Pesti Napló, 1928. október (79. évfolyam, 223–248. szám)

1928-10-07 / 228. szám

38 Vasárnap, PESTI NAPLÓ 1928 pver 7! Bevonulnak az etoni diákok. Úgy látszik, Etonban nem nagyon kellemetlen az iskola, mert valamennyien jókedvűen indulnak az iskola felé, hagyományos iskolai uniformisban, csikós nadrág, frakk és cilinderben „Jobban szeretném, ha London helyett Hódmezővásárhelyen vezényelhetném a Psalmus Hungaricust" Beszélgetés Kodály Zoltánnal, aki nagy művét most dirigálta tizenharmadszor Angliában (Saját tudósítónktól.) Az éppenséggel nem jóindulatú német krónikás »das Land ohne Musik« — » a muzsikanélküli ország« néven emlékezik Angliáról. Ha behatóan foglalkozunk Anglia zenei életének fejlődésével, muzsikájának múltjával és Mp' ||fi jelenével, könnyen meggyőji- -m fejződhetünk, hogy ez az állítás is men semmikép sem felel meg a valóságnak. Talán sehol anynyi őszinte és önzetlen zenei érdeklődést, sehol annyi gondot és elmélyülést nem találunk, mint éppen Angliában. Anglia vezet a zenei felfedő Kodály Zoltán rés terén. Anglia fedezi fel Händelt, Anglia foglalkoztatja Haydnt és Anglia az, amely a végső pillanatban segítségére siet a legtragikusabb sorsú zenei óriásnak, Beethovennek, Angliában találjuk meg mindenkor a legteljesebb megértést a különböző zenei törekvésekkel szemben. Talán éppen, mert a zenei produkció maga, a komponálás,legalább is részben háttérbe szorult, fejlődhetett ki Angliában széles látókörű, mindig egyformán tárgyilagos befogadóképesség minden fajtájú muzsikával szemben. Ott nem ismernek olyan ferde és hibásan doktrinér beosztást, mint például a »klasszikus és modern zene szigorú különválasztása.« Ez a különbség senkit sem befolyásol Angliában. A mérték mindig ugyanaz: is van jó és rossz zene. Éppen azért nem véletlen, hogy a ma muzsikája Angliában találkozik a leghelyesebb értékeléssel és elismeréssel. Angliában előadásra kerülnek a legforradalmibb német mesternek, Schönbergnek művei mégpedig legtöbb esetben átütő sikerrel. De a mi külön büszkeségünk lehet, hogy Anglia a ma élő komponisták közül a magyar Bartók Bélát és Kodály Zoltánt helyezi a modern szerzők élére. Műveiket Angliában mindig a legnagyobb sikerrel adják elő, és állandóan műsoron tartják. A napokban érkezett meg Kodály Zoltán angolországi útjáról, ahol a Psalmus Hungaricus hivatalos zenei ünnepélyek s a Hory suite a Queen's Hallban került előadásra nagyjelentőségű sikerrel. Ezen az angol zeneünnepélyen Hornegger Dávidján kívül csak Kodály Zsoltárja került előadásra, most élő külföldi zeneszerzők művei közül. Éppen azért Kodály szereplése ezen az exkluzív ünnepen igen nagy jelentőségű. Kodály Zoltán, ennek az útnak élményeiről, tapasztalatairól és tanulmányairól érdekes, színes és tanulságos előadásában a következőket mondotta: — A legmaradandóbb emlékem marad Angliából a kertek tömege. Amerre néz az ember kövér, zsíros fű, virágok. Ezer és ezer tüdővel lélegzik ez az ország. Londonban csodálkozhatott el a muzsikus, ez az óriási város hatalmas forgalma megközelítően sem okoz annyi zajt, mint a hozzáképest elenyésző forgalmú Budapest. Ez talán az ucca burkolási anyagának tulajdonítható s nagyon kedvező benyomást kelt ez a csendben lebonyolítódó forgalom. És most hirtelen minden átmenet nélkül, zavarral vegyes szeméremmel megszólal Kodályban a költő, amikor tartózkodó mosollyal beszél. — Felejthetetlen lesz számomra az a jelenet, melyet London uccáján láttam. Fehér nyíllal keresztezett helyen nyitják meg az utat az átjáró közönség számára, de valahol az ucca közepén, egyszerre megtorppan a forgalom, a rendőrök fehérkesztyűs keze int, az autósor megáll és az utcán gondtalanul, karöltve, öszszefogódzva sétál át három kisgyerek, három mosolygós képű, szőke gyermek, amilyeneket az angol levelezőlapokon látni. Nagy respektus ez a gyermek előtt. Várjon nálunk megállítaná-e a forgalmat a rendőrkéz, ha gyerek botorkálna keresztül az úton?... Kodály révedten tekint maga elé. Szinte megzavarja a kérdésem, hogy beszélne a Zsoltár és a Háry suite előadásáról. — A Psalmus Hungaricust ezúttal hivatalos angol zenei ünnepélyen adták elő szeptemberben. Én magam vezényeltem az előadást. Ezt a zenei ünnepélyt Gloucester, Worcester és Hereford püspöki városok rendezik 1715 óta, egyházközségük özvegyeinek és árváinak javára. Az ünnepélyt minden egyes évben megtartják, egyedül a háború években szüntették be őket, ez azonban csupán néhány esztendei megszakítás volt. Az idei hangverseny a kétszáznyolcadik. Az énekkarok szervezete és működése igen fejlett Angliában. Az angol énekkarkultusz nagy múltra tekinthet vissza, most lesz éppen hatszázéves. A tizenharmadik században került énekkar köreműködésével előadásra egy egyházi kánon. Nálunk Magyarországon nem nem tartják fejlődésképesnek a karok szereplését, azt mondják: túlságosan erősek fajtánkban az individualisztikus törekvések. Kodály szelíden mosolyog.. — Anglia, az individualizmus hazária erősen rácáfol erre az állításra. Anglia, a demokrácia hazája, a szabad véleménynyilvánítás otthona és íme az énekkarok kitűnően működnek. Az igaz egyéniség ereje és minden individualisztikus törekvése mindenek előtt a saját ennek fegyelmezésére irányul. Az individualisztikus törekvéseknek az önfegyelem legszigorúbb kereteiben való kifejlesztése: ez az énekkar. Az intenzív zenei élet minden angol intézmény belső életében nyomot hagy, így bámulatos az egyetemek zenei élete. Kivételes érdekességű művek kerülnek előadásra az egyetemi karok és zenekarok közreműködésével, sőt egész operákat is bemutatnak. A női szerepeket is diákokjátsszák. Egy-egy ilyen előadás után megérthetjük, hogy itt és csakis itt születhetett meg Shakespeare és bontakozhatott ki a maga egészében egyedülálló zsenije. — A Hory suite Wood Promenade Concerts-ének műsorán került bemutatóra. A Promenade Concerts szervezete is már harminchárom éves. Alapítójának, Sir Henry Woodnak volt a törekvése, hogy London nagyközönségének olcsó és jó hangversenyeket rendezhessen. Hangversenytermükben négyezer ember fér el, kétezer állóhely van a földszinten és kétezer ülőhely az emeleteken. Ez az óriási tömeg, (négyezer ember, közülök kétezer áll) a legnagyobb csendben, szinte mozdulatlanul hallgatja végig a hangverseny műsorát. Wood minden nap rendez hangversenyt, estéről-estére új műsort tálal közönsége elé és így a legfiatalabb, erre érdemes komponisták művei is bemutatásra kerülhetnek. Erre a Promenade Cracerts-re nagy szükség van, mert London két legelőkelőbb zenekarának hangversenyeit nem látogathatja a nagyközönség. Ezek csupán kevésszámú tagjaik számára rendezik hangversenyeiket és előadásukat mindig csak ugyanaz a közönség hallgathatja. A hangversenyélet Londonban is visszafejlődőben van, az Albert Brall hétezer embert befogadó hangverseny épületének pódiumára, Bauer, a világhírű impresszárió szállítja a nagy attrakciókat. De az Albert Hall csupán világattrakciókat szólaltat meg, műsorán belül nem lehet szerves, rendszeres zenei kultúráról beszélni. A hangveresenyek nagy része klubhelyiségekbe tolódott el, de ezek a hangversenyek a nyilvánosság teljes kizárásával zajlanak le; róluk nem is emlékezik meg a sajtó. Rendszeresen foglalkozik ellenben a sajtó a rádió műsorokkal valahányszor új és érdekes mű kerül bemutatásra. A rádió finanszírozza többek között ma a Promenade Conzerts művészi munkáját is és hangversenyeit estéről-estére közvetíti közönségének. Angliában idejekorán felismerték a rádió kulturális jelentőségét és nagy gondot fordítottak kiépítésére, folytonos fejlesztésére. Londonban magában húsz leadóállomás van, állandóan két hullámhosszal dolgoznak, ezáltal egyidőben két műsort tudnak leadni. A műsor egyik része rendszerint komolyabb fajsúlyú, a másik része könnyebb és népszerűbb, így aztán a közönség mindig saját ízlése szerint állíthatja össze napi programját — Hányszor került eddig előadásra Anggliában tanár úr Zsoltárja? .. ."• Kis szünet után válaszol: — Nem tudnám pontosan megmondani. Tudom, hogy most Angliában tizenharmadszor dirigáltam a Zsoltárt. Hollandiában tizenkétszer került eddig előadásra — nem is mosolyog, amikor hozzáfűzi — nálunk négyszer. Tudomásom van arról, hogy a Zsoltár decemberben kerül előadásra síjra Londonban, mégpedig olyan énekkar kísérletezik vele, amelyik eddig még nem énekelte. Januárban Glasgowban lesz bemutatója. — Hallott tanár úr arról, hogy a milánói Seálában Toscanini adatja elő, saját vezénylésével a Zsoltárt? ! — Erről hallottam, erre októberben kerülne sor, Toscanini ezeken a hangversenyeken a Zsoltáron kívül Bach, Händel és Haydn műveit vezényelné. — Hallott-e tanár úr arról, hogy a Magyar Tudományos Akadémia, most,hogy a Vigyázó örökség segítségével kedvező anyagi helyzetbe került, végre kiadja a tanár úr és Bartók Béla népdalgyűjteményét? — Még a Vigyázó örökség előtt, Berzeviczy Albert, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke intézett néhány kérdést hozzám a népdalgyűjtemény ügyében újabb fordulatról, direkt intézkedésről nem tudok. * Az Interjúnak vége, Kodály tanár úr, világrelációban is egyik legnagyobb muzsikus hosszú szünetet tart, lassan, sajátosan átvilágítódik ez a férfias, edzett magyar fej, s mintha egy pillanatig némi furfanggal, a zseniális ember hamiskásságával mosolyogna, kezet fog és halkan szól. — Ne gondolja, hogy különösen örvendek olyankor, mikor a Zsoltárt külföldön gyakran 50—60 ezer lakosú, tehát aránylag kisebb városokban vezénylem. Mennyivel nagyobb öröm volna számomra, ha Szolnokon vagy Hódmezővásárhelyen adnák elő a Psalmus Hungaricust, ha a mi vidéki városainknak volna erre megfelelő zenekara, énekkara, szóval komoly kulturális kerete. Egy pillanatra felrémlik előttem a magyar zseni árvasága-Viziót ölt előttem a magyar költő tragédiája. Csokonai, Petőfi, Ady... Mindig ugyanaz ismétlődik, ma Kodály és Bartók... holnap ki lesz váljon a legidegenebb és mostohább... saját hazájában... K. K. MBr^ik f!®^ Jfe Jv' Jsw Most jelent meg! Most jelent meg : Schreiber: Automobilisták Zsebkönyve Hatodik javított és bővített kiadása. r— —r Az 111 Itiad&s valósággal tirh&za az I Ara 4 pengd 1 automobilistáitrdeklő minden kérdésnek 1 J Kapható Az Est könyvkereskedésében : Erzsébet kirút 18—20.