Pesti Napló, 1929. június (80. évfolyam, 121–145. szám)

1929-06-07 / 126. szám

10 -Pénteki FESTI NAPLÓ 1929 június 7 Benes úr és a leventék A csehszlovák külügyminiszter nagy beszédet mondott a szenátusban. Beszélt többek között Zaleski budapesti útjáról, külpolitikai problémák­ról, de különös részletességgel és élességgel fog­lalkozott a leventekérdéssel. Azt állítja, hogy a magyar külügyminiszter hamisan állítja be a leventekérdést, amelyben szerinte a csehszlovák hatóságok képviselik a törvényszerű álláspontot és erre is mindössze öt esetben nyílt alkalmuk. Mi azt hisszük, hogy Benes úr tárja fel hami­san ezt a kérdést. A levente-organizáció törvényen alapuló tornaegyesület, amelynek tagsága­ semmi­féle szempontból sem nevezhető bűntettnek. Ezzel szemben több csehszlovák ítélet, így a múltévi kassai ítélet is, minősítésében a levente-tagságot bűntettnek nyilvánította. Ez a minősítés beleütkö­zik a nemzetközi jogba, de beleütközik abba a normális viszonyba is, amely ma Magyarország és Csehszlovákia között fennáll. A csehszlovák eljárás mindenesetre érthető. Vissza akarják egyrészt riasztani az anyaország lakosságát attól, hogy Csehszlovákiába ellátogas­son, másrészt a­­jelenlegi csehszlovák-magyar alattvalókat vissza akarják tartani a tornaegye­sü­letbe való belépéstől. Hát ilyen egyszerűen ez a kérdés mégsem old­ható meg. A magyar kormány a magyar közvéle­mény nyomása alatt végül is kénytelen lesz rep­resszáliakkal élni és egyszerűen követve a cseh­szlovák hatóságok eljárását, le fogja tartóztatni a cseh Szokolok tagjait, akik Magyarországon éppen úay kinyomozhatók, mint ahogy Benes úrék ki­nyomoztatják a leventéket Csehszlovákiában. Egyébként is miért akar Benes úr katonább lenni a katonáknál? A leventetörvényt 1921-ben hozták, amikor Magyarországon még itt működött a katonai ellenőrző bizottság. Ennek a bizottság­nak semmiféle megjegyzése a leventetörvényre és a leventeegyesületekre nem volt, pedig ennek a bizottságnak az informátorai bizonyára ugyanazok voltak, akik most informálják Benes urat. Réti Richárd sakkmester meghalt (Saját tudósítónktól.) Prágából érkezik az egész sakkvilágot megrendítő lár, hogy Réti Richárd, a kiváló sakkmester 40 éves korában vörh­enyben meghalt. Vele a nemzetközi sakkozás egyik legérdekesebb és legegyé­nibb reprezentánsa szállott t­rba. Bennünket magyaro­st különösen fájdalmasan érint Réti korai halála, mert magyar származású volt. Bazinban született ISSJI-ben, ahol atyja orvos és a fürdő bérlője volt. Ta­nulmányait Bécsben vé­gezte, ahol különösen a fel­sőbb matematika vonzotta. de rövidesen a sakk lett egyetlen szerelme és egész életét annak szentelte. Első versenye is Magyarországom játszódott le, a székesfe­hérvári nemzeti versenyen vett részt 1907-ben, ah­ol már oroszlánkörmöket muta­tott. A következő évben ját­szott először nemzetközi ver­senyen Bécsben, ahol utolsó napon remist ért el Dun­as­cal, a csehek nagy mesterével szemben, akit ezzel az elsőségtől fosztott meg. Ettől kezdve látjuk őt a nem­zetközi versenyek porondján, de sokáig nem tud ered­ményt elérni. A magyar versenyeikre mindig eljött, ha tehette, de csodálatos, hogy a magyarok ellen sokáig elfogultan játszott s nem tudott eredményt, elérni, míg­nem mint­ katona megnyerte a nagy kassai nemzetközi versenyt Vidimar Schlechter, Breyer stb. előtt. Ez volt első nagy sikere. Ettől fogva egymásután aratja szép nemzetközi sikereit és befut, a legelsők sorába. Játéká­nak fő jellemvonása a rendkívüli eredetisége. Gyűlöl minden sablont. Állandóan új utakat keres. Niemzovitsch és a korán elhalt zseniális magyar Breyer, akihez kü­lönben is meleg barátság fűzte, az ideáljai. Természete­sen új útjain sok kudarc is éri, de ő nem csügged, min­den újabb kudarc megacélozza erejét. Különösen mint sztratéga elsőrendű, lépései szisztematikusak s a játsz­mája, ha sikerü­l, hatalmas öntvény. De éppen a nagy sztratégiai tudásában van gyengéje is. Mert taktikai tudománya nem éri utól sztratégiáját Egyik legragyo­góbb játszmája, melyet a newyorki versenyen 1924-ben nyert Casablanca, az akkori világbajnok ellen. Sakk­elyeit és egyéni érdekes megfigyeléseit egy maradandó­­könyvben fektette le a »Die moderne Schachpartie»-ban. Mint feladványszerző különösen a végjátékokat kulti­válta, ahol a legegyszerűbb anyaggal dolgozott, de mind­egyikből valami egészen eredeti érdekes eszmét tudott kihozni. Még egy csodálatos adománya volt Rétinek. Remek vakjátszó volt.. Mikor megtudta, hogy Aljechin Párizs­ban 28 játszmát játszott a tábla megtekintése nélkül, 6 éppen Argentínában volt körúton. Itt rendezte azt a hatalmas vakszimultánt, ahol 29 (!) játszmát játszott egyszerre a tábla megtekintése nélkül. Ez volt a legtöbb játszma, amit eddig vakon játszottak. A memóriának és fantáziának olyan csodálatos megnyilatkozása ez, amit csak azi tud értékelni, aki megpróbált egy játsz­mát vakon játszani. Mint sakkíró különösen Németországban volt ked­­­velt, ahol több nagy lap rovatát vezette. Havasi Kornél ,­ Réti Richárd ZENE FILM­­ Szeretem a feleségem Zenés vígjáték próbája a Magyar Színházban Szeretem a feleségem a magyar címe annak­ a fran­cia vígjátéknak, amelyet Stella Adorján zenés vígjá­tékká írt át a Magyar Színház számára. Ezt a darabot próbálják most a Magyar Színházban. Ábrahám Pál, Eisemann és amerikai zeneszerzők legjobb számai tar­kítják majd az előadást, amelyet jazz-zenekar kísér. A zenekart Nádor Mihály vezényli. A primadonna Szokolay Oli, aki egy nappal ezelőtt kezdte meg a próbákat. Mellette fontos női szerepet tölt be Gombaszögi Ella, aki már részt vesz a próbákon, de akiről még nem biztos, hogy csakugyan játszani fog a darabban. Gombaszögi Ella esté­nként a nagysikerű Pók előadásán vesz részt a Fővárosi Operettszínházban, ahonnan csak nagy nehézségek árán tudna átmenni a Magyar Színházhoz. Lehetséges tehát, hogy a reáosztott szerepet nem ő, hanem Vaszary Piroska fogja játszani és így ő tovább szerepelhet a Fővárosi Operettszínház­ban A pók előadásán. A bonvivant Dénes György lesz. Szokolay Olin kívül vendége lesz még a színháznak Sarkadi Aladár is, aki szintén a Fővárosi Operettszín­háztól jön át erre a darabra a Magyar Színházihoz. A darabban fellépnek még Neményi Lili, Z. Molnár László és Jávor Pál. Vágó Béla, a darab rendezője, a követ­kezőket mondja: — Vidám, hangulatos darab ez, amelynek meséje röviden a következő: Egy pincér feleségül vesz egy szobaleányt, aki azonban a pincért még nászéjszaka előtt faképnél hagyja. A szobaleányból világhírű film­sztár lesz és mint ilyen menyasszonya lesz egy grófnak. A filmsztár a gróffal együtt felkeresi hites férjét, aki közben főpincér lett, hogy rábírja, váljon el tőle. A fő­pincér hajlandó a válásra abban az esetben, ha az el­mulasztott nászéjszakát együtt tölti vele. A filmsztár kénytelen elfogadni a feltételt, megjelenik a főpincér­nél, aki azonban nem él vissza a helyzettel, bejelenti feleségének, hogy hajlandó elválni tőle és ezt a talál­kozást csak azért forszírozta ki, hogy bevallhassa neki, mennyire szereti még mindig. A filmsztárt annyira meg­hatja ez a mély szerelem, hogy szakít a gróffal és ismét szobaleány lesz. A Szeretem a feleségem bemutatója június köze­pén lesz. (*) Bruck berlini igazgató színháza, bukása után öngyilkos lett. Dr. Richard Bruck igazgatója volt Berlinben a Nollerdorftheaternek. A színház megbukott és Bruck, aki színháznyitáskor még nagyon jómódú ember volt, mindenét elvesztette, potom áron kellett eladnia. Feleségével és két felnőtt leányával együtt a legnagyobb nyomorba jutott. Mindennel megpróbálkozott, hogy új exisztenciát teremtsen magának, de hasztalan volt az igyekezet. Felkereste régi barátait, elfor­dultak tőle, sőt súlyos szemrehányással illették, mert színházvezetésre vállalkozott,­­amihez nem értett s egy ilyen idealista, mint ő, nem is ért­hetett. Végü­l is Hella Tornegg, ismert művésznő és férje segélyezte a minden pénz és lakás nélkül maradt családot. Dr. Bruck közben­­ szerződést ka­pott őszre a düsseldorfi városi színházhoz, havi 1300 márka fizetéssel. Dr. Bruck azonban tudta, hogy havonta legalább 600 márkát levonnak fize­téséből adósságainak törlesztésére, a fenmaradó összeget, nem tartotta elégségesnek arra, hogy feleségét, két leányát és magát tisztességgel el­tartsa belőle,­­ öngyilkos lett. Világító gázzal megmérgezte magát. Hetiműsor MAGYAR KIRÁLYI OPERAHÁZ: Péntek­­18: Aida (Lauri-Volpi vendégfelléptével. Bérletszünet.) Szombat: A walkür (A Wagner-ciklus II. estje. M.Ronarda József vendégfelléptével. C-bérlet, 30. szám). Vasárnap: A szevillai borbély (B-bérlet, 29. szám). Hétfő: Siegfried (A Wagner­ciklus III. estje, A-bérlet, 30. szám). Kedd: Háry János (E-bérlet, 30. szám).­­ NEMZETI SZÍNHÁZ: Péntek Lear király (A-bérlet, 39. szám). Szombat: A velencei kal­már. Vasárnap: A windsori víg asszonyok (K-bérlet, 39. sz.). Hétfő: A nagymama (B-bérlet­. 39. szám.) Kedd: Hamlet. — NEMZETI SZÍNHÁZ KAMARA SZÍN­HLÁZ­A: Péntek­­8: A nagymama (Évadzáró előadás. K-bérlet: 39—40 Ezxi­m). — VÍG­SZÍNHÁZ: Péntek 8: Liliom. Szombat: A Volga-bá­r (Először). Vasárnap, hétfő: A Volga-tv. — MAGYAR SZÍNHÁZ: ERÓSZ héten minden este 8: Vetélytársak. — KIHALT­ SZÍNHÁZ: Egész héten minden este Diákszerelem. Vasárnap dél­után­­,44: Gyurkovics-fiúk (A rákosi Szidi-féle színiiskola vizsgaelőadása).­­ VÁROSI SZÍNHÁZ: Péntek V28: Fidelio (A színpadon először. A­ bérlet). Szombat: Cornevillei harangok. Vasárnap délután: A denevér (A karszemélyzet jutalom­játéka), este: A cigánybáró. Hétfő: Faust (B-bérlet). — FŐ­VÁROSI OPERETTSZÍNHÁZ: Egész héten minden este 8: A pók. — BUDAI SZÍNKÖR: Egész héten minden este (pén­teken huszonötödször)­­,48 és vasárnap délután 3: Mit susog a fehér akác ... — ANDRÁSSY­ ÚTI SZÍNHÁZ: Kezdete 9 órakor. — ROYAL ORFEUM: Egész héten minden este Jött Szőke Szakáll vendégszereplése. - - " " ~ '.*""' Zeneszerző növendékek hangversenye a Zenemű­vészeti Főiskolában A Zeneművészeti Főiskola tizennyolcadik nyilvános, hangversenyén Kodály Zoltán zeneszerzési osztályának négy növendéke mutatta be kompozícióit. Az előadásra kerülő szerzemények mindenekelőtt Kodály pedagógiá­jának ma szinte egyedülálló univerzalitását tükrözték. A Herzfeld—Koessler-féle nevelés jóformán teljesen a német muzsika szellemét plántálta a növendékek lel­kébe, ami — bármily hatalmas is volt az eszményként odaállított német zeneiség — mégis csak bizonyos egy­oldalúságot hozott magával. Hozzájárult még ehez, hogy főiskolánknak két nagyemlékű tanára elsősorban Brahms és Wagner szellemében működött, tehát a leg­kih­angsúlyozottabban »német« szellemben, hiszen köz­tudomású, hogy Brahms művészi érdeklődése szigorúan hazája kultúrájának határain belül maradt, Wagner élete pedig örökös harc volt a korabeli olasz és francia muzsika felületességei ellen. Nem csoda, hogy ez a szellem önkénytelenül elterelte a figyelmet a Német­országon kívül eső zenekultúrák komoly és maradandó értékeiről is. Hogy zeneszerzési pedagógiánk felszabadult az egy­oldalú német befolyás alól, az elsősorban Kodály Zol­tán tanári működésének érdeme. Nagyon természetes, hogy a német muzsikának Kodály pedagógiájában is hatalmas szerep jut. Kodály azonban egyenesen a né­met zene ősforrásához, Bach-hoz vezeti vissza növen­­dékeit, tehát ahoz a mesterhez, aki amellett, hogy ma­radéktalanul fejezte ki nemzete szellemét, grandiózus erővel magához ölelte korának egész internacionális zenekultúráját is. Bach művészetéből számtalan kapu vezet az olasz, a francia és angol zene legnemesebb tradícióihoz, és Kodály óvakodik becsukni növendékei előtt ezeket a kapukat. Ez az egyetemes internaciona­­ lizmus szolgálja legjobban zeneművészetünk sajátosan magyar szellemét is, mert aki sza­badon válogathat a legkülönfélébb nemzeti kultúrák kincseiben, az­ sokkal szabadabban érvényesítheti nemzeti karakterét, mint az, aki csak egyetlen szomszédos nép formakincsére­ van ráutalva. Kodály visszatérése a legrégibb, eredeti klasszikus­­tradíciókhoz természetesen nem jelenti a későbbi kult­­úrák, a romantikus és modern zene eredményeinek ki­küszöbölését. Kodály — akárcsak Koessler vagy­ Herz­­­feld — pedagógiájával szorosan bekapcsolódik kortárs­­ainak zenei problémaköreibe és hogy ez a bekapcsoló­dás nem olyan kizárólagos, mint elődeinél, annak, egyik oka, hogy Kodály kortársai között nincs olyan mindent leigázó egyéniség, mint amilyen Koessler idejében Wag­­­ner volt. Kodály pedagógiájának roppant perspektívá­­jában különben egyetlen síkban tárul a növendék elé az örök zenei értékek egész birodalma; ebben a távlat­s­ban pár száz esztendő nem számít: Palestrina és Mo­zart ép olyan eleven erővel hat, mint Debussy vagy Bartók, a magas kontrapunkt és a magyar népdal sza­badon­ virágzó klasszikus formakincse itt egyaránt mű­velheti a növendék lelkét. Az eltévedés, a mellékvá­­­gányra vagy zsákuccára kerülés veszedelmeitől senki­sem óvja meg olyan vasszigorral növendékeit, mint Kodály Zoltán. Az ő pedagógiája nemcsak egy-egy utat mutat, hanem mingjárt egy egész térképet, mely az örökértékek főútvonalait pontosan, megkülönbözteti az efemer értékek ösvényeitől, és az örök művészi ideálo­k­hoz vezető út olyan csábítóan szabad, hogy egyedül csak a tanítvány tehetségétől függ, milyen messzire jut előre ezen a magasba vezető úton. A keddi hangverseny fiatal debütánsai közül külö­nösen Veress Sándor és Reisz György jutott szépen előre. Veressnek két hegedűre és brácsára írt triója kitűnő instrumentális érzékkel megoldott, sok­árasság­gal átélt kompozíció; ez a fiatal művész nem remény­telen szerelmese a melódiának; dallamvonalait pompá­san lekerekíti, a motívumok szervesen kapcsolódnak egymáshoz, a tematikus munka is folyamatos. Reisz zongora-fúvóskvintettjének dallamai már kissé rövid­ lélekzetűek, hogy úgymondjam asztmatikusak, de annál több szellemesség, annál fürgébb fantázia nyilatkozik meg ritmikájában, villódzó hangszíneiben. Ebben a te­hetséges muzsikusban van élet, még kamaszos félszeg­ségei is rokonszenves temperamentumról beszélnek; tudása — ahoz képest, hogy csak harmadéves növendék — olykor egészen meglepő. Kaufmann László zongora­szonátája erősen eklektikus tehetségre mutat, ami nem volna baj, csakhogy Kaufmann nem ura eklektikus impresszióinak, hanem egyelőre ki van szolgáltatva azoknak, pedig van ebben a fiatal muzsikusban sok természetes harmónia és fogékony, lágy esztétikai reflexió. Kiss Ilona rendkívül kényes zenei apparátus­sal kísérletezett: fúvós-sextettet komponált két-két oboára, klarinétre és fagótra. Hogy ebben a nehéz mű­fajban is figyelemreméltót produkálhatott, az mindenek­előtt kitűnő proporció-érzékének, szolid formai isko­lázottságának és artisztikus kultúrájának érdeme. . (Tóth) Budapest allári attrakciója : SZŐKE SZAKÁLL vendégjátéka a ROYAL ORFEUM nyári kabaréjában 149 órás kezdettel, 50 fillértől 5 pengős helyár.

Next