Pesti Napló, 1938. január (89. évfolyam, 1–24. szám)

1938-01-01 / 1. szám

Szombiai PESTI NAPLÓ 1938 január­­­5 „Kárhozatos kísérletek a legszentebb hagyományokat is kockáztatják —a magyar nemzeti lét és nagyság alapfeltétele a szentistváni szellem, alkotmány és kormányzati irány" A magyar püspöki kar Szent István évet meghirdető közös pásztorlevele (Saját tudósítónktól.) A magyar katolikus püspöki kar a Szent István jubileumi­ évet meg­hirdető közös pásztorlevelet adott ki, amelyet az ország valamennyi templomában a Szilveszter-esti évvégi ájtatosság­ keretében olvastak fel a hívek­nek. A közös pásztorlevél bevezetésében hódolni hívja a nemzetet a szent király emléke és orszá­gos körútra induló szent jobbja elé. A hit volt Szent István ereje, az sugallta intézkedéseit, dik­tálta törvényeit, az edzette karját, mikor a kar­dot forgatta, hittel építette országát és egyházát egyaránt. Ez a kishitűséget nem ismerő hit ma­gyarázza Szent István nagyságát egyéni életében. Ő megértette, hogy a keresztény férfi eszménye: szentnek lenni a trónon épúgy, mint a legkisebb kunyhóban, magán- és közerköt­és között különb­séget nem tenni, mert ha az egyéni példa nem fedi a nyilvános vallomást, akkor az utóbbi is hitelét veszti. Szent István sorsdöntő történelmi sikerének az a magyarázata, hogy szent életével tanított. Hite és buzgalma — fejtegeti tovább a közös pásztorlevél — ott tündöklőit elsősorban, ahol a földi boldogság bölcsője ring­ a családi körben. A szétzilált és békéjét vesztett modern család jól tenné, ha e magyar család falai közé több­ször zarándokolna okulni és ihletet meríteni. Ott megtanulná mindenki, hogy egyedül a lélek a csodaszer, mely az annyiszor mostoha és irgal­matlan élet nehézségei közt fenntart és eligazít... Ha otthon és iskola szent céltudatossággal és egyetértőleg munkálkodik, akkor remélhető a­ megszentelt családon keresztül a magyar sors jobbra fordulása. A körlevél következő részében a szent király­nak a legkisebbek felé is ragyogtatott jóságával foglalkozik. A róla ezen a téren a krónikákban feljegyzett bájos egyszerűségű esetek intelmet nyújtanak arra, hogy az osztályellentéteket csakis lélekkel és a keresztény hit sugallatai szerint le­het kiegyenlíteni. Mert fontos a célszerű gazda­sági rend, üdvös az átgondolt törvényes intézke­dés, szükséges a hatósági beavatkozás, de min­­denekfelett az irgalmas szamaritánus lelkére van szükség, aki nem köti magát a holti paragrafus formáihoz. ■ — Ha ez a szentistváni szellem fogja ihletni !Szociális törvényhozásunkat — mondja a körlevél, — ha az ő példájából fogják megtanulni a hatal­masok és gazdagok, mint kell nehéz helyzetben lemondást gyakorolni és bajokkal küszködő ember­társaink segítségére sietni, s h­a e vigasztaló lát­vány meggyőzi majd a szenvedőket is, hogy nem hagyják őket cserben, mert a keresztény szeretet tüze ma is lángol, akkor bízhatunk, de csakis ak­kor, hogy az a szörnyű válság, mely fenyegeti hazánk, de az egész világ rendjét és boldogságát is, a megértést teremtő keresztény lelkiség áldá­sos befolyása alatt elsimul s a XX. század újból megbékélt szent testvériségben egybeforrt nem­zetet fog a Duna—Tisza táján találni.­­ Ma világszerte hajsza folyik csodaszerek u­tán, amelyekkel népeket megmenteni és fenye­gető veszedelmet elhárítani lehet, s nem egyszer kárhozatos kísérletek a legszentebb hagyományo­kat is kockáztatják. Az ököl­jognak épúgy jelent­keznek szószólói, mint a lealkonyult pogányság­nak bootlóckodó szellemidézői, a levitézlett ál­­­szocializmus harsonásai és oly hangosak, mint a faj- és vérimádás megszállottjai. De melyikük szüntetett meg bajt, békített meg népeket s for­rasztott össze lelkeket­! A felelet vajmi siralmas! Meggondolatlan kísérletek, felelőtlenül tolakodó törpe vezéregyéniségek követelőzései, és fenyege­tőzései aggasztó bizonytalanságot okozhattak, de, gyógyulást nem hoztak. Az emésztő gondok között felüdülés hazai történelmünk legnagyobb egyéni­ségének iskolájába visszavezetni a nemzetet s ráeszmélteim, hogy Szent István megőrzött min­dent, ami a magyar vérben és fajban érték és erő,­­de nem hívta ki vele a végzetet, hanem megszen­telve az isteni kinyilatkoztatás és kegyelem kin­cseivel, a szüntelen emelkedés útjára vezette az országot. Befejezésül a körlevél arra mutat reá, hogy a Szent királynál nagyobb magyar nem volt. Két­ségtelen, hogy a magyar nemzeti lét és nagyság alapfeltétele a szentistváni szellem, alkotmány és kormányzati irány, mely a hit és polgári élet szö­vetségét, egyház és állam barátságát, jobb -és ke­resztény erkölcs összefonódását a szent korona misztikumában, nemzeti­­hagyományainkban és népszokásainkban egyaránt juttatja kifejezésre. — S ha majd idezarándokolnak hozzánk az összes nemzetek — írja a főpásztori szózat — hó­dolni a szentségi Üdvözítőnek, azért, hogy nekünk Szent Istvánt adta, tárjuk a világ szeme elé azt a csodálatos tényt, hogy minden vagánykodás dacára, és közepette, az ég és föld ezeréves szövet­sége Magyarországon ma is fennáll s értessük meg az egész emberiséggel, hogy amíg nekünk az örvény szélén ez volt menedékünk, a fenyegetett világrendnek is csak e szellem útján int a szaba­dulás reménye. A közös főpásztori szózat után az ország minden templomában elimádkoztak a külön erre az alkalomra, a Szent István jubileumi év meg­nyitására írott és a püspöki kar által jóváha­gyott hálaadó imádságot azért a 900 esztendőért, amelyet Szent István alapozott meg és biztosí­tott a magyar nemzetnek. KOZMÁNÁL kezdje meg ezt az új esztendőt VÁSÁROLJON inget, kalapot, nyakkendőt KÁROLY KÖRÚT 3. SAROKÜZLET Ravasz László püspök szilveszteri rádióelőadása az Istennek és embernek tartozó felelősségről (Saját tudósítónktól.) Ravasz László református püspök szilveszteresti rádiiófelolvasásában a felelősség roppant kérdéséről beszélt. — Kain nem tudta, mi a felelősség, éppen ezért volt Kain — így kezdte Ravasz László. — Az embert emberré a felelősség teszi; ahol e­z megjelenik, minde­nütt az­ emberi méltóság tündöklik fel, viszont ahol a felelősség meglazul, az erkölcs leromlásának, szétzüllé­­sének megdöbbentő jeleivel találkozunk. — Először mindenki felel embertársainak, ezenfelül a történelemnek. Embertársaink sohasem tudnak kellő­képpen megítélni, mert vagy nem ismernek eléggé, vagy félreismernek. Lelkiismeretünkben viszont mindig a reánk nézve érvényes legmagasabb erkölcsi törvény­hez mérjük magunkat; mindegy, hogy az emberek jót vagy rosszat mondanak rólunk, ünnepelnek vagy átkoz­nak, öntudatom titkos mélyein megérzem az erkölcsi törvénnyel való egyezésemet vagy meghasonlásomat. Az egyezés mérhetetlen erőt ad, a meghasonlás elviselhe­tetlenül gyötör. Éppen az a sajátsága a lelkiismeret­­nek, hogy annál erősebb, minél határozottabb ellentét­ben áll a kortársak és a közvélemény ítéletével. — Az erkölcsi törvényt azonban nem én adtam ma­gamnak, készen kaptam, attól származott az erkölcsi törvény. Aki teremtett engem s az egész világot, a teremtés ténye által Isten életparanccsal bocsátott el. Tehát Isten minden teremtményét nemcsak létre, de értékre rendelte, Isten nemcsak egyszer, hanem minden pillanatban teremt. Végső felelősséggel Istennek tarto­zunk, aki megbízott az élettel, beleállított a Vele való létviszonyba, ezt parancsaival, törvényeivel, akaratával kitölti s megkívánja, hogy ennek a millió formája, mégis egyetlenegy örök akaratnak engedelmeskedjünk. E vállalkozás azonban, ha szabad is, kötelezett: Nem azt vállalom el, ami nekem tetszik, hanem azt, ami Istennek tetszik és amit ő akar ... Ki a felelős ember tehát? Az, aki szabadon mond igent Isten akaratára, alázatosan igyekszik megismerni azt, öntudatosan és boldogan en­gedelmeskedik, egyszóval aki arra vállalkozik, hogy Isten eszköze, szerszáma, szolgája legyen... Hányszor bíz reá Isten egészen egyszerű emberekre mérhetetlen kincseket, például egy pilótára Mussolini életét,­­ min­den anyára milliószor annak a gyermeknek az életét, aki még meg sem született; és milyen világos az is, hogy például mindannyiunkra rá van bízva Magyar­­ország becsülete és jövendője, ránk van bízva a háború és a béke, Európa sorsa és egy újabb emberiség lehető­sége. Ha pedig így van, akkor mi mindezért felelni tar­tozunk, mindenkinek a kenyeréért, az igazságért, az erkölcsi tisztaságért, felelni tartozunk azért, hogy különb nemzedék nőjön fel. — Az Isten ránkbízta önmagunk személyes világát is; én tartozom Istennek felelősséggel halhatatlan lel­kemért, ennek a léleknek szárnyaiért és fehérségéért. De a legcsodálatosabb és legtitokzatosabb, hogy Isten Önmagát is reánk bízta, — országának terjedését, egy csomó szolgálattal, ismerettel, érzéssel, vegyem észre a vele való meghasonlásomat és fogadjam el az ő felém nyújtott kiengesztelését... Amiért felelünk, ezek sze­rint egy érték, amit meg kell valósítani. A jóság magá­­banvéve is érték, de az jellemzi, hogy meg kell tenni, az igazság magában véve is szép és dicső, de lényegéhez tartozik, hogy ki kell szolgáltatni, érvényesíteni kell. A felelősség tartalma a szeretet,­­ Isten maga titokza­tosan felelősséget vállalt érettünk, mert n ő a Teremtő és Megváltó Isten. Megfulladt a párnák közt a csecsemő, pénzbüntetésre ítélték az anyát (Saját tudásitónktól.) Szabó Gáborné szül. Dóra Teréz 44 éves asszony gondatlansággal okozott ember­ölés vétségével vádolva állott pénteken a büntető­törvényszék Héthelyi-tanácsa előtt. Az asszony ellen az a vád, hogy szeptember 29-én rövid időre felügye­let nélkül hagyta Teréz nevű öthónapos gyermekét, ezalatt a kislány arccal a párnájára fordult, visszafor­dulni azonban nem tudott s mire az anya előkerült, a csecsemő megfulladt. A bíróság előtt a vádlott anya sírva hangoztatta jóhiszeműségét. Arra hivatkozott, hogy a pincébe kel­lett mennie fáért és ezalatt történt a tragédia. A tör­vényszék ítéletében 50 pengő pénzbírsággal sújtotta, de a büntetés végrehajtását háromévi próbaidőre fel­függesztette. A büntetés kiszabásánál nyomatékos eny­hítő körülményül szolgált, hogy a vádlott anya gyér■ meke halálával már amúgyis eléggé megbűnhődött. PHILIPS R A­ D I ffV A L Rádióvásárlás — bizalom kérdése Telefon: 144-354 Magy. kir. és udv. 137 703 g||a( RákóCZi Úft 60 Az ország legnagyobb és legszebb rádióterme Az összes 1938. évi típusok kaphatók Lengyel Rádió Budapest, VI., Teréz körút 38 Telefon: 116­ 739 Díjtalan bemutatás, kedvező cserék A fenti készü­lékek bármelyikét készséggel bemu­tatja lakásán a Spanyolbarát kommunista puccsterv a leszerelt párizsi nagy sztrájk mögött? Párizs, december 31. A Matin értesülése szerint a tegnapelőtt meghiúsult közüzemi sztrájk nagyszabású kommunista terv első fe­jezete volt. A kommunista párt a sztrájkmozgalom el­mérgesítésével lehetetlenné akarta tenni a szocialisták­nak a kormányban való további részvételét és a kor­mány megbuktatására törekedett. A végső cél az volt, hogy új népfront kormányt alakítsanak, amelyben a kom­munisták is tárcát vállaltak volna. Moszkvából határo­zott utasítások érkeztek Párizsba, amelyeknek értelmé­ben a kommunistáknak gyorsan cselekedniük kellett. Az új népfrontkormánynak, amelyre a kommunisták döntő befolyást gyakoroltak volna, haladéktalanul be kellett volna avatkoznia a spanyol polgárháborúba. A sztrájk­mozgalom balsikere döntő csapást mért a kommunisták tervére. Boldog újévet kíván igen tisztelt vevőinek, jóbarátainak és ismerőseinek H­ol­ler B­erta­la­n kézimunka- és fonalnagykereskedő Budapest, IV., Károly körút 4. szám

Next