Pesti Napló, 1932. december (83. évfolyam, 270-294. szám)

1932-12-17 / 283. szám

A FRANCIA KORMÁNY­­VÁLSÁG: A fotóriporterek az Elysée-palota udvarán várják a politikusokat, aki­ket az elnök a kormányvál­sággal kapcsolatban kihall­gatásra hívott meg ­ szól leghatalmasabb műve: a Székely fonó. Vég­telen szom­orúság és magány dalai ebben a fonó­­teremben, a világ egyik legeldugottabb zugában. De dala töretlen, egész érzelmek dala. És elég egy napsugár, a sors véletlen kegyéből bevetődő nap­sugár, hogy dalban, táncban, játékban mérhetlenül gazdag világ bontakozzon ki belőle, hogy a szűk falak világgá táguljanak, hogy ne legyen előttünk fonószoba és paraszt többé, hanem csak egész vi­lág, szabad ember. Igaz, mindez csak a sors egyet­len kegyes pillantásának múló varázsa, a következő pillanatban már szétfoszolhat az álom, a világgá táguló falak... börtönfalakká szűkülhetnek. De a költő ebben a szűk fonószobában végigvezetett bennünket a teljes emberéleten, melyben öröm és fájdalom, ifjúi vágy és érett szerelem, búcsúzás és viszontlátás, világgá indulás és bölcs megtérés, az élet egész óriás köre,­ csodálatos harmóniába kere­kedik, harmóniába, melyen az örök Természet áldó keze nyugszik. És a költő a zárókórusban rázendít ennek az óriás álomnak dübörgő táncdalára, mely szinte szét akarja verni a kis fonószobának falait, szétrombolni minden elválasztó, korlátozó falakat, hogy ne csak álomban, hanem valóságban is sza­badon virulhasson fel az új és jobb emberiség dia­dalmas világa. * A »Psalmus hungaricust-t és a »Székely fonóit, Ko­dály művészetének ezt a két leghatalmasabb remekét tűzte műsorára Operaházunk pénteken, a nagy zeneköltő 50-ik születésnapján. A díszelőadást Failoni Sergio vezé­nyelte. Nem mulaszthatjuk el, hogy az őszinte hódolat és hálás szeretet érzésével köszöntsük ezen a napon Operaházunk nagy olasz karmesterét, aki aránylag rö­vid magyarországi működése alatt zseniális művészi in­tencióval élte bele magát a magyar zene szellemébe és a valódi kultúrember mély lelkesedésével tette magáévá a magyar zene legnagyobb képviselőinek ügyét. Eszmé­nyi propagátor volt, aki hatalmas karmesteri talentu­mával mindig teljesen meg is tudta győzni hallgatóit annak nagyságáról, igazságáról, amit propagált. Mai vezénylése egyike legszebb dirigensprodukcióinak, mely méltán ragadta mámoros tapsviharokra a közönséget. Nagy sikert aratott a susalmus hungaricusi színpadi beállításával nagytehetségű, fiatal főszcenikusunk és rendezőnk, ifj Oláh Gusztáv is, valamint a kórusok nagyszerű betanítója Roubal Vilmos karigazgató. A Psalmus tenorszólóját mint egykor a premieren, úgy most is dr. Székelyhidy Ferenc, a Kodály-muzsika lel­kének ■sgyik leghivatottabb megértője énekelte. Méltó, hogy a kiváló művész, aki színes­ lélekkel küzdött Ko­dályon, — már akkor, mikor Kodályért küzdeni még kemény harc volt — most Kodály diadalából is kivegye részét. Ugyanezt kell mondanunk a »Székely fonós két főszereplőjéről, a mi nagy művésznőnkről Basilides Má­riáról és Palló Imréről kik Báthy Annával, Rosier End­rével, Budanovits Máriával és Maleczky Oszkárral együtt valósággal remekeltek ezen az estén. — Az Ope­raházat zeneértő közönségünk színe-java töltötte meg és élén Apponyi Alberttel a legnagyobb lelkesedéssel hívta számtalanszor füstgöny elé Kodály Zoltánt, akit Operaházunk hatalmas koszorúval lepett meg. Szombat PESTI NAPLÓ 1932 december 17 3 Jugoszlávia az olasz-francia egyetértés új orientációjában Benes csehszlovák külügyminiszter nyilatkozik a kisantantkonferencia céljáról Prága, december 16. (A Cse­h Távirati Iroda jelenti Genfből.) A kisantant konferenciájára való elutazása előtt Benes miniszter a Cseh Távirati Iroda tudó­sítójával folytatott beszélgetésében kijelentette, hogy a kisantant összejövetelén az általános nem­zetközi helyzetről, a genfi munkálatok eredményé­ről, a leszerelés dolgában összehívott öthatalmi értekezlet tanácskozásainak eredményéről és eset­leg a januárban Genf­ben folytatandó leszerelési tanácskozásokról lesz szó. A kisantant konferen­ciája továbbá foglalkozni fog azokkal a kérdések­kel, amelyek közvetlen kacsolatban állanak a középeurópai eseményekkel, főképpen amennyiben az olasz-francia egyetértés problémájáról és ilyen egyetértésnek az olasz-jugoszláv viszonyra való kihatásáról lehet szó. A kisantant mindhárom ál­lama tudatában van annak, hogy különösen a mai súlyos európai helyzetben szoros együttmű­ködés, politikájuk szilárdsága és határozottsága, jelentős pozíciójuk biztonsága együttható ténye­zője az európai béke és nyugalom fenntartásának. A genfi leszerelési tanácskozások eredményei­ről Benes miniszter kijelentette, általános óhaj az, hogy januárban a dolgokat ne halogassák többé és hogy március végén vagy áprilisban végleges eredményre kerüljön sor. ­ Minden Külön értesítés helyett. özv. Kovács Jenőné szül. Donner Gertrud Mária fájdalomtól megtörve jelenti, hogy szeretett férje dr. Kovács Jenő december hónap 14-én az Úrban csendesen elhunyt. Drága halottunkat e hónap 16 án d­r. 8 órakor a farkasréti temetőben helyeztük örök nyugalomra a róm. kat. egyház szertartása szerint.­­ A gyászoló család tüstémtk KAPHATÓ mMDERÜTT AfttaMMMV Csak Herriot-val! Chautemps kudarca után Paul­ Boncour próbálkozik Párizs, december 16. (A Pesti Napló külön tudósítójától.) Chautemps szenátor, mint előrelátható volt, visszaadta megbízatását az elnöknek. Az új de­­zignált miniszterelnök Paul Boncour szenátor, a Herriot-kor­­mány hadügyminisztere. Chautemps azzal az indokolás­sal kérte felmentését Lebrun el­nöktől, hogy nem lát semmi le­hetőséget arra, hogy megegyezést hozzon létre a háborús tartozá­sok kérdésében a kormány és a parlament álláspontja között. Az esti órákban Chautemps rövid tanácskozást folytatott a kamara külügyi bizottságának elnöke­ Paul­ Boncour­tel, Francois Albert-el, aki kö­zölte vele, hogy a bizottság tagjainak többsége és valószínűleg a kamara többsége is nincsenek abban a helyzetben, hogy módosítsák álláspont­jukat a háborús tartozások december 15-iki rész­letének megfizetése kérdésében, ha az amerikai kormány nem tesz egészen pozitív ígéretet arra­­nézve, hogy sürgősen konferenciára hívja össze az európai adós államokat és lehetővé teszi az adósságrendező egyezmények revízióját. Chau­temps kénytelen volt kijelenteni, hogy az ameri­kai kormány részéről ilyen ígéretet mindeddig nem tettek és hogy nincs remény arra sem, hogy ez az ígéret belátható időn belül megtörténjék. Miután Chautemps a maga részéről ragaszkodott ahoz, hogy meg kell fizetni a december 15-iki részletet, mert Herriot csak ebben az esetben haj­landó csatlakozni a kormányhoz, a kamara és a kormány álláspontjának összeegyeztetése le­hetetlenné vált. Chautemps kénytelen volt meg­állapítani, hogy minden további fáradozása hiábavaló s visszaadta megbízatását az elnöknek. Lebrun elnök Chautemps távozása után azon­nal magához kérette az Elysée-palotába Paul- Boncour hadügyminisztert. Paul-Boncour, az Elysée-palotából távozóan közölte az újságírókkal, hogy nem kapott korm­­mányalakításra megbízatást. Egyszerűen a kor­mányalakítás lehetőségeiről tárgyalt az elnökkel, akinek kijelentette, hogy a maga részéről csak Herriot-val történő megbeszélés után foglalkozha­­tik a kérdéssel. Rendőrkutyák őrzik Doornban az excsászár nyugalmát Doorn, december 16. Az excsászár pénteken délelőtt fogadta Kan volt holland belügyminisztert, aki most összekötő szolgálatot teljesít a holland kormány és a doorni udvartartás kö­zött. Hír szerint a Doornban elhelyezett csendőrök szá­mát máris megerősítették és a Doornban ki- és bejáró személyek ellenőrzését megszigorították. A kastély és környéke őrzésénél néhány rendőrkutyát is alkalmaztak. Az első német gáztámadás árulója a bírák előtt Lipcse, december 16. Rendkívül érdekes pert tárgyalt pénteken a lipcsei törvényszék. A vádlottak padján Jäg­er Ágoston sofőr ült, akit az ügyészség azzal vádolt, hogy 1915 áprilisában a langemarcki fronton átment a franciákhoz és elárulta az első német gáztámadást. A vádlott kihallgatása és néhány tanú vallomásának elhangzása után az ügyész a vádlottnak tizennégy évi fegyházbüntetésre ítélését kérte. A törvényszék a nagy érdeklődést keltő perben szombaton hozza meg ítéletét.

Next