Pesti Napló, 1927. december (78. évfolyam, 273–297. szám)
1927-12-06 / 277. szám
Vasárnap PESTI NAPLÓ 1927 december '4 16 Bitter Illés cisztercita főigazgatót a pápa clairvaux-i apáttá nevezte ki. XI. Pius pápa Bitter Illést, a budapesti cisztercita főgimnázium igazgatóját, tankerületi főigazgatót, clairvaux-i apáttá nevezte ki. A magas kitüntetés 60 éves korában érte a magyar cisztercita rend egyik legkiválóbb tagját, aki — mint ismeretes — 1912-ben lett a Szent Imre gimnázium első igazgatója. 1921-ben ő szervezte meg a Foederatio Emericanát. A francia ciszterciták 1182-ben jöttek be Magyarországra s megalapították a zirci apátságot. A Szentszék most Bitter Illés személyében magyar szerzetest díszített fel az ősi cisztercita apátság jelvényeivel. Megdrágultak a szivarok és a külföldi cigaretták. Vasárnap az a szomorú meglepetés érte a dohányzókat, hogy a dohányjövedék felemelte a szivarok árait. Ugyancsak vasárnap jelent meg a hivatalos lapban az is, hogy megszüntetik a nagy közkedveltségnek örvendő Britannica szivart. A Trabuccot már a napokban megszüntették. Tömöry Kálmán, a dohányjövedék igazgatója a következőket mondja: — A dohányjövedék nemcsak arra igyekszik, hogy minőség tekintetében kifogástalan jót nyújtson, hanem, hogy a szivar alakja is megfeleljen a közönség igényeinek. A Britannica, — folytatta Tömöry — amely legyőzte a Trabuccot, ormótlan alakú. Új, modernebb formájú szivarokat tervezünk és ezért szüntettük be a Britannica gyártását. Helyette ugyanolyan minőségű új szivar kerül forgalomba, amelynek Palatínus lesz a neve. A Trabucco helyett pedig a Turul kerül forgalomba. Mind a kettő gyártása folyik a pápai és lágymányosi dohánygyárakban. Körülbelül hat hónap múlva kerülnek az új szivarok forgalomba. Ezután arról beszélt Tömöry, a dohányjövedék igazgatója, hogy a magyar szivarok ellen fölhozott panaszok nem helytállók. Arra azonban nincs felelete Tömöry helyettes államtitkárnak, hogy miért kellett most megdrágítani a szivarárakat annyira, hogy egyes szivarok valósággal hozzáférhetetlenek a kispénzű emberek számára. Csak egyes példákat hozunk fel: a Média darabonként 6 fillérrel lett drágább, tehát 20 százalékkal emelték az árát. A Regalitas 4 fillérrel, a Cigarillos, a Portorico és Cuba szivarok 2 fillérrel, a rövid szivar 1 fillérrel lett drágább. És megdrágították a külföldi különlegességi cigaretták árát is, amelyeken amúgyis rengeteget teeres a dohányjövedék. A fővárosi papság lelkesen ünnepelte az új hercegprímást hétfői ülésén. A főváros lebészkedő papsága hétfőn délután 5 órakor tartotta meg a központi szeminárium dísztermében december havi konferenciáját, amelyen Mészáros János prelátus-kanonok, érseki helytartó elnökletével teljes számban megjelent a főváros lelkészi kara. Az elnöklő érseki helytartó a konferenciát bevezető beszédében bejelentette a hercegprímási szék betöltését és dr. Serédi Jusztiniánnak kinevezését. Közölte, hogy amikor hivatalosan értesítést kapott a kinevezésről, táviratban üdvözölte az új főpásztort, akitől hétfőn délután az alábbi távirati választ kapta: »Méltóságos Főtisztelendő Mészáros János vikárius úrnak. Budapest, Úri ucca. Lelkem egész melegével köszönöm Méltóságodnak a budapesti katolikus papság és a hívek nevében kifejezett őszinte jókívánatait. Boldogasszony Anyánk és Szent István legyen irányítónk. Serédi.« Az érseki helytartó bejelentését állva hallgatta végig a napság és lelkesen megéljenezte az új hercegprímást. — Két elítélés és egy felmentés a kövesdi Izgatás! perben. Sopronból jelentik: A törvényszék Kittel Ferenc budapesti cipészmestert, a szociáldemokrata párt kövesdi képviselőjelöltjét izgatás miatt egy hónapi, Nagy János napszámost két heti fogházra ítélte, Ölbei Sándort felmentette az izgatás vádja elóL SZÍNHÁZ, ZENE, FILM (*) Kodály Zoltán sikere Berlinben. Kodály Zoltán Psalmus Hungaricus-ét most adták elő Cambridgeben. A siker — mint azt Londonból jelentik — rendkívül nagy volt. A Times ezt írja: A Cambridge University Musical Society legutóbbi hangversenyét Kodály Zoltánnak, a magyar komponistának egy műve tette emlékezetessé s az estély sikeréhez nem kis mértékben járult hozzá, hogy a művész maga dirigált . . . Cambridge mindig szívesen fogadja azokat, akiknek új és nagyszerű mondanivalójuk van a zene terén és Kodály zsoltára élesen különbözik azoktól a dolgoktól, amelyek csak újak, anélkül, hogy jelentőségük volna. A Daily Telegraph ezt írja: Kodály Zoltánt nem kell bemutatni az angol publikumnak, vonósnégyesei jól ismertek itt, de a Psalmus Hungaricus az első vokális műve, amit Angliában hallottunk. Ez a mű nem átlagos zenekari munka, ennél sokkal festőiebbet és érdekesebbet adott nekünk Kodály. A darab muzikális felfogása teljesen eredetis Kodálytól, az igazi moderntől, aki irtózik mindentől, ami a múlt ideáljaira emlékeztet, nem is vártunk mást. Innen származik harmóniáinak sokszor túltömött és komplikált volta, ami azonban szigorúan logikus és igen hatásos. Dávid király haragja, híveinek pogány öröme a rossz közelgő elbukásán, mindezek az égő szenvedélyek művészien jutnak kifejezésre ezzel az örökmozgó, nyughatatlan muzsikával. Ez az, ami olyan nagy előnyt ad a moderneknek az oly komponistákkal szemben, mint például Mendelssohn, bár ő is mesterien alkalmazta a zenei kifejezésmódokat. (*) Klaburrt-bemutató a Kamaraszínházban. A Nemzeti Színház Kamaraszínháza Klabundt»Krétakör« című darabjának bemutatójára készül. A darabot Bálint Lajos fordította magyarra. A Krétakör egy kínai varázskör, amelynek elejétől végig szimbolikus szerepe van a darabban. A színdarab eredetileg egy XVI—XVII. századbeli kínai mesejáték, amelynek előadása annak idején a kínai színpadokon reggeltől estig tartott. Klabund a kínai formák megtartásával átdolgozta, illetve modernizálta s európai színpadok számára alkalmassá tette a Krétakört, amely Berlinben és Bécsben nagy sikert aratott. A szereplők, mint az eredeti kínai játékokban, itt is egyenként bemutatkoznak a közönség előtt. A darab hőse egy fiatal leány, akinek meghal az apja s akit akkor a családja egy teaházba ad el. Itt a leány beleszeret egy fiatal hercegbe, de ugyanakkor megvásárolja őt második feleségnek egy gazdag mandarin. A leány — Hay Tang — kénytelen elhagyni a teaházat, bevonul a mandarin házába s ott gyermeke születik. A mandarin első felesége azonban megöleti a mandarint s a gyanút a második feleségre, Hay Tangra hárítja s ugyanakkor azt állítja, hogy a gyermeket nem Hay Tang, hanem ő, az első feleség szülte. Itt kezdődik Hay Tang mártíriuma, amelynek a kínai császár vet véget. A vádlók és a vádlott a császár elé kerülnek, a császár pedig nem más, mint az a fiatal herceg, akibe szerelmes volt már a teaházban a kis Hay Tang. A császár felfedi a valóságot, sőt azt is, hogy a gyermek igazi apja nem is a megölt mandarin, hanem ő maga, a császár ! Az első feleség elnyeri büntetésit és Hay Tang a császár felesége lesz. (*) Csortos Gyula legközelebbi szerepe a Nemzeti Színházban. Csortos Gyula legközelebbi szerepéről egy-két napon belül dönt véglegesen a Nemzeti Színház igazgatósága. Ebben a pillanatban legvalószínűbb, hogy Csortos Gyula második szerepe a Nemzeti Színházban Gasworthynak The skin game című darabjának egyik főszerepe lesz. A Tha skin game: dráma, amely valószínűleg Életre-halálra címmel kerül színre. (*) Bourdet új darabjának sikere Párizsban. Párizson most mutatták be a Prisonniért híres szerzőjének, Bourdetnek új darabját, amelynek címe: Vient de parartre. Ennek az érdekes darabnak cselekménye egy hatalmas párizsi könyvkiadócég kulisszatitkait viszi a közönség elé. A változatos cselekményt egészséges szatíra szövi át. A párizsiak, akik a Présonniére után sokat vártak kedvenc szerzőjüktől, újabb darabja után sem csalódtak Bourdetben. (4) Operaház. A Faust hétfői előadásán Belle Gabriella mutatkozott be Margit szerepében- A fiatal művésznő meleg odaadással énekelte Gounod melódiáit bőven kamatoztatta színjátszó tehetségének operaszínpadunkon nem mindennapi kincseit, s így mindenképpen megérdemelte azokat a lelkes tapsokat, melyek a felvonás közben számtalanszor függöny elé szólították«. (*) A Léner vonósnégyes ezredik hangver» seny®. A Léner—Sm.lov ts—llath—Hartmann« vonósnégyes vasárnap a Zeneakadémiában lépett ezredszer hangversenydobogóra. Nevezetes jubileum egy aránylag fiatal zenei együttes karrierjében! Ez az ezer hangverseny legszebben bizonyítja, hogy azt a művészetet, melyet Lénerék pódiumra hoztak, a nagyközönség mindenkor szívesen és örömmel fogadta. A Léner-vonósnégyes rendkívüli slksiérek titka, hogy a fiatal művészek olyan művészi zsánerrel jegyezték el magukat, mely azonnal és könnyen felfogható, mondhatnánk, »kézzelfogható« kvalitásokat mutatott, mely tehát egyetlen pillanatra sem hozta zavarba a nagyközönséget. Lénerék a kellemes hangulatokkal elandalító és érzaki finomságokkal simogató muzsikára törekedtek és ilyen törekvés (különösen ha annyi tehetség és szorgalom kíséri, mint a jelen esetben) hamar utat talál az érvényesüléshez. Len erk »specialisták« lettek, kuriózumok, akik különösen a Ravel körüli impreszszionista muzskában találták meg sajátos terrénumukat. Amit ebben a készégkívül egzyoldalú zsánerben nyitganak, az immár tökéletes. S ha már a »különlegesség« önmagában véve is feltűnést kelt, még inkább feltűnést kelt ilyen tökéletes »kivitelben«. — Mi természetesen a teljes életet tükröző művészetet becsüljük elsősorban. Ilyen »all-round« művészettel azonban csak nagyritkán találkozhatunk. Ezért meg kell becsülnünk a finom és avatott specialstákat is, és Lénerék nemcsak akarnek, de tudnak is specialisták lenni. Nem felvett póz ez náluk! Benne gyökerezik természetükben a finom, hangulatkeltő színek, a raffináltan érzelmes effektusok keresése. S pompés hangszerkezelésükkel, kidolgozott összjátékukkal tr.vidi.Er meg is találják amit keresnek. Budapest finom hangulatokat kedvelő közönsége a vasárnapi hangversenyen a ritka jubileumhoz illően tüntetett Lénerék mellett. Koszorúval, vir?orokkal és tapsokkal ünnepelte a világjáró művészeket, akik íme: visszatértek hazájukba, hogy ott tartsák íre*? ezredik hangversenyüket »telt ház« előtt, ahol nem is olyan régen még kisszámú közönségnek játszották első koncertműsorukat. (Tóth) Vitter lues (*) Lilla. Csathó Kálmán elkészült új színművével amelynek címe: Lilla. A darabot, hír szerint, már be is nyújtotta a Nemzeti Színházhoz a kitűnő szerző. A »Lilla« Csokonai Vitéz Mihály híres szerelmét viszi színpadra. (*} Poldini Ede három mesejátékát egy fiatal magyar muzsikus sikerrel írta át zenekarra. Poldini Ede, a Farsangi lakodalom kiváló komponistája évekkel ezelőtt három mesejátékot komponált. Ennek a három mesejátéknak azonban csak a zongoralvonalát készítette el Poldini. Most egy fiatal magyar muzsikus, Polgár Tibor karmester a három mesejátékot zenekarra dolgozta át. A zenekari partitúrát elküldte Poldini Edének, aki állandó tartózkodási helyéről, Veveyből a következő levelet írta Polgárnak: — Igen tisztelt Karmester Úri A három kis mesejáték hangszerelása kitűnő. Olyan jó, hogy jóval kevésbé jó is lehetne, még mindig elég jó volna. Nagyon örülök, hogy az esztendeikkel ezelőtt megírt dolgokat ilyen szép ruhában láthatom viszont. Igen kedvem szerint Instrumentálta meg fiatalkori szerzeményeimet, nem akartam elmulasztani ezért köszönetet mondani. Kollegiális üdvözlettel: Poldini Ede. Polgár Tibor átdolgozásában december 8-án délelőtt matiné keretében mutatják be a Fővárosi Operettszínházban Poldini három mesejátékát. Ezen az előadáson a Városi Színház és az Operaház együttes zenekara, balettje is szerepel Claude Andt francia író Budapesten. Melette titkárnője, Susanne Albarzan