Pesti Napló, 1927. december (78. évfolyam, 273–297. szám)

1927-12-06 / 277. szám

Vasárnap PESTI NAPLÓ 1927 december '4 16 ­ Bitter Illés cisztercita főigazgatót a pápa clairvaux-i apáttá nevezte ki. XI. Pius pápa Bitter Illést, a budapesti cisztercita­ főgimná­zium igazgatóját, tankerületi főigazgatót, clair­vaux-i apáttá nevezte ki. A magas kitüntetés 60 éves korában érte a magyar cisztercita rend egyik legkiválóbb tagját, aki — mint ismeretes — 1912-ben lett a Szent Imre gimnázium első igazgatója. 1921-ben ő szervezte meg a Foedera­tio Emericaná­t. A francia ciszterciták 1182-ben jöttek be Magyarországra s megalapították a zirci apátságot. A Szentszék most Bitter Illés személyében magyar szerzetest díszített fel az ősi cisztercita apátság jelvényeivel.­­ Megdrágultak a szivarok és a külföldi ciga­retták. Vasárnap az a szomorú meglepetés érte a do­hányzókat, hogy a dohányjövedék felemelte a szi­varok árait. Ugyancsak vasárnap jelent meg a hiva­talos lapban az is, hogy megszüntetik a nagy köz­kedveltségnek örvendő Britannica szivart. A Trabuccot már a napokban megszüntették. Tömöry Kálmán, a dohányjövedék igazgatója a következőket mondja: — A dohányjövedék nemcsak arra igyekszik, hogy minőség tekintetében kifogástalan jót nyújt­son, hanem, hogy a szivar alakja is megfeleljen a közönség igényeinek. A Britannica, — folytatta Tö­m­öry — amely legyőzte a Trabuccot, ormótlan alakú. Új, modernebb formájú szivarokat tervezünk és ezért szüntettük be a Britannica gyártását. Helyette ugyanolyan minőségű új szivar kerül forgalomba, amelynek Palatínus lesz a neve. A Trabucco helyett pedig a Turul kerül forgalomba. Mind a kettő gyár­tása folyik a pápai és lágymányosi dohánygyárak­ban. Körülbelül hat hónap múlva kerülnek az új szi­varok forgalomba. Ezután arról beszélt Tömöry, a dohányjövedék igazgatója, hogy a magyar szivarok ellen fölhozott panaszok nem helytállók. Arra azonban nincs fele­lete Tömöry helyettes államtitkárnak, hogy miért kellett most megdrágítani a szivar­árakat annyira, hogy egyes szivarok valósággal hozzáférhetetlenek a kispénzű emberek számára. Csak egyes példákat ho­zunk fel: a Média darabonként 6 fillérrel lett drá­gább, tehát 20 százalékkal emelték az árát. A Rega­­litas 4 fillérrel, a Cigarillos, a Portorico és Cuba szivarok 2 fillérrel, a rövid szivar 1 fillérrel lett drá­gább. És megdrágították a külföldi különlegességi cigaretták árát is, amelyeken amúgyis rengeteget teeres a dohányjövedék.­­ A fővárosi papság lelkesen ünnepelte az új hercegprímást hétfői ülésén. A főváros leb­­észkedő papsága hétfőn délután 5 órakor tar­totta meg a központi szeminárium dísztermé­ben december havi konferenciáját, amelyen Mészáros János prelátus-kanonok, érseki hely­tartó elnökletével teljes számban megje­lent a főváros lelkészi kara. Az elnöklő érseki helytartó a konferenciát bevezető beszédében bejelentette a hercegprímási szék betöltését és dr. Serédi Jusztiniánnak kinevezését. Közölte, hogy amikor hivatalosan értesítést kapott a kinevezésről, táviratban üdvözölte az új fő­pásztort, akitől hétfőn délután az alábbi táv­irati választ kapta: »Méltóságos Főtisztelendő Mészáros János vikárius úrnak. Budapest, Úri ucca. Lelkem egész melegével köszönöm Méltóságodnak a budapesti katolikus papság és a hívek nevében kifejezett őszinte jókívána­tait. Boldogasszony Anyánk és Szent István legyen irányítónk. Serédi.« Az érseki helytartó bejelentését állva hallgatta végig a napság és lelkesen megéljenezte az ú­j hercegprímást. — Két elítélés és egy felmentés a kövesdi Izga­tás! perben. Sopronból jelentik: A törvényszék Kittel Ferenc budapesti cipészmestert, a szociáldemokrata párt kövesdi képviselőjelöltjét izgatás miatt egy hó­napi, Nagy János napszámost két heti fogházra ítélte, Ölbei Sándort felmentette az izgatás vádja elóL SZÍNHÁZ, ZENE, FILM (*) Kodály Zoltán sikere Berlinben. Kodály Zoltán Psalmus Hungaricus-ét most adták elő Cambridgeben. A si­ker — mint azt Lon­donból jelentik — rendkívül nagy volt. A Times ezt írja: A Cambridge University Musical Society leg­utóbbi hangversenyét Kodály Zoltánnak, a magyar komponistá­nak egy műve tette emlékezetessé s az es­tély sikeréhez nem kis mértékben járult hoz­zá, hogy a művész ma­­ga dirigált . . . Cam­bridge mindig szíve­sen fogadja azokat, akiknek új és nagy­szerű mondanivalójuk van a zene terén és Kodály zsoltára élesen különbözik azoktól a dolgoktól, amelyek csak újak, anélkül, hogy jelentőségük volna. A Daily Telegraph ezt írja: Kodály Zoltánt nem kell bemutatni az an­gol publikumnak, vonósnégyesei jól ismertek itt, de a Psalmus Hungaricus az első vokális műve, amit Angliában hallottunk. Ez a mű nem átlagos zenekari munka, ennél sokkal festőieb­bet és érdekesebbet adott nekünk Kodály. A darab muzikális felfogása teljesen eredeti­s Kodálytól, az igazi moderntől, aki irtózik min­dentől, ami a múlt ideáljaira emlékeztet, nem is vártunk mást. Innen származik harmóniái­nak sokszor túltömött és komplikált volta, ami azonban szigorúan logikus és igen hatásos. Dá­vid király haragja, híveinek pogány öröme a rossz közelgő elbukásán, mindezek az­ égő szen­vedélyek művészien jutnak kifejezésre ezzel az örökmozgó, nyughatatlan muzsikával. Ez az, ami olyan nagy előnyt ad a moderneknek az oly komponistákkal szemben, mint például Mendelssohn, bár ő is mesterien alkalmazta a zenei kifejezésmódokat. (*) Klaburrt-bemutató a Kamaraszínházban. A Nemzeti Színház Kamaraszínháza Klabund­t»Kréta­kör« című darabjának bemutatójára készül. A dara­bot Bálint Lajos fordította magyarra. A Krétakör egy kínai varázskör, amelynek elejétől végig szim­bolikus szerepe van a darabban. A színdarab erede­tileg egy XVI—XVII. századbeli kínai mesej­áték, amelynek előadása annak idején a kínai színpadokon reggeltől estig tartott. Klabund a kínai formák megtartásával átdolgozta, illetve modernizálta s európai színpadok számára alkalmassá tette a Kréta­kört, amely Berlinben és Bécsben nagy sikert ara­tott. A szereplők, mint az eredeti kínai játékokban, itt is egyenként bemutatkoznak a közönség előtt. A darab hőse egy fiatal leány, akinek meghal az apja s akit akkor a családja egy teaházba ad el. Itt a leány beleszeret egy fiatal hercegbe, de ugyanakkor megvásárolja őt második feleségnek egy gazdag mandarin. A leány — Hay Tang — kénytelen el­hagyni a teaházat, bevonul a mandarin házába s ott gyermeke születik. A mandarin első felesége azon­ban megöleti a mandarint s a gyanút a második feleségre, Hay Tangra hárítja s ugyanakkor azt ál­lítja, hogy a gyermeket nem Hay Tang, h­anem ő, az első feleség szülte. Itt kezdődik Hay Tang mártí­riuma, amelynek a­­ kínai császár vet véget. A vádlók és a vádlott a császár elé kerülnek, a csá­szár pedig nem más, mint az a fiatal herceg, akibe szerelmes volt már a teaházban a kis Hay Tang. A császár felfedi a valóságot, sőt azt is, hogy a gyermek igazi apja nem is a megölt mandarin, ha­nem ő maga, a császár ! Az első feleség elnyeri bün­tetésit és Hay Tang a császár felesége lesz. (*) Csortos Gyula legközelebbi szerepe a Nemzeti Színházban. Csortos Gyula legköze­lebbi szerepéről egy-két napon belül dönt vég­legesen a Nemzeti Színház igazgatósága. Ebben a pillanatban legvalószínűbb, hogy Csortos Gyula második szerepe a Nemzeti Színházban Ga­sworthynak The skin game című darabjá­nak egyik főszerepe lesz. A Tha skin game: dráma, amely valószínűleg Életre-halálra cím­mel kerül színre. (*) Bourdet új darabjának sikere Párizsban. Pá­rizson most mutatták be a Prisonniért híres szerző­jének, Bourdetnek új darabját, amelynek címe: Vient de parartre. Ennek az érdekes darabnak cselekménye egy hatalmas párizsi könyvkiadócég kulisszatitkait viszi a közönség elé. A változatos cselekményt egész­séges szatíra szövi át. A párizsiak, akik a Préson­niére után sokat vártak kedvenc szerzőjüktől, újabb darabja után sem csalódtak Bourdetben. (4) Operaház. A Faust hétfői előadásán Belle Gabriella mutatkozott be Margit szere­pében- A fiatal művésznő meleg odaadással énekelte Gounod melódiáit bőven kamatoz­tatta színjátszó tehetségének operaszínpadun­kon nem mindennapi kincseit, s így minden­képpen megérdemelte azokat a lelkes tapsokat, melyek a felvonás közben számtalanszor füg­göny elé szólították«. (*) A Léner vonósnégyes ezredik hangver» seny®. A Léner—Sm.lov ts—llath—Hartmann« vonósnégyes vasárnap a Zeneakad­ém­iában lé­­pett ezredszer hangversenydobogóra. Nevezetes jubileum egy aránylag fiatal zenei együttes karrierjében! Ez az ezer hangverseny legszeb­ben bizonyítja, hogy azt a művészetet, melyet Lénerék pódiumra hoztak, a nagyközönség mindenkor szívesen és örömmel fogadta. A Léner-vonósnégyes rendkívüli slksiérek titka, hogy a fiatal művészek olyan művészi zsáner­rel jegyezték el magukat, mely azonnal és könnyen felfogható, mondhatnánk, »kézzelfog­ható« kvalitásokat mutatott, mely tehát egyet­len pillanatra sem hozta zavarba a nagyközön­séget. Lénerék a kellemes hangulatokkal elan­dalító és érzaki finomságokkal simogató muzsi­kára törekedtek és ilyen törekvés (különösen ha annyi tehetség és szorgalom k­íséri, mint a jelen esetben) hamar utat talál az érvényesü­léshez. Len er­k »specialisták« lettek, kuriózu­mok, akik különösen a Ravel­ körüli impresz­szionista muzs­kában találták meg sajátos terrénumukat. Amit ebben a készégkívül egzy­oldalú zsánerben nyitganak, az immár tökéle­tes. S ha már a »különlegesség« önmagában véve is feltűnést kel­t, még inkább feltűnést kelt ilyen tökéletes »kivitelben«. — Mi természete­sen a teljes életet tükröző művészetet becsül­jük elsősorban. Ilyen »all-round« művészettel azonban csak nagyritkán találkozhatunk. Ezért meg kell becsülnünk a finom és avatott specialstákat is, és Lénerék nemcsak akarnek, de tudnak is specialisták lenni. Nem felvett póz ez náluk! Benne gyökerezik természetük­ben a finom, hangulatkeltő színek, a raffinál­tan érzelmes effektusok keresése. S pompés hangszerkezelésükkel, kidolgozott összjátékuk­kal tr.vidi.Er meg is találják amit keresnek. Budapest finom hangulatokat kedvelő közön­sége a vasárnapi hangversenyen a ritka jubi­leumhoz illően tüntetett Lénerék mellett. Ko­szorúval, vir?orokkal és tapsok­kal ünnepelte a világjáró művészeket, akik íme: visszatértek hazájukba, hogy ott tartsák íre*? ezredik hang­versenyüket »telt ház« előtt, ahol­ nem is olyan régen még kisszámú közönségnek játszották első koncertműsorukat. (Tóth) Vitter lues (*) Lilla. Csathó Kálmán elkészült új szín­művével amelynek címe: Lilla. A darabot, hír szerint, már be is nyújtotta a Nemzeti Színház­hoz a kitűnő szerző. A »Lilla« Csokonai Vitéz Mihály híres szerelmét viszi színpadra. (*} Poldini Ede három mesejátékát egy fiatal magyar muzsikus sikerrel írta át zenekarra. Poldini Ede, a Farsangi lakodalom kiváló komponistája évekkel ezelőtt három mesejátékot komponált. Ennek a három mesejátéknak azonban csak a zongora­lvo­nalát készítette el Poldini. Most egy fiatal magyar muzsikus, Polgár Tibor karmester a három mese­játékot zenekarra dolgozta át. A zenekari partitúrát elküldte Poldini Edének, aki állandó tartózkodási helyéről, Veveyből a következő levelet írta Polgárnak: — Igen tisztelt Karmester Úri A három kis mesejáték hangszerelása kitűnő. Olyan jó, hogy jó­val kevésbé jó is lehetne, még mindig elég jó volna. Nagyon örülök, hogy az esztendeikkel ezelőtt megírt dolgokat ilyen szép ruhában láthatom viszont. Igen kedvem szerint Instrumentálta meg fiatalkori szerze­ményeimet, nem akartam elmulasztani ezért köszö­netet mondani. Kollegiális üdvözlettel: Poldini Ede. Polgár Tibor átdolgozásában december 8-án dél­előtt matiné keretében mutatják be a Fővárosi Operettszínházban Poldini három mesejátékát. Ezen az előadáson a Városi Színház és az Operaház együt­­tes zenekara, balettje is szerepel Claude Andt francia író Budapesten. Melette titkár­nője, Susanne Albarzan

Next