Pesti Napló, 1926. október (77. évfolyam, 222–248. szám)

1926-10-12 / 231. szám

Kedd Beszélnek a számok A német császárság idejében a német biro­dalom területén összesen 29 színházat szubven­cionált az állam és egy-egy város. Ma, a német köztársaság idejében, már 123 színház kap szubvenciót az államtól, vagy egy-egy város­tól. Ez a szubvenció nem azt jelenti, hogy az állam, vagy egy-egy város segélyezi a színhá­zakat, hanem azt jelenti, hogy az állam, vagy egy-egy város, az általa szubvencionált szín­házakat minden tekintetben ellátja és garan­tálja, hogy deficit esetén teljes mértékben pó­tolja a hiányokat. A fiatal köztársaság tudja, mi a köteles­sége. Aszerint is cselekszik. Minden szónál és minden magyarázatnál hangosabban beszél a két számjegy: 29 és 123! Szomszédunk, Ausztria, csak a napokban határozta el, hogy a bécsi Operaház szubven­cióját, a mi pénzünkön több mint évi negyven milliárd koronára emeli fel és sokmilliárdnyi összegben állapította meg kisebb vidéki szín­házak szubvencióját is. A két köztársaság tehát nemcsak gazda­sági, hanem kulturális téren is maximumot produkál. Van valami ezekben a száraz szám­adatokban, ami már a költészet. Nem is lehet ez másképpen azokban az országokban, melyek­ben minden téren egy a cél: a leggyorsabban és a leg­energikusabban való előrehaladás! Nálunk, csak hónapokkal ezelőtt még, társa­dalmi úton kellett az Operaház deficitjét fedezni. Amikor a németek és az osztrákok milliárdok tömegeivel gazdagítják a kultúra szikkadó föld­jét, nálunk, támogatás híjján, utolsó perceit éli a vidéki színészet és­ a budapesti Nemzeti Szín­ház és Nemzeti Színház Kamaraszínháza nem mutathatja be a modern francia drámaírók komoly, értékes műveit, mert szalondarabok kiállításához, de különösen a színészek ruhái­nak költségeihez nincs pénz. Az a néhány mil­liárd, melyet a Nemzeti Színház és az Operaház kap szubvencióképpen az államtól, lényegesen kevesebb az elképzelhető minimumnál is, de ugyanakkor úgy tudjuk, hogy az egész vidéki színészet szubvenciója, összesen nem haladja túl a­­ 200 millió magyar koronát! • Ez a kis összehasonlító statisztika, úgy­ gondoljuk, minden kommentár nélkül is eleget beszél. ' * -- • v •, - l í­j MAGYAR SZÍnhÁZ Táblás házak mellett mind­jel este Szeretek egy színésznőt! Fodor László új vígjátéka A pénztár szünet nélkül nyitva!­­ PESTI NAPLÓ 1926 október 11 13 SZÍNHÁZ, ZENE, FILM Douglas Fairbanks és Mary Pickford európai körútja Körülbelül három hó­nappal ezelőtt indultak el európai körútjukra: Douglas Fairbanks és felesége, Mary Pick­ford. Mielőtt eljöttek, még személyesen meg­jelentek abban a holly­woodi gyönyörű film­színházban, melyben ket­tőjük legújabb címjeit egyszerre mutatják be. Douglas Fairbanks film­je a Black Piratc (Fekete kalóz), Mary Pickford lilmje Sparrolus (Vere­bek). A Graumans Th­elit­re, melyben ez a két film egyszerre került színre, hallatlan fényűzéssel ké­szített mindkét filmhez egy előjátékot, melyek­ben elsőrangú amerikai színészek léptek fel. A színház bejárata előtt egy körülbelül három emelet magasságú, gyönyörű ha­jót építettek fel, mely hű mása volt a Fekete kalóz hajójának. A Fekete ka­lóz mégis megbukott. A Verebek ellenben nagy sikert aratott, mert Mary Pickford nagyszerűen játszotta egyébként gyen­ge szerepét. Fairbanks a premier után gyorsan el­utazott, magával víve feleségét és kikötött az európai partokon. A filmházaspár euró­pai körútja csakugyan diadalmas volt, de a legszebb fogadtatás Moszkvában várt r­ájuk, ahol egy héten keresztül minden este­ ünnepi elő­adásokat rendeztek a mű­vészpár tiszteletére. Moszkva után Karlsbad­ba utaztak, hogy európai koszthoz nem szokott gyomrukat kikúrálják. Szeptember végén megér­kezett Karlsbadba az első hűvös őszi nap; a »fekete kalóz« csomagolt és feleségével együtt visz­szautazott Amerikába. Ez a fénykép abban a pil­lanatban örökítette meg a házaspárt, amikor ismét Amerika földjére léptek. 1Douglas Fairbanks és Mary Pickford­­Amerikába való visszatéré­sük után (*) Háry János. Szombaton, október 16-án­ mutatja be az Operaház Paulini—Harsányi—-­ Kodály Zoltán dalosjátékát, a Háry Jánost. Háry János figuráját Az obsitos című költe-­­ménnyel Garai János tette népszerűvé. Har­sányi Zsolt és Paulini Béla kitűnő anyagot kaptak kézhez, amikor Háry Jánost, korát és a kedves, hazug katona hőstetteit örökítették meg darabjukban, melyhez Kodály Zoltán kom­ponált muzsikát. Háry János öt kalandját vi­szi ez a dalosjáték színpadra. Bár az Opera­házban kerü­l színre a Háry János, több benne a próza, mint az ének, úgyhogy színészi szem­­pontból is erős feladat elé állítja ez a dalosjá­­­ték az Operaház művészeit. Éppen erre való tekintettel hívta meg az Operaház ebben a da­rabban való vendégszereplésre Körmendy Já­nost, a Magyar Színház művészét és Nagit Iza­­bellát. (*) A »Szeretek egy színésznőt!« második szerep­osztása. Fodor László vígjátéka, a »Szeretek egy színésznőt!«, telt házak előtt kerül színre naponta a Magyar Színház színpadán. Titkos Ilona, aki a víg­játék női főszerepét játssza, az utolsó két napon erős meghűléssel 39 fokos lázzal játszotta végig sze­repét; állapota csak hétfőn reggel javult, úgy, hogy, este már lázmentesen játszhatott. Tekintettel a da­rab sikerére és tekintettel arra, hogy egy-egy eset­leges hirtelen betegség veszélyeztethetné egy-egy előadás megtartásának lehetőségét, a Magyar Szín­ház igazgatósága ma másodkézbe is kiosztotta a sze­repeket. A második szereposztásban Titkos Hana szerepét Tassy Mária, Törzs szerepét Lengyel Vil­mos, Gombaszögi Ella szerepét Hollós Ilona és Csor­tos Gyula szerepét Stella Gyula játssza,­­ ha arra történetesen sor kerül. (*) Városi Színház. A Városi Színház újjá­szervezése óta hétfőn adta elő először a Faus­tot. Az előadás tiszta képet adott, arról, hogy mit tud a színház produkálni, ha teljesen szorosabb értelembe vett saját, erőire támaszkodik. Ez a produkció, mi tagadás, bizony meglehetősen­­népszerű, hogy ne mondjuk »vidékies ízű«. De talán éppen ez a rokonszenves benne. Mert a jó »faragatlan fából« lehet még jó »faragott fa«, viszont a rossz »faragott fa« már nem jo­gosít semmi reménységre. Fiatal énekesek tesznek-vesznek itt a színpadon és boldogítják a közönséget üde fiatalságukkal, mely kedvesen csillan át a még iskolás gesztusok merevségén. És ami a tehetségből elővillan, az természetesen és öntudatlanul nyilatkozik meg, nem támo­gatja semmiféle szemfényvesztő rutin, az ilyen megnyilatkozást tehát bátran készpénznek ve­hetjük. Christian Lili, Margareta alakítója nemcsak tehetség, hanem komoly tehetség is: muzikkális, nem közönséges stílusérzékkel megáldott, üde hangú és üde megjelenésű éne­kesnő. Fehér Pálról (Faust) és Kovács Dezső­ről( Mefisztó) már előző alakításuk során meg­állapították, hogy szép reményekre jogosító énektehetségek. A zenekar Márkus Dezső ve­zénylete alatt igen jól működött. (T­t­.) (*) »Gól.« A Belvárosi Színház e hét szombat est­jére tervezte Kelemen Viktor vígjátékának, a Gólá­nak bemutatóját. Ezt a bemutatót azonban szombat-­­ról a, jövő hétre halasztotta a Belvárosi Színház és így ezen a héten és a jövő héten is, a premier napjáig, a Calais-Dover kerü­l színre minden este. Kelemen Viktor vígjátékának egyik érdekessége, hogy a cselekmény hőse futballista, a népszerű Kertész II., akinek neve a színlapon mint Erdész IS szerepel. Ezt a szerepet Kertész Dezső kreálja, aki három felvonáson át tizenkétféleképpen vall szerel­met szíve hölgyének. Úgy értesülünk, hogy Kertész Dezső minden szerelmi vallomásában más és más népszerű magyar színész játékstílusát és hangját utánozza. Többek között így szólaltatja meg Kertész Dezső a Belvárosi Színház színpadán Csortos Gyu­­lát, Beregi Oszkárt, és Törzs Jenőt. Szenzációs műsor a Terézkörúti Színpadon Kezdete­n/29 órakor. Telefon : 65-54. (*) Orska Mária. Orska Mária nagy bete­gen fekszik egy bécsi szanatóriumban. Beteg­sége olyan súlyos, hogy orvosai a legrosszabb­tól félnek. Nem újság, hogy Orska a morfiniz­mus és a kokainizmus rabja. Számos botrányt, kellemetlenséget idézett elő Orska Máriának egy a szomorú szenvedélye, mely utoljára egy évvel ezelőtt, juttatta egy berlini szanatóriumba, ahol hetekig lebegett élet és halál között. Fáj­dalom, Orska betegsége olyan súlyos termé­szetű, S ez a betegség annyira lerombolta a művésznő szervezetét, hogy nem sok remény van arra, hogy, ha most átmenetileg fel is gyógyul, sokáig a színpadé maradhasson. ­ Szenzációs műsor a Terézkörúti Színpadon Kezdete­k9 éakor. Telefon: 65—54.

Next