Pesti Napló, 1939. január (90. évfolyam, 1–25. szám)
1939-01-01 / 1. szám
Vasárnap PESTI NAPLÓ 1939 Január 12 SZCBB MQGVflR JÖVŐT BOLDOG ÚJÉVET Juvctn a Standard Radio Újévre zsúfolt raktárából „KONCERT" szállít rádiót legelőnyösebben. Sok alkalmi vétel. Előnyös részlet. Csere. IV., Váci utca 23. T. 181-255,183-30S UMWMlll MIIIIIi ni —a—T ALKALMI VÉTELEK. CSERE. (RÉSZLETRE IS) «rfTM'T^ IV., Ferenciek tere 2. ^gtS»"* „A 1." árjegyzék ingyen sunkat kevésbé találtuk volna meg, hanem azért sem, mert éreztük, hogy ezek a tervek egyenesen Németország ellen irányulnak. Igen! Barátságot és bizalmat előlegeztünk Németországnak, gyengeségének és elhagyatottságának éveiben és rendületlenül bíztunk abban, hogy Németország ezt a magatartásunkat döntő percben, talpraállása idején méltányolja, Magyarország történelmi és geográfiai határain belül nemcsak, hogy nem tesz a vitális magyar érdekek rovására semmit és nemcsak hogy nem favorizál más népeket a mi rovásunkra, hanem aktív segédkezet nyújt ahhoz. Aminthogy ez egyedüli jól felfogott saját érdeke is, hogy a Duna—Tisza közén és a Kárpátok medencéjében a magyar nemzet újból betölthesse vezető szerepét, amely nélkül" e területen sohasem lehet se béke, se nyugalom, se prosperitás, se olyan önmagában is helytálló egyensúlyi állapot, amely az európai békét is biztosíthatja. Hiszen enélkül az európai nagyhatalmak kölcsönös erőviszonyaiban beálló minden változás ezen a területen kell, hogy a földet megmozgassa és itt kell, hogy véres háborúkban esetleg kirobbanjon. Az új esztendő küszöbén minden gondolkodó magyar ember lelkét mélységes aggodalmak fogják el a jövő kialakulása tekintetében. A háború óta németbarátok voltunk és azok szeretnénk maradni a jövőben is. Az utolsó hónapok eseményei azonban súlyos és mélyreható félreértések árnyékát vetették közénk. Nézetem szerint az elkövetett hibák nem jóvátehetetlenek. Hisszük, hogy egy nyílt, férfias és őszinte kibeszélés ezeket eloszlathatja, mert remélem, hogy német részről sem állunk egy sic volo et sic iubeo-val szemben. Tisztáznunk kell mindenáron a helyzetet, mert a hallgatás, a lapítás csak mérgezi a lelkeket és nem old meg semmit. Ilyen magatartás nem is méltó a magyar nemzethez, amely nyílt homlokkal szállt mindig szembe a nehézségekkel és sohasem bujkált, nem kertelt, ha valami nyomta a lelkét, hanem helytállt férfiasan a maga véleménye mellett, még ha azt baráttal szemben is kellett kimondania. De nem lehet Németország érdeke sem, hogy a magyar nemzetet, életérdekeinek és lelki tulajdonságainak félreismerésével és akarata ellenére mesterségesen újból visszaszorítsa abba a négyszázéves harci pozícióba, amelyben a Habsburgok oktalansága, félreértések és helytelen pszichológia tartották eleinte a német, később az osztrák-német birodalommal szemben, holott mindkettőjüknek érdeke homlokegyenest az ellenkezője lett volna. E sorok megírása kizárólag ennek mindenáron való megakadályozását kívánta szolgálni. A magyar nemzetnek pedig az új évre jobbat nem kívánhatok, mint azt, hogy az égbolton tornyosuló sötét felhők bárha eloszlathatók volnának és a hagyományos jóviszony köztünk és Németország közt nemcsak a kabinetek írásaiban és kijelentéseiben, hanem a lelkek mélyén is hiánytalanul újból helyreállana. hogy Magyarország védelmi vonala a Kárpátok gerincén fut végig. Amíg ezt szlovák és rutén testvéreinknek segítségével újból el nem érhetjük, Magyarország léte nincs biztosítva és katonailag védhetetlen helyzetben vagyunk. Ezért kell és fogja Magyarország e két testvérnéppel a megértést keresni, de ez nekik épúgy érdekük, mert egy ellenséges magyar nemzettel szemben adott esetben védtelenek lennének. A Kárpátoktól övezett medencében valóban csak együtt élhetünk, vagy együtt kell elpusztulnunk. Magyarország őszinte barátságával, amelynek az utolsó huszonöt évben Németországgal szemben számtalan tanújelét adta, nem is szolgált rá arra, hogy ezek az életérdekek figyelmen kívül hagyassanak. A versaillesi és trianoni legnagyobb megaláztatások idején Magyarország kitartott Németország mellett. Vállaltuk és viseltük, közvetlenül a háború után is, a német barátság ódiumát, jóllehet ez abban az időben reánk nézve gyakran csak súlyos hátrányokat és megaláztatást hozott. A magyar külpolitika húszéves útján gyakran súlyos áldozatokat hozott, amikor tartózkodott minden olyan lépéstől, minden olyan magatartástól, vagy olyan külpolitikai iránytól, amely jóllehet előnyöket hozhatott volna, de Németország érdekeit, vagy be nem vallott jövő aspirációit érinthette volna. A pillanatnyilag kínálkozó előnyök kihasználása helyett nyugodtan vártunk tehát, bízva abban, hogy Németország megerősödése és talpraállása idején önzetlen magatartásunknak is megjön jól kiérdemelt jutalma. A magyar külpolitika ez alatt a húsz év alatt távol tartotta magát minden törekvéstől, amely a Dunamedencében olyan kialakuláshoz vezethetett volna, amely alkalmas lett volna akár az osztrák, akár a szudetaktímet Anschlussnak az útját egyszer mindenkorra elvágni. Nem mentünk bele semmiféle restaurációs kísérletbe, sem egyedül, sem Ausztriával együtt és nem voltunk kaphatók valamelyes hármas összefogásra sem Ausztriával és Csehországgal közösen, pedig ily irányú csábításban nemvolt hiány és nem lehet kétség, hogyezen az áron gyakran igen aktív szaldót érhettünk volna el. Nem mentünk bele semmiféle dunakonföderációs tervbe sem, nemcsak azért nem megső ennél számítá Egyre jobban elmérgesedik amerikai-német viszony az Berlin, december 31. (A Pesti Napló tudósítójának telefon jelentése.) (United Press.) A német közvélemény csak a hivatalos távirati ügynökség tegnapi jelentéséből értesült Ickes amerikai belügyminiszter múltkori beszédéről, a német kormány Washingtonhoz intézett tiltakozó jegyzékéről és Welles államtitkár visszautasító magatartásáról. Általános a vélemény, hogy ezzel a hivatalos közleménnyel még nem zárult le ez az ügy, mert a további elhatározásokat Hitler vezér és kancellár saját magának tartotta fenn. Annyi bizonyos, hogy a német-amerikai viszony az eddiginél is jobban elhidegült és berlini politikai körökben azt beszélik, hogy a washingtoni német nagykövetség ügyvivőjét, Thomsent is visszarendelik Berlinbe. Minthogy Dieckhoff nagykövet már hetek óta a német fővárosban van, a Harmadik Birodalom diplomáciai képviselete már csak formalitás lesz, bár a diplomáciai viszony teljes megszakítására mértékadó német helyen nem gondolnak. Annyi bizonyos, hogy Dieckhoff nagykövet január első napjaiban Obersalzbergbe utazik, hogy személyesen tárgyalja meg Hitler kancellárral az esetleges további lépéseket. A tuniszi kérdés a berlin—római tengely legfőbb teherpróbája — írja a Relazioni Internazionali Róma, december 81. A Relazioni Internazionali szerint a tuniszi kérdés lesz a berlin—római tengely legfőbb teherpróbája. Ennek a kérdésnek megoldása Olaszország számára életbevágó. — Az európai kontinens München után — írja a lap — az újjárendezés korszakába került. Ez az újjárendezés azonban nagyon elhúzódik. Az afrikai újjárendezés viszont mindenkor csak az európainak természetes folyománya. Így tehát Olaszország számára Tunisz az életet jelenti, Franciaország számára ellenben inkább csak hatalmi és presztízskérdés. A Földközi tengeren pedig nem lehet hatalmi politikát folytatni. A helyzet felforgatására irányuló politika nehezen volna érthető. Ezért szükséges éppen a béke érdekében is, hogy a külföld számot vessen a lehetőségekkel és hogy tisztán lásson ebben a kérdésben. Hatalmas tömeg búcsúztatta Marseilleban a Dzsibutiba induló szenegáli katonákat Marseille, december 31. Szombat délelőtt hatalmas tömeg búcsúztatta a Dzsibutiba induló szenegáli katonákat. A szenegáli katonák fölött Orly tábornok számos katonai előkelőség kíséretében díszszemlét tartott. A Sphinx és Chantilly személyhajók, amelyek fedélzetükön a szenegáli lövész-zászóaljat viszik, ma délben felszedték horgonyukat. V ) London, december 31. A Daily Mail római levelezője úgy értesül, hogy Mussolini az angol miniszterek római látogatása során a spanyol kérdés elintézését szorgalmazza a következő alapon: 1. Hadviselőjogok flfogadása Francának. 2. Biztosíték arra niszve, hogy sem Franciaország, sem más hatalont nem segíti Barcelonát. 3- Fegyverszünet ama biztosíték alapján, hogy sem bolsevista, sem szélsőséges szocialista kormányt nem ismernek el a Földközi tenger spanyol partvidékén. 4. Olaszország hazaszállít'" Még Spanyolországban maradt 15.000 lejgi Franciaországgal szemben a következő követeléseket fogja Chamberlainnel közölni: 1. A tuniszi olaszok polgári jogállásának szabályozása. 2. Szabad körzet Dzsibutiban. 3. Rendelkezés az Addisz-Abeba—Dzsibuti vas- útvonal etiópiai szakaszával. 4. Részvétel a Szuezi-csatorna igazgatásában. Mussolini nem fogja Chamberlaint közvetítésre kérni és rábízza, hogy a neki legjobbnak látszó barátságos tanácsokat adja Párizsban. A Daily Express szerint Chamberlain a pátjával főképp a menekültek problémájáról fur tanácskozni, minthogy a Szentatya különösen ér dfisrődik A kámeliszási menet hitek sorsa iránt Mussolini feltételei a spanyol kérdésben Miről tárgyal Chamberlain és a Duce?