Pesti Napló, 1936. április (87. évfolyam, 76–99. szám)

1936-04-01 / 76. szám

6 Szerda PESTI NAPLÓ 1936 április­­1 A belügyminiszter jóváhagyta Budapest ez é­vi költségvetését A módosítások után a főváros deficitje: 1.683.000 pengő­ ­(Saját tudósítónktól.) A belügyminiszter jóvá­hagyta a főváros költségvetését. Az utolsó pilla­natban küldötte le jóváhagyó határozatát, mert a törvény értelmében, ha április 1-ig nem intézkedik a jóváhagyásról, a költségvetés változatlanul auto­matikusan érvénybe lép. A jóváhagyással egyidő­ben a belügyminiszter bizonyos módosításokat is tett, aminek következtben 1,6 millió hiány mutat­kozik az ez évi költségvetésben. Meg kell állapítani, hogy hosszú idő óta ilyen­­jóindulatúan nem kezelte a kormány a főváros számadásait. Eddig mindig dörgedelmes leirat ér­kezett a költségvetéssel kapcsolatban a városhá­zára, ezúttal ez elmaradt, sőt, a belügyminiszter dicsérő szavakkal emlékezik meg a főváros gazdál­kodásáról. A belügyminiszter kiadott hivatalos nyilatkozata szerint a kiadásokat 1929 óta 30 szá­zalékkal csökkentették és külön elismeréssel kell­­megemlékezni azokról az eredményekről, amelye­ket a főváros a közoktatás, közegészségügy és a szociális téren elért. A főváros beruházásai az ipar és a kereskedelem részére nagyértékű mun­kaalkalmakat jelentettek, így volt ez a múltban is, a kormány azonban ezúttal el is ismerte a fő­város érdemeit. A felügyeleti­ hatóságnak természetesen élnie kell a kritika jogával is s ezért a miniszter rámu­tat arra,­­hogy »amikor egy közület nagyarányú szükségleteinek kielégítését korlátozott bevételek­hez kell szabni, fontos annak az elvnek a keresztül­vitele, hogy a szükségletek kielégítését az elsőbb­ségi sorrend és arányosság alapyán állapítsák meg«. Ennek az elvnek érvényesítését nem látja száz százalékig megvalósítva a belügyminiszter. A fővárosi telkek gyümölcsözőségét is javítani kell s az üzemek szabályszerű tartalékolását végre kell hajtani. Nagy eredménye a jóváhagyásnak az, hogy a belügyminiszter a rendőri hozzájárulás terhét egymillióval csökkentette. Hárommillió helyett tehát a főváros csak kétmilliót fog fizetni. Az ön­kormányzat már régen kérte a kormánytól ezt az előzékenységet és a belügyminiszter most kész­ségesen hozzájárult a terhek csökkentéséhez. A belügyminiszteri kommüniké megemlékezik arról is, hogy a jövőben a könnyebb áttekintés érdekében ki kell mutatni, hogy a szeretetottho­nokban és az árvaházakban egy-egy gondozott el­tartása mennyibe kerül. A Pesti Napló munkatársa érdeklődött a vá­rosházán a költségvetés jóváhagyásáról és a kö­vetkező felvilágosítást kapta: — A belügyminiszter kedd délben leküldte a székes­főváros 1936. évi költségvetés jóváhagyására vonatkozó leiratát. E leirat nagyjában elfogadja a közgyűlési ha­tározatot, amely az 5,8 millió pengőnyi deficit fedezé­sére részben az 5 százalékos zárolást, amely 2,7 milliót tesz ki, részben a szanálási intézkedések által várható 2 millió pengő megtakarítást, továbbá a rendőrségi hozzájárulás mérsékléséből 1 millió pengőnyi összeget jelölt ki.­­ A miniszter egyrészt az időközben felmerült 280.000 pengő újabb kiadásokat a költségvetésbe kiadás­ként előirányozta, a bevételek közül pedig a csatorná­zási­ járulékok hozamát 400.000 pengővel leszállította, viszont a vízdíjak bevételi előirányzatát 500.000 pengő­vel fölemelte, az államrendőrségi hozzájárulást pedig 1 millió pengővel csökkentette.­­ A miniszter ezenfelül néhány kisebb módosítást is hajtott végre a költségvetés kiadási oldalán úgy, hogy végeredményben az említett változások folytán az 5.889.000 pengőben előirányzott hiány 176.000 pengő­vel csökkent. A szanálás végrehajtásával kapcsolatban teendő intézkedések az év kétharmadára átszámítva ezt a hiányt további 630.000 pengővel fogják csökkenteni, úgy, hogy a fentiek figyelembevételével a költségvetési hiány 1,383.000 pengőre tehető.­­ Minthogy azonban a törvényhatósági bizottság közgyűlése a kiadások 5 százalékos zárolását rendelte el, ami további 2,700.000 pengőnyi megtakarítást ered­ményez, a tulajdonképpeni költségvetési hiány 1,683.000 pengő.­­ A miniszter a jóváhagyó leiratában ennek a hiánynak a fedezésére úgy rendelkezett, hogy ezt a sza­nálás további végrehajtásával és a költségvetési elő­irányzattal szemben elérendő megtakarításokkal kívánja kiküszöbölni.­­ A miniszter egyidejűleg jóváhagyta a községi pótadónak 50 százalékban, a kereseti adónak 5 százalék­ban, a házbérkrajcárnak 3 százalékban és a szemétfuva­rozási illetéknek 1­/2 százalékban való megállapítását. Engedélyezte továbbá a tűzoltási járuléknak, valamint az idegenforgalmi járuléknak folytatólagos szedését és hozzájárult a víz-, gáz- és elektromosáramtarifa és az 5 pengő 80 filléres napi kórházi ápolási díj eddigi mér­tékben való megállapításához. Dr. Wertheimer Manó és Wertheimer Béla úgy a maguk, mint az alantirtak és az egész rokonság nevé­ben mély fájdalommal tudatják, hogy forrón szeretett édesanyjuk szül. Wertheimer Katalin a legjobb édesanya, nagyanya, testvér és rokon nemes és áldásos életének 82. évében rövid szenvedés után elhunyt. Folyó évi április hó 1-én, szerdán délelőtt féli óra­kor fogjuk a rákoskeresztúri izr. temetetben utolsó útjára elkísérni. — Áldott legyen emléke! Br. Wertheimer Manóné szül. Fejér Margit, Wertheimer Béláné szül. Klein Franciska és fia Kapós Endre, özv. Váli Gyuláné és özv. Fajth Istvánné nővérei, özv. Vámos Bertalanné sógornője, Wertheimer Zsuzsa unokája, a Vámos- és Berger-család. Szomorodott szívvel jelentjük, hogy Roseth Arnold nyűg, egyetemi tanár az áldásdús életének 77-ik évében rövid szenvedés után elhunyt­ Április hó 1-én d. u. 3*/1 órakor temetjük a kerepesi temető halottas­házából a róm. kat. egyház szertartásai szerint Az engesztelő szentmiseáldozat ez évi április hó 3-án (pénteken) reggeli 1­,9 órakor a Bazilikában fog bemutattatni. Emi­két szeretettel és hálával firizzü­k meg. Rokonai, jó barátai és tisztelői, Kohn Imre úgy a maga, mint gyermekei, Árpád, Manci, Gyula, Laci és Tibi nevében mélyen megrendülve jelenti, hogy a legjobb feleség, a legodaadóbb anya és nagyanya, szemünk fénye Kohn Imréné szili. Goldstein Janka elhunyt. Temetése április 1-én, szerdán 4 órakor lesz a rákoskeresztúri izraelita temetőben. Emléke­zzőkké élni fog közöttünk ! Részvétlátogat­ás mellőzés­ét kérjük Esernyős affér a járásbíróságon Mártffay V. Ernő fogtechnikus leütötte Strausz Ödön ügyvédet Egy ötvenpengős ügyvédi költség bonyodalmai (Saját tudósítónktól.) Véres affér helyszíne volt kedd délben a járásbíróság egyik folyosója: Mártffay V. Ernő fogtechnikus esernyőjével véres sebet ejtett dr. Strausz Ödön budapesti ügyvéden. A kínos jelenet nagy feltűnést keltett. Az ügyvé­det a mentők részesítették első­segélyben, a rend­őrség is megindította az ügyben a vizsgálatot. A keddi affér előzménye egy bonyolult pol­gári per. Néhány hónappal ezelőtt Mártffay V. Ernő barátjával, Ökrös Sándorral elhatározta, hogy új rendszerű fogkefeszabadalmukat kihasz­nálják és ezért a fővárostól bérbevették a Kere­pesi út 63. szám alatt lévő gyártelepet. Amikor helyszíni szemlét tartottak, kiderült, hogy a terü­let túl nagy céljaiknak és ezért megállapodtak a Biemer és Schwarz mechanikai szövőüzemmel: a területet közösen bérlik. Mielőtt elfoglalta volna a két vállalat a területet, szerződést kötöttek. A szerződés egyik pontja szerint, amennyiben Martffayék a bérösszeget nem fizetik pontosan, Biemerék veszik át a területet, ha ehhez a bérbe­adó főváros is hozzájárul. Egy ideig zavartalanul működött a két vállalat, Martffayék fogkefe­üzemüket »Excelsior kefeárugyár korlátolt _ fele­lősségű társaság« név alatt dolgoztatták. Később az Excelsior nem fizetett és ezért Biemerék sze­rették volna a fogkefegyárat kilakoltatni. Tud­ták, hogy nem lehet egyszerűen keresztülvinni és ezért a járásbíróságon megállapítási keresetet adtak be: a bíróság mondja ki, hogy a modern fogkefe feltalálói nem tettek eleget a szerződési kötelezettségeknek. Ha kérésüknek a bíróság helyt ad, a fővárosnál előterjesztést tehetnek: lakoltassák ki az Excelsiort. Három alkalommal volt ebben az ügyben tárgyalás a járásbíróság előtt, végül megegyezett a­ két fél. A Biemer és Schwarz cég elengedte 560 pengős követelését, a cég ügyvédje, dr. Strausz Ödön lemondott jog­erősen megítélt ügyvédi honoráriumáról, ezzel szemben az Excelsior megígérte, hogy elköltözik. Január 26-án Ökrös Sándor, az Excelsior egyik főnöke elvitette a gyár gépeinek legnagyobb ré­szét, de több holmit otthagyott. A szövőüzem nem tudott mit csinálni ezekkel a tárgyakkal és ezért végrehajtást vezetett az Excelsior ellen, mond­ván, hogy a járásbíróság lakoltassa ki a kefeáru­gyárat, így akkor megszabadulnak az ott maradt tárgyak őrzésétől. A szövőüzem ügyvédje, dr. Strausz Ödön, ami­kor látta, hogy újabb bonyodalom keletkezik, visz­szavonta a maga részéről a tiszteletdíjról szóló le­mondását és ötven pengő ügyvédi költség címén lefoglalta a fogkefeárugyárnak a szövőüzem terü­letén maradt alkatrészeit. Néhány héttel ezelőtt ebben az ügyben volt tárgyalás a járásbíróságon. Strausz pergátló kifogást terjesztett elő, mert a fogkefegyárat nem Chirke Lajos, a vállalat ügy­vezetője képviselte, hanem Mártffay V. Ernő. Ked­den volt a második tárgyalás. Mártffay dr. vitéz Varga Béla ügyvéddel jelent me­g a járásbíróságon és felmutatott egy meghatalmazást, amelyet Chirke Lajos írt alá. Strausz tagadta, hogy a meg­hatalmazást Chirke írta volna alá és azt indítvá­nyozta, hogy a bíróság kötelezze Chirke Lajost sze­mélyes megjelenésre, mert csak kihallgatása dönt­heti el: várjon a meghatalmazást ő írta-e alá. Az ügyvéd előadta még azt is, hogy nem is fontos, hogy a meghatalmazást Chirke, vagy más írta alá, mert Chirke a budapesti cégbírósághoz január 31-ikén benyújtott kérvénye szerint az ügy­vezetésről lemondott és így március 31-ikén a cé­get már nem képviselheti. Izgatott vita folyt köz­ben a két ügyvéd között. Varga Béla azt han­goztatta, hogy Strausznak nem volt joga végre­hajtást vezetni és kijelentette, hogy ezért Strausz Ödön a M­ihmvédi Kamaránál, feljelenti, Strausz erre azzal válaszolt, hogy az ügyvédi költségét neki a bíróság jogerősen megítélte és ezért joga volt végrehajtást vezetni. A járásbíró úgy dön­tött, hogy elrendelte Chirke Lajos kihallgatását. Először Mártffay hagyta el a tárgyalótermet, néhány perccel később ment ki a folyosóra Strausz Ödön. Mártffay ekkor Strauszhoz lépett, felemelte az esernyőjét és ezt mondotta:­­»Mi vagyok én?« Ezt néhányszor elismételte, Strausz megfogta az ernyőt és próbálta csitítani az izgatott fogtech­nikust. Közben ingerült lett és rákiáltott Mártffayra: — Hagyjon engem az utamra menni, én a tárgyalóteremben elvégeztem a dolgomat. Ekkor a járásbíró szobájából kisietett dr. Bodonyi József ügyvédjelölt, aki a két szemben­álló felet próbálta elválasztani egymástól. Strauszt elvonta Mártffaytól, ebben a pillanat­ban a fogtechnikus esernyője lesújtott az ügy­védre, bal homlokát érte az ütés, fejét elborította a vér, megtántorodott,, elesett, majd felugrott, hogy visszaadja az ütést Mártffaynak, de ekkor már többen — Kovács Jenő, dr. Kaufmann Ele­mér ügyvédjelölt és mások — ugrottak közéjük és megakadályozták, hogy a verekedés tovább folytatódjék. Strauszt a mentők részesítették első­segélyben. Közben rendőr is érkezett, aki felírta a botrány szereplőinek személyi adatait. Strausz sérülését a mentők után dr. Haan Dezső sebész­orvos kötötte be. Megállapította, hogy a seb kö­rülbelül egy pengő nagyságú és körülbelül há­rom hét alatt gyógyul. Az ügy az V. kerületi rendőrkapitányságon kívül az Ügyvédi Kamarát is foglalkoztatni fogja. A városháza környékének rendezése Az Erzsébet híd pesti hídfőjét is rendezik A Margitszigeten megépítik az új fedett sétányt (Saját tudósítónktól.) A Fővárosi Közmunkák Ta­nácsa újra foglalkozott a Madách út megépítésével. Mint előre megírtuk, a szerényebb megoldás mellett vannak. Az új út torkolatában tervezett tér kisebb­méretű lesz. Maga az út mindössze 32 méter széles lesz. Felvetette a tanács a Rákóczi úttól a Bazilikáig terjedő útvonal végleges rendezésének kérdését is, amely nemcsak a Madách út megnyitásával kapcsola­tos, hanem a városháza Károly király úti homlokzatá­nak újjáépítésével is összefügg. Ankétot fog rendezni a Közmunkatanács az ezzel kapcsolatos összes fontos problémák megoldására. A városrendezők szeretnék megvalósítani ezen az útvonalon a budapesti Fórum tervét, más kérdés azonban, hogy a mai rossz gazda­sági viszonyok között ilyesmire van-e lehetőség. Ezenkívül több kisebb jelentőségű kérdésről tárgyal­tak. Az Erzsébet híd pesti hídfőjét rendezik. A kocsi­úttestet a gyalogjáró mai területével kiszélesítik, a gyalogjárót pedig közvetlen­ül a templomhoz csatlako­zóan építik meg, mégpedig úgy, hogy a hídfőnél indul ki és enyhén fog lejteni és lépcső közbeiktatása nélkül a kocsiúttest alá süllyed. Ennek az lesz a következ­ménye, hogy a templom nagy műértékű ablakai szaba­don maradtak. A margitszigeti fedettsétányt lebontják és az új fedettsétány­ építését egy-két héten belül megkezdik.

Next