Pesti Napló, 1929. szeptember (80. évfolyam, 197–221. szám)

1929-09-01 / 197. szám

4 Vasárnap a feudális át­fejlesztés igen veszedelmes kísér­lete. Az életképes politika kötelessége nem­csak a földdel, de a néppel is beszélni. Egész­ségtelennek és életképtelennek tartunk akár­mely országban is olyan politikát, amelynek jellegét és tartalmát nem a nép többségének foglalkozása adja meg. Amint a föld termelé­kenységének karaktere döntő a szükségle­tek és fedezetek kérdésénél, úgy a nép foglal­kozásának karaktere kell hogy képezze az ál­talános politika tengelyét. Hogy állunk most már a nép foglalkozásával. Őstermeléssel vagy szorosabban véve földműveléssel az or­szág népességének 80%-a foglalkozik. Ebben a foglalkozási ágazatban aztán a politika alapirányának meghatározásával viszonylat­ban, de egyébként sem szabad mezőgazdasági birtokosok és mezőgazdasági munkások, gazda és cselédség között különbséget tenni. A közös hivatás, a közös kenyér, az egymás­tól függőség, az egymásrautaltság, a földnek, mint közös anyának szerelme, a közös sors és az a sűrű lehetőség, hogy gazdából cseléd, cse­lédből munkás olyan gyorsan és könnyen le­het, mindezek a szempontok birtokost és me­zőgazdasági munkást egy családdá tesznek. Az egy család pedig igazán ideálisan alkalmas egységes politikai irányzat bevezetésére. Mi, akik mint kisgazdák foglalkozunk a föld és nép politikai problémáival s akik átérezzü­k és­ átértjük és gazdasági hivallásunkként tart­juk és hirdetjük, hogy ebben az országban csak az agrárizmus politikája az életképes po­litika, gazdaságunkban alkalmazottjaink iránt a közös sors törvénye szerint, megértéssel és szeretettel gyakoroljuk az elsőbbség jogát. Most már kérdezem kisgazdatársaimtól és mindazoktól, akik verejtékükkel öntözik a magyar földet, kérdezem, hogy az eddigi poli­tikában megtalálták csak tizedrészét is annak a figyelembevételnek, ami foglalkozási szám­arányuk szerint tízszeresen illetné őket? Semmit sem találtak meg. Igénybevételt ta­láltak százszázalékig; politikai figyelembe­vételt a jóváírás oldalán semmit. Az agráriz­mus idáig a magyar viszonyok között, a lati­fundiumok védelmét, a középkori maradvá­nyok tovább tenyésztését jelentette; olyan gazdasági szocializmust, amelybe hellyel-hely­lyel talán­ még a »ius primae noctis« gyaláza­tossága belefért; olyan gazdasági rendszert, amelyben, a vadállat nagyobb védelmet talál, mint a szolid ember, a vadon erdő, mint a verejtékkel öntözött szántóföld. Ez az ország igazi agrárpolitikát, agrárberendezést vár, kér és követel, mint nemes értelemben szocia­lizált gazdasági állam akar a népek társasá­gában megbecsült számottevő lenni. Ennek az átalakulásnak meg kell tör­ténni, ha élni akarunk és őszintének kell lenni, ha haladni akarunk. Nem lehet azt a helyzetet a haza érdekének veszélyeztetése nélkül tovább folytatni, hogy az ország né­pességének 80%-a csak tárgya legyen a poli­tikai számvetéseknek. Van ereje, értelme, ér­demszüksége hozzá, hogy a politikának ala­nya, vezetője, tartalommal megtöltője legyen Bécs uralmának megdőlése után, az ország önállóságának és függetlenségének vissza­szerzése után megszűnt az az ok, amiért év­századokon át elnyomták jogaiban, érdekei­ben a magyar földművesnépet. Ezelőtt poli­tikai bűn volt a magyar függetlenség mellett hitvallást tenni. Nem tudnánk megérteni, hogy még ma is bűn volna. Kivel, mivel, kik­kel, mikkel szembe volna bűn? Az öntudatra ébredés, hajnalának a kürtje zendül. A magyar mezőgazdaság népének kötelessége a maga kezébe venni a sorsa irá­nyítását, s akkor lesz gazdasági haladás, amelyhez az iparnak, a kereskedelemnek is Dr. Alfred Wysocki, Lengyelország­ helyettes külügyminisztere nyilatkozik a Pesti Naplónak a lengyel állam restaurációjáról, a hadseregről, a kereskedelmi szer­ződésekről, a danzigi korridorról . Akar-e terjeszkedni Lengyelország? Miért nagy a lengyel hadsereg? Varsó, augusztus. (A Pesti Napló tudósítójától.) Százötven éven át nem volt Lengyelország. A vi­lágháború befejezésekor támadt fel ismét. Azóta ez az ország a legnagyobb energiával dolgozik pozíciójának külső és belső megerősítésén. Ezekről a kérdésekről, beszélgetett a Pesti Napló és a Nana munkatársa dr. Alfred Wysocki lengyel helyettes külügyminiszterrel. — Lengyelország Nyugat-Európa védőbás­tyája. — mondotta Wysocki — évszázadokon át teljesítette az ország ezt a hivatását. Ez természe­­ten szerepe az európai nemzetek nagy színjá­tékában. — Ezt a helyzetet és ezt a felelősséget, a len­gyel nemzet szívesen vállalja. Lengyelország számára ez ép olyan sokat jelent, mint Nyugat-Európa számára. Természetes tehát, hogy annak a nemzetnek, amelyen végeredményben Európa békéje nyugszik, békeszeretőnek,­­szorgalmasnak kell lennie.­­ Hogy Lengyelország valóban békeszerető nemzet, bizonyítja dicsőséges történelme. Hogy szorgalmas, erről tesz tanúságot, az a munka, amelyet a lengyel állam restaurációja­­óta végzett. A leggyakorlatibb politikai és közgazdasági szempontok érvényesültek a restaurációnál és ennek köszönhetjük azokat a nagy eredményeket, amelyeket iparunk az utolsó tíz év alatt elért. — Lengyelország restaurációja gazdasági és politikai szükségszerűség volt és ha nem jött volna közbe,a háború, akkor is elkövetkezett volna előbb-utóbb. Szinte kozmikus erő fogta min­dig össze a lengyel nemzetet a legválságosabb időkben is. Ezután arról beszélt dr. Wysocki, hogy milyen fon­tosnak tartja, hogy a világnak helyes képe legyen a lengyel viszonyokról. — Minden oldalról hazug híreket terjeszt a tendenciózus propaganda Lengyelországról, — mondotta. — Pedig itt volna már a legfőbb ideje, hogy ez a propaganda-hadjárat végre elüljön. Azzal vádolnak bennünket, hogy terjeszkedni ak­arunk. Ez nem igaz. Azt is mondják, hogy agresszívek és turbulensek vagyunk szomszédaink­kal szemben. Ez sem igaz. Nekünk békére van szükségünk, mert országunk csak így fejlődhet. — Nincsenek háborús szándékaink, nem tar­tunk fenn nagy hadsereget. Hadseregünk rendel­tetése, a béke fentartása. Rendkívül hosszú határ­vonalaink vannak és ezeknek kellő védelemre van szükségük. Ezt a védelmet kell ellátnia had­seregünknek. És talán ezért van az, hogy a len­gyel hadsereg létszáma egy kissé valóban nagy. — De van ennek egy másik oka­ is. Lengyel­országban hallatlanul erős a nemzeti szellem, ezt azonban még nemzeti öntudattá és energiává is kell kovácsolni. Erre a célra a legjobb iskola a hadsereg. Ebben az olvasztótégelyben forrnak össze azok a lengyel elemek, amelyek 150 éven át más-más államban éltek, másképpen gondol­koztak, más nevelésben részesültek. Közvetítők a nagy hitelügyletek lebonyolításánál: drága passzió — Hogy milyen őszintén akarjuk a békét és hogy milyen intenzitással törekszünk erre, bizo­nyítják átfogó, tökéletes kereskedelmi szerző­déseink, amelyeket a külföldi államokkal kö­töttünk.­­ Az Egyesült Államok és Németország ki­vételével minden állammal van kereskedelmi szerződésünk. Most még ezt a hiányt is pótolni akarjuk. Ha sikerül megkötnünk a kereskedelmi szerződést Amerikával, akkor a jövőben nem szo­rulunk majd közvetítő ügynökségekre, ha valami üzleti tárgyalásunk lesz az Egyesült Államokkal. A saját kárunkon tanultuk meg, hogy a közve-, titok, igénybevétele, különösen nagy hitelügyletek lebonyolításánál, költséges passzió. A danzigi korridor Szóba került a danzigi korridor kérdése. A helyettes külügyminiszternek az az álláspontja, hogy Lengyel­ország semmi körülmények között sem hajlandó le­mondani erről az előnyéről, amelyhez a versaillesi szer­ződés juttatta. — A korridor nem Lengyelország műve, ha­nem azok a hatalmak alkották, amelyek a szer­­ződést aláírták. Közös megegyezéssel hozták létre ez a korridort a mi javunkra.. Semmi okunk sincs arra, hogy ne tekintsük a korridort végle­gesen lengyel területnek, s hogy milyen komo­lyan vesszük azt, mutatja az is, hogy óriási köz­munkákat végzünk most Gdyniában, új kikö­­tőnkben.­­ Ha nem volnánk biztosak abban, hogy a korridor eltörölhetetlenül és megváltoztathatat­lanul a mienk, akkor nem fektetnénk milliókat kikötőkbe, dokkokba, gyárakba, raktártelepekbe és pályaudvarokba. A korridornak lengyelnek kell maradnia. ([Copyright by the Pesti Napló and the Nana.) ^ xrfyan emlrei^xx&Lax VffX^S drcutcc egt/<txcrí Adixnátcita fríXÁ^B -után ne nurncLouicL-­&t veit eddig a Ceg^oGó / PESTI NAPLÓ 1929 szeptember 1 jobb sorsa fűződik. A sors irányításának kézbevétele azokat illeti, akiknek keze az ekeszarvával tart összeköttetést. A nagy me­zőgazdasági szekérnek demokratikus úton kell haladnia, ha nehéz kévékkel megrakot­tan akar érkezni a haza oltára elé. Lady Heath, a szép angol pilótanő (középen), aki most lezuhant és szörnyethalt Bittn­er­ János mentelmi jogának megszűnéséig felfüggesztették az eljárást a hen­tesek és a községi élelmiszer­üzem rágalmazási perében A községi élelmiszerüzem vezetősége rágalmazás címén panaszt tett Bittner János felsőházi tag, a Hen­tesipartestület elnöke és nyolc társa ellen rágalmazás címén, mert a Hentesipartestületnek a népjóléti mi­nisztériumhoz intézett beadványában a községi élelmi­szerüzemre és annak vezetős­égére sértő megállapítá­kat talált. A drágasági ankétezés idején, 1927-ben ter­jesztette föl a Hentesipartestület ezt a memorandumot és Bittner János ezt a népjóléti miniszter drágasági ankétjén be is mutatta. A memorandum vagy jegyző­könyv azt állította többek közt, hogy a községi élelmi­szerüzem vásárlásaival fölhajtja az árakat a marha­vásáron, mert minden esetben megfizetik az eladók által követelt árakat, amit azért tehetnek meg, mert a hatósági üzem pénze könnyű. Ezeket a kitételeket inkriminálta Reisz Samu, Huck Antal és Gruber Ede a községi élelmiszerüzem képviseletében. Az ügyészség az eljárást azzal vezette be, hogy Bittner Jánost ki­kérte a felsőházból, a Ház azonban Bittner mentelmi jogát nem függesztette föl. Az eljárás így csak azok ellen folytatódott tovább, akiket a mentelmi jog nem véd. A minap tárgyalta ezq£ ügyét a bü­ntetőjárásbíró­ságon Jakab járásbíró. A tárgyaláson vádlottakként Fleischer Rezső, Berecz Ferenc, Schmolka Manó, Kozma Jenő, Pollatschek Jenő, Balla Gyula, Rézm­ányi János és Eichner Gábor jelentek meg. Barta Im­­re a községi élelmiszerüzem képviseletében föntartott­a ellenük a vádat, a bíróság azonban úgy határozott­, hogy mind­addig, míg Bittner János mentelmi joga meg nem szű­nik, az eljárást a rágalmazási per vádlottjaival szem­ben nem folytatja. .A TOLL A Magyar Haladó Értelmiség Kritikai Hetilapja Főszerkesztő: Zsolt Bála A szeptember 1-i számban „így írnak ők" cím-,n szenzk­ityi cikk­sorozat indul meg. A sorozat első közleménye­i­.émeth Andor: Herczeg Ferenc: Kevek tartalom G. B. Shaw: Köstönzés­­ a szocializmusról Márai Sándor: Burtom­ verse. Káldor Miklás (London) Snowden, Lector: Ievél Spectatorhoz. Ignotus Pál • A tündérpolg­a Siklós Ferenc: filmkritikái, stb. Kiadóhivatal VB., Csengery ucca 58. szám Mutatványszámot külföldre is küldünk.

Next