Pesti Napló, 1928. június (79. évfolyam, 123–146. szám)

1928-06-24 / 142. szám

56 Vasárnapi PESTI NAPLÓ 1928 június 24! A strand divatja Már megszokott kuriozitása illusztrált lapok­nak az asszonyi úszóruha változatainak sora anno 1800-tól napjainkig, a bokáig érő, húzott nadrágtól a célszerű trikóig. Époly mérföldköveit jelenti ez a női divatnak s a testi kultúrának, akárcsak a százláncú szoknyától a térdig érő, egyszerű uljig vezető út. Térdig érő, egyszerű ulí. Itt meg kell áll­nunk! Állapítsuk meg, hogy az 1923-as alj sem mindig »puritán«, és az 1923-as úszóöltözet sem csak a célszerűséget tartja szem előtt. A cél­szerűség fontos,­­­­de fontos a dekorativitás, a­­ színharmónia, és ez jellemzi az idei strand­divatot. Fürdődivat. Ezen kissé jóakaratú, de lenéző mosollyal futott el Pá­rizs még a közelmúlt­ban. Most — idők jele! — a legújabb nagy la­pok hemzsegnek az új Strandötletektől és a párizsi nagy szabók közül nem kisebbek, mint Worth, Jenny vagy Patou, ugyan­olyan bőséggel ontják a legújabb fürdőmodeleket, akárcsak a lóversenykreációkat. És, ami a legcsodá­latosabb és tisztára 1920-as eredmény, sok esetben arra is gondolnak, hogy a fürdőruhában fürödni is lehessen! Párizs befolyása mindenesetre magával hozza az eltávolodást a nem mindig előnyös és egyhangú fiús­trikótól. Sok színhatás jellemzi, mint egyáltalán az idei divatot, a straz­ddivatot is. Kuriozitásként fel­említjük, hogy egy párizsi nagy lap, mely a külön­böző divatjelenségeket osztályozni szokta kínai, orosz­hindu stb. eredet szerint, most a sport-, strand-, egy­szóval jersey-holmiban divatos színességet, tartkasá­got magyar eredetűnek "tartja. • ••••• "Az 1928-as strandholmi tehát színes. A fekete úszó­ruha is tarkított és a városi öltözködésben megbukott kubisztikus motívumok, mértani ábra szerű díszíté­sek gyakoriak nemcsak a jersey és selyem úszóru-s hákon, de a divatos strandkabátokon is. A strand­kabát nagyon általános és sokkal divatosabb, mint a cape, vagy a fürdőkabát. Készül sok mindenből, kezdve az obligát frottékelméken, a Párizsban mindig idivatos, modern bútorkretonokon, egészen a mintás­­ japán, a virágos crépe de chine és kockás selyemkalá­tong. Szabásuk egyenes, többnyire éretlen és zsebes. A részleteket az anyag diktálja és a vele harmonizáló úszóruha. Az úszóruhák anyaga többnyire gyapjútrikó, bár Párizs a crépe de chine úszóruhákat, vagy legalább Fehér selyem francia Gyapjútrikóból ké­strandruha, arany szült strandkompjé, gyöngyökkel díszítve ujjatlan strandkabát­tal részben crépe de chineket kívánja divatba hozni. Új­donság a világos úszóruha, főleg a fehér és a banán­szín. A crépe de chine úszóruhákat sokszor díszítik a strandkabát merevebb anyagával. Már egészen bizarr és francia ötlet az egyáltalán nem célszerű fehér se­lyem úszóruha arany gyöngyökkel telehímezve, amely inkább revű, mint strand céljaira alkalmas. Ennél praktikusabb a szintén nagyon divatos, teljesen le­steppelt holmik. Az egyszerű nadrágos úszóruhákhoz Párizsban és a francia strandokon hordják a külön felvehető, gloknnba szabott, kis szoknyát, de legálta­lánosabbak a világos felsőrészű, nadrágos, öves gyapjútrikóöltözetek. Szép a sötétkék nadrág sárga felsőrésszel, de divatos az amerikai stílusú kétrészes úszóruha is. A gumisapkák mellett a strandkabát színében és anyagában tartott fürdősapka kedvelt, úgyszintén a strandkabát vagy pizsama színének és anyagának megfelelő, elmaradhatatlan kis napernyő. Újdonságok a magassarkú gumi fürdőcipők és a háromszögletű kendő sokféle változata, mely úgy a fürdő-, mint a »szárazföldi« divatban is e nyáron elmaradhatatlan­nak látszik. Mindez azonban aszerint fog módosulni, hogy vi­selője a sportnak hódol-e inkább, vagy a divatnak és a La Manche mellett kíván-e strandolni, avagy a Ba­latonban fürödni (W. R. M.) Kék ruha, sárga gyapjútrikó úszó­sárga díszítéssel, flanek­ strand­kabáttal Szabad-e a nőnek cigarettázni? A cigaretta a legtökéletesebb él­vezet, mert jó és elfogy, mielőtt az ember megunná. Oscar Wilde A legelső megállapítás, amit a nők dohány­zásának kérdéséről le kell szögeznünk, hogy objektivitásunkat megőrizzük, a következő: A nő szeret cigarettázni. Mindenütt látjuk őket, vendéglőben, hiva­talban, hotelek baljában, sporteseményeknél, sőt otthon is, amint a gyufát éppen a cigaretta­­végéhez emelik és kéjes, mély szippantással szívják le a füstöt. Nem köhögnek tőle, nem égetik el ujjukat, szemük nem telik meg hirte­len könnyel, a hamut megfelelő, megvető moz­dulattal pattintják le — komoly dohányossá nőtték ki magukat, ismerik ennek a művészet­nek minden finomságát és technikáját. Ez kü­lönben nem is csoda, hiszen 1927-ben az Egye­sült Államok nőlakossága kilencbillió cigaret­tát szőtt el. Impozáns szám! 1925-ben hatvanhatbillió és hétszáztizenh­at­millió cigaretta fogyott el Amerika területén, tehát minden kilencedik cigarettát finom női ujjak vittek finoman rúzsozott női ajkakhoz. Csakhogy ezek a számok állandóan emelked­nek, a fogyasztás 1926-ban hetvenegybillióra, 1927-ben nyolcvanbillióra emelkedett. Természe­tes, hogy ebben az emelkedésben a nők erőtel­jesen veszik ki részüket. M­­igánaelnyire nem szeretjük a statisztikát, ezek a horribilis számok megragadják az ember fantáziáját. Hogyne, hiszen Amerikában har­mincötmillió tizennyolc éven felüli nő van, ezeknek — szakértők szerint — negyven száza­léka dohányos. Tehát tizennégy vagy tizenöt­millió asszony és leány kilencbillió cigarettát szívott el egy év alatt. Azon, ugye, bár nem lehet vitatkozni, hogy a nők között általános szokássá vált a ciga­retta. Legutóbb egy előkelő amerikai leány­kollégiumban törölték el a dohányzási tilalmat, mégpedig a vezetőség hozzájárulásával, pedig a kollégiumban csak a növendékek fele óhajtott cigarettázni. Megkérdeztük az egyik legnagyobb new­yorki áruház menedserét, hogy észrevehető hatást tesz-e a dohányzás női alkalmazottainak munkáján. —­ Nem tudom, hogy alkalmazottaink do­hányoznak-e, — felelt a menedser — annyi bizo­nyos, hogy munkateljesítményük nem csök­kent. K Külön dohányzóhelyiséget nem tartunk számukra, az ebédlőteremben azonban akár­hány nő alkalmazottunkat láthatja cigarettával a szájában. A dohányzás különben terjed a nők között. Mi nem bátorítjuk őket erre, de nem is haragszunk érte. Én különben azt hiszem, hogy a szavazati jog és a cigaretta az oka annak, hogy a nők elveszítették azt a tiszteletet, mely­lyel a férfiak ezelőtt irányukban viseltettek. Ezért nem emel előttük kalapot a férfi a lift- ben és ezért nem adja át helyét a földalatti vasúton. — Személyes tapasztalataim úgy mutatják, hogy a nők számára készített gyengébb­­ faj­tájú dohányok kimentek a divatból. A nő íaé­lése ezen a téren találkozott a férfi ízlésével. Egy másik nagy áruház menedsere így felelt a kérdésre: — Helyiségeinkben nem engedjük meg női alkalmazottainknak, hogy dohányozzanak. Nem vitás, hogy köztük is sokan lesznek, akik üzle­ten kívül cigarettáznak. Különben az elmúlt évek alatt alkalmazottaink munkaereje és tel­jesítményeiknek mértéke állandóan növekedett. — Nővéremnek három erős, egészséges fia van, pedig tizenhét éve szenvedélyes dohányos. A cigaretta nem befolyásolta sem abban, hogy jó anya legyen, sem abban, hogy gyermekeinek egészségére is ügyeljen. Különben nőismerő­seinknek 75 százaléka dohányzik. H. W. Casler, a newyorki telefontársaság egyik vezetője, aki több mint harmincezer tele-fonkezelőnő főnöke, azon a véleményen van, hogy a munkahelyiségekben nem szabad dohá­nyozni. Ezt nem is engednék meg soha a keze­lőnőknek. — Az erős dohányos nő életkora — mon­dotta — rendesen felül van a huszonkettőn, míg mi tizenhét-tizennyolc éves leányokat al­kalmazunk. Nagyon érdekes egy leányiskola vezetőjé­nek nyilatko­zta. — A cigaretta idegessé és figyelmetlenné teszi a leány­okat, — mondotta. — Hiába hozunk azonban ellenük szabályokat, a legtöbb leány cigarettázik. Én különben megvetem a do­hányzó nőt. A Columbia-egyetem tanácsának egyik tagja így nyilatkozott: — A dohányzás akadály a nő logikai fejlő­dése és normálisan nőies vágyainak útjában. Nem más, mint gyenge kísérlet arra, hogy a férfiak bűneit utánozzák. Gyöngíti ellenállóké­pességét és a nő ebben a tekintetben rosszabb helyzetben van, mint a férfi, aki újra magához tud térni, míg a női szervezet tönkremegy. Amerika legkiválóbb szellemei az alkohol és nikotin ellett harcolnak, mert mindkét méreg megrontója a mindkét nembeli fiatalságnak. Be kell vallanunk, hogy informátorunk, mialatt ezeket mondta, éppen a harmadik ciga­rettára gyújtott rá. Dohánygyárosok és nagytrafikosok véle­ménye szerint Amerika női lakosságának ötven százaléka dohányos, azok közül a nők közül azonban, akik nyilvános éttermekben és tánc­helyiségekben fordulnak meg, hetvenöt száza­léka cigarettázik. Jun­a Hoyt, a népszerű amerikai színésznő azt vallja, hogy a cigaretta, ha­­csak nem viszik túlságba, nem árt a nőknek. Ugyanezen a véle­ményen van egy híres baltimorei idegorvos is, aki így vélekedik: # — A dohányzás ártalmatlan az atlétatípusú leányok számára, de méreg annak a nőnek, aki nem dolgozik. Az amerikai dohányláz egyik legérdekesebb fejleménye az a válóperhullám volt, amely 1924-ben a san franciskói bíróságok termeiben folyt le. Ekkor minden második válófélben levő ifjú férj azzal indokolta válókeresetét, hogy a felesége erős dohányos. És mégis, Paul Gardner, a vasúti orvosok egyesületének vezetője, orvosilag rendeli a nőknek a dohányzást. — A cigaretta nagy segítségére van, a fér­fiaknak abban, — mondja — hogy megoldják problémáikat. Miért tagadnék, hogy ugyan­ilyen hatással van a nőkre is. John Wolgamol ek Vándor dala Írta: Fodor József Csak menj, menj utadon és ne nézz hátra, Kik nem követnek. Hagyjanak. Szél lengeti a Vándor köpenyét S érzi csípését világűri hidegnek. Kakas szól lelkemnek, görcsös álomban Hánykódik bennem.­­ Hajnal lesz: De menni kell, sárba bukva, fénybe, árnyba. Míg a hajnalt kiérdemlem. Szívem zokogva tapad: testből, vérből Fáj kiszakadni. Csak eredj. Hátra ne nézz, csak a Hang állal Hagyd lépted lengetni, sodortatni. i Csak menj, menj utadon és ne nézz hátra. Kik nem követnek­ ? Hagyjanak. I Ha sírsz is, fáj is, utad könnyű, ha méssz.­­ Mint kik álomban lépegetnek. Halsz a lapálirtása" arcról, karról, összes szépséghibák kezelése, szemölcs-­­ irtás. Pollák Sarolta (Andrássy út 38., A „Miracle*.­­ ha Jelttvoltó ezer szétküldése a fanítással. (Prospekts«) !

Next