Péteri Szavak, 1991 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1991-01-01 / 1. szám

1991. JANUAR M­IT AKAR a polgármester? A rendszerváltás városunk közigaz­gatásában is alapvető változást ho­zott. A változás, a változtatás lehető­sége a helyi önkormányzat és annak vezetője, az önkormányzat kezében van. Hogyan gondolkodik, mit tesz és mit akar az új helyzetben a polgár­­mesteri Erről kérdeztük meg őt. — Polgármester Úri Harmadik hó­napja van a hivatalában. Milyen mélységben látja a gondokat, mely az ország gondjaihoz hasonlóan minden problémát magán hordoz? — Mint az országra jellemzően, itt is születtek kellően át nem gondolt koncepciók, melyek gazdaságilag, a társadalmi igényeket nem kellőképpen igazolták. Az ország eladósodott, s ez a gond helyileg is létezik. Az ön­­kormányzatra nagy terhek nehezednek. Egy konkrét példa. A társadalmi jó­léti alaphoz 17 millió forinttal kel­lene hozzájárulni, mellyel a Móra Fe­renc utcai lakásvásárlások nyertek tá­mogatást, kedvezményes hitelek formá­jában 11 millió forint kamatmente­sen és 6 millió forint vissza nem térí­tendő kölcsön formájában. Az önkor­mányzat nem vállalhat újabb hitel­­felvételeket ilyen formában sem, fe­szítő lakásgondjaink ellenére. — Melyek azok a rendelkezésre ál­ló pénzforrások, amelyekre biztosan számíthat. Van-e fedezet a szükséges kiadásokra? — Az önkormányzat elkészítette a 91-es év vitaanyagát. Rendelkezünk pénzügyi tervadatokkal, melyet a me­gyétől kapunk, ehhez jön saját bevéte­lünk, ebből áll össze az éves költség­­vetés forrásoldala. Ha az állami költ­ségvetés-tervezet elfogadásra kerül és komolyabb alapvető változtatás nem történik, akkor anyagilag biztosított az új év szükségszerű igényeinek költ­ségforrása. Az általános érdekeket ter­mészetesen figyelembe kell venni és rangsorolni kell. Az éves terv részletes összeállítását február elején nyilvános meghallgatáson fogjuk ismertetni és megvitatni a polgárokkal. A gazdálko­dás nagyon fontos része a vagyonke­zelés. Az első fél év feladatai közé tartozik a vagyonunkkal való tudatoso­dás. Az önkormányzat tekintélyes va­gyonok örököse, melyek hű kezelése a polgárság érdeke, s az ezzel való gaz­dálkodás a helyi polgárok terheit csök­kenti. — Polgármester Úr, mikor számít­hatunk az új adózási rendszer beve­zetésére? — A helyi adózással kapcsolatos törvény alkalmazására fel kell készül­ni. Az önkormányzat a polgárság ér­dekeinek figyelembevételével készül erre. Ezt az évet „tanuló évnek" és egy nagyon alapos, helyi adózási kon­cepció kidolgozására szánjuk, mert ez nagyon érzékenyen érinti a polgárokat. Az új adózási rendszer bevezetését — ha rákényszerül az önkormányzat — 1992-re tervezzük. Ez elkerülhetetlenül szükségszerű a kormányzati koncepció miatt. Fontos a­­ gazdálkodás követke­zetessége és az, hogy a köztehervise­lés valóban az legyen. Sokan élnek olyan és azokkal a jogokkal, ame­lyekkel járó kötelezettségeiket nem teljesítik. Az előnyökkel a terheket is azonos arányban kell viselni. — Milyen mélységben ismerte már meg a lakosság jövedelmi viszonyait és életkörülményeit? — Elsőként kitűzött feladatomnak tekintettem: felülvizsgálni, melyek a reális szociális problémák, kik a va­lóságos rászorulók, kik azok az em­berek, akiknek tényleges anyagi gon­dokkal kell küzdeni, ilyen átfogó vizs­gálat eddig nem készült, nem érezték szükségességét. Ebben az évben e problémák megközelítéséhez legelő­ször is gondolati változtatásra van szükség. Nemcsak társadalmilag, helyi viszonylatban is át kell dolgozni a szo­ciálpolitikát. Ez már szinte mai napi feladat is. Olyan szervezet létrehozá­sára lesz szükség,, amely a meglevő és még várható szociális problémák kezelésére lesz képes és a szükség­­szerű ellátásokat biztosítani fogja. Olyan szociálpolitikát kell teremteni, amely a polgárok érdekeit jobban és igazságosabban szolgálja. A támoga­­tási arányokat az emberek igazság­érzetével összhangban kell kialakítani.­­ A munkanélküliség nagyságának várható növekedésével várhatók-e he­lyi munkahelyteremtések, esetleg egy városi beruházás kapcsán. . Helyi munkahelyet teremtő beru­házásra nincs pénz. Szándékunk az, hogy városunkat országosan ismertté tegyük a vállalkozók számára. Minden ajánlatot, lehetőséget támogatottá kell tennünk, kedvet adva a vállalkozásra, befektetésre. A munkanélküliségnek egyenlőre csak tüneti kezelése a köz­hasznú munkavégzés. Mindenképpen az önkormányzat területén kell a vál­lalkozói érdeklődést felkelteni. Köz­hasznú munkavégzés lehetőségére pá­lyázatot küldtünk a megyei önkor­mányzathoz, a kiértékelés folyik. — Polgármester Úr, lesz-e földosz­tás Sajószentpéteren? — Komoly mezőgazdasági területek­kel rendelkezünk, a lehetőség adott. Ha földigénylő és földtörvény lesz, a módot meg fogjuk keresni. A nagy­­vállalkozások gazdasági, társadalmi előnyeit nem kérdőjelezzük meg, de ahol kisebb vállalkozásra van igény és a lehetőség is adott, a feltételeket biztosítani kell. A mezőgazdaságban is utat kell adni a magánvállalkozások­nak, mert eddigi tapasztalatok szerint a gazdálkodási elv, ma még ott érvé­nyesül elsősorban. Az ésszerű földosz­tással kifejlődik egy olyan gazdálko­dói réteg, amely ambiciózus és meg­alapozza a mezőgazdaság felvirág­zását is. — Sok szóbeszéd előzte meg az ön létszámmódosítási elképzeléseit a volt tanácsi apparátuson belül? Van­­nak-e ilyen tervei? — Partnereket kerestem és találtam a szakmai kérdések megoldására. A feladatok komolyak,­­ erre rendelke­zésre áll a jelenlegi hivatalszervezet A növekvő feladatokhoz alkalmas szak­mai személyzet szükséges. Ha szemé­lyi változtatásra, vagy cserére kerül sor, ezt az fogja eldönteni, hogy mun­katársunk alkalmas-e feladatának olyan szintű elvégzésére, amit az ön­­kormányzati testület elvár? Vezetői szinten pályázatok kitűzésével is vár­hatóan történik megmérettetés. Mér­legeljük a hivatal által irányított 19 intézmény tagozódásának szükségessé­gét. Ezen belül: a feladat, cél és eredményesség vizsgálata. Ez eredmé­nyezhet összevonást, mely létszámmó­dosításokkal járhat. — Milyen konkrét elképzelései van­nak a város közeljövőjéről? — Ha jártamban-keltemben beszél­getések kapcsán szóba kerül váro­sunk, így szoktam meghatározni he­lyünket: Sajószentpéter az a város, amely mellé települt Miskolc és Ka­zincbarcika. S ha a történelemben visszalapozunk, azt látjuk, hogy ez nem is túlzás. Fontos feladatunk a városi rang erősítése és megtartása. Jövőnket meg kell teremteni, és ez kötelez. Ez a hit éltet, bízom benne, hogy közösen akarva megteremthet­jük. A tanácsi rendszer gyakorlatait reálisan értékelhetővé kell tennünk. Ezeket úgy módosítani, hogy a rend­szerváltásból adódóan, társadalmilag szükségszerűek maradjanak, és a pol­gárság teherbíró képességét elviselhe­tővé tegyük az új év társadalmi és gaz­dasági gondjaival együtt. Kívánom, hogy városunk minden polgára az új év nehézségeit könnyebbnek találja a várt gondoknál. Segítő javaslataikkal, kritikáikkal az önkormányzati testület gazdálkodását befolyásolva, tevékeny közreműködői legyenek környezetünk szebbé, egészségesebbé és gazdasá­gosabbá formálásában. Szeretném, ha az önkormányzati fogalom tudatosulna azzal a gondolattal és cselekedettel, hogy ami városunk érdekében törté­nik, az a polgárság érdeke is kell, hogy legyen, és minden csak közös akaraton keresztül valósulhat meg. — Polgármester Úr, köszönjük a nyi­latkozatot. — Én köszönöm, és bármikor szí­vesen látom Önöket! A riport január 2-án hangzott el. DANKÓ JÓZSEF— KÁDAS JÁNOS 3.

Next