Pesti Napló, 1927. szeptember (78. évfolyam, 197–221. szám)
1927-09-18 / 211. szám
Vasárnep- Kereskedelmi mérlegünk problémája Írta: dr. CftOPIn tF 21*2TIC, a felsőház tagja Kétségtelen, hogy az idei esztendőben a magángazdaság életében javulás mutatkozik. Iparunk számos ága az előző éveknél jobban van foglalkoztatva, az építkezési tevékenység erőteljesebben indult meg, ez számos, évek óta súlyos viszonyok között vergődő iparágnak adott foglalkoztatást, ezzel karöltve a munkanélküliek száma lényegesen csökkent, úgyhogy a munkanélküliség problémájáról jelenleg nem beszélhetünk. Nem szabad azonban túlbecsülnünk ezt a javulást, mert sok számottevő iparunkban még ma sincs meg az állandó foglalkoztatásnak az a mértéke mely az üzem jövedelmezőségének legfontosabb előfeltétele. Ezekkel a kedvező jelenségekkel szemben áll kereskedelmi mérlegünk emelkedő passzivitása. A passzivitás magában véve a közhelyet ismétlek ezzel — nem csupán hátrányos jelenség. Kétségtelen, hogy összefügg azzal, hogy az erőteljesebb beruházási politika folytán a behozatal megnövekedett és összefügg azzal is, hogy a népességünknek fogyasztóképessége és fogyasztása az előző évek nagy visszatartásával szemben emelkedett. Azonban kereskedelmi mérlegünk passzivitását pénzügyi mérlegünk nem egyenlíti ki. Kétségtelen, hogy a passzivitás a külfölddel szemben növekedett eladósodásra vezet. Súlyos probléma ez, mely kell, hogy gondolkodóba ejtsen mindenkit, aki közgazdasági kérdésekkel, akár mint felelős államférfiú, akár mint magángazdasági életünk tényezője foglalkozik. Ugyanez a súlyos probléma foglalkoztatja állandóan Németországot is és a német iparnak egyik vezetője, Duisberg nemrég tartott, nagy feltűnést keltő beszédében megkongatta a vészharangot és figyelmeztette Németországot arra, hogy a német kereskedelmi mérlegnek megnövekedett paszivitása — melyet a pénzügyi mérleg eredménye ott sem egyenlít ki — milyen súlyos következményekkel fog járni. Kisebb mértékben, de nálunk is hasonló a helyzet. Azzal a kérdéssel kell tehát elsősorban foglalkoznunk, hogyan lehetne mérlegünk passzivitását enyhíteni, estleg megszüntetni. Szükség van e végből egy, a közgazdasági problémákat átfogó közgazdasági programra, melyet a felsőház budget-vitájában Teleszky János őexcellenciája megsürgetett. A kormánynak és a nagy érdekeltségeknek össze kell állniok és el kell mélyedniök a kérdés tanulmányozásában. Az én érzésem szerint egyetlen mód van a passzivitás csökkentésére és ez iparosodásunknak az eddiginél lendületesebb mérvben való előmozdítása. Nem beszélek arról, hogy a luxusbehozatalt a lehetőség szerint korlátoznunk kellene és önmérséklést kellene tanúsítani azon beruházások terén, melyeket egy elszegényedett nemzet nem engedhet meg magának, de legfontosabbnak azt tartom, hogy ki kell fejlesztenünk az eddiginél erősebben azokat az iparágakat, melyekben nagy a behozatal és amelyek — és az utolsó évek bíztató tanúságai szerint — Magyarországon meghonosíthatók és ahol versenyképességünk a külfölddel szemben meg van adva. Ez a probléma Magyarország jelenének és jövőjének egyik legégetőbb kérdése, nemcsak azért, mert állandó eladósodásra nem lehet gazdaságpolitikánkat felépíteni, hanem azért is, mert népességünk — mely relatíve igen sűrű — az országon belül nem nyerhet elhelyezést, ha nem tudunk a munkásságnak az iparban foglalkoztatást adni és intelligenciánk is csak egy fejlődő iparban tud elhelyezést találni. Báró Kornfeld Móric a genfi nemzetközi gazdasági konferencián tartott előadásában rámutatott a népsűrűségi kérdésnek rendkívüli fontosságára, mely kérdés a külföldön is újabban mind erősebben foglalkoztatja a közvéleményt. Miután a kivándorlási lehetőségnek Amerika bevándorlási politikája gátat vet, miután kolóniák nem állnak rendelkezésünkre, melyek néptöbbletünket felvehetnék, az országon belül kell elhelyezésükről gondoskodnunk. Tudjuk azt, hogy a mezőgazdaság ilyen elhelyezési lehetőséget már nem nyújt, sőt bizonyos, hogy a mezőgazdaság mechanizálásával kevesebb ember fog elhelyezést nyerhetni. Nincs itt más kiút, mint az ipar fejlesztése és ezt az utat akkor is követnünk kell, ha az talán átmenetileg áldozatot jelent. Nem szereném, ha félreértenék, álláspontomat abban a tekintetben, hogy az ipart a mezőgazdaság rovására akarnám fejleszteni. Ellenkezőleg, az a meggyőződésem, hogy a magyar mezőgazdasági termékek elhelyezésének problémája csak akkor lesz megoldható a mezőgazdaságra nézve kedvezően, ha a belföldi fogyasztást minél erősebben tudjuk emelni és ez csak az ipari népesség szaporítása révén lehetséges. A kereskedelmi mérlegnek magy és súlyos problémája gazdasági életünk minden ágát egyformán érinti. Hisz növekvő eladósodásunk esetén a külföldi hitel — melyre mezőgazdaságunknak oly nagy szüksége van — nehezebben lenne megszerezhető. Én ezért szükségesnek tartom, hogy a nagy magyar gazdasági egyesületek összeálljanak és egységesen dolgozzanak ki javaslatokat abban a tekintetben, hogy a kormány milyen gazdasági politikát kövessen. (Gömöri Imre rajza ) Sir Howard D'Egwille PESTI NAPLÓ 1927 szeptember 18 . hogy újjáépített férfiruhaházunk ünnepélyes megnyitásának fényéhez nb. vásárlásával Ön is hozzájárult. Örömmel ragadjuk meg az alkalmat, hogy közöljük Önnel múlt heti hirdetésünk eredményét: egy hét alatt 214 új vevőt szolgáltunk ki, akiket már az első alkalommal sikerült meggyőznünk Öltönyeink ! Átmeneti- és Ilegánsfeldolgozása' max B * • 3 ^ a ^ szép vonalhatása. Bundáink választékossága és Sportruháink w abszolút olcsó áraink felől. — Tekintse meg látványos művészi kirakatainkat. Vételkényszer nélkül raktárunkat. Vidékre árjegyzéket, szövetmintákat készséggel küldünk Meghívásra szabászunk leutazik. férfiruha nagyáruháza ? IfUZ Budapest, VII., Rákóczi út de