Pesti Napló, 1937. szeptember (88. évfolyam, 198–222. szám)

1937-09-16 / 210. szám

16 Csütörtök PESTI NAPLÓ 1937 szeptemb­er 1G 1 ­­i Hormonok hatása az emberek viselkedés­módjára Az első nemzetközi orvosi hét Olaszországban Általánosan ismert tény ma már, hogy a belső elválasztási­ mirigyek termékei, a testben keringő hormonok lényeges szerepet játszanak az em­berben lejátszódó életműködéseik za­vartalan fenntartásában. Az élet­folyamatok egyik része a lelki élet s ennek kifejezése az emberi viselke­dés. A hormonok hatását­­a lelki élet­nek erre az eredőjére szép munkában elemzi dr. J. B. Collip amerikai pro­fesszor, aki maga is jeles művelője a hormonok tanának. Neki köszönhet­jük például a mellékpajzsmirigy ha­tásos kivonatát s ezáltal e szerv be­tegségének értékes gyógyszerét. Mélyebben megértjük a hormonok jelentőségét, ha követjük Collip álta­lános élettani, »biológiai« gondolat­menetét. Az állatvilágban az élő szer­vezet működését kétféle típusú sza­bályozás biztosítja. Egyik az ideg­rendszer, a másik a belső elválasztású mirigyek útján történő szabályozó hatás. Gerinctelen állatoknál csak idegrendszeri ellenőrzést találunk, míg gerinceseknél mindkét szabá­lyozó rendszert fellelhetjük. Érdekes, hogy alacsonyabbrendű gerincesek, például h­alak hormonjai anyag szem­pontjából nem különböznek maga­sabbrendű állatokéitól. Halból nyert inzulin például épúgy hat nyúlra vagy cu­korbeteg emberre, mint a macskából vagy disznóból nyert hor­mon. Egyes hormonok jelentősége azonban már különböző, állatfajok szerint. Előfordul például, hogy hor­mont találunk valamely állatfajnál, működésének­­jelét azonban hiába ke­ressük. Úgy látszik, alacsonyabbrendű állatoknál a hormon már meg­van, de az a sejtcsoport, melyre hatna ez­­a vegyi anyag, még nem fejlődött ki a törzsfejlődés folyamán. Máskor pe­dig azt is láthatju­k, hogy a­z egyik állatnál erre, másik fajnál arra­ a szervre hat ugyanaz a hormon in­gerlő módon. Magasabbrendű álla­toknál azonban már megszűnnek ezek a különbségek s egyes hormonok hatásmódjában különbséget nem ve­hetünk észre. Az embert agyvelejének fejlett­sége, különösen pedig, homloki agy­velejének nagysága emeli az állat­világ fölé. Minden szerv, így a belső elválasztású mirigyek is összekötte­tésben állanak az idegrendszerrel s ettől irányításokat kapnak. Ember­nél a homlokagy, mely a magasabb öntudat szervének tekinthető, rész­ben szintén hatással lehet a hormon­elválasztásra. Másrészt azonban hor­monok is befolyásolják az idegrend­szer működését, s így érthető, hogy a tudatos és tudatnélkü­li lelki élet kifejezésmódjának, az emberi visel­kedésnek kialakulásában a hormo­nok nagy szerepet játszanak. Egészséges és normális embernél a hormonok állandó és egyenletes mű­ködése nem tűnik fel, úgyhogy ha­tásmódjuk az emberi viselkedés­módra nem bizonyítható. Egész más a helyzet azonban, ha valamely hor­mont túlságosan nagy, vagy a nor­málisnál kisebb mértékben termel a szervezet. Betegségek soránál talál­hatunk példákat hibás hormonelvá­lasztásra s ennek megfelelően meg­változott lelki életre. Elég gyakori betegség a pajzs­mirigy túlságosan fokozott műkö­dése. E bajban szenvedő emberek in­gerlékenyek, nyugtalanok, érzéke­nyek, néha félénkek, máskor rend­kívül izgatottak. Csökkent pajzs­mirigyműködésnél ellenkezőleg lassú gondolkodást, alig ingerelhető lelki életet, apatikus viselkedést találunk. A mellékpajzsmirigy csökkent mű­ködése a vér és a szervezet kalcium­szegénységére vezet. Ennek következ­ménye többek közt az idegrendszer ingerlékenységének fokozódása, ami az egész lelki élet megváltozására ve­zethet. Az ivarmirigyek hormonjai talán legfeltűnőbb módon hatnak az emberi viselkedésre, hiszen ezektől függ mindaz, amit férfias vagy nőies vi­selkedésnek nevezünk. A nők életének számos hullámzó, lelki életre is kiható életfolyamatát szintén hormonok ter­melésének kisebb vagy nagyobb foka magyarázza. A mellékvese tulajdonképpen két különböző működésű mirigyből álló szerv. A kéregállomány hormonja a másodlagos nemi jellegekre, míg a velőállományé az úgynevezett együtt­érző idegrendszerre van lényeges ha­tással. E tények maguk utalnak már arra, hogy a mellékvese közvetve na­gyon is befolyásolhatja a lelkiéletet. Szépen mutatja a lelkiélet közvetett befolyásolását az inzulinnak, a has­nyálmirigy hormonjának hatása. Sú­lyos állapotba került cukorbetegen orvos inzulinnal sokat segíthet, hely­reállíthatja a megzavart anyagcserét s egyúttal a sokszor kóros lelkiállapo­tot is. Ha viszont jó erőben levő cu­korbeteg véletlenül túlságosan sok in­zulint kap, a vér cukortartalmának nagymértékű csökkenése előbb éhség­érzést, majd gyengeséget, tagolatlan beszédet, végül öntudatzavart, sőt eszméletlenséget eredményezhet. Ér­dekes, hogy ilyenkor a kezdődő öntu­datzavart helyreállíthatja valami lelki izgalom. Ilyenkor ugyanis a mel­lékvese velőállományának hormonja (adrenalin) fokozott mértékben ter­melődik, ami a vércukor emelkedésé­hez vezet. Ez a csodálatos élettani sza­bályozás mentett meg egyszer egy cukorbeteget az eszméletvesztéstől. Ez a beteg reggel inzulint kapott, majd sétára ment. Ekkor a szernek túlsá­gos hatása következtében már öntu­datzavar kezdeti jelei jelentkeztek. A beteg betért még egy üzletbe, hogy cukrot vegyen magának állapota ja­vítása céljából, azonban viselkedése miatt részegnek tartották. Emiatt a beteg haragra lobbant. Erre nyilván mellékveséje kezdett el működni, mert öntudata teljesen világos lett s előbb még akadozó beszéde teljesen normá­lissá vált. Az előbbiekből következik, hogy az agyvelőfüggeléknek (hipofízis), külö­nösen elülső lebenyének, hatása a lelki életre nem lehet kétséges. E szerv ugyanis csaknem valamennyi belső elválasztású mirigy működéséhez küld irányító hormonokat, mint felsőbb kormányzó hatalom. Zavart működé­sekor le is írtak sokféle változást a beteg emberek viselkedésmódjában. A megfigyelések sokfélék, felsorolásuk messze vezetne. Szépen igazolja a ha­tásmódot állatkísérlet is. Kétségtelen, hogy az emberi visel­kedésmód kialakulása nem csupán hormonoktól függ. Az egyén már szü­letésekor magával hoz öröklött tulaj­donságokat s a külső környezet ha­tása élete folyamán szintén döntő be­folyással van reá. Ezenkívül még a belső környezet, a Claude Bernard ál­tal már felismert »milieu interne« je­lentősége is igen nagy. Ez a fogalom a test nedveinek összetételére vonat­kozik, amelynek már­­kis változása módosíthatja az életműködéseket. A hormonok, mint a belső környezet fontos részei ily módon közvetlenül befolyásolhatják a viselkedésmódot. De az öröklés vagy külső tényezők hatása szintén létrejöhet közvetve hormonok útján, például ha valamely családban egy-egy belső elválasztású mirigy túlságosan nagy vagy kicsi, vagy ha — külső tényezőként — jód­szegény táplálkozás változtatja meg a pajzsmirigy működését. Az orvos pedig, gyógyítás céljából, ma már igen sokszor képes megjavítani kóros lelki életet, ha ennek oka hormonzavar s ha befolyásolható hormonokkal, belső adagolás vagy befecskendezés útján. Dr. Geréb István Salsomaggioreban tartották augusztus 29-től szeptember 5-ig az első olaszországi nemzetközi orvosi hetet. A pompásan feldíszített teremben fé­nyes keretek közöt tartott megnyitó ülé­sen elsőnek az orvosi hét díszelnöke, Paolo Triaon de Reves pénzügyminiszter szólalt fel, aki a kormány képviseletében a megjelenteket üdvözölte. Megemlítette, hogy a fasiszta kormány egyik tényke­dése volt az olasz fürdőhelyek minél pa­zarabb, modern kiépítése. Azután az ural­kodó nevében megnyitotta a kongresszust. A miniszter után az orvosi h­ét elnöke, Nicola Pende tanár, szenátor tartott be­szédet, amelyben hangsúlyozta, hogy Mussolininak, aki az anya- és csecsemő­védelemnek minél nagyszerűbb kiépítését tekinti egyik életcéljának, volt az esz­méje, hogy nemzetközi kongresszuson tár­gyaltassék meg a szaporodás lehető kiépí­tése, illetőleg a meddőség megelőzése és szükség szerinti gyógykezeltetése, amely kérdés Pende véleménye szerint a legszo­rosabb összefüggésben áll a belső elvá­lasztási mirigyek működése és a konsti­túció kérdésével. Mussolini kívánságára tartották az első ily hetet Salsomaggiore­ban, mert ő ezt a fürdőhelyet, m­int a női betegségek fontos gyógytényezőjét, külö­nös figyelmére méltatja. Salsomaggiore polgármesterének üdvözlő szavai után a meghívott előadók közül minden nemzet egy-egy képviselője szólalt fel és üdvö­zölte a minisztert, az elnököt és a kon­gresszus vezetőségét. Megiható volt, hogy mindegyik nemzetnek, amelynek fiai az előadók között szerepelt, lobogója az ülés­termet díszítette s hogy am­ikor valame­lyik szólásra emelkedett, a zenekar az illető nemzet himnuszát játszotta el, ame­lyet mindannyian állva hallgattak végig. E megnyitó ülésen Ausztriából Aschner (Bécs), Canadias (London), Franciaor­szágból Marting (Párizs), Németország­ból Brugsch (Berlin), Romániából Daniel (Bukarest) és Magyarországból Temes­váry Miklós beszélt. Az olasz lapok tudó­sításai szerint az osztrák képviselőn kí­vül Temesváry olasz nyelven tartott be­szédének, amelyben a régi olasz-magyar barátság egyes ténykörülményeit és tu­dományos együttműködésének nagy jelen­tőségét említette fel, volt a legnagyobb sikere; megható volt a magyar himnusz elhangzása után a körülbelül négyszáz hallgató lelkes tapsa. A beszédet a Cor­riere Emiliano egész terjedelmében kö­zölte. Az első tudományos előadást, Velőre lyoni professzor tartotta francia nyelven és az orvostudomány és az embertan kö­zötti összefüggésről beszélt. Utána Pende mutatott be egy igen érdekes filmet a sportolók és a jövő atléták kivizsgálásá­ról, bemutatva mindazon eljárásokat, amelyeket az általa vezetett római klini­kán, ahol főleg konstitúciós vizsgálatokat végeznek, a körülbelül egymillió lírás be­fektetéssel felszerelt gépek és mérőeszkö­zök segítségével nemcsak azt állapítják meg, hogy az illető egyén egészségileg alkalmas-e a sportolásra, hanem külön­böző vizsgálati eljárásokkal az egyes sportoknál legjobban igénybevett testré­­szek, illetve izomcsoportok mineműségét is kivizsgálják. A következő előadást Temesváry Miklós tartotta olasz nyelven a női szexuálhormonokról, ezek fontossá­gáról tudományos és gyakorlati szempont­ból és működésüknek nagy jelentőségéről a női meddőség kérdésénél. Canadias ta­nár a felnőttek gonad-elégtelenségéről és ennek megelőzéséről tartott előadást. Pende egy második előadásában felnőtteik fejlődési rendellenességeinek egyes eseteit mutatja be és szól a férfi- és női meddőség megelőzéséről. GailamA római tanár a pu­bertás előtti női bajokról és ugyancsak a meddőség profilaxisáról tartott igen ér­dekes előadást. Vignes párizsi tanár a fürdőkúrákról a nőgyógyászatban és azok fontos javallatairól és eliten javallatairól tartott előadást és vázolta az alkáli­ás és meszes, valamint a vasas vizek és a szén­savas fürdők általános, a konyhasós, ké­nes, radioaktív és iszapfürdőknek helyi hatását a különböző női bajokra. Brugsch berlini tanár a konstitúció összefüggését tárgyalta a női szexuális mirigyekkel. Seitz frankfurti nőgyógyásztanár a nőnél előforduló endokrin zavarokról beszélt. Alfieri milánói tanár különösem a salso­maggiorei gyógytényezők gyógyító hatá­sát, női bajoknál, vázolta. Aschner (Bécs­ből) előadásában a nőgyógyászat néhány aktuális problémáját és a konstitúciós gyógyítást tárgyalta. Martiny Párizsból a biológiai fajlagosságról beszélt és hang­súlyozta, hogy míg a stimuláló szervek mértékletes adagolása üdvös hatású, ad­dig azok nagy adagjai akadályozzák a reakciós hatást, sőt a szervezet teljes le­romlásához vezethetnető; tárgyalta to­vábbá az örököltség, fermentumok, vita­minok jelentőségét és végül propagandát csinált a neohippokrateszes orvostudo­mánynak. Cova­turini tanár a sportolás jelentőségét tárgyalta az anyaságra és lándzsát tört a nők sportolása mellett, ami különben ma, amikor sok nő ülő életmó­dot folytat, nagy jelentőségű. Daniel Bu­karestből a női meddőségről tartott elő­adást és részletesen tárgyalta a sterilitás okait és gyógyítási módjait. Acconci ge­ntial tanár részletesen ismertette az olasz kormány ténykedését az anya- és gyer­mekvédelem terén és így a depopuláció ellen s részletesen beszámolt az ezzel ed­dig elért eredményekről. Az előadásokon a hallgatóság mindig zsúfolásig töltötte meg a termet s az előadókat nagy figyelemmel hallgatta és lelkes tapssal tüntette ki. Az orvosi hét mintaszerűen volt ren­dezve; szinte leírhatatlan a vendégszere­tet és előzékenység, amellyel az előadó­kon kívül a többszáz résztvevőt, köztük tizenöt magyar orvost és orvosnőt fo­gadtak. Mellesleg említve, Pende a ma­gyarok előtt afeletti örömének adott ki­fejezést, hogy Verebély tanár meghívá­sára nemsokára Budapesten az orvos­egyesü­let centenáriuma alkalmából elő­adást fog tartani. Estélyek, lakomák, fogadtatások, bálok, operaelőadás, hangversenyek, katonai sportmutatványok rendezésével a részt­vevők szórakoztatásáról is gondoskodtak. Úgyszintén fél-fél napos kirándulások Parmába, Cremonába és Verdi szülő- és lakóhelyére (Roncole, Busseto), ahol min­denütt az illető város polgármestere és tartományi főnöke fogadta nagy szere­tettel a vendégeket. Cremonában a város képviselője, Farinacci, egyik ve­zető fasiszta gyönyörű beszédben ünne­pelte a vendégeket. Itt a külföldi orvo­sok, közöttük a magyarok is, koszorút helyeztek el a háborúban elesett katonák sacra riorára. Mussolininak, mint a nagyszerű olasz anya- és gyermekvédelem megteremtőjé­nek, az előadók és az elnök üdvözlő sür­gönyt küldtek. A búcsúban ketten ismét felszólaltak a különböző nemzetek előadói, külön ki­emelve a különben is minden alkalommal melegen ünnepelt Pende elnök fáradozá­sát az orvosi hét rendezésében, akinek elsősorban volt köszönhető a kongresszus zavartalan, fényes lefolyása. Dr. S. I. RVOSI NAPO ­ A császármetszés veszélytelensége Alig van műtét, melynek veszélyei oly nagy mértékben csökkentek volna, még az utolsó évtizedben is, mint a császár­metszésé. E műtét sokszor egyszerre két életet, az anya és magzat életét menti meg, a haladás e téren tehát megbecsül­hetetlen. Régebben rettegett dolog volt ez a beavatkozás. 1872-ben a bécsi szülő­házban csaknem minden asszony bele­halt e műtétbe. Még 1897-ben is azt írja egy német orvos, hogy az anyára nézve a kilátások bizony elég rosszak. Már 1920-ban egy német tankönyv szerint »jó operatőrök« kezében az anyáknak csak" 10 százaléka pusztul el császármetszés következtében. Szépen bizonyítja a hala­dást D. L. Smith amerikai orvos leg­­újab­b értekezése, melyben Indianapolis-­ ban és környékén végzett császármetszé­sekről közöl statisztikát. Feltűnő, hogy míg 1928-ban Indianapolis kórházaiban minden tizedik asszony meghalt császár­metszés után, 1934-ben csak 4.8, 1935-ben pedig már csak 3.2 százalékuk esett áldo­zatul a műtétnek. Ha azonban csak a modern technikával végzett műtéteket gyűjtjük össze, kitűnik, hogy a halálozási arányszám 1934-ben 4.3 és 1935-ben csak 1.8 százalék. Kétségtelen tehát, hogy a modern módszer, melynél csak a méh­nyakat nyitják meg, sokkal veszélytele­nebb, mint a klasszikus, méhtestet meg­nyitó műtét. Még szebb eredményeket kapott Smith, mikor az Északamerikai Egyesült Államok középső részében mű­ködő szülészek adatait dolgozta fel. Ki­tűnt, hogy 5400 császármetszés közül mo­dern módszerrel négyezret végeztek , ezen sorozatban csak 0,84 százalék volt a­ halálozás. Kiváló amerikai operatőrök­nek vannak azonban olyan sorozatai, me­lyekben egy anya sem halt meg császár­metszés után. így Quigley 00, Maxwell 165 császármetszést végzett el úgy, hogy mindegyik anya életben maradt. A mag­zati halálozási arányszám is sokkal ala­csonyabb, mint régebben. A Smith által közölt legjobb statisztikában ez csak 2,5

Next