Pesti Napló, 1938. január (89. évfolyam, 1–24. szám)
1938-01-01 / 1. szám
Szombiai PESTI NAPLÓ 1938 január5 „Kárhozatos kísérletek a legszentebb hagyományokat is kockáztatják —a magyar nemzeti lét és nagyság alapfeltétele a szentistváni szellem, alkotmány és kormányzati irány" A magyar püspöki kar Szent István évet meghirdető közös pásztorlevele (Saját tudósítónktól.) A magyar katolikus püspöki kar a Szent István jubileumi évet meghirdető közös pásztorlevelet adott ki, amelyet az ország valamennyi templomában a Szilveszter-esti évvégi ájtatosság keretében olvastak fel a híveknek. A közös pásztorlevél bevezetésében hódolni hívja a nemzetet a szent király emléke és országos körútra induló szent jobbja elé. A hit volt Szent István ereje, az sugallta intézkedéseit, diktálta törvényeit, az edzette karját, mikor a kardot forgatta, hittel építette országát és egyházát egyaránt. Ez a kishitűséget nem ismerő hit magyarázza Szent István nagyságát egyéni életében. Ő megértette, hogy a keresztény férfi eszménye: szentnek lenni a trónon épúgy, mint a legkisebb kunyhóban, magán- és közerkötés között különbséget nem tenni, mert ha az egyéni példa nem fedi a nyilvános vallomást, akkor az utóbbi is hitelét veszti. Szent István sorsdöntő történelmi sikerének az a magyarázata, hogy szent életével tanított. Hite és buzgalma — fejtegeti tovább a közös pásztorlevél — ott tündöklőit elsősorban, ahol a földi boldogság bölcsője ring a családi körben. A szétzilált és békéjét vesztett modern család jól tenné, ha e magyar család falai közé többször zarándokolna okulni és ihletet meríteni. Ott megtanulná mindenki, hogy egyedül a lélek a csodaszer, mely az annyiszor mostoha és irgalmatlan élet nehézségei közt fenntart és eligazít... Ha otthon és iskola szent céltudatossággal és egyetértőleg munkálkodik, akkor remélhető a megszentelt családon keresztül a magyar sors jobbra fordulása. A körlevél következő részében a szent királynak a legkisebbek felé is ragyogtatott jóságával foglalkozik. A róla ezen a téren a krónikákban feljegyzett bájos egyszerűségű esetek intelmet nyújtanak arra, hogy az osztályellentéteket csakis lélekkel és a keresztény hit sugallatai szerint lehet kiegyenlíteni. Mert fontos a célszerű gazdasági rend, üdvös az átgondolt törvényes intézkedés, szükséges a hatósági beavatkozás, de mindenekfelett az irgalmas szamaritánus lelkére van szükség, aki nem köti magát a holti paragrafus formáihoz. ■ — Ha ez a szentistváni szellem fogja ihletni !Szociális törvényhozásunkat — mondja a körlevél, — ha az ő példájából fogják megtanulni a hatalmasok és gazdagok, mint kell nehéz helyzetben lemondást gyakorolni és bajokkal küszködő embertársaink segítségére sietni, s ha e vigasztaló látvány meggyőzi majd a szenvedőket is, hogy nem hagyják őket cserben, mert a keresztény szeretet tüze ma is lángol, akkor bízhatunk, de csakis akkor, hogy az a szörnyű válság, mely fenyegeti hazánk, de az egész világ rendjét és boldogságát is, a megértést teremtő keresztény lelkiség áldásos befolyása alatt elsimul s a XX. század újból megbékélt szent testvériségben egybeforrt nemzetet fog a Duna—Tisza táján találni. Ma világszerte hajsza folyik csodaszerek után, amelyekkel népeket megmenteni és fenyegető veszedelmet elhárítani lehet, s nem egyszer kárhozatos kísérletek a legszentebb hagyományokat is kockáztatják. Az ököljognak épúgy jelentkeznek szószólói, mint a lealkonyult pogányságnak bootlóckodó szellemidézői, a levitézlett álszocializmus harsonásai és oly hangosak, mint a faj- és vérimádás megszállottjai. De melyikük szüntetett meg bajt, békített meg népeket s forrasztott össze lelkeket! A felelet vajmi siralmas! Meggondolatlan kísérletek, felelőtlenül tolakodó törpe vezéregyéniségek követelőzései, és fenyegetőzései aggasztó bizonytalanságot okozhattak, de, gyógyulást nem hoztak. Az emésztő gondok között felüdülés hazai történelmünk legnagyobb egyéniségének iskolájába visszavezetni a nemzetet s ráeszmélteim, hogy Szent István megőrzött mindent, ami a magyar vérben és fajban érték és erő,de nem hívta ki vele a végzetet, hanem megszentelve az isteni kinyilatkoztatás és kegyelem kincseivel, a szüntelen emelkedés útjára vezette az országot. Befejezésül a körlevél arra mutat reá, hogy a Szent királynál nagyobb magyar nem volt. Kétségtelen, hogy a magyar nemzeti lét és nagyság alapfeltétele a szentistváni szellem, alkotmány és kormányzati irány, mely a hit és polgári élet szövetségét, egyház és állam barátságát, jobb -és keresztény erkölcs összefonódását a szent korona misztikumában, nemzetihagyományainkban és népszokásainkban egyaránt juttatja kifejezésre. — S ha majd idezarándokolnak hozzánk az összes nemzetek — írja a főpásztori szózat — hódolni a szentségi Üdvözítőnek, azért, hogy nekünk Szent Istvánt adta, tárjuk a világ szeme elé azt a csodálatos tényt, hogy minden vagánykodás dacára, és közepette, az ég és föld ezeréves szövetsége Magyarországon ma is fennáll s értessük meg az egész emberiséggel, hogy amíg nekünk az örvény szélén ez volt menedékünk, a fenyegetett világrendnek is csak e szellem útján int a szabadulás reménye. A közös főpásztori szózat után az ország minden templomában elimádkoztak a külön erre az alkalomra, a Szent István jubileumi év megnyitására írott és a püspöki kar által jóváhagyott hálaadó imádságot azért a 900 esztendőért, amelyet Szent István alapozott meg és biztosított a magyar nemzetnek. KOZMÁNÁL kezdje meg ezt az új esztendőt VÁSÁROLJON inget, kalapot, nyakkendőt KÁROLY KÖRÚT 3. SAROKÜZLET Ravasz László püspök szilveszteri rádióelőadása az Istennek és embernek tartozó felelősségről (Saját tudósítónktól.) Ravasz László református püspök szilveszteresti rádiiófelolvasásában a felelősség roppant kérdéséről beszélt. — Kain nem tudta, mi a felelősség, éppen ezért volt Kain — így kezdte Ravasz László. — Az embert emberré a felelősség teszi; ahol ez megjelenik, mindenütt az emberi méltóság tündöklik fel, viszont ahol a felelősség meglazul, az erkölcs leromlásának, szétzüllésének megdöbbentő jeleivel találkozunk. — Először mindenki felel embertársainak, ezenfelül a történelemnek. Embertársaink sohasem tudnak kellőképpen megítélni, mert vagy nem ismernek eléggé, vagy félreismernek. Lelkiismeretünkben viszont mindig a reánk nézve érvényes legmagasabb erkölcsi törvényhez mérjük magunkat; mindegy, hogy az emberek jót vagy rosszat mondanak rólunk, ünnepelnek vagy átkoznak, öntudatom titkos mélyein megérzem az erkölcsi törvénnyel való egyezésemet vagy meghasonlásomat. Az egyezés mérhetetlen erőt ad, a meghasonlás elviselhetetlenül gyötör. Éppen az a sajátsága a lelkiismeretnek, hogy annál erősebb, minél határozottabb ellentétben áll a kortársak és a közvélemény ítéletével. — Az erkölcsi törvényt azonban nem én adtam magamnak, készen kaptam, attól származott az erkölcsi törvény. Aki teremtett engem s az egész világot, a teremtés ténye által Isten életparanccsal bocsátott el. Tehát Isten minden teremtményét nemcsak létre, de értékre rendelte, Isten nemcsak egyszer, hanem minden pillanatban teremt. Végső felelősséggel Istennek tartozunk, aki megbízott az élettel, beleállított a Vele való létviszonyba, ezt parancsaival, törvényeivel, akaratával kitölti s megkívánja, hogy ennek a millió formája, mégis egyetlenegy örök akaratnak engedelmeskedjünk. E vállalkozás azonban, ha szabad is, kötelezett: Nem azt vállalom el, ami nekem tetszik, hanem azt, ami Istennek tetszik és amit ő akar ... Ki a felelős ember tehát? Az, aki szabadon mond igent Isten akaratára, alázatosan igyekszik megismerni azt, öntudatosan és boldogan engedelmeskedik, egyszóval aki arra vállalkozik, hogy Isten eszköze, szerszáma, szolgája legyen... Hányszor bíz reá Isten egészen egyszerű emberekre mérhetetlen kincseket, például egy pilótára Mussolini életét, minden anyára milliószor annak a gyermeknek az életét, aki még meg sem született; és milyen világos az is, hogy például mindannyiunkra rá van bízva Magyarország becsülete és jövendője, ránk van bízva a háború és a béke, Európa sorsa és egy újabb emberiség lehetősége. Ha pedig így van, akkor mi mindezért felelni tartozunk, mindenkinek a kenyeréért, az igazságért, az erkölcsi tisztaságért, felelni tartozunk azért, hogy különb nemzedék nőjön fel. — Az Isten ránkbízta önmagunk személyes világát is; én tartozom Istennek felelősséggel halhatatlan lelkemért, ennek a léleknek szárnyaiért és fehérségéért. De a legcsodálatosabb és legtitokzatosabb, hogy Isten Önmagát is reánk bízta, — országának terjedését, egy csomó szolgálattal, ismerettel, érzéssel, vegyem észre a vele való meghasonlásomat és fogadjam el az ő felém nyújtott kiengesztelését... Amiért felelünk, ezek szerint egy érték, amit meg kell valósítani. A jóság magábanvéve is érték, de az jellemzi, hogy meg kell tenni, az igazság magában véve is szép és dicső, de lényegéhez tartozik, hogy ki kell szolgáltatni, érvényesíteni kell. A felelősség tartalma a szeretet, Isten maga titokzatosan felelősséget vállalt érettünk, mert n ő a Teremtő és Megváltó Isten. Megfulladt a párnák közt a csecsemő, pénzbüntetésre ítélték az anyát (Saját tudásitónktól.) Szabó Gáborné szül. Dóra Teréz 44 éves asszony gondatlansággal okozott emberölés vétségével vádolva állott pénteken a büntetőtörvényszék Héthelyi-tanácsa előtt. Az asszony ellen az a vád, hogy szeptember 29-én rövid időre felügyelet nélkül hagyta Teréz nevű öthónapos gyermekét, ezalatt a kislány arccal a párnájára fordult, visszafordulni azonban nem tudott s mire az anya előkerült, a csecsemő megfulladt. A bíróság előtt a vádlott anya sírva hangoztatta jóhiszeműségét. Arra hivatkozott, hogy a pincébe kellett mennie fáért és ezalatt történt a tragédia. A törvényszék ítéletében 50 pengő pénzbírsággal sújtotta, de a büntetés végrehajtását háromévi próbaidőre felfüggesztette. A büntetés kiszabásánál nyomatékos enyhítő körülményül szolgált, hogy a vádlott anya gyér■ meke halálával már amúgyis eléggé megbűnhődött. PHILIPS R A D I ffV A L Rádióvásárlás — bizalom kérdése Telefon: 144-354 Magy. kir. és udv. 137 703 g||a( RákóCZi Úft 60 Az ország legnagyobb és legszebb rádióterme Az összes 1938. évi típusok kaphatók Lengyel Rádió Budapest, VI., Teréz körút 38 Telefon: 116 739 Díjtalan bemutatás, kedvező cserék A fenti készülékek bármelyikét készséggel bemutatja lakásán a Spanyolbarát kommunista puccsterv a leszerelt párizsi nagy sztrájk mögött? Párizs, december 31. A Matin értesülése szerint a tegnapelőtt meghiúsult közüzemi sztrájk nagyszabású kommunista terv első fejezete volt. A kommunista párt a sztrájkmozgalom elmérgesítésével lehetetlenné akarta tenni a szocialistáknak a kormányban való további részvételét és a kormány megbuktatására törekedett. A végső cél az volt, hogy új népfront kormányt alakítsanak, amelyben a kommunisták is tárcát vállaltak volna. Moszkvából határozott utasítások érkeztek Párizsba, amelyeknek értelmében a kommunistáknak gyorsan cselekedniük kellett. Az új népfrontkormánynak, amelyre a kommunisták döntő befolyást gyakoroltak volna, haladéktalanul be kellett volna avatkoznia a spanyol polgárháborúba. A sztrájkmozgalom balsikere döntő csapást mért a kommunisták tervére. Boldog újévet kíván igen tisztelt vevőinek, jóbarátainak és ismerőseinek Holler Bertalan kézimunka- és fonalnagykereskedő Budapest, IV., Károly körút 4. szám