Pesti Napló, 1933. augusztus (84. évfolyam, 172–197. szám)
1933-08-04 / 175. szám
Vissza a bárdhoz * Az új német birodalomban megszüntetik a kivégzésnek állítólag »humánus« módját, a nyaktilózást, s helyette ismét az akasztófát, a bárddal való lefejezést és a sortüzet léptetik életbe. Továbbá megreformálják a börtönöket, melyeket a sport és egyéb szórakozások miatt már szinte megkedvelt a gonosztevők világa. Ezentúl olyan lesz a német börtön, mondja ma egy berlini távirat, hogy az emberek semmitől sem fognak anynyira rettegni, mint a börtöntől.« Ezek a reformok minket nem érdekelnek, mert nálunk nem fog történni semmi, pedig szerintem nálunk is általában túlságosan enyhék a büntetések, bizonyos bűncselekményekkel kapcsolatban. A politikai bűncselekményeket s a vagyon ellen irányuló cselekedeteket kevésbé szigorúan, a testi sértést és emberölést azonban sokkal szigorúbban kellene büntetni. Oly emberek, akik már »ültek«, valami véres tett miatt, gyakran írnak nekem goromba leveleket amiatt, hogy ilyen nézeteket hirdetek,de ők érdekeltek ebben a kérdésben és elfogultak. Fentartom azt a nézetemet, hogy vérengzésért egy-két hónap, és egy ember életéért egy-két év túlságosan csekély büntetés. Ha a gyilkos urak erre azt mondják, hogya néhány hónapig tartó börtön is irtózatos, én erre azt felelem, hogy egy emberbe a kést beledöfni még irtózatosabb. Én szigorúbb büntetéseket szabnék ki a bicskázó és gyilkos urakra. A börtönöket belülről — még eddig — nem ismerem; de remélem, hogy a futball a mi börtöneinkbe még nincs bevezetve s azt hiszem, hogy a foglyokat sem a fűtéssel, sem koszttal nem kényeztetik el. Az, hogy az »önélelmezést« megengedik a foglyok egyes kategóriáinak, helytelen dolog; ezt a kedvezményt csak politikai foglyoknak kellene megadni. Szentimentalizmusnak általában nincs értelme a gonosztevőkkel szemben. Mint a halálbüntetés elvi ellensége, természetesen a kivégzés »leghumánusabb« formáját is barbárságnak tartom; de ha már van halálbüntetés, a ma divatos kivégzési nemek között valami nagy különbséget nem látok. Hogy melyik a fájdalmatlan kivégzés, azt mi nem tudhatjuk, mert a kivégzettek közül a másvilágról egyedül Jézus Krisztus tért vissza, s ő a szenvedésről nem nyilatkozott. Valószínű, hogy irtózatosan szenvedett, hiszen kivégzésének módja a lehető legrettenetesebb volt. Az a hiedelem, hogy az egyik római katona azért döfte lándsáját az oldalába, hogy megrövidítse szenvedéseit, téves. A lándsadöfés szabályszerű dolog volt: a rómaiak így győződtek meg a halál bekövetkezéséről: ha a lándsa által okozott sebből »víz« is jött, akkor a vérkeringés már megszűnt s a halál már bekövetkezett. Hogy nyaktiló egy pillanat alatt kioltja az emberi életet, az lehet ugyan, de nekem olyan furcsa, hogy nem hiszem el. Az élet és halál úgy olvad egybe, hogy a kettő között idő szempontjából pontos határvonalat húzni nem tudunk. Ha a legtudósabb orvos mondja is, hogy »a halál a pillanatban következett be«, — én azt gondolom, hogy »hátha még nem következett be, vagy hátha már egy pillanattal előbb következett be?« Ismétlem: ne legyünk szentimentálisak ebben a kérdésben. Ha az, akinek meg kell halnia, fel sem veszi a dolgot, aminek szörnyűködünk mi az ő esetén ! Legtöbb kivégzés a francia forradalom idején történt. Borzadunk, ha a történeti könyvekben erről olvasunk. Pedig az áldozatok között nagyon sokan voltak, akik nem nagyon borzongtak: akkoriban a siralomházak falára szatirikus verseket írtak, az elítéltek daloltak és táncoltak, sőt voltak, akik szerelmi viszonyt kezdtek, noha tudták, hogy életükből már csak néhány óra van hátra. Az érdektelen nép is hamar megszokta a kivégzéseket, s már szinte természetes dolognak tartotta: a párizsi vásárcsarnokban kis nyaktilókat árultak — csirkék, kacsák és libák leölésére, s a miniatűr nyaktiló bronzból vagy ezüstből — divatos asztaldísz volt A hóhér kordéján gyakran vicceltek a halálraítéltek, egyikük nagyon megnevettette a közönséget azzal, hogy így szólt halálraítélt társaihoz: Uraim, veszve vagyunk, hacsak a konvent negyedórán belül törvényt nem hoz a törzs és a fej elválaszthatatlanságáról... Ennek az embernek nem volt nagy dologa meghalni! S végre is, annak a szempontjából kell nézni minden dolgot, aki legjobban van benne érdekelve. Nem volt tehát igaza annak a tisztelendő úrnak, aki a halálraítéltet, mikor ez a záporeső miatt panaszkodott, így intette le: — Te csak hallgass, mert te ittmaradsz, de nekünk vissza is kell mennünk ebben a gyalázatos időben! A legirtózatosabb kivégzési módok egyike a karóbahúzás; ehez képest a derékban kettéfűrészelés, ami a kínaiaknál szokásos volt, valóságos mulatság, mert a kettéfűrészelt ember néhány perc alatt elvérzett, a karóbahúzott ember azonban, ha nagy ütőerét véletlenül nem sértették meg, esetleg két-három napig is elélt. Kétszáz évvel ezelőtt még nálunk is divatos volt a karóbahúzás. Budán 1686-ban volt az utolsó karóbahúzás a Naphegyen, melyet emiatt száz évnél tovább Nyárshegynek hívtak. A hideg végigfut a hátamon, ha a karóbahúzásra gondolok, pedig ennek nincsen sok értelme: az emberek érzékenysége nagyon különböző ... Tata ostroma alkalmával tizenkét törököt karóbahúztak; a szerencsétlenek napokig életben maradtak, s volt közöttük, aki pipát kért és dohányozott, sőt volt olyan is, aki lekiáltott a német katonáknak: — Hé, nem adnátok egy pohár neszmélyi bort! Hadd iszom még egyet életemben! Hát szenvedtek ezek az emberek is, kétségtelenül nagyon szenvedtek, de az bizonyos, hogy nem voltak olyan kényesek, mint mi. Értelem azonban nincsen semmi kivégzésben, mert az emberiséget ezzel nem lehet megjavítani. A XVII. században Törökországban oly nagy volt a korrupció, hogy a megvesztegetett tisztviselők számára új kivégzési módot kellett feltalálni: a korrupt tisztviselőt mozsárba törték, péppé zúzott testét a kutyáknak adták. S mi volt az eredmény? A mozsárbatörés bevezetése után még nagyobb lett a korrupció. Börtön, bárd, akasztófa, sortűz — mind nem segít; az embert mással, mint élő vagy nyomtatott igével javítani nem lehet. Acélsodrony-ágybetét, összecsukószer, visbútor, gyermekkocsi legolcsóbban Prohluka gyár-ML Jarfust T Illatok, VI., Orof Zichy Jenő u. 46. Fiók Teréz körút 58 Kedd PESTI NAPLÓ 1933 augusztus 1 13 Ewers és Jack London a horogkeresztes indexen A tilos könyvek első hivatalos jegyzéke — Angol-francia-olasz tanácskozások a német propagandarepülésekről — Ifjúsági tüntetés készül a Rajna mellett Lipcse, augusztus 3. (A Pesti Napló külön tudósítójától.) A német könyvkiadók és könyvkereskedők hivatalos lapja, a Börsenblatt für den deutschen Buchhandel, a most tette közzé a t los könyvek első hivatalos jegyzékét. Ezeknek a könyveknek a forgalomba hozatala és újból való kiadása tilos. A jegyzék a szerzők neve és nemzetisége szerint betűrendben van összeállítva. A német szerzők és írók közül indexre kerültek többek közt: Brecht, a Dreigroschenoper librettistájának művei, a nemzeti szocialisták irodalmi vezére, Ewers, a hitlerista irodalmi pápa művei közül a Vampir és az Alraune, Venchwanger a Jud Süss és Ericht Kaestnir, az »Emil és a detektívek« szerzőjének könyvei, Kerr, a híres kritikus és Erwin Egon Kisch művei, Heinrich és Thomas Mann egyes művei, Tremarque és Renn regényei, Schnitzlernek majd minden műve, Toller és Traven könyvei, továbbá Wassermann, Werfer, Arnold és Stefan Zweig alkotásai. Az új orosz írók művei majdnem kivétel nélkül indexre kerültek, de tilosak Dos Passos, Hemingway és csodálatosképpen Jack London művei is, míg a francia írók közül Barbusse és a magyar írók közül csak Latzko Andor nevei szerepelnek a jegyzékben Berlin, augusztus 3. A német kormány ma kommünikét adott ki, amelyben azzal védekezik a francia kormány tegnapi demarsának vádjai ellen, hogy a Saar vidéken francia azsan provokátorok dolgoznak. A francia jegyzék tiltakozott az ellen, hogy francia állampolgárokat hurcolnak el. A német kormány válasza erre az, hogy az elhurcolásokban sem a nemzeti szocialista pártnak, sem tagjainak semmi része nincs. A kormány különben egy rendelettel elkobozta a Hugenberg-alakulatok minden vagyonát, beleértve az alakulatok egyenruháit és fegyvereit is. A német rádió volt birodalmi kormánybiztosát, Bredow nyugalmazott államtitkárt, azonnali hatállyal elbocsátották a Birodalmi Rádiótársaság szolgálatából. Az elbocsátás azzal az indokolással történt, hogy a nyugalmazott államtitkárnak szintén része volt a nemrégiben leleplezett panamabotrányban, amelynek során — mint ismeretes — néhány nappal ezelőtt két letartóztatás is történt már. A két letartóztatottat, Magnus volt rádióigazgatót és Giesecke nyugalmazott miniszteri tanácsost azzal vádolják, hogy különböző manipulációkat folytattak az előfizetési díjakkal és nagy összegeket sikkasztottak. A sikkasztás vádját most dr. Bredowira is kiterjesztették. London, augusztus 3. Beavatott diplomáciai körökben korainak mondják azokat a híreket, hogy az angol, francia és olasz kormány pénteken vagy szombaton közös demarsot nyújt át Berlinben és tiltakozik az ellen, hogy német propagandagépek állandóan átrepüljék az osztrák határt és nemzeti szocialista röpiratokat dobjanak le osztrák városok fölött. Az angol francia és az olasz kormány között tényleg folynak ilyen tárgyalások, tekintettel arra, hogy a német kormány eljárását nem tartják összeegyeztethetőnek a négyhatalmi egyezmény szellemével, eddig azonban nem tudtak, megállapodásra jutni, hogy valóban interveniáljanak-e Berlinben és ha igen, milyen formában. Párizs, augusztus 3. Francia politikai körökben fokozódó idegességgel figyelik a Rajna jobbpartján készülő eseményeket. Augusztus 13-án a német Pfalz nemzeti szocialista pártja Zweibrückenben óriási arányú ifjúsági ünnepséget rendez, amelyre az egész Rajna és Majna vidék ifjúságát meghívta. Közel harmincezer fiatalember megérkezését várják s a különvonatok egész sora hozza majd a résztvevőket Zweibrütkenbe. Hitler kancellár megbízásából résztvesz az ünnepségen Goebbels birodalmi propagandaminiszter is, és nagy beszédet fog mondani. ROBBANÁS TÖRTÉNT egy Klauzál utcai vegyészeti műhelyben csütörtökön délután. Száz Pál, az egyik munkás megsebesült. Képünkön a kivonult mentőorvos első segélyben részesíti a sérültet NAPI NYARALÁS A ttmrmmm MAGAS-TÁTRÁBAN AZ Est és IBUSZ különvonatával AUGUSZTUS 15-29 Részvételi díj 177.— pengiftSl Jelentkezést elfogad Az Est Utazási Irodája, Erzsébet körút 18-20. Vilmos császár ötv 2. és az IBUSz. MAV. hivatalos menetjegyiroda, (V., Vigadó tér 2) és vidéki fiókjai Kassára vasútijegy III. osztály oda-vissza P 19.SO