Pesti Napló, 1928. október (79. évfolyam, 223–248. szám)

1928-10-07 / 228. szám

38 Vasárnap, PESTI NAPLÓ 1928 pver 7! Bevonulnak az etoni diákok. Úgy látszik, Etonban nem nagyon kellemetlen az iskola, mert valamennyien jókedvűen indulnak az iskola felé, hagyományos iskolai uniformisban, csikós nadrág, frakk és cilinderben „Jobban szeretném, ha London helyett Hódmezővásárhelyen vezényelhetném a Psalmus Hungaricust" Beszélgetés Kodály Zoltánnal, aki nagy művét most dirigálta tizenharmadszor Angliában (Saját tudósítónktól.) Az éppenséggel nem jóindulatú német krónikás »das Land ohne Musik« — » a muzsikanélküli ország« néven emlékezik Angliáról. Ha be­hatóan foglalkozunk Anglia zenei életének fejlődésével, muzsikájának múltjával és Mp' ||fi jelenével, könnyen meggyő­­ji- -m fej­ződhetünk, hogy ez az állítás is me­n semmikép sem­ felel meg a valóságnak. Talán sehol any­nyi őszinte és önzetlen zenei érdeklődést, sehol annyi gon­­dot és elmélyülést nem talá­lunk, mint éppen Angliában. Anglia vezet a zenei felfedő­ Kodály Zoltán rés terén. Anglia fedezi fel Händelt, Anglia foglalkoztatja Haydnt és Ang­lia az, amely a végső pillanatban segítségére siet a legtragikusabb sorsú zenei óriásnak, Beetho­vennek, Angliában találjuk meg mindenkor a legteljesebb megértést a különböző zenei tö­rekvésekkel szemben. Talán éppen, mert a ze­nei produkció maga, a komponálás,­legalább is részben háttérbe szorult, fejlődhetett ki Ang­liában széles látókörű, mindig egyformán tár­gyilagos befogadóképesség minden fajtájú mu­zsikával szemben. Ott nem ismernek olyan ferde és hibásan doktrinér beosztást, mint pél­dául a »klasszikus és modern zene szigorú kü­lönválasztása.« Ez a különbség senkit sem be­folyásol Angliában. A mérték mindig ugyanaz: is van jó és rossz zene. Éppen azért nem vélet­len, hogy a ma muzsikája Angliában találko­zik a leghelyesebb értékeléssel és elismeréssel. Angliában előadásra kerülnek a legforradal­mibb német mesternek, Schönbergnek művei mégpedig legtöbb esetben átütő sikerrel. De a mi külön büszkeségünk lehet, hogy Anglia a ma élő komponisták közül a magyar Bartók Bélát és Kodály Zoltánt helyezi a mo­dern szerzők élére. Műveiket Angliában mindig a legnagyobb sikerrel adják elő, és állandóan műsoron tartják. A napokban érkezett meg Kodály Zoltán angolországi útjáról, ahol a Psalmus Hungaricus hivatalos zenei ünnepé­lyek s a Hory suite a Queen's Hallban került előadásra nagyjelentőségű sikerrel. Ezen az angol zeneünnepélyen Hornegger Dávidján kívül csak Kodály Zsoltárja került előadásra, most élő külföldi zeneszerzők művei közül. Éppen azért Kodály szereplése ezen az exklu­zív ünnepen igen nagy jelentőségű. Kodály Zoltán, ennek az útnak élményei­ről, tapasztalatairól és tanulmányairól érdekes, színes és tanulságos előadásában a következő­ket mondotta: — A legmaradandóbb emlékem marad Angliából a kertek tömege. Amerre néz az ember kövér, zsíros fű, virágok. Ezer és ezer tüdővel lélegzik ez az ország. Londonban csodálkozhatott el a muzsikus, ez az óriási vá­ros hatalmas forgalma megközelítően sem okoz annyi zajt, mint a hozzáképest elenyésző forgalmú Budapest. Ez talán az ucca burkolási anyagának tulajdonítható s nagyon kedvező benyomást kelt ez a csendben lebonyolítódó forgalom. És most hirtelen minden átmenet nélkül, zavarral vegyes szeméremmel megszólal Ko­dályban a költő, amikor tartózkodó mosollyal beszél. — Felejthetetlen lesz számomra az a jele­net, melyet London uccáján láttam. Fehér nyíl­lal keresztezett helyen nyitják meg az utat az átjáró közönség számára, de valahol az ucca közepén, egyszerre megtorppan a forgalom, a rendőrök fehérkesztyűs keze int, az autósor megáll és az utcán gondtalanul, karöltve, ösz­szefogódzva sétál át három kis­gyerek, három mosolygós képű, szőke gyermek, amilyeneket az angol levelezőlapokon látni. Nagy respektus ez a gyermek előtt. Várjon nálunk megállíta­ná-e a forgalmat a rendőrkéz, ha gyerek bo­torkálna keresztül az úton?... Kodály révedten tekint maga elé. Szinte megzavarja a kérdésem, hogy beszélne a Zsol­tár és a Háry suite előadásáról. — A Psalmus Hungaricust ezúttal hivata­los angol zenei ünnepélyen adták elő szep­temberben. Én magam vezényeltem az elő­adást. Ezt a zenei ünnepélyt Gloucester, Wor­cester és Hereford püspöki városok rendezik 1715 óta, egyházközségük özvegyeinek és árvái­nak javára. Az ünnepélyt minden egyes évben megtartják, egyedül a háború években szün­tették be őket, ez azonban csupán néhány esz­tendei megszakítás volt. Az idei hangverseny a kétszáznyolcadik.­­ Az énekkarok szervezete és működése igen fejlett Angliában. Az angol énekkarkul­tusz nagy múltra tekinthet vissza, most lesz éppen hatszázéves. A tizenharmadik században került énekkar köreműködésével előadásra egy egyházi kánon. Nálunk Magyarországon nem nem tartják fejlődésképesnek a karok szerep­lését, azt mondják: túlságosan erősek fajtánk­ban az individualisztikus törekvések. Kodály szelíden mosolyog.. — Anglia, az individualizmus hazária erő­sen rácáfol erre az állításra. Anglia, a demo­krácia hazája, a szabad véleménynyilvánítás otthona és íme az­ énekkarok kitűnően működ­nek. Az igaz egyéniség ereje és minden indi­vidualisztikus törekvése mindenek előtt a sa­ját ennek fegyelmezésére irányul. Az indivi­dualisztikus törekvéseknek az önfegyelem leg­szigorúbb kereteiben való kifejlesztése: ez az énekkar. Az intenzív zenei élet minden angol intéz­mény belső életében nyomot hagy, így bámula­tos az egyetemek zenei élete. Kivételes érde­kességű művek kerülnek előadásra az egyetemi karok és zenekarok közreműködésével, sőt egész operákat is bemutatnak. A női szerepe­ket is diákok­­játsszák. Egy-egy ilyen előadás után megérthetjük, hogy itt és csakis itt szü­lethetett meg Shakespeare és bontakozhatott ki a maga egészében egyedülálló zsenije. — A Hory suite Wood­ Promenade Con­certs-ének műsorán került bemutatóra. A Pro­menade Concerts szervezete is már harminc­három éves. A­lapító­já­nak, Sir Henry Wood­nak volt a törekvése, hogy London nagykö­zönségének olcsó és jó hangversenyeket ren­dezhessen. Hangversenytermükben négyezer ember fér el, kétezer állóhely van a földszinten és kétezer ülőhely az emeleteken. Ez az óriási tömeg, (négyezer ember, közülök kétezer áll) a legnagyobb csendben, szinte mozdulatlanul hallgatja végig a hangverseny műsorát. Wood minden nap rendez hangversenyt, estéről-es­tére új műsort tálal közönsége elé és így a legfiatalabb, erre érdemes komponisták művei is bemutatásra kerülhetnek. Erre a Promenade Cracerts-re nagy szükség van, mert London két­ legelőkelőbb zenekarának hang­versenyeit nem látogathatja a nagyközönség. Ezek csu­pán kevésszámú tagjaik számára rendezik hangversenyeiket és előadásukat mindig csak ugyanaz a közönség hallgathatja. A hangver­senyélet Londonban is visszafejlődőben van, az Albert Brall hétezer embert befogadó hang­verseny épületének pódiumára, Bauer, a világ­hírű impresszárió szállítja a nagy attrakciókat. De az Albert Hall csupán világattrakciókat szólaltat meg, műsorán belül nem lehet­ szer­ves, rendszeres zenei kultúráról beszélni.­­ A hangveresenyek nagy része klubhelyi­ségekbe tolódott el, de ezek a hangversenyek a nyilvánosság teljes kizárásával zajlanak le; róluk nem is emlékezik meg a sajtó. Rendsze­resen foglalkozik ellenben a sajtó a rádió mű­sorokkal valahányszor új és érdekes mű ke­rül bemutatásra. A rádió finanszírozza többek között ma a Promenade Conzerts művészi mun­káját is és hangversenyeit estéről-estére köz­vetíti közönségének. Angliában idejekorán fel­ismerték a rádió kulturális jelentőségét és nagy gondot fordítottak kiépítésére, folytonos fejlesztésére. Londonban magában húsz leadó­állomás van, állandóan két hullá­mhosszal dol­goznak, ezáltal egyidőben két műsort tudnak leadni. A műsor egyik része rendszerint ko­molyabb fajsúlyú, a másik része könnyebb és népszerűbb, így aztán a közönség mindig saját ízlése szerint állíthatja össze napi programját — Hányszor került eddig előadásra Angg­liában tanár úr Zsoltárja? .. ."•­­ Kis szünet után válaszol: — Nem tudnám pontosan megmondani. Tudom, hogy most Angliában tizenharmadszor dirigáltam a Zsol­tárt. Hollandiában tizenkétszer került eddig előadásra — nem is mosolyog, amikor hozzá­fűzi — nálunk négyszer. Tudomásom van ar­­ról, hogy a Zsoltár decemberben kerül e­lő­adásra síjra Londonban, még­pedig olyan ének­kar kísérletezik vele, amelyik eddig m­ég nem­ énekelte. Januárban Glasgowban lesz bemu­tatója. — Hallott tanár úr arról, hogy a milánói Seálában Toscanini adatja elő, saját vezény­lésével a Zsoltárt? ! — Erről hallottam, erre októberben ke­rülne sor, Toscanini ezeken a hangversenyeken a Zsoltáron kívül Bach, Händel és Haydn mű­veit vezényelné. — Hallott-e tanár úr arról, hogy a Magyar Tudományos Akadémia, most,­hogy a Vigyázó örökség segítségével kedvező anyagi helyzetbe került, végre kiadja a tanár úr és Bartók Béla népdalgyűjteményét? — Még a Vigyázó örökség előtt, Berzeviczy Albert, a Magyar Tudományos Akadémia el­nöke intézett néhány kérdést hozzám a népdal­gyűjtemény ügyében újabb fordulatról, direkt intézkedésről nem tudok. * Az Interjúnak vége, Kodály tanár úr, vi­lágrelációban is egyik legnagyobb muzsikus hosszú szünetet tart, lassan, sajátosan átvilá­gítódik ez a férfias, edzett magyar fej, s mintha egy pillanatig némi furfanggal, a zse­niális ember hamiskásságával mosolyogna, kezet fog és halkan szól. — Ne gondolja, hogy különösen örvendek olyankor, mikor a Zsoltárt külföldön gyakran 50—60 ezer lakosú, tehát aránylag kisebb váro­sokban vezénylem. Mennyivel nagyobb öröm volna számomra, ha Szolnokon vagy Hódmező­vásárhelyen adnák elő a Psalmus Hungaricust, ha a mi vidéki városainknak volna erre meg­felelő zenekara, énekkara, szóval komoly kul­turális kerete. Egy pillanatra felrémlik előt­tem a magyar zseni árvasága-Viziót ölt előttem a magyar költő tragé­diája. Csokonai, Petőfi, Ady... Mindig ugyanaz ismétlődik, ma Kodály és Bartók... holnap­ ki lesz váljon a legidegenebb és mostohább... sa­ját hazájában... K. K. MBr^ik f!®^ Jfe Jv' Jsw Most jelent meg! Most jelent meg : Schreiber: Automobilisták Zsebkönyve Hatodik javított és bővített kiadása. r— —r­ Az 111 Itiad&s valósággal tirh&za az I Ara 4 pengd 1 au­tomobilistáit­rdeklő minden kérdésnek 1 J Kapható Az Est könyvkereskedésében : Erzsébet ki­rút 18—20.

Next