Pesti Napló, 1931. november (82. évfolyam, 249–272. szám)

1931-11-03 / 249. szám

Kedd PESTI NAPLÓ 1931 november 3­2 becsületesen és lojálisan csak a Young-tervezet keretei között történhet meg. A szélsőjobboldali Intransigeant rámutat arra, hogy a februárban esedékessé váló 7 mil­liárd márka, vagyis 1­42 milliárd frank jórészt amerikai és angol kölcsönből származik. Azt kívánják, hogy a franciák, akik csak igen kis­mértékben nyújtottak közvetlen hitet Német­országnak, most maguk vállalják az áldozatokat azon a címen, hogy egyrészt az adós nem tud fizetni, másrészt a hitelezők rá vannak szorulva pénzükre. Franciaország pénzügyi helyzete" nem olyan ragyogó, hogy ilyen bőkezűséget megenged­hessen magának. Ha azonban rá is szánná ma­gát erre az áldozatra, okvetlenül szükséges, hogy a pénzügyi nehézségek eloszlatása előtt előbb a politikai nehézségeket rendezzék. Nagy földrengés Japánban Tokió, november 2. Kiusu és Sikoku szigetekről komoly földren­gésről érkezett hír. A halottak és sebesültek szá­máról még nincsenek adatok. Betonoszlopot tettek a vonat elé Az újdombóvár—lepsényi vasúti vonalon, Fel­sőnyék és Fürged vasútállomások között, a pete­­kúti őrháznál október 24-én este a Lepsény felé menő személyvonat elé ismeretlen tettes az egyik sínre 6 cm­. vastag betonoszlopot, míg a másik sínre 4 cm. vastag takarót tett. A vonal az akadá­lyokon baj nélkül áthaladt. Rongálás­ vagy sebe­sülés nem­ történt. A tetteseket a csendőrség ke­resi. A kormányzó tiszteletdíjának 15 százalékáról lemondott A Magyar Távirati Iroda illetékes helyről arról értesül, hogy vitéz nagybányai Horthy Miklós­, Magyarország kormányzója, tiszteletdíjá­nak 15 százalékáról — ami évenként 18.000 pengő­nek felel meg — lemondott, ezzel is tanújelét kívánván adni annak, hogy mennyire együttérez a nemzettel és mennyire osztozni akar minden alkalommal annak viszontagságaiban. Információnkhoz hozzáfűzik, hogy a kor­mányzó a mi­­ilt évben rendelkezési alapjából 10.000 pengőről mondott le, ez évben pedig a­ közelmúltban 10000 pengővel járult hozzá fele­­ségének, Horthy Miklósnénak ínségakciójához. E magas elhatározások annál is inkább figye­lemreméltók, mert az összes államfők között a magyar államfő részesül a legkisebb tisztelet­­díjban. November hó 15-ig INGYEN 3 méter műselyem v. 3 méter teniszflanell v. 2 méter twsed-szövetet adok mindenkinek, aki 25.­ PENGŐÍRT AZ OLCSÓ VÁSÁRON VÁSÁROL Minden cikket feltűnően olcsó árban árusítok. Jöjjön el én is, vagy tegyen egy próbarenn­elést postán ! A leszállított árakból néhány példát bemutatok: Ilfon fehérneműi'«.... —.62 l·eperl(1 erős és széles 1.75 Ágynem­űluilönlegesség 1.18 Dupla csoltpaplan u 12.90 Vérerős angin —.38 9 VII., Király ucca Ti« i~>i i it i . -rnuNttti "'••r-Tt Teniszflanel nagy vánszlék­ban «52 Bársony flanel szép mintákban 1.­19 Cor(1 bársony sima és mintás 2.68 Tweedszövet mW« 1.58 Crepe de Chilié minden színben 3.95 Postai megrendelést 13 év ot» pontosan.szál­lítok utánvét mellett! n Gál András, a Bundás meg a szeretem Írta: Cernői Kocsis László A faluban régen elharangozták a kilenc órát, az éjszaka vörhenyes barna boltozatot emelt az akol kapuja előtt rakott tűz fölé. Vígan pattogott a szárazfa, alig adott valami füstöt, már lángot is módjával, inkább csak azért, hogy piros színt vessen, perzseljen a hosszú mogyorója nyárs he­gyibe tűzött darab­ szalonnára. Egyik oldalon ült Gál Ani­rás, a másikon a Bundás. Az egyik akkurátos alapossággal forgatta a nyársat, fekete kenyérre­ csöpögtette a szalonna zsírját, a másik két hátsó lábára ereszkedve, meg­értéssel szemlélte a műveletet, amelyből szemmel­láthatólag­ reá is haszonélvezet várt. — Csak te maradjál, Bundás... — szólalt meg az öreg nagy bizalmassággal. , A kutya jobbra csapott, balra csapott a farká­val, szájából kibökte egy picit a rózsás nyelvét, ezzel elvégezvén az udvariasság kötelmeit, félár­bocra eresztett bal válla mellett félretolta a pofá­ját, érdeklődéssel várta a folytatást. — Úgy kell nekem! — csattant fel az öreg juhász. — Mikor láttam, hogy mire mennek, kö­zéjök kellett vóna vágni. Egyikre egyet, másikra egyet, vége lett vóna a nagy szerelmeskedésnek... Megtanulmányozta szalonnát, az egyik ol­dala még sápadtka volt, odatolta a tűz szélére, a parázs fölé. A Bundás közelebb húzódott. — Minek vettem ide?! — ette magát Gál And­rás. — Csavargó senki fia vót, ha ide nem veszem, vagy csendőr kezibe kerül, vagy odavész az erdő­ségbe, mert fa levelin csak meg nem él. Finnyás gyerek vót- minden ételt megturkált. Emlékszel, Bundás? A kutya érdeklődéssel odatolta a képét. — Bever nagy ugatást csináltál éccalra. Szó­lít a Teri, hogy viszik a birkát. Mert ha nem vinnék, te nem járatnád a szádat. Veszem a su­­bát, kiszaladok, hát nem viszik a birkát, de vinné az irháját a legény, ha engednéd. Te meg csak nem engedted, fogtad a rongyos nadrágja szélit, négy acsarkodással el nem eresztetted ... Bőszen ránézett a kutyára, hirtelen lódult egyet­ ülőhelyében, frissen oldalba rúgta a Bun­dást: ~ A fene egye meg a bőröd, mér nem enged­ted?! Vitte vóna el az ördög, aki idehozta... Bundás nagy gyorsasággal eltűnt a rugási távolságból, de nem ment messzebb, csak oda, ahol a tus fényén túl a­­sötétség kezdődött. Meg­érezte, hogy nagy válságában nem lehet egyedül hagyni a gazdát, meg — ami igazság, az igazság »-'•a piruló szalonna• bőre is csábította. • Gál. Aifdr­ás pedig-l't»lyifirtá"'a-:t«szélrétét.' i " — Hát itt vót, itt maradt egy éccakára. Más­nap tett-vett az akol körül, megfotozta A tetőt. A kutyával is megbékélt, meg Terussal is megbé­kélt. Míg mink odakint jártunk a juhokkal, ezek itt összebeszélgettek. Este csak mondja nekem a Terus, hogy szegény legény így, szegény le­gény úgy... Ittmaradt. — Múlt, múlt a hónap hónap­ után. Egyszer mondja nekem a lány, hogy munka után ment a legény. Az uraságbra juhászt keresnek. Segítse az Isten, mondok... — Jön haza a legény, mondja a lánynak, mondja nekem is este, mikor hazakerülök, hogy Isten segítségével beszegődött. Kétszáz birka. Nem sok, de az valami. Lesz abból több is, ha iparkodik a juhász, megbecsüli magát, Hogy majd ő megbecsüli magát... — Köszönte nekem nagy tisztességtudással, hogy gondját viseltem, nem vetettem ki az óccakába, adtam rá egy jó nadrágot, jó inget, jó bocskort. Briggy. — mondom — csak jól halljak felőled. Én is csak azt mondom, — mondja a lány. Éppen végzett a szalonnával. Bundás kétszer körüljárta a hamvadó tüzet, azután tisztes távol­ban leült a gazdával szemben, vinyogott egyet, jámbor ábrázatával jelezte békülési akaratát. Gál András odavetett egy falat zsíros kenye­ret, azután a szalonnából is nyesett egy darabot, azt is odahajította a kutyájának. — Elment utána, magunk maradtunk... Jó étvággyal beláhítottuk a kenyeret is, a sza­lonnát is­ Gál András megtörölgette, a bajuszát, ölében keresztbevetette a botját, öklével arra su­hintott, amerre a Szörnyűkút áll, a Szörnyűkút mellett az urasági akol, az akol sarkában két em­berre, meg egy kutyára való éjszakai férőhely. — Mindég gondolom, hogy rossz vége lesz a dolognak. Minek egy ilyen magamfajta vén mar­hának a lány? Én csak elbeszélgetek reggeltől másnap reggelig a kutyával, birgével, de micsi­nál itt egy lány? Fiatal, meg a tükörből látja, hogy nem utolsó... Mikor meghalt az asszony, mondta a rokonság, hogy ez a hegy, meg az a­ rengeteg nagy erdő, ez a sötét éccaka nem való a lánynek... A kutya megértéssel hallgatta. — Ugy­e, Bundás? Ráhunyorkodott a gazdájára,­ a gazda meg arra suhintott a botjával, ma­­d megint megbé­kült. — No, te! Ne menj el... Te se szóltál, csak hancúrozzatok együtt. Jó vót hancúrozni a lánnyal? Most ma... Nagyot öklözött megint a levegőbe. — Minek a juhásznak megházasodni? Nem jól vótam itt addig is, míg meg­­nem házasodtam? Ki hit engem kocsmázni, hogy azután meglás­sam azt a szerencsétlen leányt, aki idegyütt utá­na­a nem? Senki. Nem hit­ senki, mégis elmentem. Mer rámgyött a­ rosszasság, szaladtam a­ vérem után. A juhász ne házasoggyék, mer házat egyse ad­nak neki a lányhoz, egy szegénységből két sze­génységet csinálnak a lagzival. A két szegény­ségből meg hamarosan három-négy szegénység lesz. Minek házasodik a­­szegény ember?... Ha meg nem házasodok, nem lett vóna nekem semmi gondom, semmi vesződ­ségem... Hirtelen kitört belőle a nagy indulat. — Csúful elmentek, megcsúfoltak, itthagytak, mer meguntak engem! Hát majd­ megmutatom, hogy én nem sirok uránok, hogy tőlem odavesz­hetnek, világcsavargók lehetnek­,­­sose lássam őket! Én be nem teszem a lábamat hozzánok, őket ne lássam itt, mer kutyát uszítok rájuk! Bundás elcsodálkozva csóválta a farkát, magában megellenezte a dolgot. Gál, András búsan elhasalt a földön, pipára gyújtott, a pipaszár mellől belebámult a parázsba. A kutya letelepe­dett a túlsó oldalon, sunyi módon hunyorgott a gazdájára. A hegyekből idehangzott az őzek színtelen hangú csúnya ugatása, néha-néha felbődült egy szarvas. A tűz elhamvadt, Gál Andrásra és a Bun­dásra rászakadt a sötét éjszaka. Alig szakadt fel az első köd az éjszakából, alig fátyolosodott a hajnal, Gál András meg a Bundás ott állt Szörnyűkút mellett, az öreg bot­jával rávágott az akol ajtajára, oly erővel, hogy riadtan felbőgtek a birkák. — Jancsi. Nagyhirtelen, nem is tudni, honnan, ott ter­mett a legény. — Itt vagyok. Andris bácsi! — Hol a lány? —, Odabent. — Hát te?! — Idekint. Hallgatott egy sort azután előszedte a pipá­ját a lajbi zsebből, kiverte belőle a hamut, bele­fújt, kipróbálta, hogy jól szerel, vagy se, azután megtöltötte dohánnyal, gyufát gyújtott, a pipából kiküldte az első füstfelhőt, majd megint megszó­lalt: — Oszt, most mi lesz veletek? — Ma vótunk a papnál. Összead. Gál András Piszmogott egy darabig a pipával, azután jól körülszerelelte az aktot — Jól van csinálva, de nem fér ebbe több négyszáznál. -- ötszáz. — Nem a­­­ege Lelépte, hogy mennyi a hossza, meg a széleg­­ Bundás jókedvűen loholt utána... Jobboldali nemzeti fron­t készül kormányt alakítani Németországban Berlin, november 2. (A Pesti Napló tudósítójától.) Érdekes kijelentéseket tett a német néppárt giesseni gyűlésén Dingeldey dr., a párt­ biro­dalmi vezére a jobboldali nemzeti front megte­remtéséről. Dingeldey dr. szerint már nincs mesz­sze az idő, amikor a nemzeti gondolat jegyében álló pártok közös fronton tömörülnek és több­ségbe jutnak a mai rendszerrel szemben. A nem­zeti kormány megalakulásához most már csak az kell, — mondotta Dingeldey — hogy a cent­rumpárt is csatlakozzék a jobboldali fronthoz, ami a jelek szerint már nem tartozik a lehetet­lenségek közé. Dingeldey dr. azt a reményét fe­jezte ki, hogy a centrumpárt belátható időn belül megegyezik a nemzeti szocialistákkal s akkor nem lesz többé akadálya annak, hogy jobboldali nemzeti kormány vegye át biztos parlamenti többséggel háta mögött az államhatalom gyakor­lását. Dingeldey dr. felszólította Brüning kancel­lárt, hogy ne engedje magát félrevezetni a szo­ciáldemokrácia részéről és vegye be kormányába a szélső­jobboldali pártokat is. Dr. Otto H. Warburg, a berlin—dahle­­ mi Kaiser Wilhelm Institut biológiai intézetének tanára, aki — mint a Pesti Napló megírta — az orvosi No­bel-díjat kapta meg. Warburg tanár 18 éves, 1883 október 8-án született Agyvértódulás szívszorongás, nehéz légzés, félelemérzés, ideges­ség, fejfájás, lehangoltság, álmatlanság a termé­szetes »Ferenc József« keserűvíz használata által igen sokszor megszüntethetők. Tudományos meg­állapítások megerősítik, hogy a Ferenc József via a makacs szétszorulás mindenféle jelenségeinél a legjobb szolgálatot teszi. A Ferenc József ke­serűvíz gyógyszertárakban, drogériákban és fű­­szerüzletekben kapható.

Next