Pesti Napló, 1929. június (80. évfolyam, 121–145. szám)
1929-06-07 / 126. szám
10 -Pénteki FESTI NAPLÓ 1929 június 7 Benes úr és a leventék A csehszlovák külügyminiszter nagy beszédet mondott a szenátusban. Beszélt többek között Zaleski budapesti útjáról, külpolitikai problémákról, de különös részletességgel és élességgel foglalkozott a leventekérdéssel. Azt állítja, hogy a magyar külügyminiszter hamisan állítja be a leventekérdést, amelyben szerinte a csehszlovák hatóságok képviselik a törvényszerű álláspontot és erre is mindössze öt esetben nyílt alkalmuk. Mi azt hisszük, hogy Benes úr tárja fel hamisan ezt a kérdést. A levente-organizáció törvényen alapuló tornaegyesület, amelynek tagsága semmiféle szempontból sem nevezhető bűntettnek. Ezzel szemben több csehszlovák ítélet, így a múltévi kassai ítélet is, minősítésében a levente-tagságot bűntettnek nyilvánította. Ez a minősítés beleütközik a nemzetközi jogba, de beleütközik abba a normális viszonyba is, amely ma Magyarország és Csehszlovákia között fennáll. A csehszlovák eljárás mindenesetre érthető. Vissza akarják egyrészt riasztani az anyaország lakosságát attól, hogy Csehszlovákiába ellátogasson, másrészt ajelenlegi csehszlovák-magyar alattvalókat vissza akarják tartani a tornaegyesületbe való belépéstől. Hát ilyen egyszerűen ez a kérdés mégsem oldható meg. A magyar kormány a magyar közvélemény nyomása alatt végül is kénytelen lesz represszáliakkal élni és egyszerűen követve a csehszlovák hatóságok eljárását, le fogja tartóztatni a cseh Szokolok tagjait, akik Magyarországon éppen úay kinyomozhatók, mint ahogy Benes úrék kinyomoztatják a leventéket Csehszlovákiában. Egyébként is miért akar Benes úr katonább lenni a katonáknál? A leventetörvényt 1921-ben hozták, amikor Magyarországon még itt működött a katonai ellenőrző bizottság. Ennek a bizottságnak semmiféle megjegyzése a leventetörvényre és a leventeegyesületekre nem volt, pedig ennek a bizottságnak az informátorai bizonyára ugyanazok voltak, akik most informálják Benes urat. Réti Richárd sakkmester meghalt (Saját tudósítónktól.) Prágából érkezik az egész sakkvilágot megrendítő lár, hogy Réti Richárd, a kiváló sakkmester 40 éves korában vörhenyben meghalt. Vele a nemzetközi sakkozás egyik legérdekesebb és legegyénibb reprezentánsa szállott trba. Bennünket magyarost különösen fájdalmasan érint Réti korai halála, mert magyar származású volt. Bazinban született ISSJI-ben, ahol atyja orvos és a fürdő bérlője volt. Tanulmányait Bécsben végezte, ahol különösen a felsőbb matematika vonzotta. de rövidesen a sakk lett egyetlen szerelme és egész életét annak szentelte. Első versenye is Magyarországom játszódott le, a székesfehérvári nemzeti versenyen vett részt 1907-ben, ahol már oroszlánkörmöket mutatott. A következő évben játszott először nemzetközi versenyen Bécsben, ahol utolsó napon remist ért el Dunascal, a csehek nagy mesterével szemben, akit ezzel az elsőségtől fosztott meg. Ettől kezdve látjuk őt a nemzetközi versenyek porondján, de sokáig nem tud eredményt elérni. A magyar versenyeikre mindig eljött, ha tehette, de csodálatos, hogy a magyarok ellen sokáig elfogultan játszott s nem tudott eredményt, elérni, mígnem mint katona megnyerte a nagy kassai nemzetközi versenyt Vidimar Schlechter, Breyer stb. előtt. Ez volt első nagy sikere. Ettől fogva egymásután aratja szép nemzetközi sikereit és befut, a legelsők sorába. Játékának fő jellemvonása a rendkívüli eredetisége. Gyűlöl minden sablont. Állandóan új utakat keres. Niemzovitsch és a korán elhalt zseniális magyar Breyer, akihez különben is meleg barátság fűzte, az ideáljai. Természetesen új útjain sok kudarc is éri, de ő nem csügged, minden újabb kudarc megacélozza erejét. Különösen mint sztratéga elsőrendű, lépései szisztematikusak s a játszmája, ha sikerül, hatalmas öntvény. De éppen a nagy sztratégiai tudásában van gyengéje is. Mert taktikai tudománya nem éri utól sztratégiáját Egyik legragyogóbb játszmája, melyet a newyorki versenyen 1924-ben nyert Casablanca, az akkori világbajnok ellen. Sakkelyeit és egyéni érdekes megfigyeléseit egy maradandókönyvben fektette le a »Die moderne Schachpartie»-ban. Mint feladványszerző különösen a végjátékokat kultiválta, ahol a legegyszerűbb anyaggal dolgozott, de mindegyikből valami egészen eredeti érdekes eszmét tudott kihozni. Még egy csodálatos adománya volt Rétinek. Remek vakjátszó volt.. Mikor megtudta, hogy Aljechin Párizsban 28 játszmát játszott a tábla megtekintése nélkül, 6 éppen Argentínában volt körúton. Itt rendezte azt a hatalmas vakszimultánt, ahol 29 (!) játszmát játszott egyszerre a tábla megtekintése nélkül. Ez volt a legtöbb játszma, amit eddig vakon játszottak. A memóriának és fantáziának olyan csodálatos megnyilatkozása ez, amit csak azi tud értékelni, aki megpróbált egy játszmát vakon játszani. Mint sakkíró különösen Németországban volt kedvelt, ahol több nagy lap rovatát vezette. Havasi Kornél , Réti Richárd ZENE FILM Szeretem a feleségem Zenés vígjáték próbája a Magyar Színházban Szeretem a feleségem a magyar címe annak a francia vígjátéknak, amelyet Stella Adorján zenés vígjátékká írt át a Magyar Színház számára. Ezt a darabot próbálják most a Magyar Színházban. Ábrahám Pál, Eisemann és amerikai zeneszerzők legjobb számai tarkítják majd az előadást, amelyet jazz-zenekar kísér. A zenekart Nádor Mihály vezényli. A primadonna Szokolay Oli, aki egy nappal ezelőtt kezdte meg a próbákat. Mellette fontos női szerepet tölt be Gombaszögi Ella, aki már részt vesz a próbákon, de akiről még nem biztos, hogy csakugyan játszani fog a darabban. Gombaszögi Ella esténként a nagysikerű Pók előadásán vesz részt a Fővárosi Operettszínházban, ahonnan csak nagy nehézségek árán tudna átmenni a Magyar Színházhoz. Lehetséges tehát, hogy a reáosztott szerepet nem ő, hanem Vaszary Piroska fogja játszani és így ő tovább szerepelhet a Fővárosi Operettszínházban A pók előadásán. A bonvivant Dénes György lesz. Szokolay Olin kívül vendége lesz még a színháznak Sarkadi Aladár is, aki szintén a Fővárosi Operettszínháztól jön át erre a darabra a Magyar Színházihoz. A darabban fellépnek még Neményi Lili, Z. Molnár László és Jávor Pál. Vágó Béla, a darab rendezője, a következőket mondja: — Vidám, hangulatos darab ez, amelynek meséje röviden a következő: Egy pincér feleségül vesz egy szobaleányt, aki azonban a pincért még nászéjszaka előtt faképnél hagyja. A szobaleányból világhírű filmsztár lesz és mint ilyen menyasszonya lesz egy grófnak. A filmsztár a gróffal együtt felkeresi hites férjét, aki közben főpincér lett, hogy rábírja, váljon el tőle. A főpincér hajlandó a válásra abban az esetben, ha az elmulasztott nászéjszakát együtt tölti vele. A filmsztár kénytelen elfogadni a feltételt, megjelenik a főpincérnél, aki azonban nem él vissza a helyzettel, bejelenti feleségének, hogy hajlandó elválni tőle és ezt a találkozást csak azért forszírozta ki, hogy bevallhassa neki, mennyire szereti még mindig. A filmsztárt annyira meghatja ez a mély szerelem, hogy szakít a gróffal és ismét szobaleány lesz. A Szeretem a feleségem bemutatója június közepén lesz. (*) Bruck berlini igazgató színháza, bukása után öngyilkos lett. Dr. Richard Bruck igazgatója volt Berlinben a Nollerdorftheaternek. A színház megbukott és Bruck, aki színháznyitáskor még nagyon jómódú ember volt, mindenét elvesztette, potom áron kellett eladnia. Feleségével és két felnőtt leányával együtt a legnagyobb nyomorba jutott. Mindennel megpróbálkozott, hogy új exisztenciát teremtsen magának, de hasztalan volt az igyekezet. Felkereste régi barátait, elfordultak tőle, sőt súlyos szemrehányással illették, mert színházvezetésre vállalkozott,amihez nem értett s egy ilyen idealista, mint ő, nem is érthetett. Végül is Hella Tornegg, ismert művésznő és férje segélyezte a minden pénz és lakás nélkül maradt családot. Dr. Bruck közben szerződést kapott őszre a düsseldorfi városi színházhoz, havi 1300 márka fizetéssel. Dr. Bruck azonban tudta, hogy havonta legalább 600 márkát levonnak fizetéséből adósságainak törlesztésére, a fenmaradó összeget, nem tartotta elégségesnek arra, hogy feleségét, két leányát és magát tisztességgel eltartsa belőle, öngyilkos lett. Világító gázzal megmérgezte magát. Hetiműsor MAGYAR KIRÁLYI OPERAHÁZ: Péntek18: Aida (Lauri-Volpi vendégfelléptével. Bérletszünet.) Szombat: A walkür (A Wagner-ciklus II. estje. M.Ronarda József vendégfelléptével. C-bérlet, 30. szám). Vasárnap: A szevillai borbély (B-bérlet, 29. szám). Hétfő: Siegfried (A Wagnerciklus III. estje, A-bérlet, 30. szám). Kedd: Háry János (E-bérlet, 30. szám). NEMZETI SZÍNHÁZ: Péntek Lear király (A-bérlet, 39. szám). Szombat: A velencei kalmár. Vasárnap: A windsori víg asszonyok (K-bérlet, 39. sz.). Hétfő: A nagymama (B-bérlet. 39. szám.) Kedd: Hamlet. — NEMZETI SZÍNHÁZ KAMARA SZÍNHLÁZA: Péntek8: A nagymama (Évadzáró előadás. K-bérlet: 39—40 Ezxim). — VÍGSZÍNHÁZ: Péntek 8: Liliom. Szombat: A Volga-bár (Először). Vasárnap, hétfő: A Volga-tv. — MAGYAR SZÍNHÁZ: ERÓSZ héten minden este 8: Vetélytársak. — KIHALT SZÍNHÁZ: Egész héten minden este Diákszerelem. Vasárnap délután,44: Gyurkovics-fiúk (A rákosi Szidi-féle színiiskola vizsgaelőadása). VÁROSI SZÍNHÁZ: Péntek V28: Fidelio (A színpadon először. A bérlet). Szombat: Cornevillei harangok. Vasárnap délután: A denevér (A karszemélyzet jutalomjátéka), este: A cigánybáró. Hétfő: Faust (B-bérlet). — FŐVÁROSI OPERETTSZÍNHÁZ: Egész héten minden este 8: A pók. — BUDAI SZÍNKÖR: Egész héten minden este (pénteken huszonötödször),48 és vasárnap délután 3: Mit susog a fehér akác ... — ANDRÁSSY ÚTI SZÍNHÁZ: Kezdete 9 órakor. — ROYAL ORFEUM: Egész héten minden este Jött Szőke Szakáll vendégszereplése. - - " " ~ '.*""' Zeneszerző növendékek hangversenye a Zeneművészeti Főiskolában A Zeneművészeti Főiskola tizennyolcadik nyilvános, hangversenyén Kodály Zoltán zeneszerzési osztályának négy növendéke mutatta be kompozícióit. Az előadásra kerülő szerzemények mindenekelőtt Kodály pedagógiájának ma szinte egyedülálló univerzalitását tükrözték. A Herzfeld—Koessler-féle nevelés jóformán teljesen a német muzsika szellemét plántálta a növendékek lelkébe, ami — bármily hatalmas is volt az eszményként odaállított német zeneiség — mégis csak bizonyos egyoldalúságot hozott magával. Hozzájárult még ehez, hogy főiskolánknak két nagyemlékű tanára elsősorban Brahms és Wagner szellemében működött, tehát a legkihangsúlyozottabban »német« szellemben, hiszen köztudomású, hogy Brahms művészi érdeklődése szigorúan hazája kultúrájának határain belül maradt, Wagner élete pedig örökös harc volt a korabeli olasz és francia muzsika felületességei ellen. Nem csoda, hogy ez a szellem önkénytelenül elterelte a figyelmet a Németországon kívül eső zenekultúrák komoly és maradandó értékeiről is. Hogy zeneszerzési pedagógiánk felszabadult az egyoldalú német befolyás alól, az elsősorban Kodály Zoltán tanári működésének érdeme. Nagyon természetes, hogy a német muzsikának Kodály pedagógiájában is hatalmas szerep jut. Kodály azonban egyenesen a német zene ősforrásához, Bach-hoz vezeti vissza növendékeit, tehát ahoz a mesterhez, aki amellett, hogy maradéktalanul fejezte ki nemzete szellemét, grandiózus erővel magához ölelte korának egész internacionális zenekultúráját is. Bach művészetéből számtalan kapu vezet az olasz, a francia és angol zene legnemesebb tradícióihoz, és Kodály óvakodik becsukni növendékei előtt ezeket a kapukat. Ez az egyetemes internaciona lizmus szolgálja legjobban zeneművészetünk sajátosan magyar szellemét is, mert aki szabadon válogathat a legkülönfélébb nemzeti kultúrák kincseiben, az sokkal szabadabban érvényesítheti nemzeti karakterét, mint az, aki csak egyetlen szomszédos nép formakincsére van ráutalva. Kodály visszatérése a legrégibb, eredeti klasszikustradíciókhoz természetesen nem jelenti a későbbi kultúrák, a romantikus és modern zene eredményeinek kiküszöbölését. Kodály — akárcsak Koessler vagy Herzfeld — pedagógiájával szorosan bekapcsolódik kortársainak zenei problémaköreibe és hogy ez a bekapcsolódás nem olyan kizárólagos, mint elődeinél, annak, egyik oka, hogy Kodály kortársai között nincs olyan mindent leigázó egyéniség, mint amilyen Koessler idejében Wagner volt. Kodály pedagógiájának roppant perspektívájában különben egyetlen síkban tárul a növendék elé az örök zenei értékek egész birodalma; ebben a távlatsban pár száz esztendő nem számít: Palestrina és Mozart ép olyan eleven erővel hat, mint Debussy vagy Bartók, a magas kontrapunkt és a magyar népdal szabadon virágzó klasszikus formakincse itt egyaránt művelheti a növendék lelkét. Az eltévedés, a mellékvágányra vagy zsákuccára kerülés veszedelmeitől senkisem óvja meg olyan vasszigorral növendékeit, mint Kodály Zoltán. Az ő pedagógiája nemcsak egy-egy utat mutat, hanem mingjárt egy egész térképet, mely az örökértékek főútvonalait pontosan, megkülönbözteti az efemer értékek ösvényeitől, és az örök művészi ideálokhoz vezető út olyan csábítóan szabad, hogy egyedül csak a tanítvány tehetségétől függ, milyen messzire jut előre ezen a magasba vezető úton. A keddi hangverseny fiatal debütánsai közül különösen Veress Sándor és Reisz György jutott szépen előre. Veressnek két hegedűre és brácsára írt triója kitűnő instrumentális érzékkel megoldott, sokárassággal átélt kompozíció; ez a fiatal művész nem reménytelen szerelmese a melódiának; dallamvonalait pompásan lekerekíti, a motívumok szervesen kapcsolódnak egymáshoz, a tematikus munka is folyamatos. Reisz zongora-fúvóskvintettjének dallamai már kissé rövid lélekzetűek, hogy úgymondjam asztmatikusak, de annál több szellemesség, annál fürgébb fantázia nyilatkozik meg ritmikájában, villódzó hangszíneiben. Ebben a tehetséges muzsikusban van élet, még kamaszos félszegségei is rokonszenves temperamentumról beszélnek; tudása — ahoz képest, hogy csak harmadéves növendék — olykor egészen meglepő. Kaufmann László zongoraszonátája erősen eklektikus tehetségre mutat, ami nem volna baj, csakhogy Kaufmann nem ura eklektikus impresszióinak, hanem egyelőre ki van szolgáltatva azoknak, pedig van ebben a fiatal muzsikusban sok természetes harmónia és fogékony, lágy esztétikai reflexió. Kiss Ilona rendkívül kényes zenei apparátussal kísérletezett: fúvós-sextettet komponált két-két oboára, klarinétre és fagótra. Hogy ebben a nehéz műfajban is figyelemreméltót produkálhatott, az mindenekelőtt kitűnő proporció-érzékének, szolid formai iskolázottságának és artisztikus kultúrájának érdeme. . (Tóth) Budapest allári attrakciója : SZŐKE SZAKÁLL vendégjátéka a ROYAL ORFEUM nyári kabaréjában 149 órás kezdettel, 50 fillértől 5 pengős helyár.