor kudarccal végződtek és zálogleveleink plaszíro­zása szempontjából csupán az amerikai pénz­piac jöhetett számításba. William Good a Speyer-bankházzal lépett érintkezésbe, amely júliusban Good közvetítésével azt az ajánlatot tette a magyar kormánynak, hogy 20 millió aranykorona alaptőkével és az ösz­szes emissziós intézetek részvételével új ban­kot alapítanak, amely kizárólagos joggal helyezhetné el a magyar zálogleveleket a külföldi piacokon. A pénzügyminiszter nyomban konferenciára hívta össze az elsősorban érdekelt öt­ intézetet: •a­ Kereskedelmi Bank, Hitelbank, Pesti Hazai,­­ Leszámít­olóbank és a Magyar Földhitelintézet vezetőit, akikkel közölte a Speyer-féle ajánlatot. A Földhitelintézet képviselője a leghatározot­tabban kijelentette, hogy a záloglevélüzletnek ilyen formában való monopólizálását, — amely lényegében egyértelmű a Pénzügyi Szindiká­tussal kapcsolatos, időközben elejtett tervvel — közhiteli és mezőgazdasági szempontból káros­nak és helytelennek tartja és ilyen körülmények közt a­ Földhitelintézet nem vesz részt az akció­ban. A többi bankok képviselői már óvatosabb­­formában foglaltak állást a javaslat ellen. A pénzügyminiszter végül szeptember 30-ában jelölte meg azt a határ­napot, ameddig az új Központi Jelzálog­banknak meg kell alakulnia. Ellenkező eset­ben a Speyer-féle ajánlat tárgytalannak tekinthető és az emissziós intézetek teljesen szabad kezet nyernek a záloglevelek külföldi elhelyez­ésére nézve. A konferencián résztvett bankvezérek kötelezett­séget vállaltak arra, hogy szeptember 30-áig nem keresik fel zálogleveleikkel az amerikai pénz­piacot. Ez a határidő egy-két nap múlva lejár és a hosszú­ lejáratú mezőgazdasági hitel ügye egy lépéssel sem jutott előbbre. Úgy értesülünk, hogy a városi kölcsön körül szerzett tapaszta­latok után maga a Speyer-bankház sem forszí­rozta az ajánlatában megjelölt előfeltételek tel­jesítését, úgyhogy a Központi Jelzálogbank megalakulásának terve ugyanarra a sorsra ju­tott, mint a Pénzügyi Szindikátussal kapcsolatos tervek. Speyerék elkedvetlenedéséről érdekes magyarázatot hallottunk. Az amerikai közöns­ség ugyanis nem értette meg, h­ogy a magyar kormány mért nem vállal garan­ciát egy kölcsönért, amelyet ő bocsát ki? Ezért végződött olyan váratlanul rossz ered­­ménnyel a városi kölcsönkötvények jegy­zése az amerikai pénzpiacon. Lényegében ugyanez a helyzet a hosszúlejá­ratú mezőgazdasági kölcsönnél. A kölcsön ki­bocsátása az állam égisze alatt történik, de sem az állam, sem a kormány nem vállal fele­lősséget érte. Sir William Good hasztalan igye­­kezett megértetni a külfölddel, hogy a Népszövetség nem adta hozzájárulását az állami garanciához, mert az a felfogása, hogy sem a városok, sem a mezőgazdaság hitelszükségletének a kielégítése nem az ál­lam feladata és ezzel a garanciával a ma­gyar állam külföldi hitele nem terhelhető meg,­­ az amerikai tőke ragaszkodik az állami zsi­­róhoz minden állami hitelműveletnél. Így tehát sem William Good, sem a Spen­yer-bankház nem tartják aktuális kérdésnek a magyar mezőgazdaság égető hit­elvi­ség­ének a le­küzdését. Ennek ellenére illetékes helyen szóba­került már az a terv, hogy a szeptember 30-iki terminust bizonytalan időre meghosszabbítsák. Ebbe a tervbe azonban az emissziós intézetek túlnyomó többsége n­em menne bele, mert az a felfogása, hogy magánúton, magánösszeköttetések segítsé­gével sokkal nagyobb eredménnyel biztat a záloglevelek külföldi plasszírozása, mint egy kormányakció keretében. Az intézetek egy része már készül az amerikai üzletre és előreláthatólag október első napjai­ban az összes érdekelt intézetek külön-külön igyekeznek piacot teremteni a magyar zálogle­veleknek Amerikában. A londoni pénzpiacra ugyanis az időközben kibocsátott angol tőke­kiviteli tilalom miatt egyelőre számítani sem lehet. Ezeknek a kü­lönakciók­nak természetesen semmi közük az állam által rendelkezésre bo­csátott 22 millió aranykoronás mezőgazdasági hitelhez. SQIQOS Meghatóban öngyilkos lett az att­ű­d ügyészség volt vezetője Szeged, szeptember 28. (A Pesti Napló tudósítójának telefon­jelentése.) Hétfőn délután a szegedi államfogház épü­letében­ lévő lakásain tragikus módon vetett vé­get életének a magyar ügyészi kar egyik tehet­séges tagja, dr. Karácsonyi István, az újvidéki ügyészség volt vezetője, jelenleg néhány hét óta szegedi ügyvéd. A szerencsétlen ember fel­akasztotta magát, mire rátaláltak, halott volt. Dr. Karácsonyi István egészem fiatalon ke­rült az újvidéki ügyészség szolgálatába, ahol rövidesen az ügyészség vezetője lett. Működé­sét állandó elismerés kísérte. Az összeomlás idején, amikor a szerbek Újvidékre bevonul­tak, dr. Karácsonyi, aki nem akarta a szerbek­nek a hűségesküt letenni, családjának és ingó­ságainak hátrahagyásával Szegedre szökött. Az igazságügyminiszter beosztotta a szegedi ügyészségre. Alig működött azonban Kará­csonyt néhány hétig, amikor észrevették, hogy magaviselete megváltozott. Feltűnően idegesen tárgyalt, sokszor hangos botrányokat okozott, úgyhogy félbe kellett szakítani a tárgyalást. Ekkor hosz­szabb szabadságot vett magának, egy ideig gyógyintézetben kezelték. Amikor állomáshe­lyére visszatért, hivatali főnökének azt jelen­tette, hogy egészségi állapota teljesen helyre­állt. Nem sokkal utóbb azonban heves jelenetek játszódtak le a szegedi törvényszék épületében. Egy rohama atatt Karácsonyi leszaladt a Tisza-partra, bicskával el akarta vágni a nyakát, majd amikor ez nem sike­rült, beugrott a Tiszába. A halászok azonban kimentették. Ekkor újból hosszabb szabadságra ment, majd hónapok múlva megint jelentkezett az ügyészség elnöké­nél. Az elnök hasztalan figyelmeztette, hogy egészségi állapota nem engedi meg a minden­napos tárgyalást, dr. Karácsonyi ragaszkodott ahoz, hogy hivatalát átvegye. Néhány tárgya­láson részt is vett, idegállapota azonban lénye­gesen rosszabbodott, az alkoholhoz fordult vi­gasztalásért. Ekkor újra szabadságra küldték, majd az ügyészség az igazságügyminisztérium­ban kieszközölte nyugdíjaztatását. Karácsonyt, hogy nyugdíjaztatása dacára is részt vehessen a törvényszéki tárgyalásokon, je­lentkezett a szegedi Ügyvédi Kamaránál, felvé­telét kérve. A felvétel természetesen súlyos egészségi állapotára való tekintettel nehezen ment, felvételi kérelme csak néhány héttel ezelőtt nyert kedvező elintézést. Mint ügyvéd vagy négyszer vett részt törvényszéki tárgyalá­son. Egészsége akkor már annyira leromlott, hogy családja, amely katasztrófától tartott, már megtette az intézkedést, hogy ideggyógyin­­tézetben helyezzék el. Erre azonban nem kerülhetett a sor, dr. Kará­csonyi hétfőn délután felakasztotta magát. Holt­testét a törvényszéki orvostani intézetbe szállí­tották. WWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWV Heltai Mi­trápi bemutatója Prága, szeptember 28. Heltai Jenő kedves és mulatságos »Tündér­laki lányok« (Die Steiner-Mäderln) című da­rabját adta elő ma este a­ prágai Kleine Bühne. A rendezés Reinhardt Román munkája volt. Boriska szerepét Frei Franja, Olga szerepét Dorea Hanna, a báró szerepét Olden és Pet­renczy Gáspár szerepét Königsmark Herbert játszották. A nézőtér az utolsó helyig megtelt s a közönség hosszasan ünnepelte a darab tá­vollevő szerzőjét és a színészeket. (W. N.) Corvin Színház * Kamara I JANE NOVAK a világhírű amerikai filmdiva legnagyobb alakítása a BÖLCSŐDAL (Cosmos-film) (LULLABY) kettős főszerepében (Cosmos-film) A Bölcsődéit a hitvesi és anyai szeretet lángoló apoteózisa SILVER KING Egy vakmerő lovas és egy pompás paripa izgalmas története A főszerepben: FRED THOMSON (Star-film) SILVER BO£*SG (Star-film)' Kamara ) Corvan Színház

Next