Pesti Napló, 1937. szeptember (88. évfolyam, 198–222. szám)
1937-09-16 / 210. szám
16 Csütörtök PESTI NAPLÓ 1937 szeptember 1G 1 i Hormonok hatása az emberek viselkedésmódjára Az első nemzetközi orvosi hét Olaszországban Általánosan ismert tény ma már, hogy a belső elválasztási mirigyek termékei, a testben keringő hormonok lényeges szerepet játszanak az emberben lejátszódó életműködéseik zavartalan fenntartásában. Az életfolyamatok egyik része a lelki élet s ennek kifejezése az emberi viselkedés. A hormonok hatásáta lelki életnek erre az eredőjére szép munkában elemzi dr. J. B. Collip amerikai professzor, aki maga is jeles művelője a hormonok tanának. Neki köszönhetjük például a mellékpajzsmirigy hatásos kivonatát s ezáltal e szerv betegségének értékes gyógyszerét. Mélyebben megértjük a hormonok jelentőségét, ha követjük Collip általános élettani, »biológiai« gondolatmenetét. Az állatvilágban az élő szervezet működését kétféle típusú szabályozás biztosítja. Egyik az idegrendszer, a másik a belső elválasztású mirigyek útján történő szabályozó hatás. Gerinctelen állatoknál csak idegrendszeri ellenőrzést találunk, míg gerinceseknél mindkét szabályozó rendszert fellelhetjük. Érdekes, hogy alacsonyabbrendű gerincesek, például halak hormonjai anyag szempontjából nem különböznek magasabbrendű állatokéitól. Halból nyert inzulin például épúgy hat nyúlra vagy cukorbeteg emberre, mint a macskából vagy disznóból nyert hormon. Egyes hormonok jelentősége azonban már különböző, állatfajok szerint. Előfordul például, hogy hormont találunk valamely állatfajnál, működésénekjelét azonban hiába keressük. Úgy látszik, alacsonyabbrendű állatoknál a hormon már megvan, de az a sejtcsoport, melyre hatna eza vegyi anyag, még nem fejlődött ki a törzsfejlődés folyamán. Máskor pedig azt is láthatjuk, hogy az egyik állatnál erre, másik fajnál arra a szervre hat ugyanaz a hormon ingerlő módon. Magasabbrendű állatoknál azonban már megszűnnek ezek a különbségek s egyes hormonok hatásmódjában különbséget nem vehetünk észre. Az embert agyvelejének fejlettsége, különösen pedig, homloki agyvelejének nagysága emeli az állatvilág fölé. Minden szerv, így a belső elválasztású mirigyek is összeköttetésben állanak az idegrendszerrel s ettől irányításokat kapnak. Embernél a homlokagy, mely a magasabb öntudat szervének tekinthető, részben szintén hatással lehet a hormonelválasztásra. Másrészt azonban hormonok is befolyásolják az idegrendszer működését, s így érthető, hogy a tudatos és tudatnélküli lelki élet kifejezésmódjának, az emberi viselkedésnek kialakulásában a hormonok nagy szerepet játszanak. Egészséges és normális embernél a hormonok állandó és egyenletes működése nem tűnik fel, úgyhogy hatásmódjuk az emberi viselkedésmódra nem bizonyítható. Egész más a helyzet azonban, ha valamely hormont túlságosan nagy, vagy a normálisnál kisebb mértékben termel a szervezet. Betegségek soránál találhatunk példákat hibás hormonelválasztásra s ennek megfelelően megváltozott lelki életre. Elég gyakori betegség a pajzsmirigy túlságosan fokozott működése. E bajban szenvedő emberek ingerlékenyek, nyugtalanok, érzékenyek, néha félénkek, máskor rendkívül izgatottak. Csökkent pajzsmirigyműködésnél ellenkezőleg lassú gondolkodást, alig ingerelhető lelki életet, apatikus viselkedést találunk. A mellékpajzsmirigy csökkent működése a vér és a szervezet kalciumszegénységére vezet. Ennek következménye többek közt az idegrendszer ingerlékenységének fokozódása, ami az egész lelki élet megváltozására vezethet. Az ivarmirigyek hormonjai talán legfeltűnőbb módon hatnak az emberi viselkedésre, hiszen ezektől függ mindaz, amit férfias vagy nőies viselkedésnek nevezünk. A nők életének számos hullámzó, lelki életre is kiható életfolyamatát szintén hormonok termelésének kisebb vagy nagyobb foka magyarázza. A mellékvese tulajdonképpen két különböző működésű mirigyből álló szerv. A kéregállomány hormonja a másodlagos nemi jellegekre, míg a velőállományé az úgynevezett együttérző idegrendszerre van lényeges hatással. E tények maguk utalnak már arra, hogy a mellékvese közvetve nagyon is befolyásolhatja a lelkiéletet. Szépen mutatja a lelkiélet közvetett befolyásolását az inzulinnak, a hasnyálmirigy hormonjának hatása. Súlyos állapotba került cukorbetegen orvos inzulinnal sokat segíthet, helyreállíthatja a megzavart anyagcserét s egyúttal a sokszor kóros lelkiállapotot is. Ha viszont jó erőben levő cukorbeteg véletlenül túlságosan sok inzulint kap, a vér cukortartalmának nagymértékű csökkenése előbb éhségérzést, majd gyengeséget, tagolatlan beszédet, végül öntudatzavart, sőt eszméletlenséget eredményezhet. Érdekes, hogy ilyenkor a kezdődő öntudatzavart helyreállíthatja valami lelki izgalom. Ilyenkor ugyanis a mellékvese velőállományának hormonja (adrenalin) fokozott mértékben termelődik, ami a vércukor emelkedéséhez vezet. Ez a csodálatos élettani szabályozás mentett meg egyszer egy cukorbeteget az eszméletvesztéstől. Ez a beteg reggel inzulint kapott, majd sétára ment. Ekkor a szernek túlságos hatása következtében már öntudatzavar kezdeti jelei jelentkeztek. A beteg betért még egy üzletbe, hogy cukrot vegyen magának állapota javítása céljából, azonban viselkedése miatt részegnek tartották. Emiatt a beteg haragra lobbant. Erre nyilván mellékveséje kezdett el működni, mert öntudata teljesen világos lett s előbb még akadozó beszéde teljesen normálissá vált. Az előbbiekből következik, hogy az agyvelőfüggeléknek (hipofízis), különösen elülső lebenyének, hatása a lelki életre nem lehet kétséges. E szerv ugyanis csaknem valamennyi belső elválasztású mirigy működéséhez küld irányító hormonokat, mint felsőbb kormányzó hatalom. Zavart működésekor le is írtak sokféle változást a beteg emberek viselkedésmódjában. A megfigyelések sokfélék, felsorolásuk messze vezetne. Szépen igazolja a hatásmódot állatkísérlet is. Kétségtelen, hogy az emberi viselkedésmód kialakulása nem csupán hormonoktól függ. Az egyén már születésekor magával hoz öröklött tulajdonságokat s a külső környezet hatása élete folyamán szintén döntő befolyással van reá. Ezenkívül még a belső környezet, a Claude Bernard által már felismert »milieu interne« jelentősége is igen nagy. Ez a fogalom a test nedveinek összetételére vonatkozik, amelynek márkis változása módosíthatja az életműködéseket. A hormonok, mint a belső környezet fontos részei ily módon közvetlenül befolyásolhatják a viselkedésmódot. De az öröklés vagy külső tényezők hatása szintén létrejöhet közvetve hormonok útján, például ha valamely családban egy-egy belső elválasztású mirigy túlságosan nagy vagy kicsi, vagy ha — külső tényezőként — jódszegény táplálkozás változtatja meg a pajzsmirigy működését. Az orvos pedig, gyógyítás céljából, ma már igen sokszor képes megjavítani kóros lelki életet, ha ennek oka hormonzavar s ha befolyásolható hormonokkal, belső adagolás vagy befecskendezés útján. Dr. Geréb István Salsomaggioreban tartották augusztus 29-től szeptember 5-ig az első olaszországi nemzetközi orvosi hetet. A pompásan feldíszített teremben fényes keretek közöt tartott megnyitó ülésen elsőnek az orvosi hét díszelnöke, Paolo Triaon de Reves pénzügyminiszter szólalt fel, aki a kormány képviseletében a megjelenteket üdvözölte. Megemlítette, hogy a fasiszta kormány egyik ténykedése volt az olasz fürdőhelyek minél pazarabb, modern kiépítése. Azután az uralkodó nevében megnyitotta a kongresszust. A miniszter után az orvosi hét elnöke, Nicola Pende tanár, szenátor tartott beszédet, amelyben hangsúlyozta, hogy Mussolininak, aki az anya- és csecsemővédelemnek minél nagyszerűbb kiépítését tekinti egyik életcéljának, volt az eszméje, hogy nemzetközi kongresszuson tárgyaltassék meg a szaporodás lehető kiépítése, illetőleg a meddőség megelőzése és szükség szerinti gyógykezeltetése, amely kérdés Pende véleménye szerint a legszorosabb összefüggésben áll a belső elválasztási mirigyek működése és a konstitúció kérdésével. Mussolini kívánságára tartották az első ily hetet Salsomaggioreban, mert ő ezt a fürdőhelyet, mint a női betegségek fontos gyógytényezőjét, különös figyelmére méltatja. Salsomaggiore polgármesterének üdvözlő szavai után a meghívott előadók közül minden nemzet egy-egy képviselője szólalt fel és üdvözölte a minisztert, az elnököt és a kongresszus vezetőségét. Megiható volt, hogy mindegyik nemzetnek, amelynek fiai az előadók között szerepelt, lobogója az üléstermet díszítette s hogy amikor valamelyik szólásra emelkedett, a zenekar az illető nemzet himnuszát játszotta el, amelyet mindannyian állva hallgattak végig. E megnyitó ülésen Ausztriából Aschner (Bécs), Canadias (London), Franciaországból Marting (Párizs), Németországból Brugsch (Berlin), Romániából Daniel (Bukarest) és Magyarországból Temesváry Miklós beszélt. Az olasz lapok tudósításai szerint az osztrák képviselőn kívül Temesváry olasz nyelven tartott beszédének, amelyben a régi olasz-magyar barátság egyes ténykörülményeit és tudományos együttműködésének nagy jelentőségét említette fel, volt a legnagyobb sikere; megható volt a magyar himnusz elhangzása után a körülbelül négyszáz hallgató lelkes tapsa. A beszédet a Corriere Emiliano egész terjedelmében közölte. Az első tudományos előadást, Velőre lyoni professzor tartotta francia nyelven és az orvostudomány és az embertan közötti összefüggésről beszélt. Utána Pende mutatott be egy igen érdekes filmet a sportolók és a jövő atléták kivizsgálásáról, bemutatva mindazon eljárásokat, amelyeket az általa vezetett római klinikán, ahol főleg konstitúciós vizsgálatokat végeznek, a körülbelül egymillió lírás befektetéssel felszerelt gépek és mérőeszközök segítségével nemcsak azt állapítják meg, hogy az illető egyén egészségileg alkalmas-e a sportolásra, hanem különböző vizsgálati eljárásokkal az egyes sportoknál legjobban igénybevett testrészek, illetve izomcsoportok mineműségét is kivizsgálják. A következő előadást Temesváry Miklós tartotta olasz nyelven a női szexuálhormonokról, ezek fontosságáról tudományos és gyakorlati szempontból és működésüknek nagy jelentőségéről a női meddőség kérdésénél. Canadias tanár a felnőttek gonad-elégtelenségéről és ennek megelőzéséről tartott előadást. Pende egy második előadásában felnőtteik fejlődési rendellenességeinek egyes eseteit mutatja be és szól a férfi- és női meddőség megelőzéséről. GailamA római tanár a pubertás előtti női bajokról és ugyancsak a meddőség profilaxisáról tartott igen érdekes előadást. Vignes párizsi tanár a fürdőkúrákról a nőgyógyászatban és azok fontos javallatairól és eliten javallatairól tartott előadást és vázolta az alkáliás és meszes, valamint a vasas vizek és a szénsavas fürdők általános, a konyhasós, kénes, radioaktív és iszapfürdőknek helyi hatását a különböző női bajokra. Brugsch berlini tanár a konstitúció összefüggését tárgyalta a női szexuális mirigyekkel. Seitz frankfurti nőgyógyásztanár a nőnél előforduló endokrin zavarokról beszélt. Alfieri milánói tanár különösem a salsomaggiorei gyógytényezők gyógyító hatását, női bajoknál, vázolta. Aschner (Bécsből) előadásában a nőgyógyászat néhány aktuális problémáját és a konstitúciós gyógyítást tárgyalta. Martiny Párizsból a biológiai fajlagosságról beszélt és hangsúlyozta, hogy míg a stimuláló szervek mértékletes adagolása üdvös hatású, addig azok nagy adagjai akadályozzák a reakciós hatást, sőt a szervezet teljes leromlásához vezethetnető; tárgyalta továbbá az örököltség, fermentumok, vitaminok jelentőségét és végül propagandát csinált a neohippokrateszes orvostudománynak. Covaturini tanár a sportolás jelentőségét tárgyalta az anyaságra és lándzsát tört a nők sportolása mellett, ami különben ma, amikor sok nő ülő életmódot folytat, nagy jelentőségű. Daniel Bukarestből a női meddőségről tartott előadást és részletesen tárgyalta a sterilitás okait és gyógyítási módjait. Acconci gential tanár részletesen ismertette az olasz kormány ténykedését az anya- és gyermekvédelem terén és így a depopuláció ellen s részletesen beszámolt az ezzel eddig elért eredményekről. Az előadásokon a hallgatóság mindig zsúfolásig töltötte meg a termet s az előadókat nagy figyelemmel hallgatta és lelkes tapssal tüntette ki. Az orvosi hét mintaszerűen volt rendezve; szinte leírhatatlan a vendégszeretet és előzékenység, amellyel az előadókon kívül a többszáz résztvevőt, köztük tizenöt magyar orvost és orvosnőt fogadtak. Mellesleg említve, Pende a magyarok előtt afeletti örömének adott kifejezést, hogy Verebély tanár meghívására nemsokára Budapesten az orvosegyesület centenáriuma alkalmából előadást fog tartani. Estélyek, lakomák, fogadtatások, bálok, operaelőadás, hangversenyek, katonai sportmutatványok rendezésével a résztvevők szórakoztatásáról is gondoskodtak. Úgyszintén fél-fél napos kirándulások Parmába, Cremonába és Verdi szülő- és lakóhelyére (Roncole, Busseto), ahol mindenütt az illető város polgármestere és tartományi főnöke fogadta nagy szeretettel a vendégeket. Cremonában a város képviselője, Farinacci, egyik vezető fasiszta gyönyörű beszédben ünnepelte a vendégeket. Itt a külföldi orvosok, közöttük a magyarok is, koszorút helyeztek el a háborúban elesett katonák sacra riorára. Mussolininak, mint a nagyszerű olasz anya- és gyermekvédelem megteremtőjének, az előadók és az elnök üdvözlő sürgönyt küldtek. A búcsúban ketten ismét felszólaltak a különböző nemzetek előadói, külön kiemelve a különben is minden alkalommal melegen ünnepelt Pende elnök fáradozását az orvosi hét rendezésében, akinek elsősorban volt köszönhető a kongresszus zavartalan, fényes lefolyása. Dr. S. I. RVOSI NAPO A császármetszés veszélytelensége Alig van műtét, melynek veszélyei oly nagy mértékben csökkentek volna, még az utolsó évtizedben is, mint a császármetszésé. E műtét sokszor egyszerre két életet, az anya és magzat életét menti meg, a haladás e téren tehát megbecsülhetetlen. Régebben rettegett dolog volt ez a beavatkozás. 1872-ben a bécsi szülőházban csaknem minden asszony belehalt e műtétbe. Még 1897-ben is azt írja egy német orvos, hogy az anyára nézve a kilátások bizony elég rosszak. Már 1920-ban egy német tankönyv szerint »jó operatőrök« kezében az anyáknak csak" 10 százaléka pusztul el császármetszés következtében. Szépen bizonyítja a haladást D. L. Smith amerikai orvos legújabb értekezése, melyben Indianapolis- ban és környékén végzett császármetszésekről közöl statisztikát. Feltűnő, hogy míg 1928-ban Indianapolis kórházaiban minden tizedik asszony meghalt császármetszés után, 1934-ben csak 4.8, 1935-ben pedig már csak 3.2 százalékuk esett áldozatul a műtétnek. Ha azonban csak a modern technikával végzett műtéteket gyűjtjük össze, kitűnik, hogy a halálozási arányszám 1934-ben 4.3 és 1935-ben csak 1.8 százalék. Kétségtelen tehát, hogy a modern módszer, melynél csak a méhnyakat nyitják meg, sokkal veszélytelenebb, mint a klasszikus, méhtestet megnyitó műtét. Még szebb eredményeket kapott Smith, mikor az Északamerikai Egyesült Államok középső részében működő szülészek adatait dolgozta fel. Kitűnt, hogy 5400 császármetszés közül modern módszerrel négyezret végeztek , ezen sorozatban csak 0,84 százalék volt a halálozás. Kiváló amerikai operatőröknek vannak azonban olyan sorozatai, melyekben egy anya sem halt meg császármetszés után. így Quigley 00, Maxwell 165 császármetszést végzett el úgy, hogy mindegyik anya életben maradt. A magzati halálozási arányszám is sokkal alacsonyabb, mint régebben. A Smith által közölt legjobb statisztikában ez csak 2,5