Pesti Napló, 1936. április (87. évfolyam, 76–99. szám)
1936-04-01 / 76. szám
6 Szerda PESTI NAPLÓ 1936 április1 A belügyminiszter jóváhagyta Budapest ez évi költségvetését A módosítások után a főváros deficitje: 1.683.000 pengő (Saját tudósítónktól.) A belügyminiszter jóváhagyta a főváros költségvetését. Az utolsó pillanatban küldötte le jóváhagyó határozatát, mert a törvény értelmében, ha április 1-ig nem intézkedik a jóváhagyásról, a költségvetés változatlanul automatikusan érvénybe lép. A jóváhagyással egyidőben a belügyminiszter bizonyos módosításokat is tett, aminek következtben 1,6 millió hiány mutatkozik az ez évi költségvetésben. Meg kell állapítani, hogy hosszú idő óta ilyenjóindulatúan nem kezelte a kormány a főváros számadásait. Eddig mindig dörgedelmes leirat érkezett a költségvetéssel kapcsolatban a városházára, ezúttal ez elmaradt, sőt, a belügyminiszter dicsérő szavakkal emlékezik meg a főváros gazdálkodásáról. A belügyminiszter kiadott hivatalos nyilatkozata szerint a kiadásokat 1929 óta 30 százalékkal csökkentették és külön elismeréssel kellmegemlékezni azokról az eredményekről, amelyeket a főváros a közoktatás, közegészségügy és a szociális téren elért. A főváros beruházásai az ipar és a kereskedelem részére nagyértékű munkaalkalmakat jelentettek, így volt ez a múltban is, a kormány azonban ezúttal el is ismerte a főváros érdemeit. A felügyeleti hatóságnak természetesen élnie kell a kritika jogával is s ezért a miniszter rámutat arra,hogy »amikor egy közület nagyarányú szükségleteinek kielégítését korlátozott bevételekhez kell szabni, fontos annak az elvnek a keresztülvitele, hogy a szükségletek kielégítését az elsőbbségi sorrend és arányosság alapyán állapítsák meg«. Ennek az elvnek érvényesítését nem látja száz százalékig megvalósítva a belügyminiszter. A fővárosi telkek gyümölcsözőségét is javítani kell s az üzemek szabályszerű tartalékolását végre kell hajtani. Nagy eredménye a jóváhagyásnak az, hogy a belügyminiszter a rendőri hozzájárulás terhét egymillióval csökkentette. Hárommillió helyett tehát a főváros csak kétmilliót fog fizetni. Az önkormányzat már régen kérte a kormánytól ezt az előzékenységet és a belügyminiszter most készségesen hozzájárult a terhek csökkentéséhez. A belügyminiszteri kommüniké megemlékezik arról is, hogy a jövőben a könnyebb áttekintés érdekében ki kell mutatni, hogy a szeretetotthonokban és az árvaházakban egy-egy gondozott eltartása mennyibe kerül. A Pesti Napló munkatársa érdeklődött a városházán a költségvetés jóváhagyásáról és a következő felvilágosítást kapta: — A belügyminiszter kedd délben leküldte a székesfőváros 1936. évi költségvetés jóváhagyására vonatkozó leiratát. E leirat nagyjában elfogadja a közgyűlési határozatot, amely az 5,8 millió pengőnyi deficit fedezésére részben az 5 százalékos zárolást, amely 2,7 milliót tesz ki, részben a szanálási intézkedések által várható 2 millió pengő megtakarítást, továbbá a rendőrségi hozzájárulás mérsékléséből 1 millió pengőnyi összeget jelölt ki. A miniszter egyrészt az időközben felmerült 280.000 pengő újabb kiadásokat a költségvetésbe kiadásként előirányozta, a bevételek közül pedig a csatornázási járulékok hozamát 400.000 pengővel leszállította, viszont a vízdíjak bevételi előirányzatát 500.000 pengővel fölemelte, az államrendőrségi hozzájárulást pedig 1 millió pengővel csökkentette. A miniszter ezenfelül néhány kisebb módosítást is hajtott végre a költségvetés kiadási oldalán úgy, hogy végeredményben az említett változások folytán az 5.889.000 pengőben előirányzott hiány 176.000 pengővel csökkent. A szanálás végrehajtásával kapcsolatban teendő intézkedések az év kétharmadára átszámítva ezt a hiányt további 630.000 pengővel fogják csökkenteni, úgy, hogy a fentiek figyelembevételével a költségvetési hiány 1,383.000 pengőre tehető. Minthogy azonban a törvényhatósági bizottság közgyűlése a kiadások 5 százalékos zárolását rendelte el, ami további 2,700.000 pengőnyi megtakarítást eredményez, a tulajdonképpeni költségvetési hiány 1,683.000 pengő. A miniszter a jóváhagyó leiratában ennek a hiánynak a fedezésére úgy rendelkezett, hogy ezt a szanálás további végrehajtásával és a költségvetési előirányzattal szemben elérendő megtakarításokkal kívánja kiküszöbölni. A miniszter egyidejűleg jóváhagyta a községi pótadónak 50 százalékban, a kereseti adónak 5 százalékban, a házbérkrajcárnak 3 százalékban és a szemétfuvarozási illetéknek 1/2 százalékban való megállapítását. Engedélyezte továbbá a tűzoltási járuléknak, valamint az idegenforgalmi járuléknak folytatólagos szedését és hozzájárult a víz-, gáz- és elektromosáramtarifa és az 5 pengő 80 filléres napi kórházi ápolási díj eddigi mértékben való megállapításához. Dr. Wertheimer Manó és Wertheimer Béla úgy a maguk, mint az alantirtak és az egész rokonság nevében mély fájdalommal tudatják, hogy forrón szeretett édesanyjuk szül. Wertheimer Katalin a legjobb édesanya, nagyanya, testvér és rokon nemes és áldásos életének 82. évében rövid szenvedés után elhunyt. Folyó évi április hó 1-én, szerdán délelőtt féli órakor fogjuk a rákoskeresztúri izr. temetetben utolsó útjára elkísérni. — Áldott legyen emléke! Br. Wertheimer Manóné szül. Fejér Margit, Wertheimer Béláné szül. Klein Franciska és fia Kapós Endre, özv. Váli Gyuláné és özv. Fajth Istvánné nővérei, özv. Vámos Bertalanné sógornője, Wertheimer Zsuzsa unokája, a Vámos- és Berger-család. Szomorodott szívvel jelentjük, hogy Roseth Arnold nyűg, egyetemi tanár az áldásdús életének 77-ik évében rövid szenvedés után elhunyt Április hó 1-én d. u. 3*/1 órakor temetjük a kerepesi temető halottasházából a róm. kat. egyház szertartásai szerint Az engesztelő szentmiseáldozat ez évi április hó 3-án (pénteken) reggeli 1,9 órakor a Bazilikában fog bemutattatni. Emikét szeretettel és hálával firizzük meg. Rokonai, jó barátai és tisztelői, Kohn Imre úgy a maga, mint gyermekei, Árpád, Manci, Gyula, Laci és Tibi nevében mélyen megrendülve jelenti, hogy a legjobb feleség, a legodaadóbb anya és nagyanya, szemünk fénye Kohn Imréné szili. Goldstein Janka elhunyt. Temetése április 1-én, szerdán 4 órakor lesz a rákoskeresztúri izraelita temetőben. Emlékezzőkké élni fog közöttünk ! Részvétlátogatás mellőzését kérjük Esernyős affér a járásbíróságon Mártffay V. Ernő fogtechnikus leütötte Strausz Ödön ügyvédet Egy ötvenpengős ügyvédi költség bonyodalmai (Saját tudósítónktól.) Véres affér helyszíne volt kedd délben a járásbíróság egyik folyosója: Mártffay V. Ernő fogtechnikus esernyőjével véres sebet ejtett dr. Strausz Ödön budapesti ügyvéden. A kínos jelenet nagy feltűnést keltett. Az ügyvédet a mentők részesítették elsősegélyben, a rendőrség is megindította az ügyben a vizsgálatot. A keddi affér előzménye egy bonyolult polgári per. Néhány hónappal ezelőtt Mártffay V. Ernő barátjával, Ökrös Sándorral elhatározta, hogy új rendszerű fogkefeszabadalmukat kihasználják és ezért a fővárostól bérbevették a Kerepesi út 63. szám alatt lévő gyártelepet. Amikor helyszíni szemlét tartottak, kiderült, hogy a terület túl nagy céljaiknak és ezért megállapodtak a Biemer és Schwarz mechanikai szövőüzemmel: a területet közösen bérlik. Mielőtt elfoglalta volna a két vállalat a területet, szerződést kötöttek. A szerződés egyik pontja szerint, amennyiben Martffayék a bérösszeget nem fizetik pontosan, Biemerék veszik át a területet, ha ehhez a bérbeadó főváros is hozzájárul. Egy ideig zavartalanul működött a két vállalat, Martffayék fogkefeüzemüket »Excelsior kefeárugyár korlátolt _ felelősségű társaság« név alatt dolgoztatták. Később az Excelsior nem fizetett és ezért Biemerék szerették volna a fogkefegyárat kilakoltatni. Tudták, hogy nem lehet egyszerűen keresztülvinni és ezért a járásbíróságon megállapítási keresetet adtak be: a bíróság mondja ki, hogy a modern fogkefe feltalálói nem tettek eleget a szerződési kötelezettségeknek. Ha kérésüknek a bíróság helyt ad, a fővárosnál előterjesztést tehetnek: lakoltassák ki az Excelsiort. Három alkalommal volt ebben az ügyben tárgyalás a járásbíróság előtt, végül megegyezett a két fél. A Biemer és Schwarz cég elengedte 560 pengős követelését, a cég ügyvédje, dr. Strausz Ödön lemondott jogerősen megítélt ügyvédi honoráriumáról, ezzel szemben az Excelsior megígérte, hogy elköltözik. Január 26-án Ökrös Sándor, az Excelsior egyik főnöke elvitette a gyár gépeinek legnagyobb részét, de több holmit otthagyott. A szövőüzem nem tudott mit csinálni ezekkel a tárgyakkal és ezért végrehajtást vezetett az Excelsior ellen, mondván, hogy a járásbíróság lakoltassa ki a kefeárugyárat, így akkor megszabadulnak az ott maradt tárgyak őrzésétől. A szövőüzem ügyvédje, dr. Strausz Ödön, amikor látta, hogy újabb bonyodalom keletkezik, viszszavonta a maga részéről a tiszteletdíjról szóló lemondását és ötven pengő ügyvédi költség címén lefoglalta a fogkefeárugyárnak a szövőüzem területén maradt alkatrészeit. Néhány héttel ezelőtt ebben az ügyben volt tárgyalás a járásbíróságon. Strausz pergátló kifogást terjesztett elő, mert a fogkefegyárat nem Chirke Lajos, a vállalat ügyvezetője képviselte, hanem Mártffay V. Ernő. Kedden volt a második tárgyalás. Mártffay dr. vitéz Varga Béla ügyvéddel jelent meg a járásbíróságon és felmutatott egy meghatalmazást, amelyet Chirke Lajos írt alá. Strausz tagadta, hogy a meghatalmazást Chirke írta volna alá és azt indítványozta, hogy a bíróság kötelezze Chirke Lajost személyes megjelenésre, mert csak kihallgatása döntheti el: várjon a meghatalmazást ő írta-e alá. Az ügyvéd előadta még azt is, hogy nem is fontos, hogy a meghatalmazást Chirke, vagy más írta alá, mert Chirke a budapesti cégbírósághoz január 31-ikén benyújtott kérvénye szerint az ügyvezetésről lemondott és így március 31-ikén a céget már nem képviselheti. Izgatott vita folyt közben a két ügyvéd között. Varga Béla azt hangoztatta, hogy Strausznak nem volt joga végrehajtást vezetni és kijelentette, hogy ezért Strausz Ödön a Mihmvédi Kamaránál, feljelenti, Strausz erre azzal válaszolt, hogy az ügyvédi költségét neki a bíróság jogerősen megítélte és ezért joga volt végrehajtást vezetni. A járásbíró úgy döntött, hogy elrendelte Chirke Lajos kihallgatását. Először Mártffay hagyta el a tárgyalótermet, néhány perccel később ment ki a folyosóra Strausz Ödön. Mártffay ekkor Strauszhoz lépett, felemelte az esernyőjét és ezt mondotta:»Mi vagyok én?« Ezt néhányszor elismételte, Strausz megfogta az ernyőt és próbálta csitítani az izgatott fogtechnikust. Közben ingerült lett és rákiáltott Mártffayra: — Hagyjon engem az utamra menni, én a tárgyalóteremben elvégeztem a dolgomat. Ekkor a járásbíró szobájából kisietett dr. Bodonyi József ügyvédjelölt, aki a két szembenálló felet próbálta elválasztani egymástól. Strauszt elvonta Mártffaytól, ebben a pillanatban a fogtechnikus esernyője lesújtott az ügyvédre, bal homlokát érte az ütés, fejét elborította a vér, megtántorodott,, elesett, majd felugrott, hogy visszaadja az ütést Mártffaynak, de ekkor már többen — Kovács Jenő, dr. Kaufmann Elemér ügyvédjelölt és mások — ugrottak közéjük és megakadályozták, hogy a verekedés tovább folytatódjék. Strauszt a mentők részesítették elsősegélyben. Közben rendőr is érkezett, aki felírta a botrány szereplőinek személyi adatait. Strausz sérülését a mentők után dr. Haan Dezső sebészorvos kötötte be. Megállapította, hogy a seb körülbelül egy pengő nagyságú és körülbelül három hét alatt gyógyul. Az ügy az V. kerületi rendőrkapitányságon kívül az Ügyvédi Kamarát is foglalkoztatni fogja. A városháza környékének rendezése Az Erzsébet híd pesti hídfőjét is rendezik A Margitszigeten megépítik az új fedett sétányt (Saját tudósítónktól.) A Fővárosi Közmunkák Tanácsa újra foglalkozott a Madách út megépítésével. Mint előre megírtuk, a szerényebb megoldás mellett vannak. Az új út torkolatában tervezett tér kisebbméretű lesz. Maga az út mindössze 32 méter széles lesz. Felvetette a tanács a Rákóczi úttól a Bazilikáig terjedő útvonal végleges rendezésének kérdését is, amely nemcsak a Madách út megnyitásával kapcsolatos, hanem a városháza Károly király úti homlokzatának újjáépítésével is összefügg. Ankétot fog rendezni a Közmunkatanács az ezzel kapcsolatos összes fontos problémák megoldására. A városrendezők szeretnék megvalósítani ezen az útvonalon a budapesti Fórum tervét, más kérdés azonban, hogy a mai rossz gazdasági viszonyok között ilyesmire van-e lehetőség. Ezenkívül több kisebb jelentőségű kérdésről tárgyaltak. Az Erzsébet híd pesti hídfőjét rendezik. A kocsiúttestet a gyalogjáró mai területével kiszélesítik, a gyalogjárót pedig közvetlenül a templomhoz csatlakozóan építik meg, mégpedig úgy, hogy a hídfőnél indul ki és enyhén fog lejteni és lépcső közbeiktatása nélkül a kocsiúttest alá süllyed. Ennek az lesz a következménye, hogy a templom nagy műértékű ablakai szabadon maradtak. A margitszigeti fedettsétányt lebontják és az új fedettsétány építését egy-két héten belül megkezdik.